Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-07 / 261. szám
Változó életünk érdekes számadatai a megyei statisztika tükrében karmányok termőterülete pedig több mint kétszeresére nőtt. Ma már hazánk homoki szőlőinek mintegy 50 százaléka megyénkben van, s a múlt évben az ország borkészletének 43 százalékát megyénkből vásárolták fel. Az elmúlt három évben újabb nagyarányú mezőgazdasági beruházásokkal. hitelekkel gyorsítottuk a jövedelmezőbb belterjes gazdálkodásra való áttérést. Hosszúlejáratú hitelekből többek között csak a múlt évben 74 juh- hodályt — közel 22,5 ezer férőhellyel —, s több mint félmillió férőhellyel 129 baromfinevelésre szolgáló épületet építettek termelőszövetkezeteink. Túl a tíz mássás átlagon A statisztika arról is számot ad, hogy a mezőgazdaságra fordított beruházások, hitelek már a kezdeti időszakban jól kamatoztak. Hosszú évek óta a múlt évben először sikerült elérni a 8,5 mázsás holdankénti átlaggal szemben a 10,4 mázsás átlagtermést búzából. A férőhelyek számának megfelelően nőtt az állat- állományunk. Az idei év első negyedéig szarvasmarhaállományunk több mint húszezerrel, sertésállományunk több mint 80 ezernél, juhállományunk pedig közel 50 ezerrel haladta meg az 1958. évit. Ebből következik, hogy számos fontos élelmezési cikkből mezőgazdaságunk többet adott át a fogyasztókhoz közvetítő felvásárló szerveknek is. A lakosság életkörülményeinek változását elemző fejezetből csak néhány jellemző, fontosabb számot idézhetünk annak a megállapításnak az igazolására, hogy a reálbérek a főbb népgazdasági ágakban egyenletesen emelkedtek. Az iparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak egv főre jutó havi átlag- keresete S.2, az építőiparban dolgozóké 1.9, az állami gazdaságokban és gépállomásokon dolgozóké 7, a kereskedelemben Ötvennégy vagon szőlő Az Orgovány és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a közelmúltig 54 vagon étkezési szőlőt vett át a szerződő gazdaságoktól. A túlnyomórészt sárfehér, kövidinka és otelló szőlőnek a 97 százalékát külföldre szállították. Az eddig felvásárolt több mint 400 mázsa őszi Nyílt levél zaj-ügyben dolgozóké 10.3 százalékkal volt magasabb a múlt évben, mint négy évvel korábban. Növekszik a keresők száma Igen fontos arra is felfigyelnünk, hogy a hároméves tervidőszak alatt milyen erőteljesen növekedett a keresők száma. Az iparban például 42,2, az építőiparban 17,9 százalékkal több munkást és alkalmazottat foglalkoztattak a múlt évben, mint 1957-ben. A reálbérek és keresők számának növekedésével emelkedett a vásárlóerő, amely azonban már a fejlettebb szükségletek kielégítésére, a minőségileg jobb, nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkek beszerzésére irányult. Erre nemcsak a kereskedelmi forgalomból, de a háztartási statisztikából is egyértelműen következtethetünk. Ennek adatai szerint a munkás és alkalmazotti családok általában kevesebbet költenek élelmiszerre, mint négy évvel ezelőtt, viszont három százalékkal többet fordítottak lakásberendezésre, s 1,1 százalékkal többet az egészségügyi és művelődési kiadásokra. Sok-sok részletet, apróbb, nagyobb örömet és gondot, eredményt és gyors megoldásra váró feladatot árul még el a megye több mint félmillió lakóiának életéről ez a kedves ajándékként kézhezkapott statisztikai gyűjtemény. Ízelítőül talán ennyi js elég, hiszen azok. akiknek mindezt szánták, s készítették a statisztikai hivatal szorgos dolgozói, bizonvára még nagvon sokszor veszik kezükbe a kiállításában ízléses, s formájában is praktikus kis könyvet. Meg vagyunk róla győződve, hogy hasznukra válik, s további előrehaladásunk során az eredményekben is tükröződni fog az áttekintő, gondolatébresztő statisztikák elemzése, ösztönző útmutatásainak megszívlelése. Eszik Éva almának 40 százaléka volt exportra alkalmas. Az fmsz felvásárló telepeire ezenkívül 686 mázsa őszibarackot, 835 mázsa szilvát és 140 mázsa körtét is szállítottak a termelőszövetkezeti csoport gazdái. Értékes új kiadvánnyal lepte meg a Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága megyénk lakóit a múlt hónap végén lezajlott pártértekezlet, valamint az MSZMP közelgő kongresszusának tiszteletére. A szép kiállítású, tartalmas könyvecske a „Bács-Kiskun megye számokban” címet viseli. Tettekre buzdítóan rendszerbe foglalva adják közre vizsgálódásaik eredményeit, mintegy eligazítva ezzel az emberek ezreit a mindennapi tennivalók sűrű erdejében. A képnek — amelyet megyénkről nyújt e mindent alaposan elemző kiadvány — ezúttal csak egyes részleteit tudjuk felvillantani. A belter jesség útján Érdekes, sokat mondó számok jelzik megyénk iparának fejlődését. A meglevő iparvállalatok korszerűsítése mellett az utóbbi négy év alaitt megyénkben négy új ipartelep létesült, erőteljesen fejlődött a tanácsi és szövetkezeti ipar, amelyet a lakosság növekvő igényeinek kielégítése tett szükségessé. A kiadvány mezőgazdasággal foglalkozó fejezete az utóbbi három-négy év eredményeinek részletes felsorolása mellett rövid áttekintést ad a megye fel- szabadulás előtti helyzetéről is. Megtudjuk belőle többek között, hogy a háború előtti és a felszabadulást követő első években a mezőgazdasági termelést olyany- nyira a kiilterjesség jellemezte, hogy 1931—40 között például a megye szántóterületének 43 százalékán termeltek kenyérgabonát, míg 1961-ben mór csak 28 százalékán. A múlt évre az ipari növények vetésterülete a félszabadulás előttihez képest nyolcszorosára, a szántóföldi szálastaTerefere. PETŐFI NEPE A Itagyar Szocialista Munkáspár- Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither OérueL Kisdiát m FetAB Népe Lapkiadó Vállalat; Felelés kiadó: Mezei István Igazgat Szerkesztőségi Kecskemét. Széchenyi tér I szám Szerkesztőségi telefonközpont' ' 26-1». 25-1« Szerkesztő bizottság: IW8 Belpolitikai rovat: U-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér I7s ■1 Telefon: lT-ofl Terjeszti a Magyar Posta r Előfizethető: a helyi postahivataloknál t* kézbesítőknél Előfizetési dH i hónapra 1? torta Bács-KÍsífun 'megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: U-85 Asszonyom' Engedje meg, hogy ezúton válaszoljak önnek abból az alkalomból, hogy kiskorú gyermekeimet megpirángatta, miszerint az éjjel 11 óra felé állítólagos pankrác i ójukkal meghiúsították volna az ön és családja éjjeli nyugalomra irányuló törekvéseit. Csodálkozom ezen. A fiúk — egyik 12, a másik csupán csak négy híján húsz — 10 órakor, amidőn aznapi utolsó ellenőrzésemet tartottam legényszobájukban. a legteljesebb nyugalmi állapotban voltak. A kisebbik vidáman szunnyadt, a komolyabbik pedig másnapi leckéje maradványait igyekezett tudatába szuggerálni. Hogy ezt követően mi történhetett, „bolondos rejtély” előttem, de nem tartom valószínűnek, hogy bármelyikő- jük is hajlandó lett volna foglalatosságát valamiféle csendháborító tivornyával felcserélni, 5,0, a sir sok mindent elled, bút, örömet, fényt, szerelmet.” — így a koszorús költő. Asszonyom, bizonyára egyetért velem abban, hogy a különbség a sír és a szövetkezeti lakóház között óriási. Kis lakóházunk, melyben tizenhat család aludná —- ha nem is örök — álmát, falainak minimális vastagsága következtében semmit sem fed el. Ami a bút illeti: nemrég olvastam egyik megyei lapunkban, hogy az első emeleten haldokló matróna a második emeleti általános iskolás zongoraleckéjének édes-bús hangjai mellett volt kénytelen jobb létre szenderülni, mivel a bájos fruska a lecke gyakorlását többszöri felkérés után sem hagyta abba. Hogy az örömről és fényről mint olyanról is szóljunk: egykori lakásszentelőnket a meghívott „előkelőségek” nemezpapucsban táncolták végig, mert A tenyésztés teteje Ez a fajta nemcsak rendkívül szapora, hanem illemtudó is. Fülöp György rajza. Nem török átok... „Ross* szomszédság török átok...” — mondta volt A fülemüle című szatirikus versében Arany János. Átok ide, átok oda, én bizony nem a törökök rovására írom a Cserép és a Hürkecz család egymással szembeni, végül is a bíróság előtt végződő ádázkodását. Összezördülés talán a leghar- mónikusabban élő családban is előfordul, hogyne akadna nézet- eltérés a szomszédok között. De ahogyan a legtöbb családban hamar helyre áll a béke, miért nincs ez mindenütt a szomszédoknál, különösen, ha a nézet- különbség, hogy úgy mondjam: nem is „vérre menő”? Nem, nem a törökök bűne. Magukban a szomszédokban leledzik a baj. Méghozzá a leggyakrabban olyan módon, hogy meggondolás, okos. meglett emberekhez illő szóértés helyett szabadjára engedik indulataikat és jöhet a „vízözön” a bírósági herce-hurcával járó kellemetlenségek, a szomszédi kapcsolat szinte jóvátehetetlen elmérgesedése. Mennvíre így van, hallgassák meg Cserépék és Hür- keczék bíróságon végződő pat- varkodásának hiteles történetét. Hürkeczék csintalan gyermekei megdézsmálták Cserépék ve- teményét A gyermekek meg- feddésével mindkét család számára lezáródhatott volna a dolog. De nem így történt. Ettől kezdve napirenden volt a két család közötti viszálykodás eladdig, hogy Hürkeczék a becsmérlő kifejezések miatt a bíróságon éltek panasszal Cserépék ellen. A bíróság idézést küldött a két félnek. A dolog még mindig lezáródhatott volna az egymással való megbékéléssel. De nem, a megcsúszamlott lavina nem akadt meg, hanem recsegve, ropogva, törve, zúzva zúdult a mélybe. Az alperes. Cserép Nándor, az idézés feletti bánatában 1~- ittasodott Amikor ilyen állapi- - ban hazatért, észrevette a sa:'t kamrájuk felé tartó Hürkecz- házasnárt. Azok betették mag”’': mögött az aitót. s kapoccsal is zárták. Cserép mégis addíe húzta, feszegette azt, míg a házaspár tiltakozása ellenére nem hatolt és odabenn egy üté«* mért Hürkeczné homlokára, é férj segítségért kiáltott, rri -e előkerült Cserén felesége és ve- je, s a kamrában levőktől leszedték a mindhármuk ál*«1 megmarkolt nyeles lanátot, mri elvezették a felbőszült macá"- laksértőt. Néhány lépés után azonban Cserép kirántotta magát felesége és veje kezéből és visszatért Hürkeczék kamrájába. Közben azok a padlásra menekültek előle és a létrát is felhúzták maguk után. Szeszfűtöt- te dühében Cserép karót ragadott és azzal a polcokon levő mintegv száz üveg befőttet leverte, összetörte. Aztán lepüfölte az ott levő zománcos kannákat, tömi-zúzni kezdte a takaréktűzhelyet. női kerékpárt, végül több ablakot is úgy bevert, hogv még a rámák is megrongálódtak. Hürkeczné közben félelmében leugrott a négy méter magas padlásról, s az ugrás következtében eltört a bal lábfeje. Cserép Nándort mindezekért a bíróság munkabérének 15 százalékos csökkentése mellett hat hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Felíessnük a kérdést: hát van erre szükség? Hiszen az ember azért ember, hogy gondolkozzék, uralkodiék indulatain. s ami szépszerivel, bölcsen, egymás mivoltának tiszteletben tartásával elintézhető azt a fé- keveszett indulatokkal ne tegye nehezen jóvátehetővé. T. M. ily módon is kímélni akartuk lakótársainkat. Akinek pedig éneklésre nyílott kedve, az két nappal később egy távolabbi kertes házban volt kénytelen magnóba dalolni a nálunk elmulasztottakat, hogy a lakótársi szolidaritásnak ezzel is elég tétessék. A szerelemről már beszélni sem merek. Minden esetleges, ilyen irányú törekvést ugyanis a papirvékonyságú falak a szó szoros értelmében közüggyé avatnak. Megtörténhetett talán, hogy a szülők távollétében a két süvöl- vény olykor-olykor elragadtatta magát — a második „dekádban” az emberpalánták kevés időt szentelnek filozófiai problémák megoldásának —, de állítom, hogy a lakásban folyó atlétikai törekvéseiket, esetenként csírájában elfojtom, s azt is, hogy az ön által sérelmezett estén lakásunkban béke és csend honolt. (Diszkréten én is megsúgom, hogy felső szomszédunk bájos apró gyermeke kez- és ünnepnapokon is egyaránt réggé1 pótkor kezdi közéleti tevékenységét. Először titokzatos eredetű, de annál vehemensebb ko- pácsolás indul meg — a Gréve téren hallottam ilyet legutóbb, a guillotine felállításakor —. majd százméteres síkfutás következik a négyméteres szobában, továbbá edzés a tekebajnokságra és a téli fakutya-olimpiára (ez utóbbi székek igénybevételével). Én mégsem haragszom, s mind ez ideig még hangfogóval sem tettem megjegyzést) Asszonyom! Summázzuk bel- ügyeinket: sem evőeszköz, sem szövetkezeti lakás nincsen ..csör- renés^ nélkül”. Igyekszünk megvalósítani a békés egymás alatt és felett élést, ehhez azonban némi türelemre és megértésre is szükség van. Csupán ennyit kér öntől: Jóba Tibor
