Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-05 / 284. szám
19«?. december 5. szerda 1 oldal ■s Egyre tisztábban Motoron repít házhoz, a Sár- fehér Tsz irodájától. Jómódról tanúskodik a — nyugodtan állíthatom — Izsák legszebb épületei közé tartozó paraszthaz. S valóban: K. Szabó Károly egyike a termelőszövetkezet jobbmódú gazdáinak. Nem egészen három éve még egyénileg gazdálkodott 16 hold földjén, amelyből 6 hold szőlő volt. Jól termő, gondosan ápolt ültetvény. Nem fukarkodott a haszonnal — gazdája abból vette házát is az ötvenes évek elején. Beszélgetünk. Vendéglátóm arcán mosoly viliódzik, mondhatnám: a derű uralja. Az emlékezet reflektora azonban a múltba vetül: — Szerettem gazdálkodni egyénileg is — kezdi. — És talán tudtam is. De rengeteg volt így a munka. Megvallom, olykor napszámost is kellett fogadnom. Nyáron hajnali kettőkor keltem. Sok volt a jószág is, az ólban tíz hízó is gömhölyödött. Figyelem fiatalos vonalú arcélét, a hangját — de nem érzek benne különösebb nosztalgiát az egyéni korszak iránt. S közben, a zamatos sárfehért kortyolgatva, a beszéd fonala a szőlő felé kanyarodik. Hirtelen megkérdem: — Mit szól a telepítésekhez? — Nagyszerű dolog! — helyesel élénken. — Gépekkel az előkészítés, a mélyjorgatás! Elhallgat, majd rám néz, s így folytatja: — Tudja-e, hogy ment ez régebben? Bizony, kézi erővel. Ásóval. Én is így telepítettem a hat holdat. Majd egy évtizedig tartott. Hát nem mondom, ragaszkodtam is hozzá, és egy kicsit féltem a közös gazdálkodástól. Most már belátom: alaptalanul. Olykor azonban még összecsap benne az új a régivel. Forrong, alakul benne is a világ. — az, amely majd a régitől teljesen különböző tudattal világítja be sorsát, s amely leperzseli az avult megszokáso- k3T — De mikor? — dong bennem a kérdés, s házigazdám mintha értené, hangosan válaszol: _ Az induláskor sok gonddal kü szködött a szövetkezet. Éreztem. segítenem kell Sokat beszélgettem akkor az elnökkel, meg Kiss Imrével, a főagronó mussal, a bajok rendezéséről. Nem volt például raktár, s a közös gyümölcs egy részét az udvaromon tároltuk .. Most is segítek a vezetőségnek ha szükség van rá... Jó fogásuk volt Az országban működő 22 halászati termelőszövetkezet között, éves tervének eddigi teljesítését tekintve — 156 százalékos eredménnyel — a harmadik helyet foglalja el az alpári Virágzó Htsz. A tervbe vett 134 masával szemben 209 mázsa az eddig kifogott hal mennyisége. A harmadik negyedévben 127,'? százalékra teljesítette a tsz halászati tervét. Ami a kisszerszámos, egyéni halfogást illeti, egy tagnak 10 mázsa az évi „normája . Egy fo kivételével — aki csak szeptember óta tag — a szövetkezetnek mind a 18 gazdája túlteljesítette ezt a tervet. Kővágó András elnök például 30, Kanalas Mihály oed;a 18 mázsa halat fogott kis- szerszámmal november végéig. A Virágzó Htsz törődik a kifosott hal pótlásával is. A ke- let-magvarországi Haltenyésztő Állomástól például 10 ezer, 30 fjek ás kétnyaras pontyivadekot szereztek be. Ezeket továbbnevelés cél iából a tiszaugi holtágba helyezték. Egy kilogrammos súlyra hizlalják fel a pontyokat: így lövő augusztusban 100 mázsa halat szállíthatnak megyénk piacaira, ami a hisznek 180—200 ezer forint jövedelmet jelent. Sokat dolgozott a nyáron. Feleségével együtt három hold szólót művelt százalékosan. Azt mondja, ez a módszer nagyon jó. A munka mellett tanul la. Most ősszel beiratkozott a Kertészeti Technikum levelező tagozatára. Hogy miért? Érdekli a gazdálkodás lud'mánya. Az egyénit jól ismeri, de a nagy üzemit még nem. Vagy legalább is nem eléggé. Senki nem akaró ember adja. Az élet a legdrágább kincs — valljuk. Lüktető elemének, a vérnek valódi értékét nehéz felbecsülni. Ezért cseng „sablonosán” még ez a megállapítás is: drágább az aranynál. Sokatmondóbb viszont, hogy e különleges üzemben még sincs fennakadás. Éjjel- nappal dolaozik a milliós értéké Tn.p.ri 12 áramlik ide a megyéből, de az ország számos más vidékéről is. A piros vér útját nehéz lenne végigkövetni, amíg világos sárga plazmapor alakjában raktárba kerül, hiszen durván számítva is húszféle ellenőrző vizsgálatnak vetik alá, csak aztán ütik palackjára az utolsó bélyegzőt: Felhasználható. — De enélkül is sok érdekeset írhatunk róla. Mi, akik nem szoktuk a gépek dübörgő zaját, furcsán érezzük magunkat a plazmaszárító berendezés részére külön épített teremben. A szárítógép a munka jellegének megfelelően kettős rendeltetésű. Egyik kamrájában mínusz 4.5 fokon alkohol kering. beszélte rá, teljesen önszántából kezdte el a tanulást. — Mikor van rá ideje? — Sokszor bizony csak éjszaka — feleli, a szeme alatt árnyékok pihennek. Amott a polcon pedig, a kávéfőző nikkel teste csillog. — De kedvvel csinálom, » talán sikerül Is. Az új életformát — lobbannak bennem a szavak, a a kan- csóban a sárfehér egyre tisztábban látszik ragyogni. Hatvani Dániel Hosszú tehát az út, amíg a vérből plazmapor lesz. De az így nyert vérkészítmény számos olyan tulajdonsággal bír, amiért mind szélesebb körben alkalmazza az orvostudomány. A szárított plazma magas tápértékű vérpótló szer. Beadása előtt nem kell a betegen vércsoportmeghatározást végezni. Súlyos osetekhen »7 az időnyereség, m/i. fél életmentés é elnnve azonban, hogy a humanizmus üzemének gyártmánya szobahőmérsékleten is évekig tárolható Sándor Géza—Pásztor Zoltán 20 százalékkal olcsóbb »ársasutazas Az IBUSZ téli és kora tavaszi társasutazásainak részletes programja szerint az NDK- ba hat, Romániába négy, _ a Szovjetunióba, Lengyelországba és Csehszlovákiába pedig két-két kirándulást szerveznek. Ezeknek a társasutazásoknak a költségei 15—20 százalékkal alacsonyabbak, mint a főidényben. Á humanizmus üzeme Bármilyen furcsán hangzik rir Szabványpalackokban itt vég- portunk címében ez a gondolat- zik a vérplazma körfagyasztá- társítás, keresve sem találnánk sót. A mélyhűtés után, a beren- hasonló jelzőt a megyei véradó dezés másik részében, mínusz állomás új létesítményére. A 40 és plusz 50 fok hőmérséklet kecskeméti plazmagyártó üzem között, légritka térben történik alapanyagát ugyanis a szeretet a fokozatos párologtatás, száriérzése. az egymáson segítem tás. Munkában lóin Klara es dr. Hál uezsoné, a s/.aruouerendezés kezelői. életmentő né- rendszeresen Felhasználható —, üti az utolsó bélyegzőt a palackokra csomagolás előtt Molnár Judit. A lelkiismeret parancsa A szociaBzmuj építésének " szakaszában csak az óv* hatja meg a pártot a tévedésektől, ha érzékenyen figyel a párttagság és a dolgozók bíráló észrevételeire, ha minden erőfeszítését a hibák kijavítására összpontosítja. E fontos marxista tanítás helyes alkalmazását bizonyítja többek között az is, hogy a forradalmi harcokban megújho- dott pártunk immár több mint fél évtizede nyílegyenesen halad a dolgozók által is helyeselt és követett úton. Am nem mindenütt és nem mindenki ismeri még fel a marxista bírálat és önbírálat fontosságát, kellemetlenkedőnek tartják azt, aki feltárja a hibákat és furcsa ellentmondás tapasztalható némely vállalatnál, pártszervezetnél. A klasszikus pártépítési elv idézése körül minden a legnagyobb rendben van. Mindenütt elhangzik a buzdítás az építő bírálatra. Am rögtön elkomorul néhány arc, ha a beszámolókban felbuzdított kommunista vagy munkás- kollektíva komolyan veszi a bírálat jogát és él is véle. A hibák kíméletlen ostorozása helyett akadnak, akik a bíráló személyére zúdítják haragjukat. 1/ i ne ismerné a keserűség- gél említett magyar szólásokat: „Ne szólj szám...” — Hallgatni arany.” S azért kell :iyen hangokkal is számolnunk, mert jó néhány üzemben, intézményben még ma is kevesebb a dicséretet dicséretre halmozó — s nem egyszer elvtelenül dicsérő — ember, mint a hibák kijavítását őszintén óhajtó, bátran bíráló egyén. Az ilyen emberekről „kiderítik”, hogy túlságosan merevek, vagy erőszakosak. Márpedig, aki az elvi politika és a helyes gyakorlat mellett kardoskodik, aki az igazság érvényesítéséért küzd — tiszteletet és dicséretet érdemel. Az élet gyakran teremt olyan helyzeteket, amikor a bíráló igazához kétség nem férhet, a bírálat hangja azonban bántó. Ilyenkor jogos a bántó hang visszautasítása, de csak a bírálat lényegének elismerése mellett. Azért fontos ennek hang- súlyozása, mert arra is volt már példa, hogy a bírálat hangjának kifogásolása mögött a jogos bírálat visszautasítása húzódott meg. A bírálatnak nyílt, vagy burkolt visszautasítása sok káros következményt vonhat maga után: mindenekelőtt az elbizakodottság veszélyét. Az építő bírálat hiánya könnyen tévútra vezethet, a „minden símán megy” tetszetős, de veszélyes helyzet mögött legtöbbször elég súlyos bajokat találni. Mert nem biztos, hogy minden jól megy ott, ahol nincs bírálat, hiszen a bírálat hiánya is kritikát ielent a vezetés felett. Ellenben egészen bizonyos az, hogy sok eredménnyel büszkélkedhetnek azokon a helyeken, ahol kinvit- :ák a zsilipet a bátor, de segítőkész bírálat előtt és őszintén törekednek a hibák kijavítására. A bírálatot nem tűrő magatartás másik káros következménye az emberek „bezárkózása” lehet — s tegyük hozzá: teljes joggal. Valóban: aki egyszer megégette a kezét, az legközelebb már csak félve közelíti meg a meleg kályhát Nos, éppen az ilyen íélós emberekből lesznek aztán a névtelen levélírók és a közömbös emberek, akik felöltik a „nekem teljesen mindegy” cinikus álarcát •— pedig nem mindegy nekik, hogy jól vagy rosszul mennek-e a dolgok, csak éppen elment a kedvük a hiábavaló bírálattól. Az elhallgattatott bírálók környezetükre is rossz hatással vannak: az emberek csak egymásközt méltatlankodnak a hibák láttán. Az eddig elmondottak leginkább olyan esetekre vonatkoztathatók, amikor a megbírált személy a vezető volt, aki törvénytelen, erkölcsileg elítélendő rendszabályokat foganatosított bíráló beosztottjával szemben. Amikor a bírálók védencéről beszélünk, leginkább ilyen esetekről van szó, és hasonló tónusban foglalkozik e témával a sajtó is. Az életben azonban korántsem ilyen egyoldalú ez a probléma. Ezért nézzünk az érem másik oldalára is. Számos vezető keserű kifaka- dása bizonyítja, hogy a jogosan bírált, fegyelmezetlen beosztott nem a hibák kijavításán fáradozik, hanem azon töri a fejét, „miért pikkel rá a főnök”. A jószándékú figyelmeztetés miatt sokan durva embernek, diktátornak kiáltják ki a vezetőjüket, igyekeznek lejáratni, és esetleg a felső szervekhez is panasszal fordulnak. V ezetőink gyakran őrlőd- nek két malomkő között: köti őket egyrészt az állami és pártfegyelem betartásának szükségessége — másrészt a fegyelem fenntartása közben arra is kell ügyelniök, nehogy megbántsanak valakit. Embere válogatja, hogy ki milyen formában oldja meg ezt a nehéz, ellentmondásos feladatot. Akad, aki személyes népszerűsége érdekében minden szó nélkül elnézi beosztottjai kisebb-nagyobb hibáit. Aki minden körülmények között szigorúan, de embersége^ sen megköveteli az állami és a pártfegyelem betartását, as elveszti a népszerűségét, persze csak azok szemében, akik a munka könnyebb oldalát szeretik, akik személyes sértésnél* tartják, ha fegyelmet, rendet követelnek tőlük, ha felfedik hibáikat és számonkérik azok kijavítását. De az ilyen vezető ugyanakkor megnyeri a becsületesen dolgozó és érző emberek bizalmát, támogatását, amely nélkül vezetni — képtelenség. így kihúzhatja minden felelőtlen, a felsőbb szervek előtti vádaskodás alól is a talajt. Ez szinte törvényszerű következménye a határozott vezetésnek. E zért, ha a legkisebb posztoktól a legmagasabba- kig minderütt a bírálatról és önbírálatról szóló marxista tanításból indulnak ki, s eljutnak a tettekben megnyilvánuló önbírálatig — gyümölcsözőbbé válik a mindennapi alkotó munka. Az építő bírálat helyes alkalmazása és pártszerű fogadása révén gyorsabb léptekkel haladhatunk a VIII. pártkongresszus kijelölte, széles távlatokat nyitó úton. Valachi Anna Varsóban megkezdődött az Intervízió tanácsának ü^ése VARSÓ. December 4-én Varsóban megkezdődött az Inter- vízió tanácsának 12. ülésszaka Az ülésen a nemzetközi szervezet öt tagállama — Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió — küldöttséggel képviselteti magét. A magyar küldöttséget Kulcsár Ferenc, a Magyar Televízió igazgatója vezeti. Az ü’ésszaÖ megtárgyalja az 1964-es tokiói és innsbrucki olimpiai lá'ékott. közvetítésének lehetőségei' — j Valószínűleg napirendre kerüli egy nemzetközi televíziós információs ügynökség létrehozásának terve. Az előzetes hírete szerint a közeljövőben az intervi zió szervezetéhez, Románia é» Bulgária is csatlakozik»
