Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-14 / 266. szám
1962. november 14, szerda 3. oldal Küldött A megyei pártértekezlet a VIII. pártkongresszus egyik küldöttjének Kohut Béla elvtársat, a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára pártalap- szervezetének titkárát választotta. Itt ül mellettem, s faggatom, milyen érzés kongresszusi küldöttnek lenni. Nehezen indul belőle a szó. Pedig ismerjük egymást, közel három évtizede. Tudom róla, hogy apja kommunista nyomdász volt Félegyházán, s 1945-ben a kommunista párt alapítója, hogy két testvére van, Lajos és László, egyik a gyár gépkocsivezetője, másik néphadseregünk őrnagya. S azt is tudom róla, hogy „nem esett messze az alma a fájától”. 1945 óta tagja a pártnak, a honvédségnél lépett be, s annak az egységnek volt katonája, amely 1944 őszén átállt a Vörös Hadsereg oldalára, s harcolt a hitleri csapatok ellen. Leszerelése után rövidesen egyik kerület titkára lett, s hét éve került jelenlegi munkahelyére, a Bányászati Berendezések Gyárába. Ott az ellenforradalom után választották meg az elapszervezet élére. Nem kis érdeme, hogy a gyárban a konszolidáció gyorsan helyreállt, s hogy ma több mint száz taggal, igen erős pártszervezettel rendelkezik a gyár. — Ügy gondolom — kezdi el hogy a gyár fejlődése szorosan összefügg a pártalaoszor- vezet munkájával. Mi mindig Igyekeztünk a maximális segítséget nyújtani a gazdasági vezetőknek, főleg a munkaversenyek szervezésénél. Jelenleg összesen 388-an versenyeznek, ezek közül 320-an 27 brigádban a szocialista brigád cím elnyeréséért, illetve négy brigád annak megtartásáért. Köztudomású, hogy gyárunk 1963 januárjától, egyesülve a gépgyárral, mint Félegyházi Vegyipari Gépgyár működik majd, s egyik bázisa lesz az ilyen gépgyártásnak. Ebben az évben a termelésnövekedés teljes egészében termelékenységből lett megtervezve. Év közben azonban tervfeladataink megemelését kértük és előreláthatólag a 10 és fél milliós volumen-emelkedésnek 77,4 százalékát a termelékenység növekedéséből éri el a vállalat. Ezt az eredményt úgy érhettük csak el, hogy a vállalat dolgozói a VIII. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyhez igen nagy létszámmal csatlakoztak. Kohut elvtárs azt szeretné, ha egyrészt a gyár dolgozói további jó termelési eredményeikkel segítenék küldetését, másrészt a VIII. kongresszus tapasztalatai alapján úgy munkálkodnának, hogy az új vegyipari gépgyár öregbítené a gépgyár és a bányászati gyár már megszerzett jó hírnevét. B. L. Infralámpás fűtés, gépesített takarmány-előkészítés Korszerűsítik tsz-einkben a sertéshizlalást Beszámoltunk már róla, hogy a járási tanácsok mezőgazdasági szakembereiből alakult bizottságok megkezdték a korszerűsítésre kerülő sertésférőhelyek felmérését. A korszerűsítést nem utolsósorban az teszi szükségessé, hogy mint 4—5 napra előkészített zsákolt dara biztosítják a korszerű ellátást. A terveket az . AGROTERV készíti el, s a jövő év tavaszán már az átalakítási munkákat is megkezdik. J. T, Huszonegyezer versenyző Saját „bányából” Tavasszal a szabadszállási Mathiász Termelőszövetkezet gazdái az aranyegyházi határrészen húsz holdon telepítettek szőlőt s 50 holdon almást. E jelentős létesítmények őszi folytatása felől érdeklődünk a szövetkezet elnökétől, Farkas Ig- náctól. — Nemsokára, a jövő héten bizonyára hozzáfogunk további 50 hold szőlő telepítéséhez — újságolja. — Természetesen a tavaszi mellé kerül az új ültetvény. Ugyanekkora területen ültetünk kajszibarackost, a tavasszal pedig húsz holdon majd őszibarackost is. A tavaszi telepítésnél még nagy gondot okozott a trágya hiánya, a talajerő megfelelő pótlása. Ez a probléma azonban már megszűnt, mégpedig az adottságok okos felismerése révén. Az elnök, aki igen jó ismerője a szabadszállási talajoknak, a szövetkezet egyik határrészén húsz holdas lápföld-lelőhelyre bukkant. Némely helyen három méter vastagságot is eléri a kibányászható réteg. A lápföld kitermelése céljából külön segédüzemet hoztak létre a Mathiász Tsz-ben. A Kiskun- halasi Vastömegcikkipari Vállalat használt csilléket, vágányokat bocsátott rendelkezésükre. Szereztek transzportőrt és motoros áramfejlesztőt Is. — Ügy tervezzük, hogy az idén még 1500 mázsa talajjavító anyagot bányászunk — mondja az elnök. — A szőlő takarása után a barázdába rakjuk. Nemcsak az új, hanem a régi szőlők talaját is „erősítjük”. A jövő évi telepítéseknél pedig aitalajtrágyázást is végzünk. Ám nemcsak a szőlő, hanem a szántóföldi talaj javátására is beláthatatlan a tsz-ben a lehetőség. S a lelőhely — tájékoztat bennünket az elnök — a környező közös gazdaságoknak is a közkincse lesz majd. Az orgoványi Sallai Imre Termelőszövetkezet vezetőinek nagy gondot okoz, hogy a tél folyamán hol „szállásolják” el a megnövekedett gépállományt, s a nagy nyári munkák idején ugyancsak sok gondot okoz — bár nem főként a vezetőségnek, hanem a tagságnak — az üzemi Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben — az állami-, erdőgazdaságokban, valamint a gépállomásokon — egyre erőteljesebben bontakozik ki a szocialista versenymozgaiom. Az egyéni vetélkedésen alapuló munkaversenyben 21 ezer fő vesz részt. A mozgalomnak lendületet adott a VIII. pártkongresszusra való készülés, amely a dolgozókat a korábbi évekhez mérten derekasabb helytállásra ösztönözte és sarkallja jelenleg is. A fellendülést jól példázza az is, hogy összesen 257 brigád vállalta a szocialista cím elnyeréséhez szükséges feltételek teljesítését, és a Földművelésügyi Minisztérium, a MEDOSZ elnöksége, s a KISZ együttes felhívására 84 ifjúsági brigád vett részt az exportálás, a siló’/^s tervének teljesítése, valamint a több kukorica termesztése végett indított versenyben. Az említett brigádok vállalták, hogy a termelési terveket összesen 32 millió forint értékben túlteljesítik. A kedvezőtlen időjárás — késői kitavaszodás, fagyok, majd az aszály — miatt, a szóban levő mezőgazdasáei üzemekben mintegy 40 millió forint értékű terméscsökkenésre lehetett számítani, a verseny azonban az üzem- és munkaszervezés javulását, a korszerű agrotech’Vkni módszerek nagyobb mértékű alkalmazását, s nem utolsósorban a munkák jobb minőségét — mindennek következtében pedig a várható csökkenés pótlását eredményezte. Mondhatjuk tehát, hogy a szocialista munka verseny megbirkózott az időjárás viszontagságaival. Ezenkívül más eredménnyel is járt. A nyári mélyszárüá’s, konyha hiánya. E kettős gondot szünteti meg a vezetőség és a tagság újabb elhatározása, melynek nyomán a gépek számára az irodaépület közvetlen szomszédságában új garázst, annak közelében pedig üzemi étkezdét építenek — mindkettőt saját erőből. az őszi vetések előkészítése és végzése még egyetlen év azonos időszakában sem volt olyan mértékű, mint az idén. Ami a szocialista címért küzdő brigádok teljesítményét illeti, az egyes termelési ágazatokban — mint például az állattenyésztésben — csak év végén lehet azt értékelni, a növénytermesztésben dolgozókét azonban már több helyen értékelték, és az eredmény megnyugtató. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban például az összes — de csak részben értékelt 31 brigád közül 14-et tüntettek ki november 7-én a szocialista címmel. S ami az elmúlt évekhez képest minőségi javulást jelent a szocialista Címért küzdő brigádok ténykedésében, az tagjaik tanulási kedvének a növekedésében is megnyilvánul. Az előbb említett gazdaságban például a brigádok 664 tagja közül 51-en iratkoztak be középiskolába vagy egyetemre, 85-en végzik el az általános iskola két utolsó osztályát, s a télen 11 szakmai tanfolyamon úgyszólván mindegyik brigádtag tanul. Az eredmény a gazdaságok vezetőinek, pártszervezeteinek és szakszervezeti bizottságainak a jó munkáját is dicséri. Itt azonban nem lehet megállni. A fejlődés a versenymozgalom állandósítását, szélesítését, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból a folyamatos javítását követeli. S a mezőgazdaság állami üzemei segítsék a környékükön működő termelőszövetkezeteket is a szocialista munkaverseny megszervezésében. Több közös gazdaságunkban — mint például a hartaiakban, a bácsbokodi Szalvai Mihály Tsz-ben, Hercegszántón és Tompán — szép eredményei vannak a munkaversenynek, ami azt példázza, hogy a mozgalom bővülésének megvan a lehetősége a szövetkezetekben is. A verseny mezőgazdaságunk egészében ily módon válik általánossá, ami végső soron — a kongresszusi irányelveknek megfelelően — a többtermelést és a mezőgazdasági dolgozók, szövetkezeti parasztok magasabb képzettségét eredményezi. T. I. H. D. Építkezik a termelőszövetkezet m«^növekedett sertésállományunkhoz képest a férőhelyeket, fiaztatókat nem használják ki kellőképpen. 'Jellemző erre nézve, hogy tavaly a megye tsz-einek 12 és félezer kocájára 12 425 férőhely jutott, Jóllehet — éves átlagban — 100 kocára 60 férőhelyet szoktunk számítani! Megyénkben végzik el először a korszerűsítést, amelyre egyébként rövidesen Szolnok és Békés megyében is sor kerül. Államunk a közös gazdaságoknak hosszúlejáratú hitelt folyósít e célra. A közös gazdaságoknak a kor- ezerűsítést az 1965. évi várható sertésállomány ismeretében kell elvégezniök, ehhez a létszámhoz kell mémiök a férőhelyeket. Azokban a tsz-ekben. ahol a kocalétszám 50 és 100 darab között lesz, csupán egyes épületek korszerűsítésére kerül sor, a 100 darabon felüli kocalétszám viszont már az egész telep fejlesztését lehetővé teszi. A túlnyomórészt felújított épületekben az etetés kombinált lesz: az öni tatók bői. illetve etetőkből reggel és délben nedves, délután pedig száraz takarmányt kap a jószág. A kutricákat melegburkolattal látják el, s alkalmazzák az infralámpás fűtést is. Ami a hizlalást illeti, azt belső etetéssel. kisfalkában oldiák meg. ezért a meglevő épületeket a lehetőség szerint kisrekeszek- re alakítják át. A takarmányelőkészítő helyiségben bukóüstök, vízmelegítő, szecskavágó vagy ta- karmánypépesítő gép, valaKORTESVACSORA Az alábbi szatirikus történetet a szerző elejétől a végéig kitalálta. Ilyen eset nálunk elő sem fordulhat. Ha valaki mégis magára ismerne — magára vessen. tilttipQCHtiflf Kázmér szövetkezeti elnök házánál állt a csendes Amália-napi mulatság. Feleségének ugyan az Amália nem hivatalos neve, csak a bér- makeresztségben nyerte, de így is alkalmatos volt erre a csendes mulatságra. Az asszony kedve is telik benne, azután a szövetkezet dolgozóiról is szó eshet fehér asztal mellett. És az utóbbi is igencsak fontos a mai időben: úgyszólván pár héttel az új elnökválasztás előtt. Végeredményben ' az asszony fun- dálta ki az egészet („Okos ez, akár egy miniszter!”), mondván: — Ide figyelj te Kázmér, nekem nehogy letegyenek az elnökségről. Ügy forgolódj az emberek között, hogy rád essen újra a választásuk. Te legyél a legjobb ember, nem kell mindent meglátni. Csak okosan, mindenkivel törődj. Annak a Kovácsnak is be lehet fogni a száját valami segéllyel, Szedla- csek meg hadd menjen üdülni, ha már annyira tudja, hogy te még a nagyanyádat is elvitted a Balatonhoz. Aztán vigyázz erre a Mikucsiknéra is. Méregkeverő. Ügy hallom összeszűri a levet valakivel odafönn a központban. Aztán addig szűri, amíg téged kászitálnaJc. Belehalnék a szégyenbe. Lesülne képemről a bőr. Bukott elnök felesége lenni.;. Egyszóval állt a mulatság és a szövetkezetből mindenki ott volt, aki számított. Kovács kar- társ a felköszöntő után megkapta a segélyutalványt. Ugyanígy Szedlacsék a kedvezményes beutalót Balatonszilvásra. Miku- csikné pedig valósággal körül volt rajongva. Az elnök felesége ült mellette, 5 szolgálta ki, végül az is kiderült, hogy szeg- röl-végről rokonok is lennének, ha az asztalos ősök nem hanyagolták volna el a családi kapcsolatokat. — Jaj, te Káxmér — lelkendezett az urának az asz- szony — hát nem csodálatos véletlen! Rokonok vagyunk Jutkával. („Mert ugye megengeded drágám, hogy most már így szólítsalak.”) Az ő nagynéniének a második unokatestvére ugyanis vérrokon a te keresztanyád harmadik veiével. Édesem, most már tartjuk a rokonságot. Nem szabadulsz tőlünk. Mit is csinálsz te a szövetkezetben? Adminisztrálsz?! Kázmér, hogyan lehet, hogy csak egyszerű adminisztrátor? Biztosan tudsz valamit tenni... Neked drága Jutkám titkárnőnek kell lenned az én uram mellett. Magasabb fizetéssel. Persze, tudod, most lesz az elnökválasztás ... Hogy az én uram mennyit dolgozott, küszködött ezért a szövetkezetért ... Csak jót tett mindenkivel. Még hogy kivételezett, kiskirálykodott? Nem is olyan ember. A szíve, mint a vaj. Dehát tudod, drágám, mindenkit fúrnak. És ki védi meg őt? A Struhala, a művezető? Aki csak pocsékolná a szövetkezet vagyonát, közben a pénzügyi fegyelemről mesélget az embereknek? Hát mit tudhatnak ezek? Ml az, annyi pénzzel, beszerzéssel, egyebekkel bánni? Hogy az elnöknek kedvezményesen van új bútora, és még hogy nincs minden rendben a számlák körül? Aljas, irigy rágalom. De te Jutkám ezt nem hi heted. Egy rokonról nem Is lehet. Hősben Szedlacsek — az elkövetkező üdülés mámorában — megindította a lemezjátszót. Kezdődött a tánc. — Kázmér! — súgta az asz- szony az elnöknek — kérd fel a Mikucsiknét. ölelgesd körül a derekát, fűzd az agyát, tudod. hogy jól fekszik odafönn... — S Kázmér ment, fuvolázva: — Hogyan érzi magát kedves Jutka? A mi kis szerény hajlékunkban. A mi kis ünnepünkön. Hogy milyen asszony ez az én Ilon ... izé, Amáliám ... ö a mi családunk feje. Imádja a szövetkezetét, ö serkent munkára. Te vagy az elnök, mondja, neked kell élenjárni mindenben. Én pedig dolgozom. Most is nagy terveim vannak. Bővítés, az életszínvonal emelése, külföldi utazások a tagoknak. .. Csak hát, ki tudja, lesz-e módomban megvalósítani ezeket a nagy terveket. Az elnök- választás ... Én mindig kiálltam az emberekért, most rajtuk a sor... Nem hullottak-e terméketlen talajba az én szeretetem és igyekezetem magjai? Az elnök kenetteljesen tangózott és tekintete belemélyedt Mikucsikné szemébe. („Istenem — gondolta — mi mindent kell szenvednem ezért az elnökségért? Mennyi duma! S mennyit esznek, isznak ezek itt. Mennyi kiadás. Borszag, izzadsáeszag, szemét, mindezt tűrni, mindenki kedvében iámi, hajaj...”) Ebben a pillanatban csengettek. A háziasszony nyitott ajtót, s a vendégek mind köré sereglettek. Ki jön? Üj vendég? A postás jött. Dísztáviratot hozott. Ötöt. — Dísztáviratok! Lám vannak, akiknek eszébe jut az Amália nap! („Ugyan kik, hiszen...”) — Wsitasil... Mutassa — kapkodták ki a díszes lapokat a háziasszony kezéből a vendégek. S egymás válla felett olvasták az üdvözlő szöveget. Mind az öt dísztávirat azonos szöveggel jött, ez állt rajtuk: — „Kár a gőzért, elnök kartárs!” S a postás diszkréten tette be maga mögött a lakásajtót. Dér Ferenc
