Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-15 / 267. szám

Mftmtw IS, Adenauer washingtoni látogatása A genfi atombizottság ülése A jemeni konfliktus ADEN AD EB. az Egye­sült Államok vezetőivel való tárgyalások céljá­ból Washingtonba uta­zott A nyugatnémet kancellárnak ez a tizedik ■látogatása az Egyesült Államokban. Kennedy hivatalbalépésétől számítva pedig a harmadik. Az MTI berlini tudósítójának kommentárja sze­rint Adenauer azt tartja washingtoni útja leg­főbb céljának, hogy a tőle megszokott merev magatartásával már előre megnehezítse a nyil­ván hamarosan elkezdődő kelet-nyugati tár­gyalások kibontakozását. Ha tekintetbe vesszük Adenauer hasonló látogatásainak eddigi ered­ményeit, azt kell mondanunk, hogy az agg kan­cellár korábbi megbeszélései nem voltak ered­ménytelenek. Szava igen nagy mértékben esett a latba Nyugaton, s így a tengerentúl is. Viszont jelenleg úgy tűnik, egyre nehezebb dolga van Adenauernek saját merev politikai koncepciója elfogadtatásával az Egyesült Államokkal. Was­hington és Bonn barátsága, zavartalan együtt­működése nagyrészt a múlté. Az idei tavaszon például sem Amerikában, sem Bonnban nem tudták titkolni, hogy mélyreható bizalmi válság támadt a két állam vezető politikusai között. A Német Demokratikus Köztársaság sajtója a látogatással kapcsolatban hangoztatja: nem bi­zonyos, hogy az amerikai—nyugatnémet ellen­tétek éppen ebben a helyzetben kiújulnak és nyilvánosság elé kerülnek, az azonban valószínű, hogy Adenauer Washingtonban szinte változat­lan módszerekkel kívánja majd érvényrejuttatni saját ósdi politikai elképzeléseit, ami nem ro­konszenves a Fehér Ház diplomatái előtt KEDDEN a genfi Nemzetek Palotájában meg- fcezdte a megszakadt tárgyalások továbbfoly­tatását a nukleáris fegyverkísérletek megszün­tetésével foglalkozó bizottság. A tárgyalásokon * nyugatiak ismét a régi módszerhez folya­modva megkísérelték hosszas technikai viták _ _ „ __ .. "1 irányára terelni az érte­EG Y NAP A KÜLPOLITIKÁBAN I kéziét résztvevőit, meg­kerülve a legfOütOSabb problémákat A szovjet küldöttség vezetője ezzel kapcsolatban az első megbeszélésen hangoztatta, hogy az ENSZ-köz­gyűlés határozatából kell kiindulni a tárgyalá­sok során. E szerint legkésőbb 1963. január elejéig be kell fejezni a nukleáris robbantáso­kat. A szovjet delegáció álláspontja változatla­nul az, hogy azonnal meg lehetne kötni a meg­felelő egyezményt ha arra a Nyugat készséget mutatna. A NATO-ban érdekelt tárgyalófelek azonban ismét kibúvókat keresnek. Az angol hadügyminiszter a napokban jelentette be, hogy az Egyesült Államok és Anglia egyezményt kö­tött, amelynek értelmében a nevadai sivatag­ban rövidesen megindulnak az angol nukleáris kísérletek. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a nyugati hatalmak katonai megfontolásokból kiindulva tudatosan kitérnek a nukleáris kí­sérletek beszüntetése elől. JEMEN LÉGIEREJE bombázni fogja Szaud- Arábia és Jordánia katonai támaszpontjait és megsemmisíti azokat, ha a két állam nem hagy fel agresszív légitámadásaival, jemeni területek eilen — jelentette be a szanaai rádió. A közle­mény, melyet a kairói rádió is átvett, felszó­lítja Szaud-Arábia és Jordánia lakóit, kerüljék el messze a repülőtereket, rádióállomásokat, kormányépületéket, és királyi palotákat, ne­hogy veszélynek tegyék ki magukat. Szaud- Arábia igyekszik valamilyen módon indokokat találni megismétlődő agressziós lépései számára, ezért most kormánynyilatkozatot bocsátottak közre, melyben követelték, hogy a lehető leg­gyorsabban távozzanak el Jemenből az összes külföldi csapatok. A nyilatkozat azzal vádolja az Egyesült Arab Köztársaság légierejét és hadi­hajóit, hogy ismételten lőtték és bombázták Szaud-Arábia délnyugati határvidékének vá­rosait. Tovább tart a lappangó kormányválság Bonnban is SPD Strauss elmozdítását követeli Befejeződött 8 Bolgár Kommunista Párt VHL kongresszusa Szerdán délben küencnapos tanácskozás után befejeződött a Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusa. A kongresszus zá­róülésén Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára mon­dott zárszót, Kinevezték Indio űj hadügyminiszterét UJ DELHI. (MTI) Az AP jelentése szerint J. B. Csabant, Maharashtra állam (volt Bombay állam) eddigi fő­miniszterét a köztársasági elnök indiai hadügyminiszternek ne­vezte ki. A kormányban több változás történi Eltűnt két japán repülőgép TOKIÓ. (TASZSZ) A japán légierők két F—86 mintájú sugárhajtású vadászgé­pe, amely szerdán elindult a niutabarui támaszpontról, nyomtalanul eltűnt. Ebben az évben légi katasztrófák követ­keztében a japán légierők 265 repülőgépet és 40 pilótát vesz­tettek. BONN. (MTI) „Strauss helyzete megren­dült”, „Strauss zsákutcában” — ilyen címekkel számolnak be a lapok arról a helyzetről, amely Adenauer Amerikába indulása­kor alakult ki Bonnban, A szociáldemokrata párt képvise­lőcsoportja elhatározta, javasla­tot terjeszt a parlament elé, mely felkéri a köztársasági el­nököt, hogy Strauss hadügymi­nisztert mentse fel tisztétől. Politikai megfigyelők a jelen­legi bonni helyzetet „lappangó kormányválságnak” minősítik, amely a kancellár visszatérte után bármely pillanatban is­mét újabb nyílt válsággá rob­banhat ki. Adenauer az utolsó pillanatban, alig néhány órá­val indulása előtt arra kérte fel Krone tárcanélküli minisztert, hogy az eredeti tervtől eltérően ne kísérje el Washingtonba, ha­nem maradjon Bonnban és „próbálja kézben tartani a hely­zetet”. Bonnban feltűnést keltett az a jelentés, hogy Globke állam­titkár váratlanul, meghatározat­lan időre egészségügyi szabad­ságra ment. Ezt néhány kommentár ősz- szefüggésbe hozza azokkal a híresztelésekkel, amelyek sze­rint a Spiegel-ügy hátterében a nyugatnémet titkosszolgálatok közötti harc is meghúzódik. Is­meretes, hogy a Gehlen-féle szervezet, amelynek egyik vezető beosztottját, Wicht ezredest, a Spiegel-üggyel kapcsolatban le­tartóztatták, a kancellári hiva­tal és így Globke államtitkár közvetlen ellenőrzése alatt áll. NEW YORK. (MTI) Stevenson, az Egyesült Álla­mok fő ENSZ-küldötte kedden csaknem négy óra hosszat ta­nácskozott Vaszilij Kuznyecov- val, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettesével. A megbeszélésen „összehasonlítot­ták és tisztázták” a két ország­Az államügyészség kedden ea^ te közölte, hogy szabadlábra he­lyezték a Spiegel egyik letar­tóztatott vezetőjét, Jacobi fő- szerkesztőt, mert vele szemben immár nem áll fenn olyan gya­nú, amely indokolttá tenné to­vábbi fogvatartását Augstein, a Spiegel tulajdonosa, és a többi letartóztatott munkatársa azonban továbbra is vizsgálati fogságban marad. Apró Antal fogadása Moszkvában MOSZKVA. (MTI) Apró Antal, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács- elnökhelyettese, a gaz­dasági tárgyalásokra Moszkvá­ba érkezett magyar kormány- küldöttség vezetője szerdán es­te fogadást adott a szovjet tár­gyaló fél tiszteletére. A fogadá­son megjelent Vlagyimir Novi­kov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, Nyi- kolaj Patolicsev külkereskedel­mi miniszter, Nyikolaj Firjubin külügyminiszter-helyettes, vala­mint a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának* a külügyminisztériumnak, a külkereskedelmi minisztérium­nak, az állami tervbizottság és a külföldi gazdasági kapcsola­tok állami bizottságának szá­mos felelős munkatársa. A rendkívül szívélyes, elvtár­si légkörben lezajlott fogadáson Apró Antal és Vlagyimir No­vikov mondott pohárköezöntőt nak a megoldattam kérdésekben tanúsított álláspontját. Stevenson később tudósítók­nak kijelentette, hogy a Szov­jetunióval a kubai kérdésről foly­tatott megbeszélések „remény­tel jesebb” fordulatot vettek. A tárevalások „konstruktívak’' voltak. Kuznyecoy megbeszélést folytatott Síerensonna! Marx több mint száz esztendővel ezelőtt megjósolta, hogy a világ Ipari fejlődésének kibontakozásával párhuzamosan rohamosan megnő a tudomány gazdasági jelentősége. Azt írta, hogy a nagyipar fejlődésével a gazdaság növekedése mind na­gyobb mértékben „függ a tudomány általános helyzetétől és attól, hogy mennyire fejlesztik ki a technoló­giát és mennyire alkalmazzák a tu­dományt az iparban**« Napjainkban, amikor az egész világ szinte állan­dó tudományos-műszaki forradalom korában él, amikor a tudomány és a technika csodálatos felfedezések­kel gazdagítja az emberiséget f» óriásiak a tudomány gazdasági le­hetőségei *= de szinte elképzelhetet­lenül hatalmasak a feladatai és a felelőssége is. A szocialista orszá­gok számára a tömegek életszínvo­nalának emelésében és a kapitaliz­mussal folytatott gazdasági verseny megnyerésében különösen sorsdön­tő szerepe van a tudomány és tech­nika nemzetközileg mind magasabb rendű Írtba.áfásán jl!ct A KGST egész eddigi tevékenysé­ge bizonyltja, hogy a szocialista tervgazdaság óriási előnyöket biz­tosít az ilyen együttműködés szá­mára i& Hiszen a tőkés országok­ban az Ilyen jellegű értesülések cse­réje magának a kapitalizmusnak természetébe ütközik« A különböző laboratóriumok és kutatóintézetek, amelyek az esetek legnagyobb ré­szében monopóliumok irányítása «Jaü áH-anafe-j féltékenyen őrzik tit­kaikat, e ha mégis a nemzetközi ptocrs bocsátják — akkor többnyire mactopólárat követelnek e tudomá- «f«e és kutatási eredmények nyíl- véMOBágza hazáéiért A szocialista országok közötti kapcsolatok termé­szetesen nem ismerik a tudományos és technikai eredmények monopó­liumának fogalmát — s ez a ma­gyarázata annak, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ed­digi munkája során is olyan ered­mények születtek a tudományos együttműködésben, amelyeket a tő­kés országok ^^integrációs** fejlődé­se nem ismer és nem is ismerhet. A KGST-n belül bonyolódó tech­nikai és tudományos együttműkö­dés jelenlegi formája » 1949-től egészen mostanáig e-s a kétoldalú szerződések rendszere. Tartalmilag 1949. és 1954. között ez az együtt­működés lényegében a nehéziparral kapcsolatos eredmények kölcsönös átadását szolgálta. Ebben az idő­szakban azonban az ilyen együtt­működés kibontakozását természet­szerűen fékezték az egyes népi de­mokratikus országok szocialista épí­tésének gyakorlatában megmutat­kozó hibák. Így 1954. után# a tudo­mányos-technikai együttműködés­ben is új Időszak kezdődött, azzal párhuzamosan, hogy 1954-től kezdve megteremtődtek a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködésének tökéletesítését biztosító feltételek is. Ezt a második időszakot már az ipari, sőt mezőgazdasági termelés egész területén lényegesen kiterjed­tebb tudományos—technikai együtt­működés Jellemezte. így a KGST első két tevékenységi szakaszában is rendkívül pozitív a tudományos és technikai együttműködés mérle­ge. 1949. és I960, között a Szovjet­unió csaknem 30 ezer teljesen do­kumentált termelési tervet nyújtott át a szocialista országoknak, egyes szerszámgépek és felszerelések ter­veitől egész üzemkomplexumokig. Ez idő alatt az európai népi de­mokráciák, a KGST többi tagálla­mai 7000 hasonló dokumentációt jut­tattak a Szovjetuniónak. Érdemes magyar vonatkozásban megemlíteni ennék az együttműkö­désnek néhány példáját. Magyaror­szágnak valamennyi szocialista or­szággal van műszaki—tudományos együtműködési megállapodása, s en­nek eredményei rendkívül előnyös hatással voltak a magyar ipar meg­felelő, komplex fejlődésére. így például szovjet dokumentációkalap­ján teremtettük meg a hazai gör­dülőcsapágyipart. Szovjet dokumen­táció felhasználásával vált lehetővé televíziós stúdiók és berendezések, valamint tranzisztorok hazai gyár­tása. Szovjet tudományos segítség­gel rekonstruálták a Lenin Kohá­szat! Művek 700 köbméteres nagy- olvasztóját. Csehszlovák dokumen­tációk biztosították a Tiszapalko- nyai Erőmű egyik gépegységének gyorsított üzembehelyezését- stb. Mint látjuk, az eredmények rend­kívül komolyak. A szocialista or­szágok azonban 1960-ban, amikor általánosságban is kidolgozták a KGST-n belüli magasabb szintű, sokoldalú együttműködés terveit, — egyben újabb korszak megteremté­sét határozták el a tudományos és technikai együttműködésben is. Ml a lényege ennek az új kor­szaknak? Voltaképpen az, hogy az eddigi, lényegében kétoldalú együtt­működést sokoldalúvá, multilaterá­lissá kell fejleszteni és a tudomá­nyos-technikai együttműködés te­rületén is alkalmazni kell a tervek összehangolásának, sőt a közös be­ruházások létesítésének gyakorlatát. Hruscsov legutóbbi cikkében ezt így fogalmazta meg: „Nyilvánvalóan el­érkezett az ideje annak, hogy a tu­domány és a technika fejlesztését nemzetközi viszonylatban tervezzük meg, hogy egy egységes távlati terv szerint folytassuk azokat a legfon­tosabb tudományos és műszaki ku­tatásokat, amelyekhez közös érde­keink fűződnek.*’ A gyakorlatban ez azt Jelenti, hogy az eddigi forma (a kétoldalú szer­ződés és a tudományos eredmények egyszerű cseréje) helyébe a közö­sen megtervezett és közösen vég­zett tudományos munka lép. Ez le­hetővé teszi, hogy a kutatások té­máját felosszák az egyes országok között, s így megszüntessék azt az indokolatlan párhuzamosságot, mely szétforgácsolja az erőket és az esz­közöket. Az új módszer, az új szin­ten megvalósított együttműködés egyben azt is lehetővé teszi, hogy fontossági sorrendet állapítsanak meg: kijelöljék azokat a problémá­kat, amelyeket elsőként kell nemzet­közi szocialista tudományos együtt­működéssel megoldani. Természetesen ennek az új, ma­gasabb szintű, sokoldalú tudomá­nyos együttműködésnek a megte­remtése önmagában is igen komoly tudományos feladat. A Kölcsönös Gazdasági Segítség XVI. rendkívüli ülésszaka ez év nyarán éppen e fel­adatok meggyorsítása érdekében ho­zott létre új, külön bizottságot a tudományos és technikai kutatás, a statisztika és a szabványok egysé­gesítésének, koordinálásának céljai­ra. Nagymértékben ezeknek a bi­zottságoknak a munkája teremti meg az újtípusú tudományos együtt­működés megvalósulásának gyor­sabb lehetőségeit. Ahogy tehát a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa munkájának egészében is magasabb szintre: a fokozatos termelési együttműködés és a közős beruházások megvalósí­tásának színvonalára emelkedik — úgy lép át a tudományos—technikai munka is a kétoldalú megállapodá­sok keretein. Mondanunk sem kell# hogy ez a két lépés egymással szo­rosan összefügg. Hiszen a régi for­mák között végrehajtott tudomá­nyos együttműködés — bármilyen gyümölcsöző volt is — már nem felelhet meg az új, magasabb szín­tű ipari együttműködés, a magasabb szintű nemzetközi szocialista mun­kamegosztás követelményeinek. Természetesen, az új fejlődési sza­kasznak a tudományos nemzetközi szocialista munkamegosztás terüle­tén is csak az elején vagyunk, rend­kívüli munka, rendkívüli feladatok küszöbén. Már most is világos azonban, hogy az új módszer hal­latlan eredményeket ígér. A népi de­mokratikus országok számára kü­lönösen teljesen új utakat is meg­nyit. Hiszen a modern tudományos kutatómunka az esetek többségében ma már olyan óriási beruházásokat követel, amelyeket a népi demokra­tikus országok saját anyagi erejük­ből nem teremthetnének elő. A nemzetközi tudományos szocialista munkamegosztás teszi lehetővé a népi demokraikus országok számá­ra, hogy ebben az új szakaszban aktívan részesülhessenek a legújabb# legmagasabb szintű tudományos ku­tatások munkájában és eredményei- ben. Másrészt —■ mivel a közös tu­dományos tervezésre való áttérés voltaképpen „termelékenyebbé*’ te­szi a tudományos és kutatómunkát — az új módszerek alkalmazásával meggyorsul a KGST országainak technikai-ipari fejlődése. így még nagyobb győzelmet érthetnek el a tudományos—technikai haladásban# — azon a területen, amelyet Hrus­csov méltán nevezett „megfeszített harcok porondjának” a kapitaliz­mussal folytatott gazdasági von senybea, ta* ft« Egyöttmlödés a KGST-országsk között

Next

/
Thumbnails
Contents