Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

Derűs töprengés A négy ember ráérősen topogott a hóban, s mesz- sziről láthatóan is kelle­mesen diskurálgatott, no­ha a hőmérő higanyszála ugyancsak a nullafok alatt volt. Közelükbe ér­ve nyilván egy hosszas eszmefuttatás summázá- saként kaptam el a fenti, töredék mondatot: „Hát igen, valamikor könnyebb volt.. Mivel a négy szállási ember régi ismerősöm, nem tartottam illetlenség­nek s tolakodásnak., hogy a kölcsönös üdvözlés után arról érdeklődjem, mit is summáz a gondterhelt sóhajjal kísért megállapí­tás? \ Sándor bátyám, a be­szélgetők egyike bökte ki: — Hát a választást... Érthetetlen kérdő tekin­tetemre azután bővebb magyarázatba kezdett: — Régen nem okozott gondot, hogy kire is sza­vazzon az ember. Akár­melyik jelöltet elnéztük: nem a mi érdekeinket, sorsunkat képviselte. Így hát a szegényember csak egy dolgot tartott szem előtt: melyik jelölt kor­tese méri a legjobb bort, vagy ki fizetett többet egy szavazatért. Mert hát több személyes érdekünk a megválasztotthoz nem fűződött. Elhallgat néhány pilla­natra, s mintha a régi, nyugtalanító emlékeket parancsolná vissza kissé emeltebb hangon folytat­ja: — Most, hogy magunk közül kell választanunk, már egészen más a hely­zet. A sok számításba jö­vő között tulajdonképpen mindenik embernek csu­pa hasznos szenvedélye van, és szívünk szerint leg­szívesebben mindegyiket megválasztanánk. De hát nem lehet csupa felső- ereki emberrel megtölte­ni a szakmán tanácsot. Igaz?! — Hát bizony ez így igaz —r hagyom helybe én is, de amikor felteszik a kérdést, hogy: „Most már mi legyen?” — magam is tanácstalan vagyok. Mert ugyan volna egy megol­dás: azt jelölni, arra sza­vazni, aki mindenhez ért, akiben együttesen megta­lálható minden számítás­ba jövőnek a jó tulajdon­sága, szenvedélyessége. De hát van-e ilyen ember a környékben? — Ritka az ilyen, mint a fehér holló, de csak kell lenni valakinek, aki megközelíti... — tana­kodnak, majd egyikük váratlanul kiböki: — A mindenségit! Ez már mégis röstellnivaló... A másik, három megüt­közve néz rá, de ő máris folytatja: — Hát Balogh Sándor, a régi tanácstagunk! Lát­játok, éppen rá nem gon­doltunk, pedig végtére ö közelíti meg legjobban a mi példánkat, s neki kö­szönhetjük a villanyt, a televíziót, meg jó néhány négyzetméter járdát... Egyetérthettek vele a többiek, mert néhány perc telt el, s felszaba­dult, tréfálkózó, vidám búcsúzkodás után vala­mennyien haza indultunk. És a jelöltlistára né­hány nap múlva fel is került Balogh Sándor ter­melőszövetkezeti sertés­gondozó neve... Szalay János Ügy vagyunk most. mint az érettségi előtt álló, vizsgára készülő nagydiák, akinek a gyorsított tempójú tanulás köz­ben vissza-vissza kalandoznak gondolatai az elröppent évek egy-egy izgalmas, kedves, vagy gondterhelt napjára. És aki, vagy akik állták a sarat éve­ken át, s mi több, erősebbek lettek, gyarapodtak, azok min­dig szívesen és szeretettel pil­bolt, a cukrászda — mind-mind akár egy nagyobb városnak is díszére válhatna. A bolti séta során nem volt nehéz észrevenni az új széles­vásznú mozi impozáns épületét. — Három és fél millió forin­tot fordított rá a községi taná­csunk. de megérte. Minden es­te telt ház van és éppen a na­pokban hallottam: a távoli ta­nyákról més a közelmúltban ülésezett a telepítési operatív bizottság Szombaton Pfenning Gyulá­nak, a megyei tanács főkerté- szének elnökletével, ülést tar­tott a megyei telepítési opera­tív bizottság. Az ültetvényterve­ző vállalat jelentése alapján megtárgyalták a szaporítóanyag téli vermelésének és az isko­lában maradt gyökeres vessző­állomány átteleltetésének hely­zetét, s a tavaszi telepítésre való felkészülés tennivalóit. Az operatív bizottság felkérte a megyei főkertészt, hogy a leg­közelebbi ülésen ismertesse azo­kat a hiányosságokat, amelyek­nek megszüntetése szükséges a tervben szereplő telepítések végrehajtásához. Kosik I,ásziónénak sem kell már naponta utazhi a bugyi telefongyárba, hogy a férj ke­resete kiegészüljön. Augusztus óta itthon dolgozik a doboz­üzemben ... lantamak vissza az elröppent, gazdagító évekre. Ilyenek a la- josmizseiek is. Egy kedves, éveken át a fa­lujáért lelkesen, szívvel dolgo­zó tanácstag asszonyt: Barna Ferencnét kértük meg, kalau­zoljon bennünket a falu életé­nek utóbbi négy esztendejében. — Talán ha nem ezzel kez­deném is. tudnák: községünk határa az elmúlt négy év alatt egységesebb lett. Parasztságunk négy termelőszövetkezetben és tíz termelőszövetkezeti csoport­ban gazdálkodik. Nagy dolog ez, de sokat, mérhetetlenül so­kat változott a falu belső ké­pe is... — Kicsit hideg van —, mond­ja váratlanul — de ha nem fáznak nagyon, eljöhetnének egy rövid sétára. Mert hiába mondom el, úgy az igazi, ha látják! Elfogadtuk a meghívást, el­indultunk. Először a boltokat jártuk sorra. A falu szinte va­lamennyi üzlete megszépült. S ami kisebb helységekben rit­kaságszámba megy: külön szol­gáltató és kölcsönző bolt köny- nyíti az asszonyok munkáját. Az élelmiszerbolt, a ruházati A lajosmizseiek egyik büszke­sége, a megyeszerte egyedül­álló gyógyszertár. becsalogatott olyan emberek, akik még soha életükben nem voltak mcribpn. iik •' lassan „törzsvendégekké” válnak ők is... Az új filmszínháztól néhány száz méterre a falunak egy má­sik büszkeségébe térhetünk be: a múlt nyáron megnyílt, 230 ezer forintos költséggel kiala­kított gyógyszertárba. A beren­dezés elgyönyörködteti a „lai­kusokat” is. de igazi értékét, hasznát csak az itt dolgozók is­néhány pillanatig Bamáné. s magyarázatul hozzáteszi: — Tud­ja. annyi minden történt itt négy év alatt, hogy nehéz egy rövid délután összegezni. Sok mindent takar a hó is. Például az új járdákat. S ki találná ki. ebben a zimankós időben, hogy az Andrássy út, az Ifjúság út, a Wesselényi utca didergő faso­rai is az elmúlt négy év mun­káját dicsérik. Azután ott van­nak az iskolák: szinte kivétel nélkül felújítást nyert vala­mennyi, sőt a központi iskola — ahova a mi utcánkból is egy tucatnyi gyerek jár — több mint kétszázezer forintos be­ruházással új politechnikai mű­helyt is kapott. — És azt sem feledje el meg­írni, feljegyezni, hogy hagvobb már a falunkban az elhelyez­kedési lehetőség is. A Háziipa­ri Szövetkezet külföldre is szál­lít. s nyolcvan asszonynak nyújt állandó és elég jó kereseti le­hetőséget a régi mozi helyén működő nyomdai dobozüzem. A mi utcánkból is sokan dolgoz­nak ott. köztük Mezemé, a Ma- tildka, a Nyilas kislány és még többen ... Esteledik, mire a sétát és a beszélgetést befejezzük. Kígyói­nak a falu fényei. Utcai lám­pák, s neonreklámok a boltok fölött. — Látja, ezt is elfeledtem felsorolni, pedig a közvilágítás­ra nagyon sokat költöttünk. Nincs már egyetlen utcája a fa­lunak ahol sötétben kellene botorkálni. — Persze akármennyit is csi­náltunk — mondja búcsúzáskor — még mindig nagyon sok el­intéznivalónk akad. Űj egész­ségház kellene, mert kicsik az orvosi rendelők és a betegek az utcán várakoznak. Gond még a bölcsőde, óvoda, és — Íme, az Impozáns, korszerű, szélesvásznú filmszínház bejárata. merik. Azt, hogy amíg eddig naponta 10 kilométeres „gya­loglással” szedegették össze a szétszórt, ésszerűtlenül elhelye­zett polcokról a gyógyszereket most ötszáz métert sem kell sé­tálgatni naponta a patikusnak, sőt, akár ülve dolgozhat... — Mivel gazdagodott még a falu a múlt évben? — töpreng Elütötte a kerékpárost Néhány nappal ezelőtt Kiss István érsekcsanádi lakos ügyé­ben ítélkezett a bajai járás­bíróság. A vádlott a múlt év szeptem­berében elhatározta, hogy a szomszédos Sükösd községbe motorkerékpárral megy át tánc- mulatságba. Habár nem volt jogosítványa, barátjával, Mihó Jánossal ültek a járműre, s átmentek a bálba. Sükösd ön tö­mény szeszt fogyasztottak, s it­tas állapotban a késő esti órák­ban indultak vissza Érsekcsa- nádra. A motorkerékpárral, amelynek egyébként még rend­számtáblája sem volt, Sükösd belterületén elütötték a kivilá- gítatlan kerékpáron haladó, sü­ketnéma Radics Istvánt, aki az útpadkára esett. Kiss István azonban, anélkül hogy segítsé­get nyújtott volna a szerencsét­len embernek, elhagyta a bal­eset színhelyét. A bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat gondatlan veszé­lyeztetés és segélynyújtás elmu­lasztásának bűntettében, s ezért négyhónapi szabadságvesztésre és ötszáz forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés-bün­tetés végrehajtását azonban fel­tételesen három évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jog­erős. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megye: Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér i szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1S. 25-16 Kiadóhivatal: ■eskemét. Szabadság tér l'p Telefon 17-09 Terjeszt) a Magyar Posta Előfizethető: i helyi postahivataloknál kézbesítőknél Előfizetési <311 i hónapra 12 forint. Bács-Klskun megye! Nyomda v Kecskemét - Telefon Index: 25 063 mert rengeteg a bejáró diák, no meg a tanulni vágyó felnőtt is — igen-igen elkelne egy kö­zépiskola és ..., de mit is so­roljam ezt most? Ha négy év múlva újra megkérdeznek ben­nünket, én hiszem, hogy már ezeket is a megvalósult ter­veink között emlithetjük ... F.svik Éva — Pásztor Zoltán * togfatao RfdfcaswMaWI tanácskoztak A jogtalan földhasználatról tanácskoztak az egyes állami szervek megyei vezetői szombat ‘délelőtt a megyei pártbizottság ; üléstermében, Glied Kár oly na.:, í az MSZMP megyei bizottsága i titkárának elnökletével, j Megállapították, hogy az iJle- j tékes szervek az előzetes vizse gálatok eredményeképp me­gyénkben közel 250 jogtalan ! földhasználatról szereztek tudo- ! mást. Ez komoly mértebb-n i akadályozza a termelőszövetke­zetek megszilárdulását, mint­hogy a jogalap nélküli föM- I használat a szövetkezeti gazdit- ! ságok kisebb-nagyubb terüli t kivonja a közös művelés alól, I másrészt a földet jogtalan!,1 ! használók illetéktelen jövede- | lemre tesznek szert. A jogtalan földhasználat sérti ja törvényességet, s ezért küz­deni kell ellene. A közelgő zár- számadási közgyűléseken az il­letékes tanácsi szervei: erre hívják fel a közös gazdaságok figyelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents