Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-09 / 262. szám

A lakosság látja hasznát Jegyzetek a Bajai Vegyesipari és Szolgáltató Vállalat munkájáról A lakosság rohamosan növek­vő javító-szolgáltató igényeinek fokozott kielégítése érdekében, a tavasszal részletes iparpolitikai tervet fogadott el a megyei ta­nács. Végrehajtásának első lé­péseként az idén nyolc vegyes­ipari szolgáltató vállalat alakult a tanácsi könnyűipar keretében. Több közülük most teszi a kez­deti lépéseket. De vannak, akik már félévi munkáról készítettek mérleget, s biztató fejlődésük alap arra, hogy gondjaikról, eredményeikről és jövő terveik­ről részletesen írunk. Legtöbbet ígér e tekintetből a Bajai Vegyes­ipari és Szolgáltató Vállalat munkája Megszoktuk már, ha egy vál­lalat munkáját értékeljük, vissza pillantunk legalább egy eszten­dőre, hogy jobban érezzük a ter­melés érverését, világosabban lássuk, mit ígér holnapjuk a népgazdaságnak. Jelen esetben él kell ettől tekintenünk. A vál­lalatot sajátos feladatok megol­dására hívták életre. Jogelőd­jeik, a Bajai Patyolat Vállalatot kivéve, nem adnak tiszta képet arról, hogyan fejlődött itt Baján a tanácsi ipar javító-szolgáltató tevékenysége. — Tagadhatatlan ugyanis, hogy az utóbbi eszten­dőig többnyire harmadrendű ltérdésként kezeltük ezt a tevé­kenységet. Ma viszont annál na­gyobb az igyekezet, hogy pótol­juk a mulasztottakat. Ötmillió forint Mit bizonyít e tekintetben a bajai szolgáltatók munkája? Össztermelésük fél év alatt meg­haladta az 5 millió forintot. Eb­ből az új áruk előállítása nem számottevő. Bár előrebocsátjuk, ennek megítélésében már a be­szélgetés kezdetén vita volt kö­zöttünk. Véleményünk szerint nem árutermelés, hanem közü­leti szolgáltatás az a 750 ezer fo­rint értékű munka, amit a vál­lalat szabósága egyedi mérték szerint készített a különböző szerveknek, intézményeknek. Ha így számolunk, azt kell írnunk, hogy az össztermelés 15 százalé­ka közvetlen a lakosságnak vég­zett munka. Több mint 80 száza­lék pedig közületi javítás-szol­gáltatás. Igaz. ez is kedvező tevékeny­ségnek számít, azonban olyan fordított arány, ami nem felel meg a vállalat alapvető rendel­tetésének. a lakosági szolgálta­tásnak. Biztató viszont, hogy a jelenlesi helyzetet az irányító ta­nácsok nem tekintik végleges­nek. 4mi gondot okos ellátottság is. Látszatra meg­nyugtató, hogy a 180 dolgozóból 120 fő szakmunkás. Az érem má­sik oldala viszont nem ilyen kedvező, hiszen 22 szakmát egye­sít a vállalat. Ilyen széttagolt­ságban már kevés a 120 szak­munkás. Fékezőleg hat termelé­sükre az anyagellátás kettős problémája is. Ismeretes, a vál­lalat évközben alakult. Közpon­ti anyagellátásban nem részesül­tek. Jóllehet a megyei tanács tervosztálya, ahol tudott segített anyagot biztosítani a terven fe­lüli készletekből, ellátásuk azon­ban nem folyamatos. Sok időt rabol el a beszerzés, számos eset­ben kénytelenek munkaátcsopor­tosítást végezni, s a vidéki fu­varok kedvezőtlenül hatnak ter­melési költségeikre. Sajátos te­vékenységüknél ugyanakkor gondot okoz az anyagnormák megállapítása is. Mivel döntő­részt szolgáltató tevékenységről van szó, szükséges lenne, hogy a Magyar Nemzeti Bank megyei, illetve helyi szervei más elbírá­lást alkalmazzanak anyagkész­leteik megállapításánál. Eddig a felsorolás, ami többé- kevésbé magyarázza a vezetők óvatosságát. Sok más viszont ar­ra figyelmeztet, hogy inkább ösz­tönző, semmint túlzott a vállalat elé állított követelmény, a szol­gáltatások növelésének 1963. évi terve. Az elmúlt félév mérlege nem képezheti alapját a jövő évi tervezésnek. Üjonnan alakult a vállalat. Kezdeti nehézségek egész sora gátolta a folyamatos, főként pedig a termelékenyebb munka kialakítását. Hihetetlen tartalékok rejlenek a munka- és üzemszervezésben, az átgondol­tabb irányításban, a kongresszu­si munkaverseny lendítő ereié­ben, mint ez a másfélmillió fo­rint terven felüli termelés is pél­dázza. „Próbaidő“ után Jövőre a központi keretből biztosítják a munkához szüksé­ges anyagok nagy részét. Ilyen gondok tehát kevésbé zavarják majd az ütemes termelést. A „próbaidő” leteltével a vezetés­sel szemben magasabb lesz a kö­vetelmények mércéje. Nem titok, hogy ez nagyobb felelelősséget, több rugalmasságot és öntevé­kenységet igényéi vezetőktől, be­osztottaktól egyaránt. Sok jele már most tapasztalható ennek. Részletezés helyett elég itt utal­ni a félévi munka több mint fél­millió forint nyereségére. Idén ennek közel háromszorosa az a beruházás, amit a nagyobb fel­adatok jobb megoldása érdeké­ben kapott a vállalat. A jövő ennél sokkal többet ígér. 1965-ig közel 10 millió forint beruházás segíti Baján egy korszerű szol­gáltató vállalat kialakítását. összegezve az elmondottakat, jelenleg a tervteljesítés mellett az a legfontosabb, hogy a válla­latnál mindenki világosan lássa: A főfeladat a lakosság javító­szolgáltató igényeinek mind szé- lesebbkörű kielégítése. Tapaszta­latunk szerint e tekintetben ma még nem teljes az egyetértés. A lakossági szolgáltatás alacsony, mindössze 15 százalékos aránya is arra figyelmeztet, elsősorban a szemléleten kell változtatni, hogy jövőre ne érje bíráló szó tevékenységüket —. csak a cég­tábla változott... Ha ez megtörténik és a ver­seny lendülete sem hagy alább a kongresszus után, sikeresen teljesíti 1963. évi tervét a Bajai Vegyesipari Szolgáltató Vállalat. S. G. fluloíiHtíkosan vezérelt hajó A Dnyepr folyó hullámain nemrégiben megjelent a világ első teljesen automatikus Die­sel-hajója. A hajón nincs kor­mányos, a fedélzeten nincsenek matrózok, a hajó gépterme üres. A hajót teljes egészében műsze­rek irányítják a partról. A szov­jet kontsruktőrök „laboratórium­nak” nevezik az érdekes új vízi járművet, amely kitűnően ma­nőverezik a folyó kanyargó vi­zén, kikerüli a zátonyokat, idő­ben csökkenti, illetve növeli a sebességét. Akusztikai szondák pontosan regisztrálják a víz mélységét, a sebességmérők pe­dig azonnal jelzik a sebesség változását. Valamennyi adat egy kapcsolótáblánál dolgozó szov­jet matematikusnőhöz fut össze, ő irányítja a hajó útját a Dnye­peren. PETŐFI NEPE * Magyar Szocialista Munkáspár Báes-Klskun megy« Bizottsága és a megye) tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel; ECiadla: a Petőd Népe Lapkiadó vállalat. * eleiős kiadó: Meze) István igazgat; Szerkesztőség; Kecskemét Széchenyi tér t szám Szerkesztőség) telefonközpont: 26-19. 25-10 Szerkesztő bizottság: 10-S8 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 17a Telefon: 17-09 Terfeszti a Magyar Posta Elődzethető: a helyi postahivataloknál 4a kázbesltóknél ^ófizet.ési ifi ) hónapra 12 forim Bács-Kiskun megyéi Nyomda V- Kecskemét. — Telefon: 11-85 A bemutatást itt azokkal illik kezdeni, akik a Balkán képét formálják — az építőkkel. Sze­mélyes találkozásra, sajnos, nem volt alkalom. A tenger mellett hosszú a nyár. Az építők ilyen­kor nem zavarják az üdülők csendjét. Az ő szezonjuk októ­ber végén kezdődik a partvidé­ken. Pár év alatt azonban any- nyi minden készült itt, hogy nyugodtan bemutathatom őket távollétükben is. Az utóbbi évek Bulgáriáját országosan a nagy építkezések jellemzik. Ha egy régi térképet a maival összevetünk, egész sor új iparváros, község és üdülő­hely lett bejegyezve az utóbbi­ba. Mindez új és nagy feladat barátság—, az Aranypart, a Bur- gasz és a Napsugárpart üdüVi- komplexumok. A Druzsba Vár­nától északkeletre helyezkec'k el. Tízkilométeres autóút a tör­ténelmi várostól, és feltünr-k az évszázados fákkal övee't festői parkok, dombbá szelídült hegyek, a zöld környezetbe har­monikusan illeszkedő hotelek, kertvendéglők, s ami az eeé- szet aláfesti — a tenger. M ki­den megvan tehát egy helyen, hogy a vendég kellemesen tölt­se itt szabadságát. Autónk tovább suhan. Hit­nyolc kilométerre innen, a ten­gert ölelő lankás dombok a”-f:- teátrálisan lejtő területén énö’t az Aranypart, egyben a ley ' ­A Druzsbán egymást érik a modern üdülőszállók. volt a bolgár építészek számá­ra. Ahogy pedig megoldották, az nemcsak elismerést érdemel, de követendő példa is. Terve­zők és kivitelezők egyaránt sza­kítottak a hagyományos tech­nikával. Lakóházaikra, középü­leteikre egyaránt a modern épí­tészeti formák, új szerkezetek, a kompozíció összhangja és az ipari méretre emelt korszerű építészeti technika jellemző. Periférikus vagy szétszagga­tott megoldások helyett egy­szerre folyik egész lakónegye­dek vagy üdülőkomplexumok létesítése. Mégis, ami épül, min­denütt harmonikusan illeszke­dik a városképbe, a vidék kör­nyezetébe. Házaik magasba tör­nek, kedvező fekvéssel szaba­don helyezkednek el a zöldöve­zetben. A rálátás tágas környe­zete szinte kínálja magát a fényképezés kedvelőinek. Nekem különösen tetszett, hogy az épületek külsején nincs semmi felesleges díszítés. He­lyettük ötletesen kiképzett bal­konok és loggiák kölcsönöznek plasztikus formát valamennyi építménynek. E modern stílus vidám frisseségét, a festés han­gulatos pasztellszínei egészítik ki. Megtalálható ez mindenütt: középületeknél, kulturális, szo­ciális létesítményeknél. A leg­nagyobb sikert mégis az üdülő­helyek építésénél érték el bol­gár barátaink. Rövid Idő alatt új, nagy üdü­lők, hotelek és vendéglátó egy­ségek százait emelték a Fekete­tenger partján. Leghíresebbek ezek közül a Druzsba — vagyis gyobb üdülőkomplexum. Ez a terület fával bőven tűzdelt. A.z üdülőhotelek többsége közvet­lenül a tengerpart mentén he­lyezkedik el parkokban, árnyas ligetekben. A morajló elem partja több mint tíz kilométeres hosszan selymes tapintású aranyhomok. A várnai üdülő­övezetnek tulajdonképpen ez a központja. A várostól végig az autósztráda mentén száznál is több modern épületet számlál­tunk, de itt vannak a legna­gyobb szállodák, luxushotelek, vendéglők, bárok, bisztrók. Többségük afféle kilátó is egy­ben. Sok üveg, hatalmas abla­kok és nagy erkélyek adnak esztétikus könnyedséget az épü­leteknek. Évenként mind több fénye csillan ezeknek a pompás üdülő­helyeknek, s ma már a világ szeme látja őket, mert nyaran­ta a földkerekség majd minden országából érkezik ide vendég. Számuk pedig egyre több. Ta­valy százezren jártak itt. Idén már rekordforgalom volt. Szep­temberben, amikor búcsút mondtam az Aranypartnak, 300 ezer turistáról írtak a la­pok. Így nehéz meghatározni, hogy mikor van itt a főszezon. A tenger még októberben is kellemes. Ráadásul most érik a sokfajta csemegeszőlő, meg az igazi őszibarack, s ez leg­alább olyan csalogató a kül­földieknek, mint a tenger ro­mantikája. Minket kicsit megcsalt ez a romantika. A tenger nagyon szép, de sósabb, mint hittük volna. Ráadásul adósunk ma­TerVezett össztermelésük jövő­re 12 millió forint. Itt már a vá­ros és a járás lakosságának ren­delésére végzett munka a döntő. Aránya megközelíti az idei év várható össztermelését, 6 millió 500 ezer forintot. A közületi szol­gáltatások értékét pedig 4 mil­lió forintra tervezik. Ez a fel­osztás megfelel a helyi iparpo­litikai tervekben foglalt felada­tok végrehajtásának. Sikeres el­végzésük azonban több mindent feltételez. Hangsúlyozzuk ezt, hi­szen a vállalat vezetői nem ta­gadták, hogy a terv ilyen nagy­mérvű növelése szerintük túl­zott. Részben helyt kell adnunk ag­gályaiknak. Egyik legjelentősebb szolgáltató részlegük, a volt Pa­tyolat korszerűtlen, elmaradott technológiával igyekszik kielégí­teni az igényeket. Kisebb mér­tékben hasonló problémákkal kiűzd több részlegük. Figyelmet épdgoM a jelenlegi szakmunkás­VETERÁNOK KITÜNTETÉSE Dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 45. évfordulója alkalmából kitüntetett idős pártmunkásokkal beszélget a megyei pártbi­zottságon. A képen látható balról jobbra: idős Folcz Antal, Tóth István, Mácsai Sándor, Horváth Mátyás, Jávorcsik Ferenc, dr. Molnár Frigyes, Kiss László, Füstös István és Hegedűs Illés. radt egy élménnyel. A bolgár tengerparton nincsen naple­mente. A vörös korong alko­nyati hangulatát hiába keres­tük. A nap késő délután még a habokba zavar, úgy süti a hátunkat, de mire a hullámok hátán partra érünk, volt, nincs. Percek alatt elbújt a hegyek kalapja mögé. Vigaszként a ten­gerből kel minden reggel. Ezért a hotelek, üdülők szobáinak többsége keleti fekvésű, abla­kaik a tengerre néznek. Az em­ber akár ágyból figyelheti a pirkadó hajnalt, csak legyen ereje a korai ébredéshez. Egy­szer meepróháltam. Az arany- híd öt óra előtt pompázott, de alig térültem-fordultam, már a hideg ezüst fénye táncolt csak a hullámokon. Tiszavirág volt a hálnál. Az alkonyt jobban szeretem. Sándor Géza fFolytatjukJ A Sipka-szorostól a Fekete-tengerig IV. Druzsba és az Aranypart

Next

/
Thumbnails
Contents