Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-30 / 280. szám
##Ct november SO, péntelt 9 A kongretsxun után Közelebb kerültünk a célhoz... AmMSZHPwi ii. kongresszusának nagy, kékszínű mappája már ott volt előkészítve az asztalon, amikor beléptünk dr. Loson ez Mihály lakásának ajtaján. A megyei pártértekezlet tanácskozási joggal küldte a kecskeméti Honvédkórház parancsnokát a kongresszusra, s a jegyzettömb sűrű sorokkal teleírt lapjai arról tanúskodnak, hogy a küldött nem töltötte tétlenül idejét a nagy tanácskozáson. — Nagy várakozással és érdeklődéssel készültek a párttagok és pártonkívüliek szerte az országban a most lezajlott kongresszusra, és saját magamról is csak ezt mondhatom el — válaszolta első kérdésünkre Losoncz elvtárs. — Már az irányelvek tárgyalása idején nyilvánvalóvá vált, hogy a tömegek bíznak a pártban és vezetőiben. A Központi Bizottság beszámolója és a hozzászólások megerősítették a hitet minden kommunistában, hogy az út, amelyen eddig jártunk, jó irányba vezet, s ezen kell továbbra is előrehaladnunk. Az előadók és hozzászólók nem használtak szólamokat, hangzatos számokat és szavakat, a mindennapi munkáról beszéltek, arról, hogyan dolgozzanak tovább a nagy műn, a szocializmus teljes felépítésén. A szó legszorosabb értelmében egy nagy munkaértekezlet volt. amelyet népünknek az elmúlt években elért nagyszerű sikerei avattak ünnepélyessé. — Mint orvosban, milyen gondolatokat ébresztett a kongreszKZUS? — A kongresszuson szó volt a szaktudományok és a marxizmus—lenin izmus egységének szükségességéről, a nevelő- és kutatómunkában egyaránt Vonatkozik ez a mi szakmánkra, az orvostudományra is. A kongresszus határozatai között szerepel: — Az egészségügyi hálózat fokozott, tervszerű fejlesztésére van szükség, mert az egész lakosságra kiterjesztjük minden vonatkozásban az ingyenes egészségügyi ellátást. Ax elhannzotiak arra figyelmeztetnek, hogy ezt nem lehet egyszerűen csak adminisztratív intézkedésekkel — költségvetéssel. beruházással, több orvosi, védőnői stb. állás szervezésével — megoldani. Itt is szükség van a nép ügyének szenvedélyes szeretettre. egészségügyi dolgozóink szocialista tudatának fejlesztésére. Az orvos-egészségügyi szakszervezet megyei bizottsága sokat tesz az orvosi tudományos munka érdekében. Ezt szélesíteni, céltudatosabbá kell tenni, hogy a mindennapi életben előforduló problémák megoldása kerüljön előtérbe az elvont elméleti kérdések tanulmányozásával szemben. Az a feladat hárul ránk, hogy az egészségügyi szolgáltatást közelebb vigyük a lakossághoz. Ez a kongresszus a fiatalok kongresszusa volt. Nem azért, mert a kor szerinti átlag 35—40 év között mozgott, hanem mert az új iránti fogékonyság jellemezte. Valamennyi részvevőjét magával ragadta az MSZMP lelkesítő politikájának lendülete, az a tény, hogy forradalmunk jelenlegi szakaszában közelebb kerültünk a célhoz, a szocializmus teljes felépítéséhez. Jó érzés volt hallgatni testvérpártjaink képviselőinek felszólalásait, akik minderről elismerően szóltak, sikereinket saját ügyük segítésének mondták. A nagy, kékszínű. kongresszusi mappa összecsukódott Losoncz elvtárs kezében, s mi elbúcsúztunk a Vili. kongresz- szus küldöttétől. Nagy Ottó A szerkesztő A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában, a marógép mellett dolgozott Szabó Mihály, amikor beiratkozott a technikum esti tagozatára, amelyet 1956-ban sikeresen elvégzett. A harmadik osztálvba járt, amikor a forgácsoló műhelyből a szerkesztésbe került, s azóta ott dolgozik. A nehéz vasszerkezeti gyártmányok raizainak felülvizsgálatit, korrigálását végzi. Eredményes munkájáért KiváJó dolgozó oklevéllel tüntettek ki. Az egység erjesztői A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet négy növénytermesztő brigádjának a VIII. kongresszus tiszteletére indított versengése szép sikerrel járt. Nagyrészt ennek köszönhetően a szövetkezet csupán kukoricából, burgonyából és napraforgóból több mint 200 ezer forint többletbevételre tett szert. Kukoricából holdanként 4, burgonyából pedig 9 mázsával termett több a tervezettnél. Az eredményt a verseny mellett a családi művelésnek és a premizálásnak is köszönhetik. A nagyobb terméshozamok elérése nemcsak a munkák jó megszervezését követeli meg, hanem a szövetkezeti vezetők, gazdák állandó szakmai és politikai képzését is. A közös gazdaság 37 kommunistája helyesen ismerte ezt fel, s a pártszervezet elhatározta, hogy a vezetők részére a politikai gazdaságtan mezőgazdasági vonatkozású tételeinek ismertetésére városi és megyei vezetőket kémek fel. A kéthetenkénti szeminárium első előadója maga az elnök, Pesír István lesz. De a szövetkezeti gazdák részére is tartanak előadásokat, s ennek során termelési és politikai kérdéseket tárgyalnak meg. A párttagoknak a brigádgyűléseken kötelességük megjelenni. A munka jobb megszervezésére vonatkozó javaslataikat, s természetesen a pártonkivülie- kér is, rendszeresen megvitatja a vezetőség. A szövetkezetben így is érvényesítik a párt politikáját. erősítik a tsz-demokrá- ciát. Mindez nagyban hozzájárul a termelőszövetkezeti egység kialakításához. Hiszen maguk a párttagok is a volt egyévi gazdák legkülönbözőbb rétegeinek a képviselőiből kerültek ki. Meg találhatók köztük a volt agrárproletárok és középparaszlok egyaránt Ám a határok nemcsak köztük, hanem valahány szövetkezeti gazda között is elmosódóban vannak, A tavaly még tapasztalható nézeteltérések az idén már nem ismétlődtek meg. Ebben annak is része van, hogy az egyes brigádokban az azelőtt távolról sem azonos vagyonnal rendelkező gazdák egymás mellé kerültek. Most már azt sem emlegetik, ki az „új”, s ki a „régi” tag. A tsz kommunistái pedig a közös gazdaság gyarapodásáért igyekvő volt középparasztokat, kulákokat nem mellőzik — ezt csak az egység rovására tehetnék —, hanem velük együtt fáradoznak az évről évre növekvő jövedelem eléréséért. H. D. Nézegetem a Házán as Népfront Megyei Bizottságának novemberi eseménynaptárát és miután megtudom belőle, hogy a hónap második felében Csikérián, Mátételkén, Bácsalmáson, Hercegszántón és Garán délszláv népgyűlések zajlanak, akaratlanul is a mozgalmi induló sorai jutnak eszembe: „Már magyar, szláv, s román könnyek árja nem patakzik e vén földön át.. S az induló dallamának a fülembe vissza-vissza csengő akkordjai újabb gondolatokat ébresztenek. Hol van már az az idő. amikor megyénk nemzetiség lakta vidékein a sváb, délszláv, vagy éppen a szlovák ajkú lakosság szinte elkülönülten élt, valamilyen módon megkülönböztetett bánásmódban volt része! És hol van már az a korszak, amikor az egyéni rö- göcske kialakította például a rokoni házasodás egészségtelen, káros szokását! Mert ez a gyakorlat — ha divatos volt a módosabb magyar gazdáknál is — szinte veszélyes méreteket öltött a nemzetiség lakta vidékeken, ahol nemcsak a föld együtt tartása, de még a közös nyelv is korlátokat szabott. Hercegszántón, Garán népgyűlésen tárgyalja meg a helyi délszláv lakosság a nemzetközi élet és belpolitikánk eseményeit, közte a napokban lezajlott VIII. pártkongresszus iránymutatását Megbeszélik a község és benne a közös gazdaságaik gondjait, tennivalóit S a törekvésük hazánk minden lakosával k»ző6: béka, dolgos élet. önmaguk jövőjének egyre jobbá, boldogabbá tétele. Oláh Pál, a hartai Lénia Tsz elnöke küldöttként vett részt a pártkongresszusom. Ott már nem kerülhetett sor a felszólalásra, de a párt központi lapjának adott nyilatkozatában Harta mai életéről szólva egyebek között elmondotta: a községben egy szív dobog a Felvidékről betelepült, a svábajkú és az úgynevezett „törzs” magyarnyelvű lakosokban. Nem megy eseményszámba, ha Hoffmann( vagy Müller nevű fiatalember felvidéki kislányt vesz feleségül és megfordítva. Egy az anyagi alap: a termelőszövetkezet. S egy a cél Is: becsületes munkává] egyre jobbra, szebbre törekedni. Így van ez nálunk másutt is. A bajai német gimnáziumban a szüleik nyelvén tanulhatnak a diákok. A dunaegy- házi téli tollfosztó estéken szlovákul és magyarul felváltva folyik a vidám eszmecsere és a mindennapi életük eseményeit, örömüket és gondjaikat ecsetelő szó is. Több nyelv, de egy szív! Több szólam összhangja; egyetlen kórusban. S ha a hasonlatot tovább visszük: a karnagy ebben a Hazafias Népfront, amely a párt vezetésével a nemzeti egység jegyében összehangolja, közös célkitűzésre: a szocializmus felépítésére mozgósítja hazánk lakosságát. A lajosmizsei Almavirág Tszcs az ötéves terv időszakában 240 holdon telepit. Ebből 60 hold őszibarackos, ugyanekkora területű szőlő és 120 hold ala- esonytörzsű termőíves almás lesz. Már a tavasszal megtörtént 20 hold almás telepítése. Szákhárommillió forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le megyénk kiskereskedelmi — állami, szövetkezeti — boltjai 1962. első kilenc hónapjában, mint egy évvel korábban. Élelmiszerből és élvezeti cikkekből 8,9, vegyesipari árukból pedig 6 százalékkal növekedett az eladott áruk mennyisége. Az állami boltok 3,8 százalékkal több árut adtak el, mint a szövetkezetiek. Egyébként ez utóbbiakban a megyei áruforgalom 47,8 százaléka bonyolódik le, amely ez évben kereken egymilliárd forintot tett ki, ami 3,2 százalékkal több áru eladását jelenti az előző év azonos időszakához képest. A nagyobb forgalomnak meg24-0 hold új ültetvény felelően fejlődött a bolthálózat, a kiszolgálás kulturáltsága, nőtt a szakmai hozzáértés. Megyénk 113 helységéből 108-ban kizárólag szövetkezeti bojtok, vendéglátó egységek, cukrászdák gondoskodnak a lakosság ellátásáról. Gyors ütemben folyik az üzletek szakosítása, az új kiszolgálási formákra való áttérés, 1960. szeptember végéig 45, 1962 első háromnegyed évében pedig 63 önkiszolgáló élelmiszer-szakbolt állt a vásárlót rendelkezésére. 1960-ban egy üzletből átlag 433 ezer forint értékű áru került ki. 1962. első kilenc hónapjában több mint 470 ezer forintot forgalmazott egy-egy élelmiszert árusító üzlet. A lajosmizsei termelőszövetkezeti csoportoknak öt holdon közös faiskolája van. Az Almavirág Tszcs a telepítést teljes egészében az iskolából nyert facsemeték elültetésével végzi majd. T. X. Ncve'ivö forgalom, ko'Iurá'labb kiszolgálás Vágóhídi állatorvosok Nemrég vették birtokukba új munkahelyüket a Bács-Kiskun megyei Vágóhíd Vállalatnál a Bács-Kiskun megyei Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat dolgozói. A bejárati ajtón hatalmas felirat: Állatorvosi iroda. Nem sokkal később dr. Teleki József állatorvossal, az :roda vezetőivel és munkatársaival dr. Tóth Ákosné és dr. Simon Gyula — kisegítő — állatorvosokkal munkáinkról beszélgetünk. Hetenként 100—’00 szarvasmarhát, 200— őOO sertést, 500—1700 iuhot, eay-két lovat szállítanak be a vágóhídra feldolgozásra. A vá^óhelviséeekben feldolgozott állatok húzót átvizsgálják, s ha alkalmasnak találják fogyasztásra, lebélyegezik. — Amennyiben a hús alkalmatlan a fogyasztásra, akkor elkobozzuk és a dögtelepen el- ásatjuk. Ha pedig használható rész van benne, azt felfőzzük és a hizlaldában értékesítjük. A kényszervágásra érkezetteket külön, zárt helyiségben dolgozzuk fel — mondja dr. Teleki József. — Hússal és búskészítménnyel megrakott kocsik esek az állatorvos engedélyével hagyhatják el a vágóhidat — egészíti ki az előbbit Ugró Balázs igazgatót, el vette«. Ezután a forgalomba ken",lő hú'VAazítmé- nyekre terelődik a szó. Dr. Teleki József ezt mondja: — Minden húskészítményt külön- külön megvizsgálunk. Egyrészt kémiailag, másrészt érzékszervi- leg. Ugyanakkor megnézzük, elég fűszeres-e az áru. milyen az illata, színe stb. Ezt követően döntünk arról: teljes értékű-e a késztermék. csökkentett áron hozható-e forgalomba. ehető, vagy emberi fogyasztásra nem alkalmas, ezért el kell kobozni. Egyébként minden áruféleséget baktero- lóeiailag is átvizsgálnak. A mintákat Budapestre, illetve Szegedre küldik. Ez az eljárás hosszúnak bizonyul. A laboratórium felállításával, majd annak korszerű berendezésével mód nyílik arra. hogy helyben oldják meg ezeket a vizsgálatokat is. Ennek eredményeként tovább javul az ellenőrzés hatékonysága, alaposabb lesz az egyes áruféleségek minőségének elbírálása. Ügy számolnak. hogy jövő év első felében már helyben oldiák meg a bakteo- rológiai vizsgálatokat. Addig azonban sok nehézséggel kell meg- birkózniok. Főleg a szezonban — birkavágáskor — torlódik ösz- sze a munka. Ilyenkor még az éjfél is a vágóhídon köszönti az ál- latorovosokat. Erről ta_ núskodnak a jelenléti könyvecskébe írt bejegyzések. Ven esz Károly i Több nyelven, de egy sasíwell
