Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-06 / 285. szám

' 1. oUtaf 19658, december 8. csütörtök Ssülőh a% iskolában Már ahogy ,az lenni szó­lott, az édesanyái állnak helyt itt is a gyermekeikért, amint otthon a nevelés oroszlánrésze is rájuk hárul. Jobbára közép­korú asszonyok, fejkendős né­nik töltik meg a termet, itt-ott látni csak közöttük férfiakat. Figyelmesen függesztik tekinte­tüket a tanárnőre, aki a kated­ráról csendes szóval a nevelés­ről tart előadást. Érdekes volt megfigyelni, hogy az első percekben nehe­zen ébredt az érdeklődés. A tanárnő kicsit iskolásán fogott a mondókájához, félig-meddig hivatalos hangsúllyal,, s a szü­lők akkor még úgy hallgatták kalandozó tekintettel, mint va­lami járulékos terhét annak a lehetőségnek, hogy élő szóban is megtudják, hogyan áll az iskolában a gyermekük. Aztán megelevenedtek a sze­mek, ettől színesebbé vált az előadó szava is, még jobban fel­gyűlt az érdeklődés... Arról volt ugyanis szó, hogy hogyan támogassa egymást az iskola és az otthon, hogyan faraghatják le együttesen a gyerekek jelle­mének vadhajtásait és mint ápolgathatják a jó tulajdonsá­gaikat ... így indult a szülői érte­kezlet a Kecskeméti Iparita- nuló-Iskolában. Egy a sok kö­zül, amelyek a múlt héten a ne­gyedévi konferencia után lezaj­lottak. Kétszeresen jó és hasznos volt é szülők természetes kíváncsi­ságát — amellyel fiuk, lányuk előmenetelét jöttek megtuda­kolni — összekapcsolni egy ne­velési témájú előadással, amo­lyan kis „szülők iskolájával”. Ézerhatszáz tanulója van a Kecskeméti Iparitanulő-Iskolá- nak, akiknek fele a környező tanyavilág lakója. Sok mindent elmondhatott most a tanárnő, amit a várostól távol élő édes­anyák, édesapák másképpen nemigen tudhattak volna meg. Még az sem csökkentette az előadás értékét, hogy kérdés, hozzászólás nem követte. Lát­szott a szemeken, hogy gondol­kodnak a hallottakon, de hát beszélni erről nehéz, amikor a köznapi életben sohase kerül szóba ilyesmi. De biztosan lesz foganatja a nevelési gyakorlat­ban. Azután: a szokásos kérdés- őzön elárasztotta Nagy Margit osztályfőnököt. És nemcsak a gyerekek előmeneteléről volt szó. Az egyik mama dicsérte a fiát, hogy othonülő, még mozi­ba se jár, legfeljebb csak fut­ballmeccsre. — Arra azonban nem ártana biztatni, hogy olvasson, hallgas­son rádiót — hangzott a válás?. — Egy kicsit szélesebb látó­körű lenne... és jót tenne a ta­nulmányi eredményének is. Egy másik édesanya arról pa­naszkodott, hogy a kislánya a KST-n összespórolt pénzébi >1 drága kardigánt akar venni. — Pedig hasznosabbra s költhetné... Mit tegyek? En­gedjem, ne engedjem? Nem könnyű ilyesmire a vií- lasz. Az osztályfőnöknő sz< s- mén látszik, hogy a mama párt­ján áll, hiszen tudja, hogy egy­maga tartja el két gyereke t, de ismeri a kislányt is, tudja, hogy ez az első önálló nagyol b bevásárlása lenne a félretett keresetéből. — Megtiltani semmiképp« :n nem szabad. Ha nagyon akar­ja, ha nagyon régen készül i á, engedje meg neki, de magya­rázza meg, mi mindenre ke 1- lene ez a pénz. Majd én is beszélek vele. Ak^dt panasz is nem egy. Jő néhány gyerek csak későn este ér haza, mert délután kell iskolába járnia és korábban nincs vonat. Este tizenegy óra­kor két-három kilométert gya­logolnak a sötét földutakon — Talán nemsokára segíthe­tünk ezen a bajon is, most ti r- gyal róla az igazgatóság, ho»y kapjunk néhány tantermet. — Az osztályfönöknő őszintén saj­nálkozik: — Most nem tehetünk mást, 1600 gyerek tanul itt tizenegy tanteremben. Es te nyolcig minden hely foglalt. És csakugyan: már nyitogat- ják az ajtót. El kell hagyni a termet, tanítás kezdődik. Az osztályfőnököt és a mes :e- reket, a gyakorlati oktatólat jó néhányan elkísérik még a tanári szobába is, hogy fo ir­tassák a beszélgetést, érdekű« lő­jenek, tanácsot kérjenek. Még hallom, amint a fo­lyosón azt mondja Nagy Mar­git: — Nagyon jó kislány, úgy s ie- retem. A magatartása ellen ío- ha nincs kifogás. De a számtan­leckéjét egy kicsit szigorűblan ellenőrizzék otthon. M. L. Szabadegyetem Kecskeméten A TIT és a városi tanács vb művelődési osztálya az idén is­mét megrendezi Kecskeméten a népszerű szabad egyetemi elő­adássorozatot. A szabadegyetem vezetőségét tegnap, szerdán dél­után választották meg a TIT székhazában. Még az eleién tartunk ugyan az Idei művelődési évadnak, de nem árt utána nézni, hogyan ké­szültek fel művelődési házaink A MŰVELŐDÉSI ház szűk kis irodájában panasszal fogad Maros Zoltán igazgató: — Helyhiány miatt sok ren­dezvényünket le kellett állítani. Ha így folytatódik, teljesen meg­szakad a szépen kialakult kap­csolat népművelés és közönség között. Súlyos szavak — de minden túlzástól mentesek. Kiskőrösnek két év óta nincs megfelelő szín­házterme. Elkezdték ugyan a nagyterem 400 ezer forint érté­kű átalakítását, de még a har­madik meghosszabbított határ­idő után sem lehetett átvenni. Számítottak az új épületbe köl­tözött könyvtár helyiségére is, de abból cukrászda lesz. NEHÉZ helyzetben vannak a kiskőrösiek — mégsem pihen­nek. Ahogy Maros 2k)ltán mond­ta: — Sikerült elintézni, hogy — a megyében egyedül nálunk — bemutatásra kerüljem a „Világ- irodalom gyöngyszemei” című előadássorozat. Erre a célra a mozit béreltük ki és olyan nagy az érdeklődés, hogy eddig 120-an váltottak bérletet. Az első elő­adáson több mint kétszázan je­lentek meg. Pedig a műsort nem a „könnyű” műfaj jegyében ál­lították össze. A „Mosolygó toll­hegyek” például rés. és mai sza­tírákat ismertet, a „Nagyvilág” hat földrész költészetével foglal­kozik, a „Dúdoló gyalogút” a magyar falut mutatja be vers­ben és zenében. Érdemes megnézni az előadó- művészek névsorát is. Olyan ne­vekkel találkozunk mint Básti Lajos, Berek Kati, Káliai Fe­renc, Kiss Ferenc, Psota Irén, Szőnyi Olga és Zsotoay Hédi. LÁTSZIK, hogy itt szeretettel ápolják, nem hanyagolják el a művészeteket. Két irodalmi szín­pad működik és a zenei neve­újság Duna versé művelődési otthonainak Elunta" ját — egyszóval: tudnak-e kör­zetükben frissen pezsgő kultu­rális életet teremteni” in lésíhez nagy segítséget nyújt az fmsz 150 tagú szimfonikus -is fuvószenekara. valamin ( Pl - ről elnevezett énekkara. Nagy népszerűségnek örvend a U s r. - lemezbarátok klubja, műsor;ó n Beethoven, Mozart. Verdi, Pu'-i- ni, Erkel- és Kodáiy-estek szere­pelnek . A helylehetóségekhez mérten jól működnek a különféle k u- bok, szakkörök, és jelentős sze­repet kapott az ismeretterjesz­tés. Az idén 1 ?,0 előadást ter­veztek és sűrűn tartanak magya­rázattal egybekötött oktató film­vetítést, elsősorban a szakszö­vetkezetekben. Előadássorozat • ö kát tartaaiak még a külterületi iskolákban is és kölcsönös ta­pasztalatcsere-látogatásokkal tá­mogat j ák a környező községek művelődési otthonainak munká­ját. Nagyjából ilyen a helyzet Kis­kőrösön. És most, nézzük még: n? A Közi SÉG mezőgazdasági jellegének megfele­lően a legnagyobb gondot a szakmai továbbkép­zésre fordítják. Szőllősi Zoltán igazgató érdeme, hogy sikerült jó kapcsolatot teremteni a tsz-ék vezetőivel és velük közösen állították össze az előadások terveit. A Virágzó és az Űj Élet tsz-ekben működő aka­démiák mellett fontos szerepet töltenek be a szervesen összefüggő, zömmel mezőgazdasági té­mákkal, időszerű politikai eseményekkel, közös­ségi tudatformálással foglalkozó ismeretterjesztő előadássorozatok. Az idei évadban 44-et tartot­tak már és legalább még egyszer ennyit szeret­nének, nem feledkezve él az előadások minősé­gének javításáról sem. — Az a baj — hangoztatja Szőllősi Zoltán —, hogy nehéz a lakosság érdeklődését felkelteni. Még — nemrég fordult elő — neves fővárosi mű­vészek szereplése alkalmával is alig lehetett a termet megtölteni. PERSZE, nem mindig a közönség a hibás. Egy kicsit több munkát jelentene ugyan, de jól meg­választott aktívák segítségével, a művelődési ház dolgozói jobban meg tudnák kedvel tetni rendez­vényeiket. Hogy ez sikerüljön ahhoz pedig még vonzóbb, színesebb kulturális élet is kellene. Igaz. történt ennek érdekében néhány intézke­dés, de szakkör csak kettő — kézimunka és foto — dolgozik, az ifj úségi klub tevékenysége job­bára tv-nézésben «ás táncban merül ki, a többiek — öregek klubja, énekkar, táncklub, bábcsoport — még csak most alakulnak, ha sikerül, fcéüő létszámról és vezetőről gondoskodni. IGAZ, hogy j<51 és lelkesen dolgoznak az iro­dalmi színpad, a színjátszó és tánccsoport tagjai, de még csak a tervben szerepel módszertani ta­nácsadás megszervezése a községi művelődéi otthonok számára. Remélhetőleg, mire legköze­lebb felkeressük Dunavecsét, arról adhatunk szá­mot, hogy mindazt a sok, szép és hasznos el ­gondolást melyekről számot adtak — sikerüli ■megvalósítani.... Vadas Zsuzsa A múzeumok egységes vezetése Múzeumainkra a jövőben az eddiginél nagyobb feladatok várnak az ismeretterjesztésben és a hagyományok népszerűsíté­sében. Az ősszel megrendezett múzeumi hónap során bebizonyo­sodott, hogy igen sokan érdeklődnek jól dolgozó intézményeink munkája iránt. Azokban a városokban is megalakult a múzeum­barátok köre, ahol eddig ilyen nem volt. Tevékenységük egybehangolása, munkájuk szervezeti felté­teleinek megjavítása érdekében ezentúl egységes megyei irányítás alá kerülnek a múzeumok megyénkben is. Az új feladatok meg­beszélésére jövő kedden értekezletet rendez Kecskeméten a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya. Qlánlő bibliográfiai sorozol Az Országos MOqsakt Könyvtár te Dokumentáció« Központ olvasószol- pálata a Gépipari Tudomány«» Egyesület közreműködésével A tudo­mány ás technika újdonságai cím­mel új ajánld bibliográfiai soroza­tot Indított. A kiadvány-sorozat szá­mai Iparunk legfontosabb kérdését vei foglalkoznak és a megadott tárgykörökben közreadják rövid Is­mertetőkben a könyvek és folyótra- tok lapjain megjelent, magyar nyel-« ven olvasható legújabb szaktroétek mat. A sorozat első száma Korszerű bö­fögő készülékek címmel jelent nép A továbbiak 19£3-tól havonta követ­keznek a hegesztésről, öntészetrőt, hőkezelésről, gépkocsijavitásról, wA anyagfeldolgozásról ttb. fi? VAPÚALAMi&OU . 40. Mint felieg alatt az árnyék, úgy szokott a halál nyomában járni a szomorúság. Danit még­is elkerülte a megrendítő bá­nat, amikor kézhez kapta a táviratot apja halálhírével. Csak egyetlen pillanatra hatolt érzései legmélyére a döbbenet, de ezt is inkább a hír várat­lansága okozta. Szégyellte, hogy nincs benne egyéb a kötelező sajnálatnál, megijesztette az a furcsa, kissé tétova közöny, amely érthetetlen módon hatal­mába kerítette. Anyja iránt vi­szont gyötrő aggodalom ébredt benne, mintha idős Kustán Dá­niel helyett az öregasszonyt orozta volna el a végzet. Mihelyt átadták neki Klári táviratát, nyomban vonatra ült, hogy anyjáért utazzon, haza­id gye, s végérvényesen a csa­ládjában tartsa. Idegen tájakon utazott ke- résztül. Most látta másodszor * nagy síkságot, a tanyákkal telehintett, számára otthontala­nul nyitott Alföldet. Tava szo- dott, füstfátyolban rejtőzlí odő traktorok cammogtak a fécete földeken, néhol trágyakupi cok sorakoztak takaros rend oen, szakasztott úgy, ahogy vaíaha apja ködmönein a gombok. Tudta, apját már holtan sem láthatja viszont. Eltemették va­lahol a nóták emlegette Horto­bágyon, ott, ahol több napi já­róföldre se látni dombot, ahol nincs se erdő, se szőlő, se ter­méskőből boltozott borospince, amelyeket pedig idős Kuktán Dániel annyira szeretett. S amelyeket rosszul, nagyon rosszul szeretett. Minden , va­gyonát — házát, mezejét,! jó­szágát — úgy tekintette, mint­ha egyenesen neki teremhette volna az isten. Csak az, sze­rette, amit birtokolhatott, s nyomban védtelennek erezte magát, mihelyt változott a szél iránya, Dani nem helyeselte, hogy öregét kiforgatták a bir­tokából, szekérre, majd vonatra rakták és a HortobAgyig meg sem álltak vele, de azt sem he­lyeselte, hogy az öreg számára ez a világ végét jelentette. Idős Kustán Dániel mértékte­len volt a kapzsiságban, a ma­kacs ha taiinaskod ásb;.r> — mér­téktelenné vált a kétségbeesés­ben is, sorsa romlása láttán. A fiú tudta róla, hogy öngyil­kos lett. Nem kőtéllel, nem méreggel. Megölte a saját gyű­lölete. Sokasodó düh f, haragját nem használhatta fal mások büntetésére, így rnagi.mag.ira rontott a bosszú, szétrongálta, megszakította az a zord szívét. Most, hogy elcsendesült a hatvannégy éves öreg, valami szokatlan, kissé borús béke szállt a fiúra is, akit annyi belső háborúba kergetett az el­múlt két és fél esztendő. Sok­sok keserűséget nyelt a hata­lom bizalmatlansága miatt, számtalanszor gyúlt benne lá­zongás, amiért gáncsokat vetet­tek jó szándékú céljai elé. de legtöbbet mégis apja haragtar­tása miatt kínlódott. A számki- vetettség, amely a hivatal felől érte, napról napra enyészett, mostanra már csak annyi hát­rányát érezte, hogy a család­tól távol kellett élnie. Igaz, es a hátrány volt a legsúlyosabb, de egyébként senki más ember­fiánál nem vallhatta magát ke­vesebbnek. A bányában, ahol nem a cifra szóbeszéd virágzik dicsőséget, ahol az emberségről csak kemény munkával lehet és kell hitet vallani, szinte a cinkosságig együtt éreztek vele társai, azok a törzsökős bá­nyászok, akiket maga a párt nevezett a hatalom gazdáinak. S mert képes volt barátokat szerezni odalent a fekete folyo- rtrthan egyre bizonyosabban tudta, hogy a hivatal sem tart­hatja sokáig megbocsáthatatlan- nak az eredeti bűnt. A jég megtört, kivívta a jo­got, hogy szüleit visszavigye a hazai hajlékba. Két nappal ké­sőbb — szombaton reggel akart értük utazni. Hónapokon át sietni akart az öregek szabad­ságával, alig tudta fékezni tü­relmetlenségét, de arra mégsem gondolt, hogy végül ennyire sürgős lesz ... Apja hű maradt önmagához, nem fogadta el a békűlést, bizonyára úgy halt meg, hogy a fogait szorosan összezárta. Dani soha nem feledte, hogy a harag valamennyiük közül anyjának ártott a legtöbbet, Te­hetetlenül nézte az idős asszony néma jajongását, s várta a na­pot, amikor megérkezik végre a vigasztalás. Hiába várta. A fiú megértette, hogy telje* vi­gaszt már nem vihet. A hosz szú viaskodásban úgy rendeződ­tek el a dolgok, hogy az anyja már csak a fele életéve! őrül­hetett neki, meg az unokának^ élete másik felét, a tűrés és * robot hosszú évtizedednek emlé­két magának követelte az idős Kustán Dániel, hogy ez idegen földbe mégse maradjon egé­szen egyedül \ A vonat sisteregve robogott a határtalan messzeségeken át,’ Álmosan terpeszkedett a puszta köré az örökkévalóság közö­nye. Dani most eszmélt rá, hogy tele van a szíve szomorú­sággal. Hiába rendezgette hely­re az eszével a gondokat, újra és újra összegabalyodott benne minden. Gyengéd aggodalma, amellyel váltig anyjára gondolt, apját is befogadta. Immár nem tudta, nem is akarta külön,- választani Őket. Egyformán szerette, egyformán gyászolta mindkettőjüket. (Yolytatjvkl Két község, két művelődési ház a télre, milyen terveket állítot­tak Össze a lakosság nevelése, tartalmas szórakoztatása érde­kében, támogatják-e a községek Helyhiány Kiskőrösön

Next

/
Thumbnails
Contents