Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-24 / 275. szám

r^iciw/iM MROVet LAPJA xvn. ÉVFOLYAM, 275. SZÄM Ara 60 fit lér Tanácskozik a kongresszus Pénteken reggel folytatta ta­nácskozását az MSZMP VIII. kongresszusa. Az ülésen Molnár Ernő, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja elnökölt. Elsőnek Gáspár Sándor, _ MS ZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, a budapesti pártbizott­ság első titkára szólalt fel. Gáspár Sándor felszólalása A párt vezető szerepéről az előadó egyebek között a követ­kezőket mondotta: — A párt ma a vezetés fő módszerének a meggyőzést te­kinti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párt szerepe csupán eszmei felvilágosító és nevelő munkára korlátozódik, hiszen a párt a proletárdiktatúra legfőbb vezető ereje. Egyesek úgy vélik, hogy a vezetés mai felfogása es gyakorlata valamiféle liberaliz­mus a párt részéről. A valóságban azonban csakis a meggyőzés módszere teszi le­hetővé, hogy a tömegek megért­sék és magukévá tegyék a part céljait, s minden erejükkel tö­rekedjenek megvalósításukra. A meggyőzés, mint a vezetés alap­vető módszere, persze bizonyos értelemben nehezebb és bonyo­lultabb, mint a parancsolgatás. Végső soron azonban célraveze­tőbb, mint a párt lényegétől Idegen bürokratikus vezetési sti­Továbbiakban Gáspár elvtárs rámutatott, hogy az 1950-“ években elterjedt bürokratikus vezetési módszer szorosan osz- szefüggött a személyi kultusz- szál. a tömegek lebecsülésével. A párt vezető szerepének mar­xista—leninista értelmezése és gyakorlata szükségszerűen kö­vetkezik a személyi kultusz fel­számolásából, abból, hogy a párt meg van győződve: a tömegek érdekeit kifejező politika és minden reális feladat végrehaj­tásához meg lehet és meg kell szerezni a tömegek támogatá­sát. Majd hangsúlyozta: a szo­cializmus teljes felépítésének időszakában állandóan nő a párt vezető szerepe a társadalmi és gazdasági élet minden területén. Azért, mert a népgazdaság egy­séges szocialista alapjának létre­hozásával gazdaságunk egészében összhangba kerültek a termelő­erők és a termelési viszonyok. Ez lehetővé teszi a termelőerők- nak az eddiginél sokkal nagyobb arányú és gyorsabb fejlődését. Ez azonban nem spontán fo­lyAmtermelőerők fejlődésével, a nemzetközi, szocialista munka- megosztás bővülésével együtt a gazdasági feladatok is mind bo­nyolultabbá válnak, és így fo­kozódik a tudatos elem, a tu­dományos alapokon álló, mesz- sze előrelátó vezetés, és ezzel a párt szervező és irányító tevé­kenységének jelentősége. A pro­letárdiktatúra mindinkább ma­gán viseli az össznépi állam vonásait. Államunk demokrati­kus alapjai szélesednek a fej­lődés mindjobban megköveteli a nép tehetségében, szorgalmá­ban. alkotóerejében rejlő ösz- szes energiák kibontakoztatását. A továbbiakban Gáspár elv­társ a pártnak a gazdasási építő munkával kapcsolatos feladatai­ról beszéti maid ígv folytatta: — A pártszervezetek, amelyek­nek az a feladatuk hosv segít­sék iránvftsák és ellenőrizzék a hatáskörükbe tartozó gazdasági vezetőket elvkor helytelenül ér­telmezik szerepüket. Előfordu hosv átnyúlnak a gazdasági ve «tők feje felett, helyettul akarnak intézkedni. Egyes gaz­dasági vezetők viszont a nép- gazdasági érdekek rovására elő­térbe helyezik a vállalati helyi érdekeket, a terv teljesítését olykor a dolgozókat védő tör­vények és rendeletek megsérté­se árán is szorgalmazzák, nem építenek eléggé a dolgozók kez­deményezésedre, olykor kényei mességet tanúsítanak az alap vető gazdaságpolitikai határoza­tok végrehajtásában. Az ilyen jelenségekkel szem­ben erélyesen fel kell lépni Nem kell félni a vitáktól és a súrlódásoktól, mert csak így le­het leküzdeni a hibákat, mind a pártszervezetek, mind a gaz­dasági vezetők munkájában. Ezután az előadó a párton belüli demokrácia fejlődéséről beszólt, majd így folytatta: — A párton belüli demokrá­ciának fontos mutatója a kol lektív vezetés érvényesítése a pártmunka minden láncszemé­ben. Csak a személyi kultusszal való gyökeres szakítás, a veze­tés szigorú kollektivitása tette lehetővé az MSZMP számára, hogy olyan politikát folytathas­son, amely nem egyes szemé­lyek szubjektív elképzeléseire, hanem a valóság szilárd talajá­ra épül. Csak a kollektív veze­tés teszi lehetővé azt is, hogy a káderek kiválasztásánál és el­osztásánál — általában az em­berek megítélésénél — ne egye­sek esetleg szubjektív előíté­lete, hanem a kollektíva tárgyi­lagos, józan véleménye jusson érvényre, hogy a kádermunká­ból is kiküszöböljük a szubjek­tivizmust. Pártszervezeteink többsége ma m Mintegy 5500 mezőgazdasági dolgozó vesz részt a téli szakoktatásban Megyénk küldöttei a kongresszuson. helyi szükségleteknek és lehető­ségeknek megfelelően hajtja végre a központi irányelveket és határozatokat, Igyekszik rugal­masan, sablonoktól mentesen dolgozni. A kollektív vezetés elvéből fakad az a nagyarányú fejlődés is, amely napjainkban a párt­munka jellegében és módszerei­ben végbemegy Ismeretes, hogy manapság mindinkább terjed a is a párt helyes politikája. E politika a marxizmus—leniniz­mus alapján alkotó módon egyesíti a hazai, továbbá a nem­zetközi munkásmozgalomnak azokat az általános érvényű ta­pasztalatait, amelyek kifejezésre jutnak az SZKP XX. és XXII. kongresszusának dokumentu­maiban, valamint az 1957-es és (Folytatás 2. oldalon.J megyénk szövetkezett és ál­lami gazdaságaiban, s jellemző, hogy a három év­folyam hallgatóinak több mint a fele elsőéves. Évenként há­romhónapos elméleti oktatásban részesülnek. Ezenkívül közel 100 a mezőgazdasági ipari tanulók, a kovács-, a bognár- és a kő­művesjelöltek száma, akik a na­gyobb szövetkezeti segédüze­mekben szerzik meg a szüksé­ges ismereteket. Különböző — egy-, két- és háromhetes — céltanfolyamokat is szerveznek, az öntözés, a gé­pészet, a növényvédelem, a ba­romfitenyésztés, a zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermesztés jöven­dő szakemberei részére. Kecs­keméten, Baján és Kalocsán a kertészeti brigádvezetők a téli hónapokban a hét egy-egy nap­ján vesznek részt továbbképzé­sen. Többhetes tanfolyamon bő­vítik ismereteiket a mezőgazda- sági mérnökök és az agronó- musok is. Minthogy megszűnt a Szabad- szállási Gépészképző Szakisko­la, megyénk több gépállomásán és állami gazdaságában — 5—600 fö részvételével — alapfokú traktorosképzés in­dul. Ezenkívül a jövő év ele­jétől kezdődően a most még szervezés alatt álló 35 me­zőgazdasági szakkör is meg­kezdi működését. összefoglalva . megállapíthat­juk, hogy a télen mintegy öt- ezerötszázan vesznek részt a kü­lönböző mezőgazdasági szakok­tatásban. A tanfolyamok szer­vezését jelentőségéhez mérten támogatják a járási és községi tanácsok vezetői, s ebből a meg­állapításból mitsem von le, hogy néhány helyen, például Ágas- egyházán, eléggé mellékesen ke­zelik ezt a fontos kérdést. Bár a mezőgazdasági szakismeretek elterjesztésében igen fontos sze­repet tölt be a TIT által szer­vezett 65 tsz-akadémia, ezek azonban nem helyettesíthetik aa ismeretek alapos és rendszeres elsajátítását ftfti Nemrégen, alig néhány nap­’ ja kezdődött megyénk mező- gazdaságában az idei téli szak- ' oktatás. A felnőtt dolgozók, szö­vetkezeti gazdák részére szerve- 1 zett ezüstkalászos, illetve szak- , munkásképző oktatásban 73 el­ső- és 27 másodéves tanfolyam • indul. (A két szám bizonyítja: a tavalyihoz képest ugrásszerű a fejlődés.) Nem ritka az olyan közös gazdaság, ahol a jelent­kezők száma meghaladja a 25-öt, s így a szövetkezeten belül ön­álló tanfolyamon vehetnek részt. De az oktatás iránti érdeklődést bizonyítja az is, hogy egyes községekben a tanfolyam hallga­tóinak száma 50—60 között van. A négy hónapig tartó tanfo­lyamokat az idén — a tava­lyi kísérletekre alapozva — teljes mértékben szakosítot­ták. A résztvevők vagy a nö­vénytermesztési, vagy az ál­lattenyésztési, vagy a kerté­szeti ismeretekkel foglalkoz­nak részletesebben — nem hanyagolva ei az ál­talános mezőgazdasági és közis­mereti tudnivalókat sem. A szakoktatás harmadik — 150 órából álló — évfolyamát most szervezik, amelyen előre­láthatólag 32 osztály 800 hallga­tója vesz részt, vagyis azok, akik az első és második évet sikerrel elvégezték. Ez már közvetlen alapot nyújt a mező- gazdasági szakmunkásvizsga le­tételéhez. A harmadévesek ne­gyedrésze nyolc üzemi előké­szítő tanfolyamon indul, olyan : gazdaságokban, ahol az egy-egy < szakismeretet elsajátítani aka- ' rók száma elég magas. Mintegy 1 ötvenen pedig két körzeti tan- 1 folyamon vesznek részt; azok. * akik a meglehetősen ritka — s 1 viszonylag kevés utánpótlást í ígérő — szakma iránt vonzód- 1 nak. Ilyen többek között a ju- « hászat. Ezenkívül csaknem 550 s fő egymást váltó turnusokban a bentlakásos tanfolyamra jelent- e kezik. i Mindezek mellett a folyik a mezőgazdasági ta- ü nulóképzés. Kevés hí’án je- e lAnJAgr £00 tannlÁ JAlffivrilr Virág Gellértné a vasúti élettel Kecskeméten a pályafennta*» tásnál ismerkedett meg. Innen került a forgalomhoz jegyvizsgá­lónak. Fülöpszállás—Kerekegyháza—Kunszentmárton vonalakat járta. Szabad idejében pedig a személy pénztárosi vizsga anyagát tanulta. A vizsga sikeres letétele után a poggyász-pénztárba került. Ennek már három éve. A kongresszusi versenyben továbbszállí­tásra feladott csomagok adminisztrációján kívül húsz jegyvizsgár- lót lát el megfelelő mennyiségű jeggyel, s számoltatja el őket. A napi bevétel eléri a 3—1000 forintot. Hiánya eddig még nem votá : társadalmi alapok*» végzet! pártmunka. Az utóbbi években Budapesten, továbbá a megyei és a járási pártbizottságok, il­letve azok apparátusa mellett, kommunista és párton kívüli szakemberekből és más aktivis­tákból, állandó jellegű munka- bizottságok egész sorát hozták létre. Társadalmi munkatársak­ból álló osztályok és alosztályok létesültek. Ezeket az osztályo­kat az apparátus szerves részé­nek tekintik, és hatáskörüket is eszerint szabják meg. A társa­dalmi munkások foglalkoztatása nem minden megyében történik azonos szervezeti formák között. — mindenütt helyesen figyelem­be veszik a helyi körülménye­ket, a káderek fejlettségét és tapasztalatait. De a cél minde­nütt azonos: csökkenteni a füg­getlenített apparátus létszámát, közelebb hozni az apparátust az élethez, aktivizálni a párttagsá­got, emelni a pártmunka szín­vonalát. «.eaves Elvtársak! A lenini normák érvényesülé­sének, a párt erejének fontos követelménye a pártegység. Pártunk a marxizmus—len iniz­musnak ezt a tanítását sem csu­pán könyvekből, hanem saját, eleven tapasztalataiból sajátítot­ta el és megszenvedett azért, hogy e tanítás vérévé váljék. Egységes-e most a mi pár­tunk? Tiszta lelkHsmerettel, szilárd meggyőződéssel mondhatjuk, hogy ifeen. Egységes, szilárd marxista— leninista világnézetében. Egysé­ges szervezetileg és a cselekvés­ben is. Az MSZMP egysége az ellen- forradalommal szemben vívott harcban, a marxizmus—leniniz- mus tisztaságáért folyó küzde­lemben a szektariánizmussal és a revizionizmussal való nyűt és gyökeres szakítás során ková- csolódott ki. Aranyfedezete ma

Next

/
Thumbnails
Contents