Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-07 / 286. szám
1942. december 7, péntek 1 e!dal Rajzasztal mellett Milliókat költünk minden esztendőben a megye belvizeinek levezetésére, a csatornahálózat rendszeres felújítására, karbantartására. A tél itt is a tervezés, a jövő évi munkák előkészítésének ideje. Baján, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tervezési osztályán befejezéshez közeledik a kettes számú főcsatorna 1963. évi felújításának tervelőkészítése. Ezen dolgozik Harangos Klára, az osztály egyik fiatal műszaki rajzolója. A nevelési tervek bevezetése előtt Iskoláinkban eddig csak tanulmányi terv és munkaterv alapján dolgoztak a pedagógusok. A jövő évtől kezdve nevelési tervet is készítenek, amelyben módszeresen törekednek alkalmazni a kommunista ember nevelésének hathatós eszközeit. Megyénkben ezen a héten zajlik le az általános iskolai nevelési terv vitája a kiskunfélegyházi József Attila, a kecskeméti II-s számú, a kunpe- széri és a sükösdi általános iskolában, valamint a hajósi gyermekotthonban. A tantestületi viták után december 18-án megyei ankétot rendeznek a megyei tanács nagytermében az általános iskolai igazgatók és kiváló nevelők részvételével. jó helyre protezsált. Nincs szebb a dugófaragásnál. Nem is hagyom én ott. A szakma bonyolult fogásaira sokan tanították. Többek között Varga Milos, Barna Virgil, Zöld Stefánia, Halványkék Noé és így tovább. Azóta mindene a dugó. Felettesei meg vannak vele elégedve, érthető, hiszen a kollektíva, munkástársai jól megtanították sok mindenre. Kétnapi dugófaragás után már számos ajakról hangzott el: — Olivér a szakma egyik ígérete. Száz százalékon felül teljesíti normáját. — Vagány gyerek az Öli — mondja a művezetője is. Nem hoz szégyent tanítómestereire, Varga Miiosra, Barna Virgilre stb. Valamennyi tömegszervezetnek tagja, még a nőtanácsnak is, titkára a bélyeggyűjtők szak- szervezetének, önkéntes tűzoltó és így tovább, és így tovább. lermésxetáta'akítás Kecskeméten (Kisriport.) Szédületes tempóban dolgozik a daru. Hatalmas tömeg figyeli, amint a puszta grund helyén zöld liget születik. Három nap alatt két akácfát ültettek el a járókelők lelkes biztatása közepette. Még a levegő is más lesz itt. Átalakul a város képe. A két fa úgy áll ott, mint két felkiáltójel, figyelmeztetve mindenkit a technika csodálatos előrehaladására. Erre gondoljon a kedves olvasó, ha nyáron a fák hűvösében megpihen. (Télen nem ajánlatos alájuk állni, mert sok. a veréb!) Baleset ax orsxá- úton Kocog Tihamér Szarkabélés 115. szám alatti lakos (arca szögletes, fülei nagyok, szemei sötétek, 178 és fél centiméter magas) a köncsögpusztai 5-ös számú földművesszövetkezet 4-es számú italboltjában megivott két deci kadarkát, egy deci rizlinget tisztán, és fél deci rumot. Némi szünet után ismét elfogyasztott három deci sört, másfél deci pálinkát. Ezután ült motorra és a menetirány szerinti jobboldalon közlekedve szabálytalanul előzte az ugyancsak menetirány szerinti jobboldalon kerékpározó Keszeg Tódort. A szerencsétlenség következtében egymásra estek, majd közösen legurultak az árokba és összesározták magukat. A keletkezett kár a motorkerékpáron 122 forint 50 fillér értékű, a kerékpáron egy használt gumiabroncs ára, amit Keszeg Tódor még tavaly április 14-én vett a Bizományi Áruházban. A Várható orvosi költség 184 forint 23 fillér. Mind a kettőjük képéről lejött ugyanis a bőr. Láxas munka a mezőn Ezt a kéziratot egyik munka- társunk adta le, aki nem a mezőerazdasáíri rovatban dogozik ugyan, de mezőgazdasági témával találkozott kiszállása során. Az őszi nap bágyatag fénye bearanyozza a határt. Lázas munka mindenütt. Néhány méterrel odébb egy csoportot látok. Ezek valószínűleg a tutajpusztai Virágzó Termelőszövetkezet gazdái. Ügy látom, a rozsot kapálják, innen nem tuFogatosok kozott I Síinlezik a Tolvajost — Följebb a zsinórt* Ott, hátul, igazítsunk még rajta. Most jó! Kezdhetjük... Hidegen fúj a szél Orgovány Tolvajosnak nevezett határré- szén, pirosra csípi az ott dolgozók kezét, arcát. De mintha mitsem törődnének ezzel, a galagonya-, meg a csipke bokrokkal benőtt, majd szőlővel betelepítendő homokdombos területet szorgalmasan szintezi Merhán Miklós mérnök és a Sallai Termelőszövetkezet hét gazdája. Több mint 100 hold dimbes- dombos területen végezték el eddig e munkát, hogy megállapíthassák, mennyi földtömeget kell a Debreceni Talajjavító Vállalat földgyaluinak elegyengetniük. .. — Nem lesz könnyű dolguk ezután sem az erőgépvezetőknek — mondja Merhán Miklós. — Számításaim szerint egy-egy holdon 900—1000 köbméter földet kell elplaníroz- niok... A mérnök különben a kora reggeltől késő délutánig a határban végzett munkájára csak a szálláshelyén tesz pontot. Este feldolgozza a mérések adatait. Nem egyszer az éjfél még íróasztalánál találja... A legnagyobb homokdomb mellett, mintegy 100 holdon, már asztallap simaságú az egy hónapja még egyenetlen, gazzal benőtt terület. — Olyan lesz ez is — mutatja az egyik szintező lécet tartó Balogh András, a figuránsok csapatvezetője. — Kisvártatva még hozzáfűzi: „A semmitérő buckák helyén tavasszal már új szőlőültetvény virul. A jövőnk virul itt, élvtárs.” K. A. A korán beállott téK este mélységében fénylő négyszögek az istálló ablakai. Halványak a fények, hiszen nem vil- lanyégőktől, hanem gyéren pislákoló petróleumlámpáktól származnak. Már megjöttek a határból az i2sáki Sárfehér Tsz fogatosai. A több mint félszáz ló a jászolnál ropogtatja az illatos szénát, hajtóik pedig, miután az oszlopokra akasztották a szerszámokat letelepednek középre, s kezdődik a diskurzus. Ügy vélik, korán van még hazamenni, s jólesik egy kis beszélgetés, hiszen napközben úgyis ritkán találkoznak. A beszéd tárgya: a napi munka, hogy mit végeztek, merre jártak aznap. Harsány, jó kedvű a társaság, nem mentes az élcelődésektől sem. Nyolcan-tízen lehetnek most bent. Arcukat inkább csak sejteni lehet a félhomályban. De így is kiválik közülük nagy bajuszával és alacsony termetével az 52 éves Z. Szabó Imre. ö nem fogatos, hanem lóápoló. Munkája tulajdonképpen akkor kezdődik, amikor a többieké véget ér. Most éjszakás, ő eteti a lovakat, hogy másnap újult erővel húzhassák a megrakott szekereket. Társával, Tamási Sándorral, hetenként váltják egymást Mint a 1nhb!ek s is két év óta gazdája a szövetkezetnek. A fogatosok jó része azonban tehetős középoaraszt volt, ő pedig világéletében a más földjén dolgozott, napszámba járt, olykor pár holdat is bérelt. S hogy most ezekről az időkről faggatom. kissé res- tellkedve válaszol: ,— Nem szívesen emlékezem vissza ezekre az évekre. Kűl$S nősen a negyvenöt előttiekr# nem. Nagy volt a kiszolgálta, tottsága akkor a magamfajta szegényembernek. Nagy gazdáknál dolgoztam, akik közül sokan igen komiszul bántak a munkással. De volt azért köztük rendes ember is, mint péW dául Kovács Ambrus bácsi, akié vei egészen jól megvoltam ... Ezt minden bizonnyal nem hízelgésképpen mondja, mert mint ahogy megtudom. Ambrus bácsi most nincs itt. Egyébként ó is fogatos. — lsen. Ambrus bácsi.. — mondják többen is. — Most is rendes ember. Pedig több, mint száz holdja volt. Igaz, hogy csak ötvenegyig. Akkor kul árlistára került... Talán együt,érzés is van e szavakban. Lehetséges. De' t, egyáltalán, fontos ez már? Hirtelen megkérdezem: — Gyakran beszélnek a múltról? — Oh, nem — felelik szinte egyszerre. — Lassanként elfelejtjük. kinek, hánv hold földje volt. Nem is érdekes ez már számunkra. — Tavaly a közös szőlő sorközeit szántottuk — mondja a lóápoló. — Ambrus bácsi fogta az ekét, én meg a lovat vezettem. Napokon át együtt dolgoztunk. De egvikünk sem emlegette a rég volt éveket... Tplifr, múlik az idő. A fogáé tosok lassan 6Tedelőzködnotej hiszen holnap is korán kelnek! Csak Z. Szabó Imre marad a békésen prüszkölő lovakkal, a gvérfénvú lámoa ámvnöves-’tö rebefésében. Odakünn pedig bujkálnák a csillagok, oly végtelen távolságban, mint a feledésbe hulló évek. Hatvan] Dániel aooaooooooaaoooooaooooooocoooooocooo A jeligék birodalmában MOST egy érdekes, ám kissé nehezen kiismerhető világba hívjuk meg olvasóinkat rövid utazásra, a jeligék világába. Figyelmeztetésül előre bocsátjuk: nem lesz túlkönnyű és sima az út, de hogy tanulságai miatt dóm kivenni tisztán, hogy mi is az a növény. Mellém szegődik egy paraszti külsejű ember. Szemei értelmesen csillognak. Ez bizonyára a tsz-elnök. — Aggyék isten — mondom és parolázok vele. Ügy megszorítja a kezem, hogy alig tudom szétnyitni az ujjaimat. — Megy az őszi munka, megyeget? — kérdem. — Megyeget — válaszolja nagy hozzáértésseL — Elvetették már a kukoricát? — kérdezem, hogy mindjárt belevágjak a dolgok közepébe. — Már régen — válaszolja, s végignéz rajtam. Én meg kihúzom magam, bizonyára szakmabélinek tart. — Gondolom, fejlett az állattenyésztés is. Baromfijuk van? Elvezet a beltetőállomásra. Nagy a csipogás. — Ezek csirkék? — érdeklődöm. — Igen, ezek csirkék. Saját keltetőállomásunk van. — Nagyon ügyes — csodálkozom el. — Bizonyára kísérleteznek a keltetési idő csökkentésével, mert ezzel jelentősen növelni lehetne a termelést — Ó, hogyne — válaszol vidáman az elnök. — Sajnos, eddig nem értünk el eredményt Ügy érzem, eleget láttam ahhoz, hogy megállapítsam: a tutajpusztai Virágzó Termelőszövetkezet gazdái töretlenül haladnak a szocializmus építésének útján. összeállította: Kereskedő Sándor. megéri a fáradságot — azt a végén önök is felismerik. Az utazás első. legközelebbi állomása a jeligék közismerten leggyakoribb és legnépesebb találkahelye: a napilapok hirdetési rovata. Itt főként a bizalom és figyelemkeltő üzletfél-szerző jeligék tanyáznak. Jellemraj zu. kat tekintve általában tárgyilagosak, precízek, hivatalosak, de olykor romantikusak, s nemegy esetben kicsit naivak is. A „Megegyezés” jelige főként a lakáseladásban és vásárlásban vállalja a közvetítő szerepét. A ..Nyugodt” jelige általában olyan ember vagy emberek bizalom- keltő, méltóságteljes képviselője, akik házért, lakásért és egyéb közszükségleti ingó és ingatlanért „idős személyek eltartását” vállalnák. Kissé hivalkodóan hat a házassági apróhirdetésekben a „Jó asszony” jelige, mert biztos lehet-e egy. az ilyen hirdetésre jelentkező jó asszony, hogy jő ember keresi az ő ismeretségét? Nem beszélve arról, hogyan állapítja meg valaki hitelt érdemlően magáról, hogy ő jó-e. amikor másnak esetleg nem volt ió és Veres Péter is például csak a rossz asszonyról írt regényt? TALÁLKOZÁSUNK a „Sürgős” jeligével — mi tagadás — az alábbi formában kissé meghökkentő- „Házasság céljából keresek háztartásomba 40 év körüli nőt!” Bizony ez kissé tiszteletlenül hangzik, s bár a sürgőstől megszoktuk a kimért nrózal tárgyilagosságot, érzelem nélküliséget, de hogy még a házasságba is beleavatkozzon, azt már nem. Sokkal jobban megfelel erre a célra a ..Boldogság”. * különösen kedves, amikor eev 10 körüli özvegyember számára keres megértő élettársat. Azután ió szolgálatot tehet még ilyen ügyben az „Ámor” jelige Is. De nini. máris meelepően forgalmas állomásra futott be ra» lünk a „vonat”. Ez a nagy fon* galmú jelige-tanya az OTP-ta. karékbetétkönyv nyilvántartásai Hogy itt kik vannak — és menynyi kedves, megható, sőt néha furcsa és bogaras jó barát — azt el sem lehet sorolni! Itt van —• félreérthetetlen szándékkal éa hivatástudattal — a „Hóvirág’** a „Tavasz”, a „Skoda”, a „Bú» tor”, a „Mosógép”, a „Porszívó"» az „Építkezés”, a „Házasodom’» az „Utazás”. Itt van és — mindig elérhető — jó helyen S. O. St barátunk, a harcias hangzású« de e környezetben minden bií zonnyal békés szándékkal éld®, gélő „Puska”, s a kissé különc» de szorgalmas „Fehér Veréb”, a keresztnevek sokasága, a sok kia tételből esetleg motorkerékpárrá fejlődő „Bicikli”. egyszóval mindaz, ami az emberek életében számíthat valamit. A „Gyarapodj” reményteljes jövőt jósol, az „Imádlak” és ..Szeretlek” kicsit kétértelműen hangzik, mert titkolja, hogy ér- zelmének tárgya élő, vagy élet. télén személy-e. De ez már igazán az ő dolga. Egy „Autó” sápadtan, soványan töpreng — keresztszülői” ugyanis családostul kis Trabanttal járiák aa országot, s itt hagyták őt, szegény „műemléket”, sovány tía forinttal, őrizni a régi, takarékos napok emlékét. Bár többségük kedves és szorgalmas, akadnak még rakoncátlanok, akiket nevelni kell. A „Nem veszlek ki” egyik legjellemzőbb példa erre. mert csak neve, s nem nagysága és megállapodottsága fükrözi a kitartó elhatározást..» UTAZZUNK tovább a Posta Restant-re. ahol bizonyára vár» nak még érdekességek? Ér zt iavaslom. inkább maradjunk it, hiszen az elsejei fizetésből *n' a akad még néhány forint amivel mi is gazdagíthatjuk e keddi vés jeligetábort... U Eszik £*» F*