Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-15 / 267. szám
1962. november 15. csütörtök 3. oldal Korszerű művelési mód — gazdaságosabb termelés IZSÁKON JÁRVA, megnéztük az állami gazdaság termő- karos almását, amely az ország hasonló nagyüzemi gyümölcsösei között előkelő helyet foglal él. Számos szakember fordul meg Izsákon, hogy az itt tapasztaltakat saját gazdaságában is hasznosítsa. Látogatásunk alkalmával Huszta János főkertész kalauzolt bennünket, s adott szakszerű felvilágosítást a termőkaros művelési formát illetően. — Sokáig kísérleteztünk a gyümölcsösben egy olyan művelési formával, amely minél kisebb ráfordítással minél nagyobb mennyiséget, s egyszersmind jobb minőséget is ad; nem utolsósorban pedig hamar termőre fordul. Így jutottunk el a termőkaros művelési módhoz, amelynek lényege a törpealanyra való oltás. Ennek során a fák nem fejlődnek ugyan nagyra, viszont korán termőre fordulnak, s a gyümölcs nagysága is kedvezőbb, a színeződése pedig előnyös. A hagyományos szőlőközti szórványgyümölcsösök egyrészt akadályozzák a szőlőművelés gépesítését, másrészt a termés mennyiségben is elmarad azoknak a tőkéknek a termésétől, amelyeket a gyümölcsfák nem árnyékoltak be. AZ ÜJSZERŰ telepítés első évében a még félfás állapotban levő hajtásokat vízszintes, vagy azt megközelítő helyzetbe kötözzük le. Ez július-augusztus hónapban történik meg, ami által a rügydifferenciálódás szakában tennőrügyképzés indul meg. Ennek az eljárásnak az alkalmazásával a fák már a telepítést követő harmadik nyáron termést hoznak. A teljes ter- mőrefordulást az ötödik-hatodik esztendőben érik el, amikor a holdanként! termés optimális esetben a száz mázsát is meghaladja. A terméshozam növekedését segíti elő az is, hogy a termőkaros művelésnél egységnyi területen sűrűbb — csaknem kétszeres mennyiségű — a faállomány. A soron belüli sűrűbb ültetés árán a negyedik-ötödik évben már összefüggő lombfalat képeznek a fák, ami a permetezés szempontjából előnyös. Másik előnye a termőkaros nevelésnek az olcsóság. Általában egy almás egész évi összes költségének közel a felét a betakarítási költség teszi ki. A termőkaros almásban nincs szükség létrára: a termés kétharmad része földről, vagy szedőzsámolyról szedhető. közvetlenül a ládába. Így a szedés nemcsak olcsóbbá, de termelékenyebbé is válik, s a teljesítmény mintegy a háromszorosa az eddiginek. GAZDASÁGUNKBAN 1958- ban vezettük be ezt a művelési formát, jonathán, starking és golden fajtákkal. Hogy jól bevált. azt a többi közt az a tény is bizonyítja, hogy a megtermelt áru 80—90 százaléka exportminőségű. Ami a hozamot illeti, az a harmadik évben 60— 70, az idén pedig már 80 mázsa körül van holdanként. A 839 holdat kitevő gyümölcsös területünkből közel 700 hold a termőkaros almás. Gyümölcsösünk területe terveink szerint az ötéves tervidőszak végére 1700 holdra növekszik, s annak túlnyomó részén az eddigiekben ismertetett gazdaságos művelési forma alkalmazására törekszünk majd — fejezte be ismertetését az Izsáki Állami Gazdaság főkertésze. J. T. Gyarapodik a takarmány készlet Négy betongödröt és több árkot töltöttek meg takarmány- nakvalóval a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Mintegy négyezer mázsa nedvdús takarmányt tartósítottak, s egy számosállatra több mint 10 köbméter silótakarmány jut majd. A 150 holdon vetett, s a vegyszerrel gyomtalanított összes silókukorica kitűnő termésének a silózására . nem is volt szükség. Kisebb hányadáról letörték a csöves termést, amelynek holdanként! átlaga 50 mázsa; természetesen a szárat is feletetik. Jó termés volt a tsz-ben szemeskukoricából is. Harminc vagonnal már átadtak belőle a terményforgalmi vállalatnak, s cserébe egész éven át elegendő táp takarmányt kapnak. Szükség is van erre. hiszen a jövő évi átadásra 700 sertést hizlalnak 180-nal többet, mint az idén. S számottevő a tsz baromfiállománya js. Említést érdemel, s a leleményes gazdálkodást, szorgalmai dicséri, hogy a nagvtáblák között kimaradt parcellákat, szögleteket a szövetkezeti gazdák takarmányrépa-maggal vetették be, amelynek termékéből 40 százalék az övék, a többi a közösé. a szövetkezeti állatáHománv téli takarmánvkészlete ily módon nün+egv 2500 takarmányrépával gyarapodik. Az összefogás eredménye A Hazafias Népfront járási és városi szervezetének kezdeményezésére újabb létesítménnyel bővült a kiskunhalasi városi kórház tüdőosztálya. A 280 ezer forintos beruházási költséggel és 40 ezer forint értékű társadalmi munkával lassan befejezéshez közeledik az új épületrész, melyben egy korszerű röntgenszoba, kezelőhelyiség, tálaló és mosogató, az osztály felszerelési tárgyai részére szakszerű elhelyezést biztosító raktár, főorvosi, segédorvosi és nővérszobák, valamint a dolgozók részére szociális helyiségek nyernek elhelyezést. A felaján lőtt 40 ezer forint — melyből a MÁV és a Községgazdálkodási Vállalat műszaki dolgozói, a Faipari Vállalat, a Vastömegcikkipari Vállalat a DÁV ki- rendeltség, a földművesszövetkezet. a kelebiai Népfront és a Vörös Csillag Tsz-ek veszik ki a részüket — az összefogás nagyszerű példáját bizonyítja. G. í. Községfeflesztés (K. S.) Az utóbbi években meggyorsult városaink, községeink fejlődése. 1957-től nagyobb önállóságuk van a tanácsoknak a lakosság kommunális igényeinek kielégítése, a helyi ipar, a művelődésügy, a kereskedelem, az egészségügy fejlesztése tekintetében. A tapasztalatok szerint a tanácsvezetők többsége élt a lehetőséggel. Sokkal több új művelődési, egészségház, út, járda stb. épült az elmúlt öt évben, mint az előző időszakban. A községfejlesztési tervek célkitűzéseivel a lakosság messzemenően egyetértett. Ezt bizonyítja, hogy kereken 50 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a létesítményekhez. Az eredmények és a lehetőségek között azonban még nagy a távolság. A megyei tanács legutóbbi vb-ülésén sok szó esett erről a tanácsok községfeji esztési munkájának tárgyalása során. Különösen azt hangsúlyozta a végrehajtó bizottság, hogy a tanácsok vezetői a célkitűzések megvalósításánál jobban támaszkodjanak a lakosságra, a különböző társadalmi és tömegszervezetekre. Többen szóvátették, hogy a lakosság aktivitása a tapasztalatok szerint 1960-hoz képest visszaesett. /Vines visszaesés ott. ahol a tanácsok, a tömeg- szervezetek helyes módszereket alkalmaztak a községfejlesztési célkitűzések tudatosítása érdekében. Bácsbokodon a jóváhagyott községfejlesztési tervről részletes beszámolót készítenek a tanácstagok részére, akik azt aisgyű- lésen ismertetik a lakossággal. Ezzel egyidejűleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által elkészített nyilatkozat felhasznál lásával társadalmi munka vállalására is szervezik a lakosságot. A nyilatkozaton a választók meghatározzák, hogy mely munkán hány órát és napot dolgoznak. Az összegyűlt vállalásokat a községi tanács végrehajtó bizottság« munkanemenként és naponként csoportosítja. A község vezetői mindig tudják tehát, hogy egyes munkákra hányán tettek vállalást és melyik napon hány társadalmi munkás áll rendelkezésre. Hasonlóan folvik a társadalmi munka szervezése Vaskó ton és Nagybaracskán. Kecskeméten a városi tanács vezetői már a jövő évi városiéüesztési tervek megvalósításánál meg akarják szervezni a társadalmi munka szakosítását. Bár mérfö'des léptekkel haladunk előre, de sok még a tennivaló. Beféleződött a megye községeinek villamosítása, de a beépített területeken levő lakásoknak 39 százalékába még nincs bevezetve a villany. Az úthálózatnak még mintegy fele vár korszerűsítésre, sokat keli még tenni az ivóvízellátásért községeinkben és így tovább. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a kommunális szükségletek szinte ugrásszerűen megnőttek, a községfeilesztésnél a termelőszövetkezetek távlati terveit is figyelembe kell venni. A mai megyei községfejlesztési nagyaktíva, amelyet a fenti célok gyorsabb megvalósítása érdekében hívtak össze, bizonyára sok segítséget ad majd a tanácsvezetőknek. „Aprópénzre44 váltják a határozatot gozók gondjainak szem előtt tartásával határozták meg a tennivalókat. De milyenek ezek a gondok, sajátosságok? — Az idei háromnegyedévi tervünket 101,4 százalékra teljesítettük. Gyártmányaink minőségével a megrendelők meg vannak elégedve. Fő cikkünk, a magnetofon, hamarosan eléri a világszínvonalat. Kedvezően alakulnak a termelés más mutatói is. Nem dicsekvésképnen mondom, de figyelemreméltó, hogv alig több mint másféléves működésünk alatt dolgozóink nagyfokú igyekezettel elsajátították a legfontosabb gyártás- technológiát és hozzáértésük csökkentette az önköltséget. Gyártmányainkat — a munkabér változatlan szinten tartása mellett — máris 10—14 százalékkal olcsóbban állítjuk elő, rpint annak idején Budapesten. Az önköltség ilyen alakulásában az említetteken kívül szerene van a technológia fejlesztésének, a képesítésnek, a termelés szalag- rendszerű megszervezésének. Egynegyede érettségizett Menczel Béláné így folytatja: — Legfőbb gondunk, hogy üzemünk nemrégen szerveződött és munkásaink viszonylag rövid szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Ezen a jó tapasztalatok elterjesztésével, munkamódszerátadással igyekszünk segíteni. Feladataink meghatározásánál természetesen az említetteken kívül azt is figyelembe vesszük, hogy dolgozóink többsége 30 éven aluli, azonkívül munkásaink háromnegyed része a nők közül kerül ki. Éppen ezért nálunk kiemelkedő szerepe van a KXSZ-nek. azonkívül a nődolgozók gondjaival való törődésnek. Bár üzemünk fiatal, mégis megkönnyíti munkánkat, hogy a munkások 25 százaléka rendelkezik érettségivel és további 5 százalék tanul technikumok levelező tagozatain. A fentiekkel számolva különösen nagy gondot fordítottunk a gyár munkáskollektívájának kialakítására és az alkotókészség kibontakoztatására. Magyaródi Sándorné a dolgozók összefogásáról ezeket mondja: — Az egyik asszony három gyermekével váratlanul magára maradt. A pártszervezet tagjai felfigyeltek a hirtelen támadt gondokkal és idegkimerültséggel küszködő asszony elkeseredettségére. Közbenjártak, hogy megfelelő gvóff^kezelésben részesüljön. Ez idő alatt gyermekeiről a gvár dolgozói felváltva gondoskodtak. Amikor pedig az asszony meggyógyult, olyan munkakörbe javasolták, ahol azóta 200—300 forinttal többel keres. Használt a figye’meztetés Az új munkások nevelése legjobb módszerének az érdeklődést, a figyelmességet, a személyes beszélgetést, a kollektíva segítségét és példamutatását tekintik. — Voltak olyan nődolgozóink — mondja Menczel Béláné —, akik keveset törődtek a munkával. Néhányan közülük többször is hajnalig mulatoztak a Kedvesben, másnap azután későn jöttek be az üzembe, vagy elszundikáltak a munkapad mellett. Beszélgettünk velük, és a figyelmeztetés használt. Sajnos, az is előfordul, hogy az ilyen változást nem mindenki veszi azonnal észre. Egyik munkásnőnk már rendezte életét, izonban munkatársai ezek után s csípős megjegyzésekkel illették. Párttagjaink felfigyeltek erre a jelenségre és megvédtek az asszonyt, aki azóta az üzemkész legjobb dolgozója. Mindaz, amit láttunk és hallottunk, arról győzött meg, hogy a gyár kommunistái a pártértekezlet határozatát „aprópénzre” váltva munkálkodnak annak végrehajtásán. Nagy József Mintha szanatóriumba lépnénk, olyan méltóságteljes a csönd, a tisztaság és a rend a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti telepén. Pedig bent a munkatermekben lüktet az élet, pezseg, forr a munka. A hosszú asztalok mellett ügyes kezű asszonyok, lányok forrasztják a huzalokat, festik, szerelik a hangszórók és a magnetofonok alkatrészeit. Először a Tyitov-brigádot keressük fel. A második emeleti munkaterem, ahol a Tyitov-bri- gád dolgozik, nem is üzemre, hanem valamilyen hivatal tiszta, napfényes irodájára hasonlít. A munkásnők kék köpenyét a szocialista brigádok jelvénye díszíti. A gyárban hét brigád küzdött a szocialista címért, s közülük a Gagarin és a Tyitov nevét viselők szerezték meg a kitüntető rangot. Látogatásunk természetesen nem csupán szemlélődés. Határozott célunk van. Arra keresünk feleletet, hogyan hajtják végre a városi és a megyei pártértekezlet határozatait, mit tesznek a tervek teljesítése és a dolgozók szocialista szellemű nevelése érdekében. Világszínvonalon a magnetofon Ezekről beszélgetünk látogatásunk befejezése után a párt- szervezet irodájában Menczel Bélánéval, a párt-alapszervezet titkárával, Magyaródi Sándomé csoportvezetővel és Sinkó Imre telepvezetővel. — Pontosan jókor érdeklődnek. A legutóbbi taggyűlésünk ugyanis az említett kérdésekről tanácskozott, s most könnyen tudunk ezekre válaszolni — újságolja a párttitkár. Megtudjuk tőle, hogv a városi pártértekezlet határozatának elsősorban azokat a részleteit vitatták meg a taggyűlésen, amely az üzemre is vonatkozik és azok figye- ’embevételével a vállalat sajátosságainak, a vezetők és dolFarkas Sándorné másfél éve dolgozik a Kisszállási Kender- Özemben. A törőgépnél kezdte, később a tilológéphez került, ahol Gyurákovics Joachim művezetőtől sajátította el a tilolás „tudományát”. S hogy jól hasznosította a tanultakat, azt az is bizonyítja, hogy a kongresszusi versenyben a második helyet érte el. i
