Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-05 / 284. szám

19«?. december 5. szerda 1 oldal ■s Egyre tisztábban Motoron repít házhoz, a Sár- fehér Tsz irodájától. Jómódról tanúskodik a — nyugodtan ál­líthatom — Izsák legszebb épü­letei közé tartozó paraszthaz. S valóban: K. Szabó Károly egyike a termelőszövetkezet jobbmódú gazdáinak. Nem egészen három éve még egyénileg gazdálkodott 16 hold földjén, amelyből 6 hold szőlő volt. Jól termő, gondosan ápolt ültetvény. Nem fukarkodott a haszonnal — gazdája abból vet­te házát is az ötvenes évek elején. Beszélgetünk. Vendéglátóm arcán mosoly viliódzik, mond­hatnám: a derű uralja. Az em­lékezet reflektora azonban a múltba vetül: — Szerettem gazdálkodni egyé­nileg is — kezdi. — És talán tudtam is. De rengeteg volt így a munka. Megvallom, olykor napszámost is kellett fogadnom. Nyáron hajnali kettőkor kel­tem. Sok volt a jószág is, az ólban tíz hízó is gömhölyödött. Figyelem fiatalos vonalú arc­élét, a hangját — de nem érzek benne különösebb nosztalgiát az egyéni korszak iránt. S közben, a zamatos sárfehért kortyolgat­va, a beszéd fonala a szőlő felé kanyarodik. Hirtelen megkér­dem: — Mit szól a telepítésekhez? — Nagyszerű dolog! — he­lyesel élénken. — Gépekkel az előkészítés, a mélyjorgatás! Elhallgat, majd rám néz, s így folytatja: — Tudja-e, hogy ment ez ré­gebben? Bizony, kézi erővel. Ásóval. Én is így telepítettem a hat holdat. Majd egy évtize­dig tartott. Hát nem mondom, ragaszkodtam is hozzá, és egy kicsit féltem a közös gazdálko­dástól. Most már belátom: alaptalanul. Olykor azonban még össze­csap benne az új a régivel. Forrong, alakul benne is a vi­lág. — az, amely majd a régi­től teljesen különböző tudattal világítja be sorsát, s amely le­perzseli az avult megszokáso- k3T — De mikor? — dong ben­nem a kérdés, s házigazdám mintha értené, hangosan vála­szol: _ Az induláskor sok gonddal kü szködött a szövetkezet. Érez­tem. segítenem kell Sokat be­szélgettem akkor az elnökkel, meg Kiss Imrével, a főagronó mussal, a bajok rendezéséről. Nem volt például raktár, s a közös gyümölcs egy részét az udvaromon tároltuk .. Most is segítek a vezetőségnek ha szük­ség van rá... Jó fogásuk volt Az országban működő 22 ha­lászati termelőszövetkezet kö­zött, éves tervének eddigi telje­sítését tekintve — 156 százalé­kos eredménnyel — a harmadik helyet foglalja el az alpári Vi­rágzó Htsz. A tervbe vett 134 masával szemben 209 mázsa az eddig kifogott hal mennyisége. A harmadik negyedévben 127,'? százalékra teljesítette a tsz ha­lászati tervét. Ami a kisszerszámos, egyéni halfogást illeti, egy tagnak 10 mázsa az évi „normája . Egy fo kivételével — aki csak szeptem­ber óta tag — a szövetkezetnek mind a 18 gazdája túlteljesítette ezt a tervet. Kővágó András el­nök például 30, Kanalas Mihály oed;a 18 mázsa halat fogott kis- szerszámmal november végéig. A Virágzó Htsz törődik a ki­fosott hal pótlásával is. A ke- let-magvarországi Haltenyésztő Állomástól például 10 ezer, 30 fjek ás kétnyaras pontyivadekot szereztek be. Ezeket továbbne­velés cél iából a tiszaugi holt­ágba helyezték. Egy kilogram­mos súlyra hizlalják fel a pon­tyokat: így lövő augusztusban 100 mázsa halat szállíthatnak megyénk piacaira, ami a hisz­nek 180—200 ezer forint jöve­delmet jelent. Sokat dolgozott a nyáron. Fe­leségével együtt három hold szólót művelt százalékosan. Azt mondja, ez a módszer nagyon jó. A munka mellett tanul la. Most ősszel beiratkozott a Ker­tészeti Technikum levelező ta­gozatára. Hogy miért? Érdekli a gazdálkodás lud'mánya. Az egyénit jól ismeri, de a nagy üzemit még nem. Vagy leg­alább is nem eléggé. Senki nem akaró ember adja. Az élet a legdrágább kincs — valljuk. Lüktető elemének, a vérnek valódi értékét nehéz felbecsül­ni. Ezért cseng „sablonosán” még ez a megállapítás is: drá­gább az aranynál. Sokatmon­dóbb viszont, hogy e különleges üzemben még sincs fennakadás. Éjjel- nappal dolaozik a milliós értéké Tn.p.ri 12 áramlik ide a megyéből, de az ország számos más vidékéről is. A piros vér útját nehéz lenne végigkövetni, amíg világos sár­ga plazmapor alakjában raktár­ba kerül, hiszen durván számít­va is húszféle ellenőrző vizsgá­latnak vetik alá, csak aztán ütik palackjára az utolsó bé­lyegzőt: Felhasználható. — De enélkül is sok érdekeset írha­tunk róla. Mi, akik nem szoktuk a gépek dübörgő zaját, furcsán érezzük magunkat a plazmaszárító be­rendezés részére külön épített teremben. A szárítógép a munka jellegének megfelelően kettős rendeltetésű. Egyik kamrájában mínusz 4.5 fokon alkohol kering. beszélte rá, teljesen önszántából kezdte el a tanulást. — Mikor van rá ideje? — Sokszor bizony csak éj­szaka — feleli, a szeme alatt árnyékok pihennek. Amott a polcon pedig, a kávéfőző nik­kel teste csillog. — De kedvvel csinálom, » talán sikerül Is. Az új életformát — lobban­nak bennem a szavak, a a kan- csóban a sárfehér egyre tisz­tábban látszik ragyogni. Hatvani Dániel Hosszú tehát az út, amíg a vérből plazmapor lesz. De az így nyert vérkészítmény számos olyan tulajdonsággal bír, amiért mind szélesebb körben alkal­mazza az orvostudomány. A szárított plazma magas tápérté­kű vérpótló szer. Beadása előtt nem kell a betegen vércsoport­meghatározást végezni. Súlyos osetekhen »7 az időnyereség, m/i. fél életmentés é elnnve azonban, hogy a humanizmus üzemének gyártmánya szobahő­mérsékleten is évekig tárolható Sándor Géza—Pásztor Zoltán 20 százalékkal olcsóbb »ársasutazas Az IBUSZ téli és kora ta­vaszi társasutazásainak részle­tes programja szerint az NDK- ba hat, Romániába négy, _ a Szovjetunióba, Lengyelország­ba és Csehszlovákiába pedig két-két kirándulást szerveznek. Ezeknek a társasutazásoknak a költségei 15—20 százalékkal alacsonyabbak, mint a főidény­ben. Á humanizmus üzeme Bármilyen furcsán hangzik rir Szabványpalackokban itt vég- portunk címében ez a gondolat- zik a vérplazma körfagyasztá- társítás, keresve sem találnánk sót. A mélyhűtés után, a beren- hasonló jelzőt a megyei véradó dezés másik részében, mínusz állomás új létesítményére. A 40 és plusz 50 fok hőmérséklet kecskeméti plazmagyártó üzem között, légritka térben történik alapanyagát ugyanis a szeretet a fokozatos párologtatás, szári­érzése. az egymáson segítem tás. Munkában lóin Klara es dr. Hál uezsoné, a s/.aruouerendezés kezelői. életmentő né- rendszeresen Felhasználható —, üti az utolsó bélyegzőt a palackokra csomago­lás előtt Molnár Judit. A lelkiismeret parancsa A szociaBzmuj építésének " szakaszában csak az óv* hatja meg a pártot a tévedé­sektől, ha érzékenyen figyel a párttagság és a dolgozók bíráló észrevételeire, ha minden erő­feszítését a hibák kijavítására összpontosítja. E fontos marxista tanítás he­lyes alkalmazását bizonyítja többek között az is, hogy a forradalmi harcokban megújho- dott pártunk immár több mint fél évtizede nyílegyenesen ha­lad a dolgozók által is helye­selt és követett úton. Am nem mindenütt és nem mindenki ismeri még fel a mar­xista bírálat és önbírálat fontos­ságát, kellemetlenkedőnek tart­ják azt, aki feltárja a hibákat és furcsa ellentmondás tapasz­talható némely vállalatnál, pártszervezetnél. A klasszikus pártépítési elv idézése körül minden a legnagyobb rendben van. Mindenütt elhangzik a buzdítás az építő bírálatra. Am rögtön elkomorul néhány arc, ha a beszámolókban felbuzdí­tott kommunista vagy munkás- kollektíva komolyan veszi a bí­rálat jogát és él is véle. A hi­bák kíméletlen ostorozása he­lyett akadnak, akik a bíráló személyére zúdítják haragjukat. 1/ i ne ismerné a keserűség- gél említett magyar szólá­sokat: „Ne szólj szám...” — Hallgatni arany.” S azért kell :iyen hangokkal is számolnunk, mert jó néhány üzemben, intéz­ményben még ma is kevesebb a dicséretet dicséretre halmozó — s nem egyszer elvtelenül dicsérő — ember, mint a hibák kijaví­tását őszintén óhajtó, bátran bíráló egyén. Az ilyen embe­rekről „kiderítik”, hogy túlságo­san merevek, vagy erőszakosak. Márpedig, aki az elvi politika és a helyes gyakorlat mellett kardoskodik, aki az igazság ér­vényesítéséért küzd — tiszte­letet és dicséretet érdemel. Az élet gyakran teremt olyan helyzeteket, amikor a bíráló igazához kétség nem férhet, a bírálat hangja azonban bántó. Ilyenkor jogos a bántó hang visszautasítása, de csak a bírá­lat lényegének elismerése mel­lett. Azért fontos ennek hang- súlyozása, mert arra is volt már példa, hogy a bírálat hangjá­nak kifogásolása mögött a jo­gos bírálat visszautasítása húzó­dott meg. A bírálatnak nyílt, vagy bur­kolt visszautasítása sok káros következményt vonhat maga után: mindenekelőtt az elbiza­kodottság veszélyét. Az építő bírálat hiánya könnyen tévútra vezethet, a „minden símán megy” tetszetős, de veszélyes helyzet mögött legtöbbször elég súlyos bajokat találni. Mert nem biztos, hogy minden jól megy ott, ahol nincs bírálat, hi­szen a bírálat hiánya is kritikát ielent a vezetés felett. Ellenben egészen bizonyos az, hogy sok eredménnyel büszkélkedhetnek azokon a helyeken, ahol kinvit- :ák a zsilipet a bátor, de segítő­kész bírálat előtt és őszintén törekednek a hibák kijavítására. A bírálatot nem tűrő maga­tartás másik káros következ­ménye az emberek „bezárkó­zása” lehet — s tegyük hozzá: teljes joggal. Valóban: aki egy­szer megégette a kezét, az leg­közelebb már csak félve köze­líti meg a meleg kályhát Nos, éppen az ilyen íélós emberek­ből lesznek aztán a névtelen le­vélírók és a közömbös embe­rek, akik felöltik a „nekem tel­jesen mindegy” cinikus álarcát •— pedig nem mindegy nekik, hogy jól vagy rosszul mennek-e a dolgok, csak éppen elment a kedvük a hiábavaló bírálattól. Az elhallgattatott bírálók kör­nyezetükre is rossz hatással vannak: az emberek csak egy­másközt méltatlankodnak a hi­bák láttán. Az eddig elmondottak legin­kább olyan esetekre vonatkoz­tathatók, amikor a megbírált személy a vezető volt, aki tör­vénytelen, erkölcsileg elítélendő rendszabályokat foganatosított bíráló beosztottjával szemben. Amikor a bírálók védencéről beszélünk, leginkább ilyen ese­tekről van szó, és hasonló tó­nusban foglalkozik e témával a sajtó is. Az életben azonban koránt­sem ilyen egyoldalú ez a prob­léma. Ezért nézzünk az érem másik oldalára is. Számos vezető keserű kifaka- dása bizonyítja, hogy a jogo­san bírált, fegyelmezetlen beosz­tott nem a hibák kijavításán fáradozik, hanem azon töri a fejét, „miért pikkel rá a fő­nök”. A jószándékú figyelmez­tetés miatt sokan durva em­bernek, diktátornak kiáltják ki a vezetőjüket, igyekeznek lejá­ratni, és esetleg a felső szer­vekhez is panasszal fordulnak. V ezetőink gyakran őrlőd- nek két malomkő kö­zött: köti őket egyrészt az ál­lami és pártfegyelem betartá­sának szükségessége — másrészt a fegyelem fenntartása közben arra is kell ügyelniök, nehogy megbántsanak valakit. Embere válogatja, hogy ki milyen formában oldja meg ezt a nehéz, ellentmondásos felada­tot. Akad, aki személyes nép­szerűsége érdekében minden szó nélkül elnézi beosztottjai kisebb-nagyobb hibáit. Aki minden körülmények kö­zött szigorúan, de embersége^ sen megköveteli az állami és a pártfegyelem betartását, as elveszti a népszerűségét, persze csak azok szemében, akik a munka könnyebb oldalát sze­retik, akik személyes sértésnél* tartják, ha fegyelmet, rendet követelnek tőlük, ha felfedik hibáikat és számonkérik azok kijavítását. De az ilyen vezető ugyanakkor megnyeri a be­csületesen dolgozó és érző em­berek bizalmát, támogatását, amely nélkül vezetni — képte­lenség. így kihúzhatja minden felelőtlen, a felsőbb szervek előtti vádaskodás alól is a ta­lajt. Ez szinte törvényszerű kö­vetkezménye a határozott ve­zetésnek. E zért, ha a legkisebb posz­toktól a legmagasabba- kig minderütt a bírálatról és önbírálatról szóló marxista ta­nításból indulnak ki, s eljutnak a tettekben megnyilvánuló ön­bírálatig — gyümölcsözőbbé válik a mindennapi alkotó munka. Az építő bírálat helyes alkalmazása és pártszerű foga­dása révén gyorsabb léptekkel haladhatunk a VIII. pártkong­resszus kijelölte, széles távla­tokat nyitó úton. Valachi Anna Varsóban megkezdődött az Intervízió tanácsának ü^ése VARSÓ. December 4-én Var­sóban megkezdődött az Inter- vízió tanácsának 12. ülésszaka Az ülésen a nemzetközi szerve­zet öt tagállama — Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió — küldöttséggel képviselteti ma­gét. A magyar küldöttséget Kul­csár Ferenc, a Magyar Televízió igazgatója vezeti. Az ü’ésszaÖ megtárgyalja az 1964-es tokiói és innsbrucki olimpiai lá'ékott. közvetítésének lehetőségei' — j Valószínűleg napirendre kerüli egy nemzetközi televíziós in­formációs ügynökség létrehozá­sának terve. Az előzetes hírete szerint a közeljövőben az inter­vi zió szervezetéhez, Románia é» Bulgária is csatlakozik»

Next

/
Thumbnails
Contents