Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-09 / 262. szám

Megyeszerte nagyszabású ünnepségek keretében emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról Biztató kezdet (M. L.) A tervszerű felkészü­lés jegyében indul az idd nép­művelési évad. Gondos, sokol­dalú munka előzte meg a köz­ségekben és városokban az egy­séges népművelési tervek össze­állítását, amelyek során tekin­tetbe vették a helyi termelési, társadalmi és politikai felada­tokat. Ma már a kulturális tevékeny­ség nem valamiféle különálló, a helyi igényektől elszakított, ál­talános jellegű isemeretközlés, művészkedés és szórakoztatás, mint ahogyan sok helyen sokáig elképzelték, hanem a község, a gazdaság vagy az üzem felada­tainak támogatója; érvényesülé­se annak az elvnek, hogy ná­lunk a tudomány eredményei egyre inkább közvetlen termelő­erővé válnak. Ezért a kulturális tervek gerince a szakképzés. A helyi kulturális bizottságok az előkészítés időszakában felmé­rést végeztek, hogy a távlati gazdasági feladatok végrehajtá­sához mennyi és milyen kép­zettségű szakemberre lesz szük­ség. S a téli időszakban olyan tanfolyamokat, előadássorozato­kat tartanak, amelyekkel e szük­séglet kielégítésének alapjait ve­tik meg. A megyei kulturális bizottság Irányelveiben tavaly szerepelt először a tervezésnek ez a mód­ja. Már az első esztendő is si­kereket hozott: 25 tsz-akadémia, 22 munkásakadémia működött eredményesen az előző évadban. Bebizonyosodott, hogy ez a nép­művelési forma nem csupán fe­lülről szorgalmazott Irány, ha­nem találkozik a dolgozók ér­deklődésével és igényeivel is. Az idén ugyanis 80-ra nőtt a tsz-akadémiák száma, s a mun­kásakadémiáké 33-ra. Az akadémiák az ismeretter­jesztés legmagasabb formái. Te­matikájuk szorosan igazodik a szakképzés követelményeihez, s a voltaképpeni szakmunkástan­folyamok előfutárainak tekint­hetők. Igen hasznosak azonban a kötetlenebb formák is, az ezüstkalászos tanfolyamok, szö­vetkezeti téli esték és más elő­ad ássorozatok. A TIT tavaly BOlg ismeretterjesztő előadást tartott, az idén 5400-at tervez­tek. Mint látható nem növelik túlságosan az előadások számát. A következőkben ugyanis a leg­főbb feladat a minőség emelése, a természettudományos előadá­sok számarányának növelése a so-nzatok keretén belül. Nagy a fejlődés az öntevé­keny művészeti csoportok mun­kájában és különösen a közsé­gekben a szórakozás kulturált formáinak megteremtésében is. A tavalyi 309 öntevékeny mű­vészeti csoport helyett az idén mintegy 400 dolgozik, az irodal­mi színpadok száma 24-ről 40-re emelkedett. Csaknem kétszere­sére nőtt a különféle klubok száma, a tavalyi 69 helyett az idén 110 működik. A művelődési otthonok vezetői egyre nagyobb gondot fordítanak a gyermekek szervezett szórakoztatására, ha­marosan újabb 15 művelődési otthonban indul rendszeres va­sárnapi gyermekfoglalkoztatás. _ Jól mutatja a színvonal eme­lésére és a szakképzés terjesz­tésére való törekvést az idei kulturális szemle szervezése. A korszerű tudomány és művelt­ség eredményeinek megismeré­sét tették a kulturális rendez­vények fő feladatául. Mindenütt megszervezik a tél folyamán a művelődés és ismeretterjesztés egyre nénszeriíbb formáit, a szel­lemi vetélkedőket. A kezdet tehát biztató. A ter­vezés megfelel a korszerű kö­vetelményeknek — s az érdek­lődés bizonyítja, hogy a lakos­ság igényelnek is. A kulturális tevékenység szerepének megnö­vekedése társadalmunk életé­ben s a termelési feladatok végrehajtásában egyfelől, az ernbe—v ♦«dácsTomia másfelől arra kell ösztönözze a művelő­dés munkásait, aktíváit, irányí­tóit, bogy ugyanolyan módsze­resen és körfi’teMntően dolgoz­zanak a végrehajtás során, mint a tervezés időszakában tették. November 7-re, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom év­fordulójára zászlódíszbe öltöz­tek megyénk városai és közsé­gei. A termelőszövetkezetek tagjai, állami gazdaságok, üze­mek, hivatalok, intézmények dolgozói nagy számban vettek részt a nagygyűléseken, s vo­nultak fel a szovjet hősi em­lékművek megkoszorúzására. Kecskeméten november 7-én délelőtt négy hősi emlékműnél helyezte el a város lakossága a hála virágait. A Szabadság téri szovjet hősi emlékművet — ahol a munkásőrség zenekara gyászindulókat játszott — az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága képviseletében dr. Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára és Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, a megyei tanács részé­ről dr. Varga András vb elnök, Madarász László vb elnökhe­lyettes és Csepeli István, a köz­ségfejlesztési csoport vezetője, a Hazafias Népfront megyei Bi­zottsága nevében dr. Bodóczky László, a bizottság elnöke, Farkas József titkár és Tóth László, a Hazafias Népfront Kecskeméti Városi Bizottságá­nak elnöke koszorúzta meg. Ezután hosszú sorban vonultak el az emlékmű előtt, s helyez­ték el koszorúikat az üzemek, hivatalok, intézmények, fegyve­res testületek képviselői. Hasonló ünnepi aktus zajlott le a Budai kapunál emelt szov­jet hősi emlékműnél, ahol a kecskeméti járási pártbizottság, a KISZ, a tanács, a népfront és egyéb szervek, valamint a va- sútkerti szovjet hősi emlékmű­nél, ahol a városi pártbizott­ság, a tanács és az üzemek dol­gozói helyezték el koszorúikat. Az 1956-os ellenforradalom ide­jén mártírhalált haltak emlék­művénél a megyei és a városi KISZ-bizottság helyezett el vi­rágokat Csengődöt 18 évvel ezelőtt szabadította fel a Szovjetunió Vörös Hadserege, ily módon kettős ünnepet ültek a község­ben. Az ünnepségre meghívták a szovjet hadsereg néhány tag­ját, akik művészegyüttest is hoztak magukkal. Az ünnepség után — amelynek Zódor Mihály pedagógus volt a szónoka — színvonalas kultúrműsor követ­kezett. Ezen a napon nagysza­bású ünnepség keretében avat­ták fel az úttörőket. Nagygyűlést rendeztek a solt- vadkerti művelődési házban, ahol Morvái Ferenc, a kiskő­rösi járási párt-végrehajtóbi­zottság tagja volt az ünnepi szónok. Csás. ti-ütésen mint­egy 400 fö vett részt az ünnep­ségen, majd Ugyanúgy, mint a járás és a megye legtöbb köz­ségében, a szövetkezetek tagsá­ga a földekre vonult, ahol az őszi szántás-vetés, betakarítás mielőbbi elvégzése érdekében munkával ünnepelték a nagy október évfordulóját. Kiskőrösön 6-án este a párt­ház zsúfolásig megtelt az ün­neplőkkel. Szabó Gyulának, a községi tanács vb elnökének megnyitó szavai után dr. Pilz Károly, a járási tanács vb el­nöke mondott ünnepi beszédet. Helvécián a községfejlesztési alapból több mint egymillió fo­rintos költséggel épült műve­lődési házat avatták fel ezen a napon. Az ünnepség szónoka Vágó József, a községi tanács vb elnöke volt. A Kecskeméti Járási Tanács pártszervezete ünnepi gyűlést tartott, amelyen a pártaktivistákat könyvjuta­lomban részesítették, s veterán kommunistákat vendégeltek meg. Beszédet mondott dr. Ha­vasi László, akit november 7-e alkalmával „Szocialista mun­káért” érdeméremmel tüntettek ki a népfrontbizottságban vég­zett jó munkájáért. Kalocsán nagy tömeg vett részt a szovjet hósi emlékmű megkoszorúzásánál. Ez alkalom­mal Rigó János, a járási—vá­rosi pártbizottság titkára ün­nepi beszédben méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét. A dunavecsei já­rás valamennyi községében tar­tottak ünnepi gyű'éseket és megkoszorúzták a hősi emlék­műveket, majd sport- és kultu­rális műsorokat rendeztek, ame­lyeket ez alkalomra alakult bi­zottság készített elő. Solton ka­tonai alakulatok díszelgő' emelték az ünnepségek szín­vonalát. A Bajai Ruhagyárban benső­séges házi ünnepség keretében emlékeztek meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 45 évfordulójáról. Az ünnepi be­szédet Németh Ferencné párt­titkár mondta el, majd a gyár KISZ-fiataljai adtak színvona­las műsort. Ezután került sor a kiváló dolgozók megjutalma­Cirfusz Ferencné, Jámbor Fe­rencné, Jerkovics Lajosné. Strobán Margit, Balta János és Hegedűs József a Könnyűipar Kiváló dolgozója, ötvenegyen pedig a Kiváló Dolgozó jel­vényt, illetve oklevelet vették át Bobák Imre főmérnöktől. A jelvényekkel és oklevelek­kel járó pénzjutalom összege meghaladja a 20 ezer forintot. De Gaulle hadat üzent az ellenzéknek PÁRIZS. (MTI) De Gaulle szerda esti újabb televíziós beszéde meglepetést jelentett azok számára, akik úgy vélték, hogy a köztársasági elnök tudomásul veszi az október 28-i népszavazás eredményében rej­lő figyelmeztetést. Ez volt ugyan­is az első népszavazás, amelynél a választópolgárok nagyobb ré­sze nemmel szavazott, vagy tá­volmaradt az urnáktól, az ..igen” szavazatok száma ötmillióval volt kevesebb, mint 1953-ban. de Gaulle hatalomrajutásakor. A tábornok mindebből nem azt a tanulságot vonta le, hogy nép­szerűsége csökkent, és hogy dik­tatórikus törekvései növekvő el­lenállásba ütköznek. Szerdai be­szédében a népszavazás eredmé­nyét fölényes győzelemként, sze­mélyi uralmának megerősítése­ként könyvelte el. A nemzet ve­zetőjének pózába helyezkedve nyíltan hadat üzent a politikai pártoknak. De Gaulle most nyíltan le­szállt a választási arénába. Fel­szólította a választókat: taaad- íák meg a „régi pártokat” és csak olvan jelöltekre szavazza­nak. kik október 28-án mellette foglaltak állást. Ezek zömükben a degaullista pártnak nevezett UNR tagjai, és néhánv polgári politikus, akik most a parlamen­ti választások előtt ..az ötödik köztársaság híveinek” cégére alatt szövetségbe tömörültek. De Gaulle — amint ez szerdai be­szédéből nvilvánvaló — ebben a csoportosulásban látja az egved- uratmát alátámasztó egvpárt- rendszer alapját. A nemzetgyű­lésnek nem szánt több szerepet., mjpt hogv ,.a nemzet vezetőjé­nek” döntéseit tudomásul vegye. A köztársaság elnökének nyílt beavatkozása a választási harc­ba. tovább feszítette a húrt. A bptek óta húzódó francia belpo- 'itikai válság elmélyült. Tíz nap­pal a parlamenti választások »lőtt rendkívül kiéleződött a harc de Gaulle és ellenzéke kö­zött A szovjet hősök kecskeméti Szabadság téri emlékműnél a megye és a város vezetői, lakói elhelyezik a hála és az emlékezés koszorúit

Next

/
Thumbnails
Contents