Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-30 / 280. szám
1 «(Sal Mil. november SB. péntek Egy község: negyvenkét technikumi hallgató Amikor a hercegszántói kommunisták a küldöttválasztó taggyűlésen elhatározták, hogy a tervidőszak végére búzából 16, kukoricából 24 (májusi mormoltra átszámítva), cukorrépából 220, árpából 20, burgonyából 100, napraforgóból pedig 10 mázsás községi átlagtermést érnek el, a határozat végrehajtásának alapjait már lerakták. Megalapozott a határozatnak az a része is, hogy az almatermés Arra gondoltak, hogy elsősorban az elnökök értik meg a továbbtanulás jelentőségét. Sajnos, nem így történt. Az egyik idős korára, a másik elfoglaltságára hivatkozott. Egyedül Szántó elvtárs, a Felszabadulás Tsz elnöke mutatott példát. S ennek meg is volt a hatása. Előkészítő tanfolyamra jelentkezett a főkönyvelő, a brigádvezető, a bérelszámoló és többen a tagok közül. Gorjanác Istvánná átvesz] a kihelyezett technikum vizsgabizottságától a vizsgatételeket... «0 százalékának el kell érnie az exportminőséget. Pedig ez nem kis dolog. A község távlati terve előírja, hogy 1970-re 800 hold Jonathán almáskertet kell létesíteni az eddigi gyümölcsösök foghíjainak betelepítésével, összefüggővé tételével. Sokan mondják, hogy Herceg- szántónak kiválóak a természeti adottságai. Ez igaz. De mit ér a természet bőkezűsége kellő felkészültségű vezetők, szakmailag képzett brigád vezetők nélkül? 6 hogy ezek a személyi feltételek is meglegyenek, a kommunisták kezdeményezésére a nyár folyamán megindult a hallgatók szervezése a bajai kertészeti és szőlészeti technikum kihelyezett tagozatára. S ebben a pártvezetőség tagjai mellett különösen a pedagógusok jeleskedtek. A felvilágosító, meggyőző munkát a szövetkezetek elnökeinél és brigádvezetőinél kezdték. Izgatott embercsoportok foglalták el a napokban az általános iskola folyosóját, elérkezett a felvételi vizsga napja. Az írásbeli vizsgák igen jól sikerültek. Most a szóbelin a sor. Az őszülő halántékú brigádvezető mellett ott szurkol a fiatal kocsis, apa mellett a fia, feleség mellett a férj, s a menyasz- szony mellett a vőlegény — mert ilyen is van. Közösen fognak a tanuláshoz. A felvételi vizsgabizottság kérdéseire egyszerű, világos válaszok hangzanak el. A bizottság elégedett is. Negyvennégy jelentkező közül negyvenkettőt felvettek. Többen kiváló eredménnyel vizsgáztak. Ahogy végighallgattam a felvételi vizsgát, úgy éreztem, hogy a párthatározat végrehajtásához szükséges személyi feltételek megteremtődnek Hercegszántón. Hajnal József Ismeretterjesztés — hibákkal Téves adatközlések Kecskemétről A Természettudományi Közlöny idei októberi száma hat szép képpel és egy térképpel élénkített, négyoldalas ismertetést közölt Kecskemétről, Katona Ida tollából. Mindig örülünk, ha városunkról olvashatunk országos lapokban, folyóiratokban, különösen ha azokból rokonszenv sugárzik felénk. Ez a cikk is sok jóindulattal ír rólunk. Sajnos azonban, örömünkbe üröm is vegyült, mert a dolgozatba számos téves adat került, ami sokat ront értékén. Vegyük sorba a cikk na gyobb tévedéseit: Már téves első bevezető közlése is, amely szerint „a régi Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyének déli részeiből tíz éve szakították ki a mai Bács-Kis- kun megyét”. Az új megyét 12 évvel ezelőtt a régi Pest megye déli részeinek Bács-Bodrog megyével való egyesítése útján hozták létre. Éppen ezért lett a neve Bács-Kiskun megye. „A Budát Szegeddel összekötő vasútvonalat 1851—52-ben építették meg” — közli a cikk. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Pestről (és nem Budáról) kiinduló vasútvonal Ceglédig még 1847-ben elkészült. A Kecskemétet érintő Cegléd—Kiskunfélegyháza szakaszát 1853 szeptemberében adták át a forgalomnak, Szegedig pedig még ezután épült ki. Arra, hogy a homokra telepített szőlővel a filoxera nem bír, nem a kecskemétiek jöttek rá, hanem csak ezt az ismert körülményt használták fel, amikor szőlőt telepítettek a homokra. A Kecskemét határában (tehát nemcsak szomszédságában) levő Katonatelepen Ma- thiász János hibridjei között tévesen említi a cikk a Saszlét, a Muscat Ottonellt, a Muscat Hamburgot és a Kecskecsöcsű fajtát. Ezeket Mathiász felhasználta a keresztezéseinél, de nem ő hozta létre. Kecskemét nem 1944 novemberében, hanem október 31-én szabadult fel. A város régi, nagy területén az 1950-es területrendezés előtt nem 58 ezer lakos élt, mert már 1941-ben 87 381 lakosa volt, s csak a rendezéssel lekapcsolt kilenc új község elszakadása után maradt 58 ezer lakosa, de ez a szám 1960. január t-re már 66 819-re emelkedett. A tanácsháza nem 1894-ben, hanem 1897-ben lett készei, 8 bár L Ferenc József koronázásának képe művészi értéke miatt máig is helyén maradt, kiemelő emlegetése szükségtelen. Katona Józsefnek a színház mellett ma még helyén levő, de rövidesen kicserélésre kerülő állószobrát nem Tömöri Anasztáz készítette, hanem Züllich (Czélkúti) Rudolf egykori szobrász. Tömöri Anasztáz csak megvette, amikor a pesti Nemzeti Színház elől el távoli tották, s Kecskemétnek ajándékozta. A ferencrendi barátok temploma nem 1799-ben épült, hanem valamikor a XIV. században. Ez Kecskemét legrégibb épülete, s már 1564-ben egyezkedtek használatára a reformáció hívei a régi vallásúakkal. A nagytemplom — amely nem „öregtemplom", mert a barátok temploma és a református templom is öregebb, s csak a Pósa—Dankó nótájában öreg a szótagok száma kedvéért (bár az elnevezés kezd a helybeliek között is terjedni) — nem 1764 —1791 között épült, hanem 1774 —1799 között ÍBagi László adata), s nagyharangjának a hangja csak a nótában hallatszik ki a 25 kilométer távolságra levő monostori zöld erdőbe. A régi evangélikus iskolán nem lehet Petőfi-emléktábla, mert azt már 50 évvel ezelőtt lebontották, az emléktábla az iskola helyén épült bérpalotán van. Kecskemét főterén sohase volt állatvásár, mert az mindig a város külső részén volt (régebben pedig Fehértón). Benn, a főtéren csak a kirakodóvásár volt néhány éven keresztül. A Beretvás szálló helyén pedig nem emeltek korszerű lakóépületet, ott egyelőre sörkert van. Az új szállodát már nemcsak tervezik, de rövidesen be is fejezik az építését A múzeumnál Madarassy László nevét említi a cikk, holott Kada Eleknek és Szabó Kálmánnak sokkal nagyobb érdemei vannak benne. A művész- telepről szólván több művész nevét felsorolja, akik ott alkottak, csak a két alapító: Iványi Grünwald Béla és Révész Imre neve hiányzik. í ováhbá t A konzervgyár már rég elhagyta a Kinizsi nevet. Ma a Kecskeméti Konzervgyár I-es számú telepe nevet viseli, a volt Alföldi Konzervgyár pedig a II-s telep. Gépgyár már nincs, hanem a Zománcipari Műveknek van itt a kecskeméti telepe. S a gyárak nem a város északi és déli részén vannak, mert északon szőlők, délen pedig kaszálók terülnek el, hanem a város délnyugati és keleti oldalán. A Széchenyi tér se a főtér keleti, hanem az északnyugati oldalával olvad össze. A Honvédkórházat kétszer is említi a cikk, viszont a megyei kórházról megfeledkezik. A Rá- vágy tér ma már Leninváros és gyors ütemben épül. Sok hibája van a cikkhez tartozó térképnek is. Legfőbb az, hogy a Szent László-várost és a Szent István-várost összecseréli. Mevállaoítható, hogy ezeknek a hibás adatoknak jó része már a Magyar László által írt Budapest—Kecskemét. —Szeged című Panoráma útifüzetben is napvilágot látott, így megy ez tovább, könyvről könyvre, kiadványról kiadványra, — s a hibák, sajnos, „tudományos hagyományokká” válnak. Mégis csak segíteni kellene egyszer rajta. Dr. Váry István Véget értek az országos szinten megrendezésre kerülő gépes gyorsíró versenyek. A Művelődési Minisztérium íőhatósága alatt működő Országos Gyorsíró és Gépíró Versenybizottság közölte az eredményeket. A bokrok pórusaiból langyosság szállongott, a gyümölcsfák árnyékcsipkével takarták a dű- lőutat, opálos patinába vonta a hold a szőlőtőkék levélfürtjeit. Ájult csend, éber fény borult rájuk, akár az égen is járhattak volna. Megilletődötten ballagtak a fenséges estében, amely visszaadta a tájat önmagának, a természet a saját birtokosa lett és az ember önkéntelenül vendégnek érezte magát benne; Amióta elindultak, nem beszéltek. Messzire jutottak már, maguk mögött hagyták az egyik dombot, lefelé kanyargóit a dű- lőút, a völgyön át eléjük terült a deresen világító cserfaerdő. Klárit kirázta a hideg a félelemtől, mintha azt kívánták volna tőle, hogy egyedül menjen be a éjszakai erdő sűrűjében. — Vigyél magaddal — mondta könyörgőn és megállt. Asz- szonyos, erős alakja vékonyabbnak látszott, mint a nappal telt világosságában. Dani a kezéért nyúlt, de nem húzta maga felé, inkább ő közelített hozzá. — Maradnod kell Itt akarok A dolgozók idei gyorsíróver- senyén dr. Saskői Emőné, a kecskeméti Gép- és Gyorsíróiskola tanára nyerte el a „Bács- Kiskun megye legjobb gyorsírója” címet. 300 szó tagos fokon beadott sikeres dolgozatával. Második helyezést ért el 150 szótagos fokon Balogh Mária (Kiskunfélegyháza). „Rács-Kiskun megye legjobb gépírója”: — Pataky Ferencné, a Szövetkezetek Bács- Kiskun megyei Értékesítő Központjának dolgozója. Megyénk versenyzői a csapat- versenyben is kiemelkedő helyezéseket értek el: A tömegszervezeti csapatversenyben — mind gyorsírásból, mind gépírásból — első helyre került az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A vállalatok csapatversenyében gyorsírásból a Bács-Kískvn megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat országos I., gépírásból a Szövetkezetek Bács- Kiskun megyei Értékesítő Központja országos II, helyezést ért él. A közhivatalok gyorsírás! csapatversenyében a Bács-Kiskun megyei Tanács csapata a IV. helyen végzettj Csúcsforgalom Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ látogatóinak száma ez év első tíz hónapjában meghaladta a 116 ezret. A forgalom 327 ezer könyv, illetve folyóirat volt. Ezzel a könyvtár csaknem 80 éves történetének legnagyobb forgalmát érte el. élni. Ha velem jössz, nincs, aki visszavárjon. Nincs, akihez visz. szakívánkozzam. Nem leszek oda sokáig. Többé nem engedte él Klárit. csipőjére tette tenyerét, így vezette a völgy felé. Riadtan gondolta, hogy holnap ilyenkor hiába nyújtja ki a kezét, idegen távolságok választják el asszonyától, úgy sóvároghat az ölelés után, mintha nem lenne se keze, se lába. Abban állapodtak meg, hogy bányába megy dolgozni. Oda kell leginkább ember, a föld alatt válthatja meg leghamarabb a jogot, hogy a napfénybe érjen. Klári mindig borzongó tisztelettel gondolt az ablaktalan műhelyek munkásaira, olyan embereknek tartotta őket. akiket nem lehet eléggé megfizetni, akik azzal kezdik a napot, hogy a halálra gondolnak és minden este örülnek a szerencsének, hogy visszaérkeztek a csillagok alá. Távoli, komoly hősökké magasztosult emberek voltak a szemében, soha nem jutott eszébe, hogy valaha is köze lehet hozzájuk. Baljós sugallat Ijesztett rá, olyan érzése támadt, hogy Dani nem tér vissza többé, ha a föld alá merészkedik. Még itt volt, még szoríthatta, testéhez simult az ismerős, érdes tenyér, érezte maga mellett a lépések megszokott ütemét, amely immár a salát ritmusa volt Megtorpant belemarkolt Dani karjába, szinte dühösen csikarta, mintha le akarta voins tépni a csontról a kemény izmokat. — Ne hagyj egyedül!... — rimánkodott kétségbeesetten éí a hangja sírásba fulladt Rozsvetés mellett álltak, s dűlőút szélén magas fű burjánzott erre hajlottak rá a virágzó kalászok. Dani csókokkal nyug. tatta a síró asszonyt, ajka nedves lett a sós harmattól, ölébe- kapta Klárit, mint a gyereket, a rozsvetésbe gázolt vele és elmerültek a gabonaszálak tengerében. Először öleltek úgy, hogy a forró hullámok elmosták az asz- szony eszméletét. Arra ébredt, hogy borzong a bőre, lüktető zsongás melegíti ölét, derekát, karja könnyűre aléltan hever a rozs sűrűjében. Félt mozdulni, hagyta, hadd áramoljon a vére. hadd siessen a dolgára minél serényebben oltalmába véve a magzatot. Anya lett. tudta bizonyosan. Első mozdulatával a férfi feléért nyúlt. Mellére vonta, szerelmes uijai aludni bújtak a fürtök köré. Amikor szemét végre teljesen ki merte nvitni a józanod ás dán sokáig nézte a virágporom calászokat. amelyek szálkáikkal )z ég sötétkék bársonyába ka- laszkodtak. (Folytatjuk.) 36. A szerelem, ha életre-halálra szól, kicseréli a testeket, az ember a másik bőre alatt él, önzése nem magát, hanem a társat félti, hogy ebben az összefonódásban biztonságos bölcsőre leljen az utód, aki majd végérvényesen egyesíti őket. Klárinak még nem volt fogalma a halálfélelemről. Még nem tudta, hogy a mostani érzéséhez hasonló fájdalom szokta megtámadni a költözésre váró öregeket. Csak annyit tudott, hogy Dani holnap kiszakad a testéből, s ettől kezdve céijaveszet- ten lézenghet visszatértéig. Mintha összebeszélték volna, egyszerre kívánták meg, hogy elhúzódjanak az emberek közeléből. Titkos magányban akartak búcsút mondani egymásnak, ott, ahol semmi sem rezzentheti meg madártermészetű szemérmet Amikor az alkonyat maradék aranypora 1* levedlett a felhők begyéről, s az utolsó szekér is beporoszkált a mezők felől, kilopták magukat a faluból és zarándokútra indultak a dombé* közé Jól szerepelt megyénk az országos gép- és gyorsíró versenyen
