Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-30 / 24. szám
Kádár János választási beszéde a Ganz-MÁVAG Gyár művelődési házában (Tótytatas az 1. oldalról.) rendszerére. Utalt arra, hogy náluk a felsöházat kinevezték és nem választották. — Az előírás szerint a felsőháznak tagja volt a habsburg—iotharingiai uralkodóház minden tagja, aki 24. életévét betöltötte, még abban az esetben is, ha elmebeteg volt, mert ez ott nem volt kizáró ok (derültség). Azonkívül volt a tagok között öt heroeg, 36 gróf, tizenhat báró. Az 1331-ben megválasztott képviselőházban a 245 képviselőből 107 volt nagybirtokos, nagytőkés és bankár; a másik fele megfelelően megoszlott horthysta főtisztviselők és a Harthy- rendszer haszonélvezői között. Akinek volt szavazati joga és élhetett vele akár nyíltan, akár titkosan, az előtt még ott állt a nagy kérdés: kit választhat meg. 1930 körül mi kísérletet tettünk, hogy a választáson indulhassunk. Az akkori Magyar Szocialista Munkáspártnak voltak képviselőjelöltjei, közöttük Palotás elvtársunk az építőmun. későktől és mások. Akkor ötezer ajánló kellett ahhoz, hogy egy képviselőjelölt indulhasson. A munkáskerületekben gyűjtögettük az aláírásokat Ha azonban azt akartuk, hogy elfogadják az ötezret akkor egy jelöltnek legalább 25 000 ajánló kellett, mert a benyújtott aláírásokat másnap érvénytelenítették. Fellebbezni sehová sem lehetett. A végén aztán a választás küszöbén egy gyűlésen rajtaütve szétverték a Magyar Szocialista Munkáspártot. Kádár elvtárs a továbbiakban ■ mostani választási előkészületekkel foglalkozott. A mostani képviselőjelölteknek — eredeti foglalkozás szerint — mintegy 42 százaléka munkás, tizennyolc százaléka paraszt és 36 százaléka értelmiségi. A jelöltek kiválasztásánál kellően érvényesült az a követélmény, akar-e, képes-e, tud-e a tömeg által ismert és elfogadott politika érdekében dolgozni. AZ egész választásnak, u gyámügy mint rendszerünknek, nem az a lényege, hogy egy párt vagy több párt működik-e, egy párt vagy több párt indul-e a választásokon, hanem az, hogy tőkés diktatúra van-e vagy munkáshatalom. A tőkés országokban a haladás erőivel szemben érvényesítik a diktatúrát, a kommunistákkal, más haladó emberekkel, a béke egyszerű, nem kommunista harcosaival szemben a monopóliumok, az imperialisták és a militaristák javára. A mi rendszerünkben is van diktatúra és van elnyomás, de csak azokkal szemben, akik háborúra, a népi demokratikus rendszer ellen szervezkednek, uszítanak, akik nemzeti vagy feii gyűlölködést szítanak. Kádár elvtárs a következőkben az elmúlt év- munkájáról, eredményeiről szólott. — Mint hangsúlyozta: Számos nagy kérdéssel foglalkozott pártunk, a Hazafias Népfront, s ennek nyomán népünk, és sok fontos kérdést megoldottunk, másokban megtaláltuk és megjelöltük a megoldás útját és módját. Foglalkozott a Központi Bizottság az iparvezetés kérdéseivel. a mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseivel, a személyi kultusz maradványainak felszámolásával, azonkívül összehívta pártunk Vili. kongresszusát. Ez utóbbinak előkészítése hatalmas feladat volt, hiszen az egész munkát - át kellett tekinteni Közben meg kellett oldanunk a gazdasági és a kulturális építés kérdéseit is. •Amint ezt a Statisztikai Hivatal közölte, a múlt esztendőben az ipari termelés 9 százalékkal nőtt,' — és ez nagyon fontos — a termelés növekedésének 63 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. A me- wteszdaság a rossz időjárás aatagt ^ az előző évi termes mennyiségét érte el, viszont a mezőgazdaságtól felvásárolt áru- mennyiség a múlt esztendőben 5 százalékkal növekedett. A lakosság összes pénzbevétele 1962-ben 1961-hez képest 4,2 százalékkal növekedett, fogyasztása pedig 4,8 százalékkal nőtt. Az 1962. év eredményeihez tartozik, hogy az év végén a kormány hozott néhány szociális intézkedést. Ezek: a szülési szabadság meghosszabbítása, az özvegyi nyugdíj javítása, néhány fogyasztási cikk árának a csökkentése. Amint tisztelt halogatóim emlékeznek rá, a kongresszuson szó esett további ilyen, az életszínvonalat és a nép jólétét érintő intézkedésekről. így a családi pótlék felemeléséről a kétgyermekes családoknak, valamint még néhány más intézkedésről amelyek megvalósításának feltételein most dolgoznak az illetékes állami szervek. A Központi Bizottság és a kormány számon tart sok más, az életszínvonalat érintő kérdést. Ismeretesek előttünk bizonyos munkáskategóriák és bizonyos alkalmazottá értelmiségi foglalkozású emberek problémái, vagyis az, hogy az általánoshoz képest kissé lemaradtak. Becsületesen meg kell azonban mondanunk, hogy az ebben a csoportban érintett fizikai és szellemi dolgozók száma nagyon jelentős. Ha munkával, a termelékenység emelésével, a termelési költségek csökkentésével megteremtjük a feltételeket — legyen nyugodt mindenki — egyetlen hétig vagy hónapig sem vár a Központi Bizottság és a kormány, hogy a megoldásra váró, az életszínvonalat érintő kérdéseket meg is oldja. A képviselőház mandátuma négy évre szól. Ha áttekintjük az egész választási ciklust, az a kép alakiA ki, hogy az ország gyűlésnek és a tanácsoknak nem kell szégyenkezmiök választóik előtt. A négy esztendő alatt, vagyis 1958 óta, az ipari termelés 50 százalékkal növekedett, s megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Nem kis eredmény az sem, hogy a traktorok számát 26 000- ről majdnem kétszeresére, 50 ezerre emeltük, a műtrágyafelhasználás holdanként 150 százalékkal növekedett és az átszer vezés időszaka alatt a mezőgazdasági termelés 8 százalékkal, a felvásárolt áruk mennyisége pedig 12 százalékkal nőtt. Fejlődés volt az élet minden más területén is. Jó érzés arra gondolnunk, hogy az elmúlt négy esztendő alatt a főiskolai és egyetemi hallgatók száma 34 ezerről 62 ezerre, a középiskolai tanulók száma pedig 178 ezerről 330 ezerre nőtt A négyéves mérleg nem mutat tehát rossz képet. Ezeket az eredményeket a párt helyes politikájának, a dolgozó emberek, a nép alkotó munkájának köszönhetjük. Elmondhatjuk, hogy népünk á párt, a munkásosztály vezetésével, számos nehézséget határozottan és biztosan leküzdött Eredményeink összegezése azt mutatja, hogy szilárd a nép- hatalom, a szocializmus alapjait leraktuk, a szocializmus teljes felépítésének időszakába léptünk. Az elért vívmányok örök érvényűek. mert a végbement fejlődés eredményeképpen hazánkban megszűntek a régi rendszer visszatérésének gazdasági, társadalmi feltételei. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, a világ haladó erőivel szilárd és biztos szövetségben halad előre. Megőriztük és tovább fejlesztettük népünk szocialista vívmányait és biztosítottuk népünk békés alkotó munkáját, a békét Kádár elvtárs itt megjegyezte, hogy a közelmúltban az Egyesült Államok kormányának brutális agresszív fellépése következtében közel jártunk a háborúhoz. Nyílt támadással, fegyveres erővel akarták letörni a kubai forradalmat. Bűnösen játszottak az emberiség sorsával, agresszív lépésükkel a világháború szélére sodorták az emberiséget A Szovjetunió békepolitikája, ereje, megfontoltsága, felelősségérzete volt az, ami az emberiséget a világháború kirobbanásától megmentette. Ebben a hatalmas tettben mi is részeseknek érezzük magunkat, mert Kuba hős népe a szocialista világ minden népe kész volt arra, hogy az amerikai provokációt minden erővel visszaverje és letörje. Most, amikor választásra készülünk és számot kell adnunk a végzett munkáról, biztató és szép a kép, amit felvázolhatunk. Felvetődik azonban a szokott kérdés: nincs semmiféle hiba? Minden olyan nagyon jól megy nálunk? Újra dicsérgetni kezdjük magunkat? Nem, elvtársak, nem szabad ilyen hibába esnünk. Nem szabad azt mondanunk, hogy minden nagyon jól megy. Tudjuk, hogy nincs minden rendben, de azért időnként illő is és szükséges is számot vetni a végzett munka eredményeivel, ez adja meg azt az érzést az egész népnek, hogy érdemes dolgozni, érdemes tanulni, érdemes küszködni, mert ez meghozza gyümölcseit. Kádár elvtárs itt felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a hiányosságokról beszélünk, tekintetbe kell venni azt a súlyos örökséget, ami a felszabadult népnek jutott. A tőkések, a nagybirtokosok, a Horthy-, meg Szálasi-féle fasiszták, meg a hitleristák a pusztulás és tönk szélére vitték az országot és a népet. Küszködni kellett a történelmi örökséggel. Harcolni kellett a hatalomért. S amikor már azt gondoltuk, hogy végre egyenesben vagyunk, hogy most már valóban minden rendben van, a hatalom is szilárd, már egyesültek is azok, akiknek az volt a történelmi útjuk, egy munkáspárt van, most már jön a fejlődés, akkor két óriási kitérő következett. Az egyik balra — a személyi kultusz az ismert következményeivel; a másik pedig jobbra — az ellenforradalmi felkelés. Mindezeken a nehézségeken keresztültörte magát a magyar kommunisták serege, népünk és a szocializmus minden őszinte híve. Ha ezt mind számba vesz- szük és megnézzük a pillanatnyi helyzetet, lehetetlenség jó érzés nélkül gondolni a megtett útra. Persze, most is az a helyzet, hogy van jól dolgozó minisztérium és — hogy udvarias legyek — van kevésbé jól dolgozó minisztérium. (Derültség.) Van jól dolgozó tanács és van kevésbé jól dolgozó tanács. Van jól dolgozó igazgató és van kevésbé jól dolgozó igazgató. Van jól dolgozó pártszervezet és kevésbé jól dolgozó párt- szervezet. Ugyanígy van ez a mezőgazdaságban is. De ettől nem esünk kétségbe, mert intézményeink, szervezeteink, gyáraink, állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, tudományos kutató intó'.ntoiv,i< „ (mi- túra alkotó intézményei többségükben jól aoigu/.aak. Most az a feladatunk, hogy akik még nem dolgoznak jól. azokat megbiztassuk, mert erre mindig szükség van. A nagy gazdaság egységeinknél, a gyárakban sorra kel1 venni a viszonylagos elmaradottság okait és ki Kell küszöbölni azokat, hogy egészséges leaven a feil faié*. A gyengébb termelőszövetkezetek megsegítése igen fontos. A természeti adottságok között ifi van különbség, de a fő különbség rendszerint a vezetésben és a tagok szorgalmában mutatkozik. Győr megyében például, ahol mint ismeretes, először fejezték be az átszervezést, az évi zárásnál munkaegységenként átlag 34 forint lesz a részesedés. Ha ezt a Győr megyei átlagot országszerte el tudjuk érni, akkor már egészen másképp állunk a mezőgazdasággal mint most. Ezt a szintet el lehet, és el is tudjuk érni. Nemcsak Győr megyében vannak szorgalmas, értelmes emberek, hanem az ország minden megyéjében, csak valamivel jobb vezetés és nagyobb szorgalom szükséges. Minden nehézséget le tudunk küzdeni. De ehhez elengedhetetlen az is, hogy a kommunisták példásan dolgozzanak. Az a szép és megtisztelő feladat vár a félmilliónyi felnőtt és valamivel több ifjú kommunistára, hogy a jövőben is, mint eddig, folytassák a felvilágosítást, szervezzék a munkát, lelkesítsék az embereket, szavaik és tetteik' mindenkor fedjék egymást, úgy dolgozzanak, hogy tetteik a többi embert is serkentsék. A mi választási programunk rövid és szűkszavú: bevált politikánkat akartuk folytatni, úgyhogy azt minden területen az eddiginél is jobban, hatékonyabban érvényesítsük. Külpolitikánk célja, hogy tovább erősítsük szövetségünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival, a szocialista országokkal, minden haladó erővel. Változatlanul küzdünk az imperializmus, a gyarmati rendszer, az agresszió ellen. Küzdünk az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséért, amit a Szovjetunió legújabb javaslata reális, közelségbe hozott. A népek joggal elvárhatják — és megkövetelhetik — az Egyesült Államok és Anglia kormányától, hogy a szovjet javaslatot magukévá tévé biztosítsák az atomfegyver-kísérletek megszüntető-' sét. Lankadatlanul harcolunk a fegyverkezés ellen, az általános és teljes leszerelésért. Külpolitikánk alaptelve változatlanul a békés egymás mellett élés és a normális viszony minden országgal. Hiszünk abbán. hogy a két rendszer — a tőkés társadalmi rendszer és a szocialista társadalmi rendszer — békés versengése az egész emberiség érdeke. Hiszünk benne és dolgozunk is azért, hogy ebben a békés versenvben a szocialista társadalmi rend gvőzzön, az evész emberiség javára. Belső építőprogramunk: a párt vezetésével, az egész nép részvételével oldjuk meg az előttünk álló feladatokat. Teljesítsük az idei tervet, az ötéves tervet, teljesen építsük fel a szocialista társadalmat, még magasabb fokra emeljük népünk általános életszínvonalát, kultúráját, hogy azután e1- juthassunk az egész emberist ;; legnemesebb céljait megtestesítő kommunista társadalomba. A szocializmus, a kommunizmus elveiből semmit sem feladva, rugalmas és hajlékony politikát folytatunk ezután is. Ha szilárdan és állhatatosan kitartunk az összes társadalmi kérdésekben a kommunizmus elvei mellett, tovább tudjuk fejleszteni társadalmunk demokra tikus és emberies vonásait. Küzdünk azért, hogy a helyes vezetési és kormányzati elvek teljesen és maradéktalanul érvényesüljenek; hogy a felvilágosítás és a meggyőzés módszere, vagyis a tömegek iránti bizalom, a tömegekkel való össze- íorrottság győzzön mindenütt, egész társadalmunkban. Teljes erővel, forradalmi lendülettel és lelkesedéssel küzdünk a burzsoá szemlélet és a kapitalista múlt mindenféle maradványa ellen, a kommunista eszmék és a komm"”i'!ta erkölcs győzelméért. Ez azt jelenti, hogy harcolnunk kell a közösség megkárosítói, a bürokrácia, a lelketlenség és a hatalommal való visszaélés ellen. Ha azt mondjuk, hogy rendszerünk a dolgozók, a munka társadalma, akkor abból kell kiindulnunk, hogy szabadság, jog, kedvezmény, dicséret — minden jár nálunk annak az embernek, aki munkáját elvégezte, de úgyszólván semmi sem jár annak, aki kötelességének nem tesz eleget. A munka a jog alapja. A szocialista törvényesség helyreállítása az utóbbi évek harcában elért egyik legnagyobb vívmányunk. Ám ez úgy van, hogy egyrészről egyetlen állampolgárt sem szabad megsérteni egyetlen jogában sem, de másrészről azt, aki a Magyar Nép- köztársaság törvényeit megsérti, mindig felelősségre is kell vonni. Eivtársak! — folytatta bőszé- ! dét Kádár János. — Azt kér- ; lük, hogy a magyar nép a vé- ’ lasztás napján szavazatával támogassa a Hazafias Népfrontot, annak célkitűzéseit és jelöltjeit, t Azt kérjük, hogy a dolgozók munkájukkal, politikai helytál- • lásukkal támogassák az ország- gyűlést és a tanácsokat, és segít- , sék azzal is, hogy ott, ahol kell* hallassák a kritika szavát. Természetesen a választás előtt, alatt és után is kérjük a j munkában való helytállási azt* ' hogy minden dolgozó vessayjat« bá tudását, alkotó képess .get* feszítse meg erejét az 1963 aa, terv és az ötéves terv sikeréért, Kádár János szavait hosszan- ; tartó, nagy tapssal fogadták a. gyűlés részvevői. Dapsy Károly . zárszava után a gyár dolgozóinak, ifjúmunkásainak nevében Kovács László, a hajtómű munkása és Haszonits Kornélia, as öntödei gyárrészleg dolgozója* hatalmas vörös szekfű csokorral köszöntötte Kádár Jánost. A választási gyűlés az Intern ’ nacioriálé hangjaival ért véget. Közös közlemény Novoiny v elmarni láíoga ásáról Hanoi. Kedden Hanoiban közzétették Ho Si Minh-nek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének és Antonin No- votnynak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének közös közleményét a csehszlovák párt- és kormányküldöttség 'átogatásáról. A közös közlemény rámutat: mindkét félneÉ az a véleménye, hogy a jelenlegi körülmények között a különböző társadalmi rendszeri országok békés együttélésének politikája a leghelyesebb és ezért ez a politika egyre nagyobb támogatásra talál a világ népeinek részéről. Tanganyika és Uganda nem tmri a kenyai választattok torábbi halogatását DAR ES SALAAM. (TASZSZ) Rashidi Kawawa tanganyikai delnők sajtóértekezleten kijelentette, hogy Tanganyika és Uganda kormánya nem hajlandó belenyugodni a Kenyai általános választások elodázásába Ha a kenyai választásokat továbbra is Indokolatlanul elha- asztják. Tanganyika és Uganda kormánya megfelelő intézkedéseket fog hozni — mondotta. Kawawa sajtóértekezletére azután került sor, hogy Londonból visszatért Tanganyika fővárosába. Kawawa Londonban Milton Obote ugandani miniszterelnökkel együtt tárgyalásokat folytatott az angol kormány több magasrangű képviselőjével, közöttük Macmillan miniszterelnökkel ki.