Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-06 / 285. szám
1982. december 8, esfitBrtSi: 9. oldal Központi szerszámkészítő üzem létesül Kiskunfélegyházán Bács-Kiskun megye tanácsi iparának termelése az elmúlt évek során nagymértékben növekedett. Különösen gyorsütemű volt a fejlődés könnyűipari vállalatainknál. Megállapítható ugyanakkor, hogy a termelésnek ezt az ütemét nem követte megfelelő mértékben az üzemek, vállalatok műszaki fejlesztése. Gonodot okoz e tekintetben az is, hogy a második ötéves terv célkitűzései, az eddiginél is nagyobb fejlesztést irányoznak elő. Terveink végrehajtása így már most egész sor műszaki fejlesztési intézkedést igényel. Egyik ezek közül a könnyűipari vállalatok szers zám ellát ásának biztosítása, ami elengedhetetlen feltétele az ütemes, folyamatos termelésnek. Köztudott viszont, hogy a szerszámkészítő kapacitás növelése országosan is gondot okoz. Számtalanszor tapasztaljuk, hogy a szerszámkészítő vállalatok és kisipari szövetkezetek, csak igen hosszú elkészítési határidőre vállalják a megrendelt szerszámok kivitelezését. Sürgető szükség tehát hogy létrehozzunk a tanácsi iparban egy központi szerszámkészítő és felújító üzemet. — Ez a gondolat már korábban is felvetődött bennünk — mondotta dr. Bruncsák András, a meevei tanács vb inari osztá- lvának vezetője. — De korábban közel sem éreztük úgy hiányának gátló hatásait mint ebben az esztendőben. Vállalatainknál egyre több az olyan ú.j gyártmány, melyeknek előállítása nagy mennyiségű szerszámot igényel. Különösen a leggyorsabban fejlődő iparágban, a tanácsi vasiparban jelentkezik ez az igény (fénycsőarmatúrák, lámpagyártás, különböző fémtömegcikkek készítése). Ugyancsak nagv mennyiségű szerszámkészítést igényel másik ioarágunk. a rohamosan fejlődő műanyagfeldolgozás. Itt a ]pcrWr1önlv>7ŐHb sajtoló és fröccsöntő szerszámok biztosítása jelenleg is naav gondot okoz. Jövőre pedig ennek az iparágnak a fejlesztése további szerszámigényt fog támasztani, hogy az ioar és a kereskedelem mű- anvsecikk- és alkatrészigényeit ■kielégíthessük. — Mint értesültünk, a szer- ■S7ámi\zem szervezése már megkezdődött. Hol kerül sor létesítésre? Fe!n«ff oktatás A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ötéves kulturális programjában a felnőtt oktatási rendszer továbbfejlesztését is célul tűzte. Ezek szerint az üzemi szakszervezeti alapszervek segítségével negyvenéves korig mindazokat az üz^mi dolgozókat bevon5ák az állami, vagy a szakmai nkfa*ás valamilyen formájában. akiknek erre szükségük van. Ez többek között azt jelenti, hogv öt év múlva megyénk üzemeiben minden munkásnak meg lesz a nyolc általános iskolája. Mindez lehetőséget teremt magasabb általános és szakmai műveltség megszerzéséhez. S hogy ez a terv reális, azt tények bizonyítják. Míg 1958—59. oktatási évbec 250 munkás látogatta az általános iskolákat, 422 a kö- zéniskolákat. addig az 1981—82. oktatási évben az általános is- ko’ában tanuló munkások száma 1824-re, a középiskolások száma perli- 1963-ra növekedett. A különböző evvetemeken kétszer annyian tanulnak, mint három évvel korábban. — A központi szerszámkészítő üzem létesítéséhez szükséges műszaki és szakmunkásgárda elsősorban Kiskunfélegyházán a Műanyagfeldolgozó Vállalatnál biztosítható. Ezért született úgy a döntés, hogy az üzemet nem önálló egységként, hanem e vállalat keretében hozzuk létre. Számításaink és az adottságok egyeztetése szerint, a beruházások megfelelő csoportosításával itt tudjuk leggyorsabban biztosítani a szerszám készítés gépi és egyéb műszaki feltételeit. — Mikora várható az üzem beindítása? — Terveink szerint már a jövő év tavaszán. Szabályos egyenes, szinte mértanian pontos vonások. Az első tekintetre szigorúnak tűnő arc. Lám, milyen csúf dolog az előítélet! Mielőtt szóit volna, csak any- nyit tudtam róla, hogy matematika-fizika szakos tanár, s óvatos vizsgálódásom szeretné beskatulyázni máris abba a képbe, amit foglalkozásáról alkotott a közhiedelem. Elszégyellem magam. És egyre erősödik bennem ez az érzés, ahogyan hallgatom a hangját és találkozom rám-rám vetett pillantásával. Annak az embernek a hangja és szeme, aki — művész vagy mérnök, tsz-elnök vagy kőműves ... hány ilyennel találkozni ma — alkot, gondolkozik. a jobbért és a jövőért töri a fejét. De beszéljen ő maga: Farkas Béla megyei vezető szakfelügyelő! — A középkor végén még a többjegyűek osztása tudósoknak való feladat... Három-négy kurta századdal ezelőtt egy másodfokú egyenlettel csak a legkiválóbbak tudtak megbirkózni. És ma? Szó szerint gyerekjáték. Házi feladat általános _ És mit várhatunk 1963- bam a központi szerszámkészítőktől? — Elsősorban a vasipari és műanyagipari üzemekben jelenleg működő szerszámkészítő és javító részlegek munkájának segítését, új gyártmányaink bevezetésénél a teljes íelszerszá- mozást. Később pedig a kapacitás olyan mértékű növelését, hogy a folyamatos szerszámkészítés és felújítás mellett egy sor technológiai folyamat korszerűsítéséhez szükséges szerszámokat is itt kísérletezzék ki és állítsák elő. Ezekre ugyanis a vállalatok jelenlegi lehetőségei mellett nem nyílik alkalom. S. G. iskolásoknak és gimnazistáknak. Valamikor Bolyait és Einsteint is a középiskolában fogják majd tanítani... Matematikai szemléletre, gondolkozásmódra kell tehát nevelnünk a gyerekeket és úgy kell tanítanunk, hogy ne utálják a matematikát. Már a mában is mindenütt ott van, a legközelebbi jövőben pedig nem élhet meg valamirevaló szakember matematika nélkül. — Exér' mondom _ folytatja —, hogy az új tankönyv (a napokban Kecskeméten megvitatott ötödik osztályos általános iskolai tankönyvről van szó), jó, az eddigi legjobb... de hamarosan még jobb kell. S az különösen örömet okoz, hogy a vita' résztvevőinek többsége látja ezt. El is mondták a véleményüket olyan lelkesülten és olyan felkészültséggel, mint még soha. Erre mondjuk, hogy más a pedagógusok „hozzáállása”, mint eddig. Mi a változás oka? — Egyetlen mondatban Kádár elvtárs fejezte ki a legtömörebben a kongresszuson: Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Sokan úgy Sikeresem zárja az esztendőt az év eleje óta a község másik két szövetkezetével együtt gazdálkodó tataházi Petőfi Tsz baromfinevelő telepe. Gondozói 212 ezer csirkét neveltek eddig, egyenként 1.08 kilogramm súlyúvá. Ezzel a tervbe vett 16 helyett 18,5 vagon baromfih 1st adtaik a népgazdaságinak, több mint 4 és félmillió forint értékben. „Egymilliósu haszon Az idei nevelésű csirkék a táptakarmányozás és a szakszerű gondozás következtében jól fejlődtek. Egy kilogramm hús „előállítása” alig valamivel több mint 17 forintba került, az egy kiló húsból származó tiszta jövedelem viszont csaknem 10 forintot tett ki. Az ez évi nyereség összege ennek megfelelően meghaladta az egymillió forintot. A több mint egymilliós haszon a szövetkezetét arra ösztönzi, hogy a következő évben még nagyobb mértékben foglalkozzon baromfineveléssel. — Evégett az októberben kezdődött s januárban véget érő ötödik nevelési időszakban újabb 61 ezer csirkét nevelnek ránta- nivalókká. Az 1963. év végéig egyébként — a tervnek megfelelően — ösz- szesen 5 609 700 forint értékű pecsenyecsirke eladásával járul hozzá a szövetkezet a közellátáshoz. Ezenkívül 490 ezer tojást ad át a bajai keltetőállomásnak és a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnak, 50 ezret pedig szabadon értékesít. Kevesebb idő alatt, kisebb költséggel több húst adni a népgazdaságnak — ez a legfőbb célja a baromfinevelő telepnek. Vajon hogyan akarják ezt elérni? — tájékozódtunk Juhász Márton telepvezetőnél. Növelik a törzsállományt — Elsősorban a törzsállomány növelésével — hangzott a válasz. — Jövőre az ideinél majdnem háromszor több, öt és fél ezer törzsállatot tartunk. Ezeket már megvettük — Köleseiről, Gödöllőről, a mezőfalvi és a kisgondolják, hogy ez csak a gazdasági alapokra vonatkozik. De megteremtődtek a szocialista gondolkodásmód feltételei az emberek fejében is. _ ? — Hát például: néhány éve még ilyen felajánlásokat tettek a nevelők: pontosan kezdem az órát, vázlattal készülök az órákra ... Vagy egy még jellemzőbbet: az órák többségében (megnyomja a szót: többségében) olyan célkitűzést teszek, ami előbbre viszi a szocializmus ügyét. Ilyesmi ma már primitív, nevetséges lenne. Mondhatnám, a mai egyenleteink ismeretlenje már nem a „mit”, hanem a „hogyan”. Jól esik látnom, hogy itt is, ott is — olyanok, akikről az volt feletteseik véleménye, hogy langyosak, közömbösek — egymás után megtáltosodnak. valami hirtelen támadt aktivitással vetik magukat a munkába az emberek. Hallatlanul sok. eddig tétlenségre kárhoztatott energia szabadul fel nap nap után a szemünk láttára. — Oka? — Na»y rt-sre van benne annak, hogy a nevelők többsége elvégezte a dialektikus és történelmi materializmus tanfolyamát, vagy legalább bekapcsolódott a politikai oktatásba. De a legfontosabb, ismétlem, az alapok lerakásával bekövetkezett A Újítással kétszeres termelékenység Több jelentős újítás tulajdonosa a Kalocsai Vas- és Fémipari Szövetkezet központi üzemében Mezei József marós. Javaslatai jelentősen növelték a munka termelékenységét a különböző áruk előállításánál. Mezei József most ismét sokat éld újítással jelentkezett. Jövőre a szövetkezet sorozatban végzi a különböző szövőgép-alkatrészek megmunkálását. Ez eddig Budapesten történt, s egy 6 alkatrészből álló garnitúra felületi marása hat órát igényelt. A kísérletező kedvű újító ezt soknak találta. Számolt, rajzolt, tervezgetett, s lassan kialakult benne a végső elhatározás: Vídiabe- tétes maróval elég lesz ehhez három óra is. Aztán elkészült az új szerszám is, s a próba igazolta a számítást. A régi technológiával szemben a gyorsmarás bevezetése kétszeresére növelte a termelékenységet. Képünkön: Mezed József ellenőrzi a marás pontosságát, mellette tanulója, Szalmái Imre figyeli a mes- test. A kongresszus után Az élei egyenlete! kunsági állami gazdaságból valók. A tyúkok Hampshire, a kakasok pedig fehér Plymouth- fajtájúak. E kiváló fajták keresztezéséből származtatjuk — majd jövőre az F. 1-es hibridcsirkét, amely hízékonysága következtében három hónappal hamarabb gyarapodik egy kilogrammá, mint a sárga-magyar fajta. A nevelési időszak csökkenésével csökken a felhasználásra kerülő takarmány meny- nyisége is. Míg a fehér-magyar fajtából származó csirkének 12 hetes koráig mintegy 4 kilogramm tápot adtunk, az új ke-, resztezésűnek már csak 3,40— 3:60 kilóra lesz szüksége a 100. dekás súly eléréséhez. Az ily módon megtakarított takarmány tehát minden csirkénél 50 dr'-a lesz. amelynek értéke 1 forint 80 fillér. Hasznos úiítós Hasznos újításáról is beszélt Juhász Márton. A takarékosabb takarmányfelhasználás érdekében tökéletesítette a pecsenyecsibék etetőrendszerét. Korábban ugyanis egyszerű, lapos tálcákból etettek, amelyekből az eleség könnyen kiszóródhatott. Ezeket a tálcákat a telep vezetője nemrégiben ékvályúkkal cserélte fel, amelyeknek két felső szélén a kiszóródást gátló léJ céket helyezte el. Most azt tervezi, hogy a vályúk fölé, középütt drótot húz ki, ezáltal Is biztosítva a takarmányveszteség minimálisra való csökken-' tését. Kísérletezett a telepvezető m csirkék éjjel-nappali etetésével is. A kísérlet bevált, s az éjszaka sem szünetelő etetéssel egyr egy fehér-magyar fajtájú csirkét a korábbi 12 helyett már 14 hét alatt lehet 1—1,08 kiló súlyúvá nevelni. A baromfinevelés jövője imJ már megalapozott Tataházán. A nyereséges nagyüzemi módszerek mind szélesebb körű alkalmazása, a gondozók jó munkája, s nem utolsósorban a tevéJ kény telepvezető hozzáértése m záloga a jövő évi terv sikeres teljesítésének — a jövedelem további gyarapításának. Kohl Antal változás. Kitűnően megfigyelhető ez például falun. A pedagógus köteles sorra látogatni tanítványai családját. Nevelte, legalább is igyekezett nevelni őket azelőtt is. Igen ám, de a hatás kétoldalú: a család is nevelte őt. Csakhogy az átszervezés előtt nagyon sokszor rossz értelemben. Sok pedagógus nem is mert vitába szállni a szülőkkel, csak tessék-lássék módon szólt néhány szót, aztán szinte menekült. S így nemcsak az ő ráhatása maradt el, hanem gyakran ő maga is elbizonytalanodott. megingott. — Ez alól az ellentmondás alól is felszabadulást jelentett a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Azóta a fejlődés meggyorsult. A tudat, hogy a szocializmus alapjainak lerakása befejeződöt, erőt ad, s a cél világos: látom, hogy körülöttem az emberek haladnak, nekem is rá kell találnom a közös útra. íme, a szaVembcr, aki az egész népnek szóló mondatokat lefordítja a maga nyelvére, az országos feladatokat felváltja a maga teendőire. A matematikus, ki tudománya képleteinek mintájára szigorú logikával vizsgálja a környező világot, s új tényezőket illeszt bele: a közös ügy iránti lelkesedést és a jövőért érzett felelősséget. Mester Lászlé b MILLIÓS HASZON