Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-06 / 4. szám
Munkában a jégtörő hajók Világ pro etárai, egyesüljetek Kém A MAG-VAR. SZOCIALISTA MVttOKASFARX BACS-KISKVIW WIEGYEI LAWA XVHI. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM Ara 60 fillér 1963. JAN. 6, VASÄR.NAP 12 százalékkal több áru a külkereskedelemnek 730 millió forint a megye minisztériumi iparának 1862. évi exporttermelése Az elmúlt esztendőben jelentős gazdasági eredményt ért el Bács-Kiskun megye minisztériumi ipara. Ezen belül is kiemelkedő helyet foglal el az exporttermelés melynek növelését fő feladatként állította üzemeink élé a VIII. pártkongresszus határozata. Az ok ismeretes. Hazánk ásványi kincsekben viszonylag szegény ország. Egész sor nyersanyag mellett, energiából is behozatalra szorulunk. Mindezekért gépekkel, műszerekkel, baromfival, kom- zserwél, fűszerpaprikával és több irtás áruval kell fizetnünk. Konxervcink sihcre Mit mutat e tekintetből a megye minisztériumi iparának 1962. évi számvetése? Előzetes adatok szerint a kohó- és gépipar, az élelmiszeripar és a könnyűipar üzemed egy esztendő alatt 730 millió forint értékű árut állítottak elő külföldi megrendelésre. Ez az összeg 12 százalékkal, értékben mintegy 90 millió forinttal több annál a termékmennyiségnél, amit iparvállalataink 1961-ben adtak a külkereskedelemnek. Élelmiszeriparunkban legtöbbet a Kecskeméti Konzervgyár exportált. Rendelőik között első helyen szerepel a Szovjetunió, aztán a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Anglia és több európai állam. Mellettük ma már egész sor közel-keleti és tengerentúli ország vásárlója a kecskeméti konzervkészítmé- nyeknek. Tizennyolc országba 1900 vagon befőttet gyümölcs- konzervet, főzelékkomzervet, sűrített paradicsomot, ivóiét, savanyúságot és szárított zöldségféléket exportáltak 195 millió forint értékben. A npiros aranyu é* a libamáj Kalocsán a Fűszerpaprikaipari Vállalat az elmúlt évben már nemcsak a piros aranyat, hanem jelentős mennyiségű konzervipari terméket állított elő exportra. Többek között befőtteket, lecsót, aszalt szilvát és csemegeuborkát. Az élelmiszer- feldolgozással bővített üzem 1962. évi exportkiszállítása elérte a 7o millió forint értéket. Kecskeméten a Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói az elmúlt évben 138 millió forint értékben teljesítettek külföldi megrendeléseket Háromszáznegyvenöt vagon baromfit és baromfiterméket címeztek Angliába, a Német Szövetségi Köztársaságba, Olaszországba, Franciaországba, Görögországba, mellettük a hazánkkal szomszédos demokratikus államokba. Külön említjük itt, hogy tavaly a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat adta az ország libamájexportjának egy- harmadát. Kiskunhalason a Baromfifeldolgozó Vállalat munkásgárdája a baromfi- és tojás- ex port-tervét 123 százalékra teljesítette. Az előirányzott 93 millió forinttal szemben 115 millió forint értékű árut adtak a külkereskedelemnek. Dacolva a nehézségekkel Kiskunfélegyházán anyagproblémák nehezítették a Gépgyár exporttermelését. így ez a tevékenységük lényegében az 1961. ért szinten mozgott. Közel 95 millió forint értékű vegyipari gépet és élelmiszeripari berendezést szállítottak a Szovjetunió, több KGST-ország, mellettük pedig a fiatal afrikai államok rendelésére. A Bányászati Berendezések Gyára túlteljesítette 1962. ért exporttermelés! tervét. Meddőhányó szállítószalagokat és kötélpályákat készítettek Lengyel- országba és Jugászüártába 12 millió forint értékben. Fürdőkád —— több mint SO orsxágba Kiskunhalas iparfejlesztéséről tanácskorai! a megyei tanács végrehajtó bizottsága Jégtörő hajók dolgoznak a Dunán Baja és az országhatár déli térségében. Magyarországi alsó szakaszán ugyanis erősen zajlik a hatalmas folyó. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság még december 25-e előtt elrendelte a jégtörő hajók üzembe állítását. Baja és az országhatár között három hajóból álló egység vágja a jégpáncélt, hogy megkönnyítse a jég vonulását. A kemény munka ellenére a jugoszláviai torlaszok miatt a határ déli szakaszán beállt a Duna. Kép a nehéz feladattal birkózó jégtörő hajóról. Mlhálovits Károly kapitány rövidhullámú rádióval tartja a kapcsolatot a megyei és országos árvízvédelmi ügyelettel. Okos támogatás (M. L.) Művelődéspolitikánk egyik legfontosabb feladatává válik mindinkább a szakképzés, hiszen mint a VIII. kongresszus határozata is leszögezi: a fejlett szocialista népgazdaság művelt, műszakilag képzett, öntudatos dolgozókat követel. Az általános műveltség emelése és az öntudat erősítése mellett a legfontosabb feladat a szakképzés. A korszerű ipari és mezőgazdasági termelés nemcsak a vezérkar magas színvonalú tudásán múlik, hanem valamennyi dolgozó korszerű szakismeretein, hozzáértésén is alapul. Különösen érezhető a szak- emberhiány a mezőgazdaságban. A szükségletek hirtelen, szinte egyik napról a másikra jelentkeztek a mezőgazdaság szocialista átszervezése után. A szövetkezetek vezetőinek egy része, a brigádvezetök túlnyomó többsége sem a szükséges általános műveltséggel, sem pedig szakképesítéssel nem rendelkezik. A múlt évben végzett felmérések alánján kiadott jelszó beváltása pedig: „43 ezer szakmunkást megyénk mezőgazdaságába!" — egyelőre évek messzeségében van. Éppen ezért üdvözlünk örömmel minden akciót, helyi kezdeményezést, támogatást, amelynek célja ezen az állapoton segíteni, közelebb vinni az ügyet a megvalósuláshoz. A sok közül igen figyelemre méltó a soltiak idei törekvése a szakember-utánpótlásra. Elsősorban a gépkezelők kiképzését szorgalmazzák, mert látták, hogy még a traktoros iskolát végzettek is egyre nehezebben birkóznak meg az új követelményekkel. ha nem részesülnek tovább. képzésben. A másik fontos terület, ahol szintén égető szükségük van a község termelőszövetkezeteinek szakképzett munkásokra: az állattenyésztés. Meghirdették tehát a tanfolyamokat, s elvégezték a szükséges szervezési munkákat, amelyek egyik fontos része volt, biztosítani az előadógárdát a helyi értelmiség soraiból. A legnagyobb gond az volt, hogyan érjék el, bogy a hallgatók rendszeresen részt vegyenek a foglalkozásokon, s a kezdeti nekibuzdulás után ne morzsolódjon le egy részük. Belátták: érdekeltté kell tenni a jelentkezőket a tanulásban. Tehát megszületett az elhatározás: munkaegység-jóváírással teszik vonzóbbá a tanfolyamon eltöltött időt. Volt gondjuk a szövetkezetek vezetőinek arra is, hogy más módon is megtartsák a tagságot a tanfolyamokon. Kimondották: aki háromszor nem jelenik meg az előadásokon, bizonyos meny- nyiségfi jóváírást megvonnak tőle, aki pedig nem fejezi he a tanfolyamot, bármennyi Wőt is töltött el vele, jóváírásra nem jogosult. A tanfolyam elvégzése ntán pedig részben a munkakörben, részben a munkaegységekben veszik tekintetbe szakképzettségüket. Ezek az intézkedések azt mutatják. hogy Solton nemcsak megértették a vezetők a szakképzés szükségességét, nemcsak kötelességüknek érezték, hogy megadják hozzá a megfelelő tá mogatást. hanem Igen bölcsen úgy is adják ezt a támogatást, hogy semmiképpen sem, s a legkisebb része se menjen yeszen- dőbeu A Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége csaknem 8 millió forinttal növelte 1962-ben az exportra készült fürdőkádak, egészségügyi berendezések és más zománcozott öntvényáruk termelését. Az előírt exporttervet ezzel 6,3 százalékkal túlteljesítették. A gyáregységből 28 kapitalista országba és a népi demokratikus államokba útnakindított áruk értéke megközelíti a 48 millió forintot. A Bajai Villamosipari Gyár 14 százalékkal több árut gyártott exportra a tervezettnél, és tovább bővült külföldi vásárlóik sora is. A gyár 15 millió forint értékű elektromos berendezést készített exportrendelésre. A Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozói december 22-én az iparág vállalatai közül elsőnek fejezték be ex porttervüket. Össztermelésükből az 1961. ért 32 százalékkal szemben, tavaly már közel 42 százalékra emelkedett az exporttermelés aránya. A gyár 38 millió forint értékű gvapjú- és műszálas takarót adott a külkereskedelemnek; Sándor Géza Népszavazás RIO DE JANEIRO. (TASZSZ) Mint a TASZSZ tudósítója jelenti, január 6-án népszavazást tartanak Brazíliában. Több mint 18 millió választópolgár foglal állást az 1961. szeptemberi súlyos politikai válság idején eszközölt alkotmánymódosításról, amelynek alapján 1961-ben az elnöki rendszer helyébe bevezették a parlamenti rendszert. A parlamenti rendszer a jelenlegi formájában nem vált be. A kongresszus reakciós körei bojkottálták a kormányt és A megyei tanács végrehajtó bizottságának idei első ülésén beszámoló hangzott el a választási előkészületekről, megvitatták a megyei továbbképzési munkaközösség jelentését és értékelték a Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának vezető és irányító tevékenységét, különös tekintettel arra, hogyan gondoskodik az ipar fejlesztéséről és a lakosság foglalkoztatásáról. Az előterjesztés négy évre visszamenően részletesen elemezte Kiskunhalas ipari fejlődését, s a lakosság foglalkoztatásának alakulását. Megállapította, hogy a városi tanács négy évvel ezelőtt — mielőtt a hároméves iparfejlesztési tervet napirendre tűzte — széleskörű közvélemény kutatást végzett. Az 1959-es városi pártértekezlet, valamint az ezt követő tanácsülés ezek figyelembevételével szabta meg a város iparfejlesztési célkitűzéseit. Mindezek helyességét bizonyítja, hogy 1958 óta jelentősen fejlődött Kiskunhalas ipara. Többek között a vízmű vállalattal és a helyi vegyesipari és szolgáltató-javító vállalattal két Brazíliában az országban rendkívül népszerű és befolyásos Goulart köz- társasági elnök több fontos javaslatát. Az államférfiak és a politikusok többsége, a társadalom széles rétegei követelik az elnöki rendszer visszaállítását. A módosítás hatálytalanítását követelik a szakszervezetek és a kommunista párt is. Feltételezik, hogy a nép az alkotmánymódosítás hatálytalanítására adja le szavazatát. (MTI) új üzem létesült. A motor- és gépjavító vállalat új telephelyé, nek megépítésével, valamint aa új kenyérgyár üzembe helye, zésével bővültek a város üzemei. Ugyancsak új telephelyen kezdte meg működését az elmúlt év végén a vastömegcikb. ipari vállalat. A lakosság a motor- és gépjavító, valamint a vastömegcikkipari vállalat új telephelyének építésénél közel egymillió forint értékű társa- dalmi munkát végzett. Az új ipari üzemek létesítése és a meglevők bővítése jelentősen kihatott a lakosság foglalkoztatására. 1958 óta mintegy 1300 fővel növekedett) a vállalatok dolgozóinak létszáma. Legszembetűnőbb a fejlődés a tanácsi iparban, ahol megötszöröződött, illetve mintegy 120 millió forinttal növekedett a termelési érték. Mindezek ellenére megállapítja a jelentés, hogy a felmérések szerint még mindig igen sokat járnak el a városból távolabbi üzemekbe dolgozni. Ezért a városi tanács végrehajtó bizottsága keresi a lehetőségeket a meglevő üzemek további bővítésére és újabb iparágak letelepítésére. Javaslatai között szerepéi a helyi baromfifeldolgozó vállalat bővítése, papírfeldolgozé üzem és egy ládaüzem létesítése. Több lehetőség kínálkozik még a lakossági szolgáltatásokat ellátó üzemek bővítésére is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága igen pozitívnek értékelte a Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának íz iparfejlesztéssel és a lakosság foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenységét. Megállapította. hogy a város vezetői a lakossággal karöltve kutatják a lehetőségeket, s a vb testületi munkáiéban kifejezésre jut a lakosságról való gondoskodás iránti felelősségérzet.
