Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-30 / 24. szám

t963. január 39, szerda 3. oldal Több mint 150 millió forintot fordítanak Zárszámadás az idén beruházásokra 46 millió lakásépítésre A megyei tanács vb tervosz­tályán teljes erővel folyik az 1963. évi beruházások előkészí­tése. Megkértük Tóth Ernőt, az osztály helyettes vezetőjét, tájé­koztassa lapunkat milyen fejlő­dés várható megyénkben ebben az esztendőben. — Mint ismeretes a második •téves terv jelentős fejlesztést irányoz elő Bács-Kiskun megyé­re is — kezdte tájékoztatóját Tóth Ernő. — A beruházások évről évre emelkednek. Ezt bi­zonyítja például, hogy 1962-ben tnegvénkben helyi­ipart 10 millió, élelmiszer­ipart 5 millió, kereskedel­met 15 millió, a vízügyet 20 millió, az oktatásügyet 13 millió, az egészségügyet pe­//©»•© író Ballagok az utcán és és azon tűnődöm, hogy miért is örülök én a szép nagy pelyhekben hulló hónak, amikor csak kel­lemetlenséget hoz nekem. Reggeli hósöprést, ned­ves cipőtalpat, piros fü­let, meg... puff! Míg kikaparom a la- tyakból hógolyóval teli- betalált kalapom, körül­nézek. Vajon merről jött a váratlan támadás? Há­tam mögött körülbelül hat méternyire két isko­latáskás kislány. Semmi kétség, az alattomos of- fenzivát ők indították el­lenem, bár angyali ábrá- zatukon tettüknek nyo­ma sincs. Tréfás fenye­getőzésképpen feléjük bil- legtetem muta tóu j jamat s könnyed mosolyt erőltet­ve ábrázatámra, ballagok tovább. Néhány lépés után el­fütyül fülem mellett az újabb golyóbis, a követ­kező meg hátamon csat­tan. Nono, csak semmi hát- rafordulás, dühöngés. Ha úgy látják, fel sem ve­szem, majd megunják. — Biztosan meg... Hű, ez kellemetlen volt, De oda se neki! Az ember nyaka meleg, 36,6 Celsius-fok, rövidesen megszárad. Kü­lönben is abbahagyják. Mindenesetre nem árt, ha cikk-cakkban megyek, esetleg behúzom a fe­jem, esetleg... Sss... sssrrr.:. bumm! Na, megálljatok! Hirtelen hátrafordulok, gyúrok két gombócot és már röpíteném féléjük, amikor elkapják a ke­zem. Idős bácsi áll előt­tem! Rosszalóan csóválja a fejét, és szól: — Nem szégyelli ma­gát? Ha észre nem ve­szem, még hozzá vág ja ezekhez a szegény kislá­nyokhoz! Felnőtt létére! Ejnye, ejnye! Fél szemmel látom, hogy a pöttöm boszorkák ártatlan képpel bólogat­nak az öreg szavaira, az­tán pánikszerűen — elha­gyom a küzdőteret. Hazaérve, a hófoltos télikabátom láttán fele­ségem összecsapja a ke­zét és hangjában keserű lemondással sóhajtja: — Persze, hógolyóztál! Fiacskám, neked soha nem nő be a fejed lágya... B. D. dig 6 és fél millió forint be­ruházással fejlesztettük. Az 1963. évi jóváhagyott ter­vek még nagyobb szabású fej­lesztést irányoznak elő. Helyi­ipari beruházásokra 22 millió fo­rintot fordítunk. Ebből meg­kezdjük a kecskeméti sütőüzem építését, a Kiskunhalasi Vastö- megcikkipari Vállalat és a Ti- szakécskei Permezetezőgépgyár új telephelyének kialakítását, s a Keceli Tőzegbánya sínhálóza­tának felújítását. A lakosság el­látásának javítása érdekében 7 és fél millió forintot fordítunk a vegyesipari szolgáltató válla­latok új telephelyeinek kiépíté­sére. Tanácsaink a községiéilosztá­si alapból minden évben — így az idén is — sok utat és járdát építenek. Központi beruházás­ból három és fél millió forint­tal segítjük a városokat és köz­ségekéit utak és hídaik építésé­ben. Kerrskede’mi ágazatunk be­ruházásainak keretében az el­múlt évben befejeződött a Kecs­keméti Aranyhomok Szálloda én'tése és közvetlenül befejez*« előtt áll a bajai szálloda fel­újítása. Baján az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat áruházá­nak bővítésére és korszerűsíté­sére 900 ezer forintot fordítunk. Kecskeméten bjtorraktárat épí­tünk, s az év végére a város bútorboltja már az igényeknek megfelelő üzletté válhat, nem kell maid kirakataiban tárolni a bútort. Kecskeméten ezenkí­vül korszerűsítjük ős hővíHüb a Kossuth téri élelmiszerből­tof, A rvl VP-p ég tr O _ locsán további városszéli bol­tokat építünk. Jelentés vízügyi beruházá­sokat hajtunk végre. Nagy­mértékben javítjuk a megye ivóvízellátását, s megoldjuk a legszükségesebb szenny­víz elvezetési problémákat. Egyedül a kecskeméti csa­tornahálózat építésére 20 millió forintot irányoztunk elő. Nagyobb összegekkel támogat­juk még azokat a tanácsokat — többek között a kiskőrösit, kis­kunfélegyházit és kalocsait — melyek jó szervezőmunkával és nagy anyagi hozzájárulással víz­művek építését kezdték meg. Előkészítés alatt áll a kecske­méti. kettes számú víznyerő te­rület bekapcsolása is a város vízellátásába. Mintegy négyszeresére növe­kedtek az egészségügy beruhá­zásai. Az idén összesen 23 millió forintot fordítunk az egészség­ügyre. .Tovább folytatjuk a kalo­csai 300 ágyas tbc-kórház építését, megkezdjük Kecs­keméten a KttJAlX-szék- ház építését, bővítjük a kecs­keméti szociális otthont és a bajai rendelőintézetet. A kórházak és egészségügyi in­tézmények berendezésére, s mű­szerekkel való felszerelésére két­millió forintot költünk. Tizennyolc millió forintot kap az oktatásügy. Ennek keretében felépül a kecskeméti 14 tanter­mes ének-zenei iskola, befeje­ződik a Budai utcai iskola hat tanteremmel való bővítése, s három községben négytantermes iskolát építünk. Ezenkívül megkezdjük K ecskeméten a 16 tantermes gimnázium épí­tését. Baján és Kunszent- miklóson pedig befejezzük a gimnáziumok bővítését. Me- gyeszerte mintegy 28—30 tantermet építenek taná­csaink a lakosság társadalmi erejére támaszkodva. A lakosságot legjobban érdek­lő beruházások a lakásépítkezé­sek. Erre 46 millió forintot for­dítunk. Kecskeméten a Lenin- várcsban 14 lakóház építését kezdik meg. Kalocsán 12. Kis­kőrösön 12. Baján 12, s Kiskun­félegyházán 24 lakást építünk. Megyeszerte igen jelentős ösz- szeget. 23 millió forintot fordí­tunk az állami kezelésben levő lakások felújítására — fejezte be tájékoztatóját Tóth Ernő. WJOOOOOOOOOOí Európában 423-an fagylak meg A hírügynökségi jelentések szerint az idei télnek eddig 423 halálos áldozata volt Európá­ban. Jugoszláviában hétfőn há­rom ember halt meg a fagy kö­vetkeztében, köztük egy beteg gyermek, akit apja karjaiban vitt az orvoshoz. Választási történetek Soha nem tapasztalt lelkesedés jellemzi a mostani vá­lasztási előkészületeket. Népnevelők járnak házról házra, né­pesek a jelölő gyűlések, amelyeken sokan szólalnak fel, t mondanak véleményt pártunk politikájáról, eddigi eredmé­nyeinkről és célkitűzéseinkről. Közben jó néhány vidám ese­mény is tarkítja a választási „harcot”. íme: Két népnevelő botorkál a sö­tét utcán. Amint egymással be­szélgetnek, kiderül, egyikük sem készített jegyzetet az érte­kezleten, arra számítva, hogy majd a másik írja az agitáeiós érveket. Mit tegyenek most? Visszafordulni szégyen lenne, ám valamit mondani is kell, ha bemegy egy házba, de az előadáson hallott adatok, érvek nagy része már kiröppent fe­jükből. Kis elemlámpa fényé­nél nézegetni kezdik a listán, kihez is állítsanak be először. — Meg vagyunk mentve! — kiált fel örömében az egyik. — Hogy-hogy? — Körzetünkbe tartozik a népnevelő értekezlet előadója is. Nosza, be is térnek hozzá. A házigazda csodálkozva nézi, hogy papírt és ceruzát vesznek elő az őt „megagitálni” jött népnevelők, s látható érdeklő­déssel várják szavait. Sanda gyanú ébred benne, s megkér­di tőlük: — Nem készültek? Iskolás pír fut át derék agi­tátoraink arcán, s töredelmesen bevallják eme hibájukat. — No, akkor kevés lesz ez a papír — szólt vészt jósló arc­cal a házigazda, s táskájából két vastag jegyzettömböt osz­tott ki közöttük. Másfél órás előadása ezúttal három óra hosszáig tartott. * Két népnevelő becsenget egy házba. Kijön a ház asszonya és megkérdi: — Mi járatban vannak? — Választási ügyben jöttünk, népnevelők vagyunk. Az asszony arcán enyhe csa­lódottság tükröződik: Megkezdődtek megyénkben a tsz-zárszáom adási közgyűlések. Az elmúlt héten tíz, ezen a hé­ten pedig 37 termelőszövetke­zetben és két — fülöpházi — termelőszövetkezeti csoportban számolt, illetve számol be a ve­zetőség az elmúlt évi közös gaz­dálkodás eredményeiről. A zárszámadások , elkészítése és számszaki felülvizsgálata ál­talában alaposabbnak mondha­tó a tavalyinál. Különösen a bajai járási szervek végeztek példamutató munkát: megfe­lelően kioktatták a tsz-ek veze­tőit a teendőkről, s ideiében fe­lülvizsgálták az adatokat. Van azonban több olyan termelőszö­vetkezet is, ahol vontatottan ha­lad a zárszámadási munka. A szeremlei Ounagvöngyében és a kecskeméti Petőfi Tsz-ben pél­dául hanyagság következtében megkéstek a leltározással, ami anná.1 inkább elítélendő, mert mind a két közös (razdaság ki­helyezett főkönyvelővel rendel­kezik. Máskülönben ebben a hó­napban valamennyi szövetkezeti gazdaságban megtörténik az adatok felülvizsgálata, s több mint a felében a zárszámadás elfogadása. A járási szervek különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy a gyengén gazdálkodó tsz-ekben elkészüljön a zár­számadás, hiszen ennek alapján lehet az állami kedvezményt igénybe venni. A már elkészült zárszámadá­sok. s megtartott közgyűlések több helyütt örvendetes ered­ményt, fejlődést tükröznek. Az azelőtt is jól gazdálkodó vaskú­ti Kossuth Tsz-ben például 52 forint a munkaegység értéke és kevés híján "0 ezer forint az egy szövetkezeti gazdára eső .jö­vedelem. A kisszállás! Búzaka­lászban 43 forint 32 fillért osz­tanak egy munkaegységre, az azelőtti 11 ezerrel szemben kö­zel 19 ezer forint az átlagjöve­delem. A tavalv gyengén záró kel ebiéi Vörös Csillagban 4466- ról 6257, a madaras! Rákóczi­ban 4606-ról 6935 forintra nö­vekedett 1952-ben egy főnek a közösből származó jövedelme. Mindez a jobb vezetést, s a szö­vetkezeti gazdák szorgalmát di­cséri. Tekintve, hogy a zárszámadá­si közgyűléseken elhangzó be­számolók nemcsak a tavai vl gazdálkodás mikéntjét tartal­mazzák. hanem körvonalazzák az idei teendőket is, — énpen ezért fontos, hogv az eredmé­nyeken kívül — kiiavításuk vé­gett — minél mélyebben ele­mezzék a hibák okait. Szövetke­zeti gazdáink pedig éljenek io- gukkal. és hozzászólásajkban ta­nácsaikkal, tanasztalataikkal se- gftsék a vezetéket a zárszám­adásokra énülő tervek minél alaposabb elkészítésében. T. T. rp rí i ii ■■ mi Teli oromok A keceli gyermekek vidáman korcsolyáznak, szánkóznak, csúszkálnak a Bogárzó-patak jegén. — Azt hittem, ide a Kláriék jönnek agitálni... • Lelkesen magyaráznak a nép­nevelők, s a házigazda figyel­mesen hallgatja őket. Ahogy telik-múlik az idő, egyre sűrűb­ben nézegeti óráját. Népneve­lőink ezt észreveszik, s udva­riasan mondják: — Ha most más dolga van, csak szóljon, mi máskor is el­jöhetünk beszélgetni. — Hát igen — válaszol a ház ura —, most valóban nem érek rá. Tíz perc múlva talál­kozom a társammal, ugyanis mi a másik körzetnek vagyunk a népnevelői. * A Kiskőrösön tartott ország- gyűlési képviselői jelölő gyűlé­sen éppen a helyi problémák­ról folyik a vita, amikor szót kér egy idősebb paraszt bácsi. — Kérem szépen, én már túl vagyok a hatvanadik tavaszon, s eddig úgy tudtam, hogy ha­zánk nagy költője, Petőfi Sán­dor, Kiskőrösön született. A na­pokban hallgattam a rádiót, s azt mondja abban egy ember, hogy Szabadszálláson született- a mi költőnk. Másoktól azt is hallottam, hogy Kiskunfélegy­házán. Nagy lélegzetet vesz az öreg, aztán könyörgö hangon fgy kiált: — Mondják meg már végre nekem, mi az igazság! • Kalocsa környékének egyik szállásán jelöltválasztásra gyü­lekezik a lakosság. Már ott van az előadó is, amikor többen így szólnak hozzá: — Kedves elvtárs, ha lehet, siessünk a jelöléssel, mert ma a Szabó-családot adják a rádió­ban, szeretnénk meghallgatni. Az illető természetesen meg­ígéri, hogy így lesz. Közben a jelenlevők annyira belemeleged­nek a beszélgetésbe, hogy észre sem veszik az idő múlását. Egyszer csak beleszól a vitába az előadó és emlékezteti őket,- hogy hagyják abba a vitát, mert nemsokára kezdődik az adás a rádióban. Erre az, aki a leg­jobban szerette volna meghall­gatni a műsort, felugrik a he­lyéről, s így szól: — Üsse a kő most a Szabó­családot! Érdekel is az most bennünket. Meg aztán lehet, hogy a Szabó Icu, meg Laci is éppen jelölő gyűlésen vannak. S folytatták az abbahagyott vitát.,. Magg Otti

Next

/
Thumbnails
Contents