Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-07 / 286. szám

1942. december 7, péntek 1 e!dal Rajzasztal mellett Milliókat költünk minden esztendőben a megye belvizeinek levezetésére, a csatornahálózat rendszeres felújítására, karbantar­tására. A tél itt is a tervezés, a jövő évi munkák előkészítésének ideje. Baján, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tervezési osztályán befejezéshez közeledik a kettes számú főcsatorna 1963. évi felújításának tervelőkészítése. Ezen dolgozik Harangos Klára, az osztály egyik fiatal műszaki rajzolója. A nevelési tervek bevezetése előtt Iskoláinkban eddig csak ta­nulmányi terv és munkaterv alapján dolgoztak a pedagógu­sok. A jövő évtől kezdve ne­velési tervet is készítenek, amelyben módszeresen töreked­nek alkalmazni a kommunista ember nevelésének hathatós eszközeit. Megyénkben ezen a héten zajlik le az általános iskolai ne­velési terv vitája a kiskunfél­egyházi József Attila, a kecs­keméti II-s számú, a kunpe- széri és a sükösdi általános is­kolában, valamint a hajósi gyermekotthonban. A tantestü­leti viták után december 18-án megyei ankétot rendeznek a megyei tanács nagytermében az általános iskolai igazgatók és kiváló nevelők részvételével. jó helyre protezsált. Nincs szebb a dugófaragásnál. Nem is hagyom én ott. A szakma bonyolult fogá­saira sokan tanították. Többek között Varga Milos, Barna Vir­gil, Zöld Stefánia, Halványkék Noé és így tovább. Azóta min­dene a dugó. Felettesei meg vannak vele elégedve, érthető, hiszen a kollektíva, munkástár­sai jól megtanították sok min­denre. Kétnapi dugófaragás után már számos ajakról hang­zott el: — Olivér a szakma egyik ígérete. Száz százalékon felül teljesíti normáját. — Va­gány gyerek az Öli — mondja a művezetője is. Nem hoz szé­gyent tanítómestereire, Varga Miiosra, Barna Virgilre stb. Valamennyi tömegszervezet­nek tagja, még a nőtanácsnak is, titkára a bélyeggyűjtők szak- szervezetének, önkéntes tűzoltó és így tovább, és így tovább. lermésxetáta'akítás Kecskeméten (Kisriport.) Szédületes tempóban dolgozik a daru. Hatalmas tömeg figyeli, amint a puszta grund helyén zöld liget születik. Három nap alatt két akácfát ültettek el a járókelők lelkes biztatása kö­zepette. Még a levegő is más lesz itt. Átalakul a város képe. A két fa úgy áll ott, mint két felkiáltójel, figyelmeztetve min­denkit a technika csodálatos előrehaladására. Erre gondoljon a kedves olvasó, ha nyáron a fák hűvösében megpihen. (Té­len nem ajánlatos alájuk állni, mert sok. a veréb!) Baleset ax orsxá- úton Kocog Tihamér Szarkabélés 115. szám alatti lakos (arca szögletes, fülei nagyok, szemei sötétek, 178 és fél centiméter magas) a köncsögpusztai 5-ös számú földművesszövetkezet 4-es számú italboltjában meg­ivott két deci kadarkát, egy deci rizlinget tisztán, és fél deci rumot. Némi szünet után ismét elfogyasztott három deci sört, másfél deci pálinkát. Ezután ült motorra és a menetirány szerinti jobboldalon közlekedve szabálytalanul előzte az ugyan­csak menetirány szerinti jobb­oldalon kerékpározó Keszeg Tó­dort. A szerencsétlenség követ­keztében egymásra estek, majd közösen legurultak az árokba és összesározták magukat. A keletkezett kár a motorkerék­páron 122 forint 50 fillér érté­kű, a kerékpáron egy hasz­nált gumiabroncs ára, amit Keszeg Tódor még tavaly áp­rilis 14-én vett a Bizományi Áruházban. A Várható orvosi költség 184 forint 23 fillér. Mind a kettőjük képéről lejött ugyan­is a bőr. Láxas munka a mezőn Ezt a kéziratot egyik munka- társunk adta le, aki nem a mezőerazdasáíri rovatban dogozik ugyan, de mezőgazdasági témá­val találkozott kiszállása során. Az őszi nap bágyatag fénye bearanyozza a határt. Lázas munka mindenütt. Néhány mé­terrel odébb egy csoportot lá­tok. Ezek valószínűleg a tutaj­pusztai Virágzó Termelőszövet­kezet gazdái. Ügy látom, a ro­zsot kapálják, innen nem tu­Fogatosok kozott I Síinlezik a Tolvajost — Följebb a zsinórt* Ott, há­tul, igazítsunk még rajta. Most jó! Kezdhetjük... Hidegen fúj a szél Orgovány Tolvajosnak nevezett határré- szén, pirosra csípi az ott dolgo­zók kezét, arcát. De mintha mitsem törődnének ezzel, a ga­lagonya-, meg a csipke bokrok­kal benőtt, majd szőlővel be­telepítendő homokdombos te­rületet szorgalmasan szintezi Merhán Miklós mérnök és a Sallai Termelőszövetkezet hét gazdája. Több mint 100 hold dimbes- dombos területen végezték el eddig e munkát, hogy megálla­píthassák, mennyi földtömeget kell a Debreceni Talajjavító Vállalat földgyaluinak elegyen­getniük. .. — Nem lesz könnyű dolguk ezután sem az erőgépvezetők­nek — mondja Merhán Mik­lós. — Számításaim szerint egy-egy holdon 900—1000 köb­méter földet kell elplaníroz- niok... A mérnök különben a kora reggeltől késő délutánig a ha­tárban végzett munkájára csak a szálláshelyén tesz pontot. Es­te feldolgozza a mérések ada­tait. Nem egyszer az éjfél még íróasztalánál találja... A legnagyobb homokdomb mellett, mintegy 100 holdon, már asztallap simaságú az egy hónapja még egyenetlen, gaz­zal benőtt terület. — Olyan lesz ez is — mutat­ja az egyik szintező lécet tartó Balogh András, a figuránsok csapatvezetője. — Kisvártatva még hozzáfűzi: „A semmitérő buckák helyén tavasszal már új szőlőültetvény virul. A jö­vőnk virul itt, élvtárs.” K. A. A korán beállott téK este mélységében fénylő négyszö­gek az istálló ablakai. Halvá­nyak a fények, hiszen nem vil- lanyégőktől, hanem gyéren pis­lákoló petróleumlámpáktól szár­maznak. Már megjöttek a határból az i2sáki Sárfehér Tsz fogatosai. A több mint félszáz ló a já­szolnál ropogtatja az illatos szénát, hajtóik pedig, miután az oszlopokra akasztották a szerszámokat letelepednek kö­zépre, s kezdődik a diskurzus. Ügy vélik, korán van még ha­zamenni, s jólesik egy kis be­szélgetés, hiszen napközben úgyis ritkán találkoznak. A be­széd tárgya: a napi munka, hogy mit végeztek, merre jár­tak aznap. Harsány, jó kedvű a társaság, nem mentes az él­celődésektől sem. Nyolcan-tízen lehetnek most bent. Arcukat inkább csak sej­teni lehet a félhomályban. De így is kiválik közülük nagy ba­juszával és alacsony termeté­vel az 52 éves Z. Szabó Imre. ö nem fogatos, hanem lóápoló. Munkája tulajdonképpen ak­kor kezdődik, amikor a többie­ké véget ér. Most éjszakás, ő eteti a lovakat, hogy másnap újult erővel húzhassák a megra­kott szekereket. Társával, Ta­mási Sándorral, hetenként vált­ják egymást Mint a 1nhb!ek s is két év óta gazdája a szövetkezet­nek. A fogatosok jó része azon­ban tehetős középoaraszt volt, ő pedig világéletében a más földjén dolgozott, napszámba járt, olykor pár holdat is bé­relt. S hogy most ezekről az időkről faggatom. kissé res- tellkedve válaszol: ,— Nem szívesen emlékezem vissza ezekre az évekre. Kűl$S nősen a negyvenöt előttiekr# nem. Nagy volt a kiszolgálta, tottsága akkor a magamfajta szegényembernek. Nagy gaz­dáknál dolgoztam, akik közül sokan igen komiszul bántak a munkással. De volt azért köz­tük rendes ember is, mint péW dául Kovács Ambrus bácsi, akié vei egészen jól megvoltam ... Ezt minden bizonnyal nem hízelgésképpen mondja, mert mint ahogy megtudom. Ambrus bácsi most nincs itt. Egyébként ó is fogatos. — lsen. Ambrus bácsi.. — mondják többen is. — Most is rendes ember. Pedig több, mint száz holdja volt. Igaz, hogy csak ötvenegyig. Akkor kul ár­listára került... Talán együt,érzés is van e szavakban. Lehetséges. De' t, egyáltalán, fontos ez már? Hir­telen megkérdezem: — Gyakran beszélnek a múlt­ról? — Oh, nem — felelik szinte egyszerre. — Lassanként elfe­lejtjük. kinek, hánv hold föld­je volt. Nem is érdekes ez már számunkra. — Tavaly a közös szőlő sor­közeit szántottuk — mondja a lóápoló. — Ambrus bácsi fog­ta az ekét, én meg a lovat ve­zettem. Napokon át együtt dol­goztunk. De egvikünk sem em­legette a rég volt éveket... Tplifr, múlik az idő. A fogáé tosok lassan 6Tedelőzködnotej hiszen holnap is korán kelnek! Csak Z. Szabó Imre marad a békésen prüszkölő lovakkal, a gvérfénvú lámoa ámvnöves-’tö rebefésében. Odakünn pedig bujkálnák a csillagok, oly vég­telen távolságban, mint a fele­désbe hulló évek. Hatvan] Dániel aooaooooooaaoooooaooooooocoooooocooo A jeligék birodalmában MOST egy érdekes, ám kissé nehezen kiismerhető világba hívjuk meg olvasóinkat rövid utazásra, a jeligék világába. Fi­gyelmeztetésül előre bocsátjuk: nem lesz túlkönnyű és sima az út, de hogy tanulságai miatt dóm kivenni tisztán, hogy mi is az a növény. Mellém szegődik egy paraszti külsejű ember. Szemei értelme­sen csillognak. Ez bizonyára a tsz-elnök. — Aggyék isten — mondom és parolázok vele. Ügy megszo­rítja a kezem, hogy alig tudom szétnyitni az ujjaimat. — Megy az őszi munka, megyeget? — kérdem. — Megyeget — válaszolja nagy hozzáértésseL — Elvetették már a kukori­cát? — kérdezem, hogy mind­járt belevágjak a dolgok kö­zepébe. — Már régen — válaszolja, s végignéz rajtam. Én meg kihú­zom magam, bizonyára szakma­bélinek tart. — Gondolom, fejlett az ál­lattenyésztés is. Baromfijuk van? Elvezet a beltetőállomásra. Nagy a csipogás. — Ezek csirkék? — érdek­lődöm. — Igen, ezek csirkék. Saját keltetőállomásunk van. — Nagyon ügyes — csodál­kozom el. — Bizonyára kísér­leteznek a keltetési idő csök­kentésével, mert ezzel jelentő­sen növelni lehetne a termelést — Ó, hogyne — válaszol vi­dáman az elnök. — Sajnos, ed­dig nem értünk el eredményt Ügy érzem, eleget láttam ah­hoz, hogy megállapítsam: a tu­tajpusztai Virágzó Termelőszö­vetkezet gazdái töretlenül ha­ladnak a szocializmus építésé­nek útján. összeállította: Kereskedő Sándor. megéri a fáradságot — azt a vé­gén önök is felismerik. Az utazás első. legközelebbi állomása a jeligék közismerten leggyakoribb és legnépesebb ta­lálkahelye: a napilapok hirde­tési rovata. Itt főként a bizalom és figyelemkeltő üzletfél-szerző jeligék tanyáznak. Jellemraj zu. kat tekintve általában tárgyila­gosak, precízek, hivatalosak, de olykor romantikusak, s nemegy esetben kicsit naivak is. A „Megegyezés” jelige főként a lakáseladásban és vásárlásban vállalja a közvetítő szerepét. A ..Nyugodt” jelige általában olyan ember vagy emberek bizalom- keltő, méltóságteljes képviselő­je, akik házért, lakásért és egyéb közszükségleti ingó és ingatla­nért „idős személyek eltartását” vállalnák. Kissé hivalkodóan hat a há­zassági apróhirdetésekben a „Jó asszony” jelige, mert biztos le­het-e egy. az ilyen hirdetésre jelentkező jó asszony, hogy jő ember keresi az ő ismeretségét? Nem beszélve arról, hogyan ál­lapítja meg valaki hitelt érdem­lően magáról, hogy ő jó-e. ami­kor másnak esetleg nem volt ió és Veres Péter is például csak a rossz asszonyról írt regényt? TALÁLKOZÁSUNK a „Sür­gős” jeligével — mi tagadás — az alábbi formában kissé meg­hökkentő- „Házasság céljából keresek háztartásomba 40 év körüli nőt!” Bizony ez kissé tiszteletlenül hangzik, s bár a sürgőstől megszoktuk a kimért nrózal tárgyilagosságot, érzelem nélküliséget, de hogy még a há­zasságba is beleavatkozzon, azt már nem. Sokkal jobban meg­felel erre a célra a ..Boldogság”. * különösen kedves, amikor eev 10 körüli özvegyember számá­ra keres megértő élettársat. Az­után ió szolgálatot tehet még ilyen ügyben az „Ámor” jelige Is. De nini. máris meelepően for­galmas állomásra futott be ra» lünk a „vonat”. Ez a nagy fon* galmú jelige-tanya az OTP-ta. karékbetétkönyv nyilvántartásai Hogy itt kik vannak — és meny­nyi kedves, megható, sőt néha furcsa és bogaras jó barát — azt el sem lehet sorolni! Itt van —• félreérthetetlen szándékkal éa hivatástudattal — a „Hóvirág’** a „Tavasz”, a „Skoda”, a „Bú» tor”, a „Mosógép”, a „Porszívó"» az „Építkezés”, a „Házasodom’» az „Utazás”. Itt van és — min­dig elérhető — jó helyen S. O. St barátunk, a harcias hangzású« de e környezetben minden bií zonnyal békés szándékkal éld®, gélő „Puska”, s a kissé különc» de szorgalmas „Fehér Veréb”, a keresztnevek sokasága, a sok kia tételből esetleg motorkerékpárrá fejlődő „Bicikli”. egyszóval mindaz, ami az emberek életé­ben számíthat valamit. A „Gyarapodj” reményteljes jövőt jósol, az „Imádlak” és ..Szeretlek” kicsit kétértelműen hangzik, mert titkolja, hogy ér- zelmének tárgya élő, vagy élet. télén személy-e. De ez már iga­zán az ő dolga. Egy „Autó” sá­padtan, soványan töpreng — keresztszülői” ugyanis csalá­dostul kis Trabanttal járiák aa országot, s itt hagyták őt, sze­gény „műemléket”, sovány tía forinttal, őrizni a régi, takaré­kos napok emlékét. Bár többsé­gük kedves és szorgalmas, akad­nak még rakoncátlanok, akiket nevelni kell. A „Nem veszlek ki” egyik legjellemzőbb példa erre. mert csak neve, s nem nagysága és megállapodottsága fükrözi a kitartó elhatározást..» UTAZZUNK tovább a Posta Restant-re. ahol bizonyára vár» nak még érdekességek? Ér zt iavaslom. inkább maradjunk it, hiszen az elsejei fizetésből *n' a akad még néhány forint ami­vel mi is gazdagíthatjuk e keddi vés jeligetábort... U Eszik £*» F*

Next

/
Thumbnails
Contents