Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-05 / 3. szám

Virágoí a virágnak ' A Kecskeméti Községgazdál­kodási Vállalat is tagja lett a Fleurop Interflora nemzetközi virágközvetítő egyesület ma­gyarországi szervezetének. En­nek, a Zürichben székelő egye­sületnek a célja előmozdítani a virágajándék-közvetítóst szerte a világom, s az országos szerveket ennek megfelelően tanáccsal, se­gítséggel ellátni. Hazánknak a nemzetközi vi- fcágközvetítő egyesülethez való csatlakozását bizonyára öröm­mel üdvözlik azok, akiknek a hazától távolélő rokonaik, isme­rőseik vannak, hiszen az orszá­gos szervezet közvetítésével hoz­zátartozóiknak virággal is ked­veskedhetnek. A Községgazdál­kodási Vállalat virágüzletében ezentúl megrendelhetik a világ bármely táján élő ismerőseik­nek a kívánt virágot, amelyet ezután repülőgéppel, hajóval vagy vonattal juttatnak el a címzetthez. A vállalat a helyi lakosság igényeinek kielégítése mellett fedezni tudja kertészetéből a külföldre virágot küldők szük­ségletét is. Mint értesültünk, bő választék várja a megrendelő­ket. A többi között hatezer tő szegfű, 14 ezer cserép muskátli és 17 ezer cserép ciklámen nyí­lik a kertészeti telepen. Megkezdődött a kis népszámlálás megyénkben Tizenegyezer hatszáz személy adatait gyűjtik össze Január 2-án kis népszámlálás kezdődött az országban. Felke­restük Kóczián Zoltánt, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Bács- Kiskun megyei Igazgatóságának vezetőjét, s megkértük, tájékoz­tassa lapunkat — milyen céllal és hogyan hajtják végre me­gyénkben a „mikrocenzust”. — Mint ismeretes — mondta bevezetőül Kóczián elvtárs —, hazánkban legutóbb 1960-ban tartottak népszámlálást. A szo­cialista országok fejlődése sok­kal gyorsabb ütemű, mint a ka­pitalista országoké, ezért szük­séges, hogy a népgazdasági tér- vezérnél felmérjék és figyelem­be vegyék a nagy népszámlálá­sok közötti változásokat. Megyénkben is jelentős váltó­Napközben Utóvizigálat r A népi ellenőrzési bizottság tek is. Akadtak azonban olyan Vizsgálatait rendszerint szorong, üzemi konyhák, ahol megvan- va fogadják mindenütt Az el- nak a szakszerű tárolás feltéte- lenőrzés lezajlása és az esetle- led és mégsem kielégítő a rak- ges fogyatékosságok megszűnte- tározás, a tisztaság, fősére tett javaslatok után azon- A Bányászati Berendezések ban szinte megkörunyebbednek. Gyárában például közvetlenül a Rádöbbennek ugyanis, hogy a falhoz támasztva tárolják a lisz-- népi ellenőrzés elsődleges célja teszsákokat, a tésztaféleségeket a segítés, a hibák időben való pedig papírzsákban, alátét nél- ffeltárása, a csak a szándékos kül. A Kecskeméti Vendéglátó­kártevés, vagy bűnös nemtörő- ipari Vállalat 339-es számú elő- oömség okozta nagyobb hibák fizetéses kifőzdéjének raktárá- miatt teszoek ügyészségi felje- ban egymás mellett tárolják a fontért. lisztet, szódát, mosott belet, Éppen ex a segítő, feltáró tisztálkodási eszközöket és a szándék tükröződik abban is, zsírt. hogy a népi ellenőrök gyakran Szólni lehetne még egy sor folyamodnak az utóvizsgálat úgynevezett „apróságról” is, amd- módszerébez. Az esetek nagy re az alapvizsgálat felhívta a többségében rendszerint beiga- figyelmet, s amin feltétlenül nolódik: az érdekeltek pótolták változtatni kellett volna már. mulasztásaikat. Az esetek nagy Például a munkaasztalok, edé- többségében, de sajnos, mégsem nyék tisztaságában az utóvizs- mindenütt. S nemegyszer a fe- gálát is számos kivetni valót ta- Jelősségérzet hiánya miatt ma- Iáit. Egyes helyeken szabályta­pad minden a régiben. lanul, a konyhák közelében van­Érdemes ezekről néhány szót nak a szemét- és ételhulladék- tejteni az egyik legutóbbi, az tárolók, s ennek ellenére sem üzemi konyhák és üzemi étkez- gondoskodnak rendszeres kiürí- totés helyzetének utóvizsgá- lésükről. lata kapcsán. A népi ellenőrök vizsgálatai­Ragadjuk ki például az élei- nak célja a segítés. De vajon miszer nyersanyag raktározásá- mit ér ez a törekvés ott, ahol az rak módját Az alapvizsgálat utóvizsgálat változatlanul min- egyik tapasztalata az volt, hogy dent a régiben talál? E helye­sok helyen nem áll rendelke- ken a dolgozók lelkiismeretessé- aésre a tárolásra megfelelő rak- gét, felelősségtudatát kellene tár és sok szabálytalanság eb- kissé előbbre mozdítani. S ezért bői adódik. Ám kellő gondos- a munkahely vezetőin kívül so- sággal a lehetőségeken belül kát tehetnek a kommunista kol- ezen is lehet segíteni. S aho- lektívák és nem utolsósorban a gvan az utóvizsgálat megállapí- szakszervezeti bizottságok, tóttá, a legtöbb helyen segítet- —y —n Középiskolás KISZ-titkárok tanfolyama Kalocsán ' Háromnapos továbbképző tan­folyam fejeződik be ma Kalo­csán, melyet a középiskolás KISZ-titkárok számára szerve­zett a megyei KISZ-bizottság. A megye városaiból 23 iskola képviseletében 137 ifjúsági ve­hető vett részt a „fejtágítón”. A tanfolyamon a VIII. párt- kongresszus anyagát tanulmá­nyozták, s ennek keretében Bor­sos György, a megyei KISZ- bizottság titkára a kongresszu­son szerzett élményeiről tartott beszámolót. Megvitatták a fia­talok a szervezeti vezetés egyes módszereit, majd az időszerű feladatokról tárgyaltak. Szóba kerültek többek között a nyárra tervezett 800 fős leány KISZ- tábor szervezésével kapcsolatos tennivalók Ma pedig, a tanfo­lyam záró akkordjaként a me­gyei pártbizottság tagjai vála­szolnak a fiatalok kérdéseire. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér Pa Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: Ll-85 zások történtek az 1960-as nép- számlálás óta. Befejeződött töb­bek között a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, fejlődött az ipar, s nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítéseket kezdtünk. Mindez hatással volt a lakosság egy részének iparba áramlására, költöz­ködésére, sőt a szőlős terü­leteken az otthonuktól tá­vol dolgozók mezőgazdaság­ba való visszaáramlására. A mostani „mikrocenzus”, azaz kis népszámlálás elenged­hetetlenül szükséges a húszéves távlati népgazdasági tervek el­készítéséhez. Megyénkben is pontos adatokkal szolgál a me­zőgazdasági termelés fejlesztésé­hez, az ipartelepítéshez, a laká­sok. kulturális és egészségügyi intézmények építéséhez, keres­kedelmi hálózat fejlesztéséhez stb. Elsősorban a lakosság foglal­kozási és lakáshelyzetének fel­mérése a cél. Újdonságnak szá­mít ezúttal, hogy nemcsak a sze­mélyekre, hanem a lakásokra vonatkozó adatokat is összegyűj­tik. Ily módon fel tudjuk mér­ni a lakások kulturáltságát, háztartási gépekkel, rádió­val, telefonnal, televízióval való felszereltségét. A népszaporulat várható alaku­lásának megállapítása végeit a nőknek olyan kérdést is felte­szünk, hány gyermeke van és szándékozdk-e szülni a jövőben. Megyénkben a Központi Sta­tisztikai Hivatal 72 helységet — öt várost és 67 községet — je­lölt ki a kis népszámlálásra, ösz- szesen 118 számláló körzet van, s ugyanennyi számláló biztos — zömmel pedagógus — végzi az összeírást. Az összeírókat 31 fe­lülvizsgáló biztos ellenőrzi szú­rópróbaszerűen: Országosan a lakosság két százaléka kerül össze­írásra, ami megyénkben kb. 11600 személyt jelent. Az összeírásra kerülők matema­tikai módszerrel vannak kivá­lasztva, de hogy kik lesznek azok, az teljesen a véletlentől függ. Híz alatt azt értem: a számláló biztosok kijelölt cí­mekre mennek ki, anélkül, hogy tudnánk, ki lakik ott. Ugyanis lehet, hogy az 1960-as népszám­láláskor más lakott azon a cí­men, mint jelenleg. Sokan talán nem értik, hogy a lakosság 2 százalékának ösz- szeírása mennyire nyújthat ál­talános képet az összlakosság helyzetéről. 1960-ban a nép- számlálás után — hazánkban először — készítettek úgyneve­zett reprezentatív adatfeldolgo­zást. Akkor előzetesen az ada­tok 1 százalékát dolgozták fel, amelyek csaknem megegyeztek a népszámlálás végleges ered­ményeivel. Most a lakosság két százalékát érintő kis népszámlá­lás még pontosabb adatokat fog nyújtani, mint annak idején a népszámlálás adatai egy száza­lékának feldolgozása — fejezte be tájékoztatóját Kóczián elv­társ. N. O. Dán király — magyar lovon Európa-szerte híressé váltak a magyar sportlovak. A sike­rekre jellemző például, hogy 1962-ben csupán nemzetközi ver­senyeken 78 első dijat és több száz értékes helyezést nyertek a kiváló teljesítményű szívós magyar lovak. Irántuk olyan nagy az érdeklődés jelenleg, hogy az exportigényeket már megközelítőleg sem tudják ki­elégíteni a ménesek és a lóte­nyésztő gazdaságok. Különösen sok betanított há­taslovat vásárol Dánia, Svédor­szág, Anglia és Ausztria. Egyes nyugati országok már előre le­kötik az 1963. évi sporüó-feles- legeink 25—30-as csoportjait. A dániai Lovas Club elnöke leg­utóbb Bábolnáról hat arab há­tast, Poroszlóról pedig két, kü­lönösen szép fédvér kancát vá­sárolt a klub számára. Mint ér­dekességet közölte, hogy a po­roszlói pejkancák egyikét a dán király nyergeid majd. A sportló-tenyésztés fellendí­tése érdekében Töpler István, a poroszlói ménes vezetője, tehet­ségkutató „csikóóvodát” létesí­tett. A karámból elkerített szé­les ugrófolyosón fokozott ma­gasságú akadályokat kell átug- raniok az ötös csoportokban beterelt csikóknak. Az akadály­sor végén zabos tarisznya és simogatás, dicséret várja a jövó favoritjait. A „tehetségeket” kü­lön számon tartják: ez az irá­nyított csikónevelés és a szigo­rú szelekció alapja. De a nem szívesen ugró „selejt”-csikók sem vesznek kárba; a legtöbb­jükből kiváló munkaló, vagy kocsiló válik. „Szabadságon vagyok..." Községünkben megbetegedett egy asszony. Magasra szökött a láza, de orvos nem lévén 10 kilométeres körzetben, a helyi betegápolónőhöz fordult gyógy­szerért. Mivel ő személyesen nem mehetett, a szomszéd vál­lalkozott e szívességre. Ám az asszonyka hiába várta az orvosságot. Nem azért, mert nem akadt volna a községben lázcsillapító, hanem — mert szabadságon volt a betegápoló, és talán nehezére esett, hogy a lakásától száz méterre levő épületből kiadja a gyógyszert. Nem maradt más hátra, mint­hogy a férjnek kellett üzenni a munkahelyre, aki 11 kilomé­tert kerékpározott a Kiskunha­lasról hozott orvosságért Ugyancsak méltatlankodtak, akik ismerik az esetet. És jo­gosan. Hiszen kitől várják, ha nem a betegápolótól, a segít­séget ott, ahol nincs orvos? így van ez, ha valaki csak kereseti forrásnak és nem hivatásnak tekinti munkáját. Hogyan is szakíthatná félbe egy félórára a szabadságát egy ilyen „apró” ügy miatt?! Lakatos Mihály Balotaszállás Tsz tagok az ország legszebb üdülőiben Igen jelentős és dicsérendő az a tevékenység, amelyet az Álla­mi Biztosító a termelőszövetke­zeti dolgozók üdültetésének ér­dekében fejt ki. Az egyes tsz- ekben létrejött biztosítási és ön­segélyező csoport az 1963-as év első negyedében Bács-Kiskun megyéből 150 gazdát küld el üdülni. A múlt év végéig az ország legszebb helyein: Dobogókőn, Hévízen. Párádon és Harkány- fürdőn összesen 333 termelőszö­vetkezeti tag pihent két hétig és 750-en vettek részt csoportos kirándulásokon, s az ország kü­lönböző városait, nevezetességeit tekintették meg. Ilyen országjá­ráson egyedül a dunavecsei já­rásból kilencvenen voltak, s há­rom nap alatt autóbusszal utaz­va megnézték Budapestet, Vi- segrádot és Esztergomot. De ha­sonló kirándulást tettek a kalo­csai, a kecskeméti és a kiskunfél­egyházi járás több tsz-ének tag­jai, akik Budapestre és Szeged­re látogattak. A Tisza-parti vá­rosban az országos hírű Hala­dás Tsz gazdaságát nézték meg és elmentek a füvészkertbe, mú­zeumba. Az önsegélyző csoport azon­ban nemcsak azt teszi lehetővé, hogy tagjai ingyen üdüljenek, kiránduljanak, hanem komoly támogatásban részesíti azokat. A harkányi fedett és nyílt meleg vizű uszodát a téli hóna­pokban megyénk szövetkezeti gazdaságaiból is sokan felkere­sik. A kettéválasztott medencében 34, illetve 38 fokos vízben fürödhetnek, s hazatérve sokáig emlegetik áldásos gyógy- hatas at. Egy kicsit hideg a hó, de Kovács Zsuzsi és Dózsa Teri nem mindig teheti, hogy fürdőruhában építsen hóembert... akik rendszeresen fizetik a havi meghatározott összeget. Az el­múlt évben pc ’ául a megyében 771-en kaptak házasság, szülés vagy betegség címén segélyt, összesen 1!V '-'er forintot. — Ugyancsak t év végéig te­metkezési st... j címén 203 ezer forintot fizetett ki az Állami Biztosító. G. S'

Next

/
Thumbnails
Contents