Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-14 / 266. szám
L oldaJ MÁLNASZÖRP ÉS TWIST Vasárnap esti látogatás az ifjúsági klubban A szép iránti fogékonyságra nevelőnk Hozzászólás a tantervi vitához Nagy érdeklődéi kíséri m most boa ts 4brázol6 Hűvös, novemberi szél nyargal a házak között. Végigszánt Kecskemét néptelen utcáin, sietésre buzdítja a kései járókelőket. Vasárnap este van. Meleg fények gyúlnak az ablakok mögött. pihennek, lefekvéshez készülődnek, vagy színházba, moziba mennek, szórakoznak az emberek. A Szilády Károly utcából messzire hangzó, frissen áradó dallamokat sodor a szél. Fiatalok sietnek a szakszervezetek újjá varázsolt művelődési otthona felé. Lépjünk csak be utánuk, ügy látszik, ez nem is olyan egyszerű ... Hya'fkendőviselet kőtelező — Hát igen — mondja sajnálkozva. de ellentmondást nem törően a népszerű tánctanár. V;ncze Miklós —, ide csak az '■"heh akinek az öltözéke és a magatartása kifogástalan. „tJi pkkendő és jó modor a fő'' . — dúdolja tréfásan és máris ugrik „lecsapni” két aranyifjúra, akik tánc közben mintha kissé megfeledkeztek volna az új szabályokról. Ha valaki azt hinné — a szigorú bevezető alapján —. hogy itt valóságos örömrontó a szigorú fegyelem, nagyot tévedne. A barátságos, szépen bebútorozott, derűs színekkel kifestett helyiségben négy tagú tánc zenekar játszik. Twist, madison, csa-csa- csa számok váltják egymást. Tüzesen száguldó akkordok kelnek életre a zongorán, ritmuso- san koppan a dobverő ... A párok — valamennyien fiatalok — kipirult arccal, önfeledten forognak. Lelkesen — és föléé ízlésesen — járják a ..legvadabb” modern táncokat is. Alig érintik egymást, kidolgozott. hajlékony mozdulatokkal kísérik a zene sodró vagy csendesülő ritmusát. Az újak, az „eeészen kezdők” számára Vin- cze Miklós tanítja a helyes tartást. léoéseket — Nincs is semmi baj a modem táncokkal — mondja —, kielégíti a fiatalság egészséges mozgásigényét és szabályosan járva semmivel sem rosszabb a társasági táncok régi változatánál: például a tangónál vagy a keringönél. Természetesen, mint mindent, ezt is tanulni kell. Vannak, akik túlzásba viszik, elferdítik ezeket a táncokat. De nézze csak azt a kislányt ott. Twistet táncol. Csakúgy mint 25. Fehér fellegnyájat csalogatott Pannónia fölé a jó idő. Míg legelészni széledtek az égi juhok odafent a kék mezőkön, idelent pompába robbant a táj. Rakétacsokrok fakadtak a domboldalakon, színes tüzük illatot füstölt és a nektárrá nehezült levegő szivárványosan fodrozódott a völgy felett, mint a tündértavak vize. A falu bódultán álmodott s dombok ágyékán, virágfür- tükbe mártották ereszüket a háztetők, a kémények csendet lélegeztek, a lágy szalmakazlak kjszellőztették magukból a fagy szagát és az idei napfényt a tavalyi nyár illatával fűszerezték. Mihelyt a völgyre pillantott Klári, elbizonytalanodott a járása. Letért az országút fakó- kék kövezetéről, belegázolt a rét fiatal gyapjába, megállt a magányosan mélázó, suhanc feketefenyőnél, ahonnan olyan picinek látta a falut, hogy akár a tenyerére vehette volna. Az éhitat süldőlánnyá varázsolta vissza, arcának asszonyosodó vonásait szűziesre lágyította az önfdedtség. Új bőröndjét vigyázó mozdulattal állította bo- frfcte melle, hogy minél szabaa többiek. Talál benne valami kivetni valót? Egyáltalán nem. A vidáman, felszabadultan táncoló párokon máris érezhető a Hírős Együttes modemtánc-klubjának jótékony hatása. Közben elhallgat a zene, pihenőt tartanak a táncosok. Féldeci helyett—málnaszörp Az asztalok körül megindul a beszélgetés. „Sriverősítőnek” jól esik a málnaszörp és a fekete. Más nincs is, de vajon hiány- zik-e? — teszem fel a kérdést a városban elsőként itt alakult ifjúsági klub tagjainak. Heves tiltakozás a válasz. Egy feketehajú fiú — Sz. Nagy István, a Göngyölegellátó Vállalat gépmunkása — tömören ismerteti a tényeket. — Azok, akik régebben az ivás kedvéért jártak ide, most elmaradtak. Ilyenekre nincs is szükségünk. Bennünket a jó zene és a szép környezet vonz ide, nem a féldecik. A hangulat — amint látja — így is kitűnő... Szavait a többiek csengő nevetése zárja le. Csak a hallgatag, szemüveges Szegezdi Antal, a Nyomda Vállalat dolgozója őrzi meg komolyságát — Szeretnénk az ifjúság élgárdáját kialakítaná — beszél közös terveikről —, megmutatni mindenkinek, hogy igenis lehet ízlésesen táncolni, szórakozni, italozás és vagánykodás nélkül. Táncbemutatókat tartunk az üzemekben, de nem feledkezünk el a továbbképzésünkről sem. Valamennyien dolgozunk és mellette tanulunk. Jómagam most járok a gimnázium III. osztályába a levelező tagozaton. Vékony fiatalember jelentkezik szólásra — Kupsza András, a Rádiótechnikai Gyár dolgozója. Előre kijelenti, hogy „panasznapot” tart. — Először is kellene egy énekkar és egy népi zenekar a Hírős Együttes részére. Másodszor az, hogy más-más műszakban dolgozunk, gátolja a továbbhaladásunkat. — Bizonyára megoldható lenne, és megérdemelnék a Hírős Együttes tagjai, hogy ez a kérésük meghallgatásra találjon. A lányok óhaja Régóta húzódó. fájdalmas ügye ez a táncosoknak. Ügy érzik — és jogosan —, hogy olyan sok dicsőséget szereztek már a városnak — a Csorba—Kozma pár például az ország tíz legdabban' lélegezhessen. Érezte, mint válik serényebbé a vére a hazai illatoktól., Dani andalogva lépkedett utána. Vállán átalvetős tarisznyát cipelt, jobb kezében pici deszkatáskát lóbált. Cókmókját a bőrönd mellé rakta, kalapját levetette, majd a fűbe ült. Hunyorogva, békés mosollyal nézte a falut. A sok piros tető között, az egyetlen utca közepetáján magánál marasztalta tekintetét a szülőház. Mosolya elfakult, lomhán belemarkolt a májusi fűbe. — Mi lehet az én gonosz öregemmel? — kérdezte merengőn, hangosan gondolkozva. Klári letekintett rá. Emberének csak az erős vállát, meg a fekete üstökét látta. — Nincsenek itthon, Dani ... A férfi rendetlen fürtjei hevesen rezdültek, ahogy fölkapta a fejét. — Hát hol vannak? ... Az asszony elfelejtett levegőt venni. Dani kérdő tekintete hamuvá halványította arcán a párosságot. — Elköltöztették őket... Egy sárgarigó villant el a közelükben. Lent a faluban három jobb tánsas-táncosa között szerepei — egy kicsivel több megbecsülést érdemelnének. — Aztán az is jó volna — sóhajt a lányok nevében Kolozsvári Margit, a kisker. vállalat dolgozója —, ha ilyen táncos összejöveteleket nemcsak szombat-vasárnaponként, hanem hetenként több alkalommal is tarthatna az ifjúsági klub. Feleletért mindjárt a művelődési otthon vezetőjéhez, Gergely Rezsőhöz fordultunk. — Előreláthatólag — válaszol a kérdésre — ezerdán és csütörtökön rendezünk még úgynevezett klubdédutánokat A táncon kívül filmvetítéssel egybekötött előadásokat hallgatnak, egy-egy neves íróval, művésszel találkoznak majd fiataljaink. Még novemberben tartunk számukra az ifjúság modem öltözködésével kapcsolatos divatbemutatót és ismertetjük a Hanglemez Vállalat legújabb felvételeit. Kérdezz-feleiek játékokkal, ügyességi versenyekkel tesz- szük színessé, érdekessé az ifjúsági klub rendezvényeit Célunk minél több fiatal érdeklődését felkelteni és ehhez most már, hogy rövidesen egyesül a szak- szervezetek és a város művelődési otthona, sokkal több lehetőségünk lesz. A zenekar rázendített egy vidám csa-csa-csára. A beszélgetés elakadt, táncra perdült a fiatalság, hiába, éjfélkor záróra. Ki kell használni addig az időt... kalapácsütés csendült A cements zagú tarisznyára hangya tévedt, sietős-kusza barangolással szimatolta végig a zsák ráncutcáit. Dani lehajtotta a fejét csizmája sarkával lyukat horpasztott a barna földben, fáradt rúgásaitól halkan roppantak a fűgyökerek. Most értette meg, miért nem akarta Klári, hogy a télen akár egyszer is hazajöjjenek, miért utazott hozzájuk inkább az öreg Kincses, váltig bizonygatva, hogy mennyire szeret a városban. A gödörnek feszítette sarkát, fölpattant és hagyva feleségét, csomagot, lezúdult a dombról, árkon-bokran át száguldott a faluba. Klári nem kiáltott utána. Lehajolt a gazdátlan kalapért, s babrálta remegő ujjakkal. Gon- dolattalanul, a hallgatag ég iszonyú súlyát tartva nézett embere után, aki egyre kisebbedve, kalimpáló karokkal, fedetlen fejjél botladozott át a völgyön. Dani a kertek alól érkezett apja portájára. Kiszakította a sarkából a sövénykaput és eszeveszetten gázolt át a csalánerdőn, a lapulevelek kövér ernyőin, a lósóska ösztövér bokrain. A háborítatlan nyugalomban tenyésző gazok ősi, vad mohósággal burjánozták be a kertet, szinte dőzsölve élvezték a magányt, sűrű bozontjukba derékig merültek a gyümölcsfák. Sárgafoltos macska surrant ki folyó középiskolai tantervi vitákat, amelyekben nemcsak a pedagógusok, hanem a azOMk, társadalmi szervezetek, gazdasági vezetők, sőt még a tarral ök is részt vesznek; A vitákon számos hasznos Javaslattal egészítik U a minisztérium által összeállított tantervet, vagy észrevételek hangzanak el a hibákról. A következőkben szívesen adunk helyet a javaslatoknak és észrevételeknek, mert ezzel hozzájárulhatunk fontos kérdések szélesebb körű megvitatásához, a mert az új tantervet nemcsak egész társadalmunk érdeklődése kíséri, hanem egész társadalmunk felelősségén is nyugszik. Az alábbiakban dr. Üjsághy Pétemónefc, a Bajai Tóth Kálmán Gimnázium rajztanárának rövidített hozzászólását ismertetjük. A rajz feladatokat és az esztétikai ismereteket adó órákon véleményem szerint gyengén van képviselve az áj tanterv jelenlegi megfogalmazásában a kultúra élvezésére való előkészítés. Nem a felvett anyag, és elrendezése ellen van kifogásom, hanem az ellen, hogy az anyag elsajátításához és elmélyítéséhez kevés a megadott óraszám. Az óratervi javaslat látszólag eggyel több órát ad a rajz számára. A valóságban azonban a régihez viszonyítva egy óra csökkentésről van szó, s ugyanakkor anyagbővitésről. A reáltagozatrómülten a tormalevelek közül, karcsú teste cikázó ivekben do- bódott az udvar felé. Dani elhűlve tapasztalta, hogy itt nincs keresnivalója embernek. Bátortalanul indult a macska nyomában. Almos üresség ásított feléje az udvarról. Csak néhány lépést tett a sárga agyagon, aztán megállt. Nem mert lépni. A földbenyomott ábrák eléje állottak, homályosan és valósrínűtlénül úgy érezte, hogy az udvart nem szabad lábbal érintenie. Amikor még sár volt az agyag, itt járt az anyja, az apja, szekér fordult a karám körül, állatok csatangoltak erre és nyomuk megkövült. Világosan látta, hogy a fagy után, meg a hó után senki emberfia nem vetődött az udvarra. Mintha olyan emberrel találkozott volna, aki meghalt, föltámadt, s neki kell először szólni hozzá. Nem volt bátorsága a szóláshoz. Egy pillantást vetett a boltíves tornácra, a jól ismert barna konyhaajtóra, melyen most hatalmas srívlakat csüngött, a szalmafedélű ólakra, a betonvályús kútra, aztán megfordult. Indult vissza Kláriért. A nap ügy sütött, hogy a föld is eltikkadt és langyos lett tőle, mint a friss kenyér. Dani mégis olyannak érezte arcát, mintha vékony jéghártya fagyott volna rá. (FolytatjukJ geometriából Otatmms hat órn volt • tacmtervben, moot ezeknek a tárgyaknak, anyagát Összevonva kompUx jtOeggel Ot árában toeü tanítani. A társadalomit/rtnmányi tagozatban az ipari rajz kettő is a művészettörténet két órája helyett az első osztályban két óra szabadkézi rajz, vázlat, magyarázó, közlőrajz szerepel, a második osztályban megszűnik a folyamatosság, majd a harmadik osztályban korszerű képzőművészeti, esztétikai problé- mákat tárgyaló heti egy óra a rajzra adott idő. Vajon élegendö-a ez ahhoz, hogy a tanuló a termelésben előforduló rajzokhoz értsen, s még a kultúra élvezésének képességét is megszerezhesse? A TANTERV lehetőséget ad arra, hogy a tényanyag is a kulturált emberek számára szükséges hozzáértés közötti különbséget szakkörben vagy fakultatív órák keretében pótoljuk. Ez azonban nem mindenki számára hozzáférhető. Sóikat segít a hiányokon a történelemórák keretébeiktatott müvészettörtév et i anyag. Ez azonban inkább a társadalmi háttér ismertetésére, mint esztétikai nevelésre alkalmas. A rajzoktatásról azt írja a tantervi tervezet, hogy új tárgyról lévén sző, majd a gyakorlat ad választ a megoldásokra, ezért csak a döntő didaktikai szempontokat rögzítik. Véleményem szerint azonban életbelépésekor már nem folyhat kísérletezés. A legjobb megoldás az lenne, ha már most megbíznának néhány Iskolát az anyag feldolgozásának kipróbálásával, $ mire az új tantervet általánosan bevezetik, már a kákísérletezeti legjobb módszer szerint taníthatunk. Mé? annyit az OtaMvor iskolai tantere igen logikusan felépített, magasszíntű tanterv Mi a középiskolában biztosan építhetünk rá, ha a tantervét végre is hajtják. Csakhogy tapasztalataink szerint a tantervi követelmény és az eredmények között gyakran nagy a különbség. Valószínűleg azért, mert nem mindenütt van az általános iskolában a rajz oktatására szaktanár. Ahhoz, hogy az új középiskolai tantervet maradéktalanul megvalósíthassuk, gondoskodni kell arról, hogy az általános iskolák is megvalósíthassák maradéktalanul a maguk tantervét • Dr. Üjsághy Pétemé hozzászólása nagy szakmai hozzáértésről, alapos elemzésről, s tantárgya iránti odaadó szeretettől tanúskodik. Egyetértünk az új tanterv kikísérletezéséről és az általános iskolai rajzaktatásról vallott nézeteivel. Az olyan igényt azonban, amely az óraszámok növelését óhajtja, nem fogadhatjuk el. Elsősorban azért, mert az új terv létrejöttét éppen a tanulók túlterhelésének megszüntetése tette szükségessé. Tehát minden tantárgy óraszámát és anyagát csökkenteni kellett az eddigiekhez képest. Ebből nem engedhetünk, még akkor sem, ha tudjuk, hogy az egyes szaktanárok számára általában fájdalmas Másfelől viszont, szerintünk n rajznak a többi tárggyal — az irodalomtörténettel és a történelemmel — való koncentrációja több lehetőséget rejt. min* amennyit dr. Üjsághy Péterné vár tőle. Csakhogy ezeket a lehetőségeket eddig az említett tárgyak tanárai — saját tárgyuk kárára is — nem használták ki eléggé. S emellett bízzunk az iskolán kívüli hatásokban is, hiszen például az ismeretterjesztés tevékenységének tekintélyes részét éppen az esztétikai nevelés, s nem kis hányadát a képzőművészeti nevelés alkotja M. L. Vadas Zsuzsa .Gondos” mami. B&IAzs-plH Balia rmja. 'ap6ALA/vmat/ f
