Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

fl Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója

(folytatóit a 3. oldalról.)

gyár dolgozó nép békéjét, jónak nevezhető életkörülményeit.

A magyar dolgozók saját tapasztalataik alapján nagyon jól tudják, hogy Központi Bizottságunk és kormányunk egyetlen egy életszínvonal-emelő intézkedést sem határoz el addig, amíg annak anyagi fedezete nincs a termeléssel megalapozva.

Megvalósítjuk második ötéves tervünknek a népjólét emelését célzó előírásait. Ezt a következő években elsősorban oly módon akarjuk elérni, hogy növeljük a jövedelmeket: egyre több ember számára teremtünk munkaalkalmat; de a termelés és a teljesítmények növelésével, a szakképzettség fokozásával növekszik a már dolgozók jövedelme is. A munkások és egyes _alkalmazotti rétegek átlagbérét úgy emeljük, hogy javuljanak a bérarányok.

Másodsorban az életszínvonal emelésére fordítható összegeket különféle népjóléti célokra használjuk fel. A sokgyermekes családok helyzete ma még mindig nem könnyű: a pórt mindent megtesz a sokgyermekes családok helyzetének az átlagosnál gyorsabb javításáért. Emelni fogjuk a kétgyermekesek családi pótlékát, javítunk az özvegyek helyzetén. Már a jövő évben növeljük a szülési szabadságot, a kisgyermekes anyáknak lehetővé tesszük, hogy három évnél nem idősebb gyermekük gondozására munkaviszonyuk sérelme nélkül fizetés nélküli szabadságot vehessenek igénybe. Fokozatosan megszüntetjük az ingyenes kórházi ápolás időtartamában és a gyógyászati segédeszközökkel való ellátásban fennálló különbségeket Az ötéves tervben valamennyi egészségre ártalmas munkakörre kiterjesztjük a munkaidő csökkentését.

A beszámoló ezután a gazdasági vezetéssel foglalkozott Tovább kell javítani a népgazdaság tervszerű irányítását, a tervezés folyamatosságát. Már ebben az évben megkezdjük a harmadik ötéves terv első két éve konkrét előírásainak kidolgozását. Előtérbe kerül az ipar és a mezőgazdaság szakirányításának és vezetésének átszervezése. A cél, hogy csökkentsük az irányító szervek számát és növeljük a termelés irányításáért közvetlenül felelős vezetők hatáskörét, önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság és a kormány fontosnak tartja, hogy egy-egy területen ritkán legyen átszervezés, de az megfelelő legyen és hosszú időre szóljon. A gazdasági vezetők az eddiginél nagyobb mértékben támaszkodjanak a dolgozók javaslataira, a szocialista munkaverseny erejére, különösen segítsék a szocialista brigádmozgalom fejlesztését. Jelenleg több mint harmincegyezer brigád versenyez a szocialista címért és majdnem kilencezer már elnyerte a szocialista címet.

Minden szinten emelni kell a gazdasági vezetés kultúráját. A vezetők ne kullogjanak a problémák után, hanem maguk vessék fel és oldják meg őket. A népvagyon herdálóit szigorúan felelősségre kell vonni, irtani kell a korrupciót, a kéz-kezet mos rendszert. Érvényesíteni kell azt a szocialista elvet, hogy aki többet dolgozik, többet ad a társadalomnak, többet is kapjon. A prémium-, a jutalmazási, a részesedési és nyereségrészesedési rendszer alapos javításra szorul.

Még mindig nem kielégítő a beruházások megvalósításának üteme. Nem tűrhetjük, hogy kelló műszaki és gazdasági előkészítés nélkül kezdjenek beruházásokat. Nem kevésbé fontos a korszerű üzemszervezés, az ésszerű munkaerőgazdálkodás, az anyagtakarékosság és a vállalati alapok jobb kihasználása. Egész ötéves tervünk sikeres teljesítésének előfeltétele a munka termelékenységének további növelése. A gazdásági vezetők is, a dolgozók is erre for-i rffeaUr moafr a íó ügyeimet. A

munkatermelékenység növelésére tett egyetlen intézkedés nálunk most többet ér az osztályharcban, mint az imperialistákat szidalmazó száz radikális szólam.

A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a szocialista, nemzetközi munkamegosztásban rejlő nagyszerű lehetőségekkel Pártunk és kormányunk teljes mértékben helyesli a KGST-or- szágok pártképviselőinek ez év júniusában Moszkvában létrejött megállapodásait, amelyek alapján a szocialista országok gazdasági kapcsolatai jelentősen túlléphetik az eddigi kereteket. jobban kihasználhatják az együttműködésben rejlő lehetőségeket. A szocialista együttműködés máris nagyszerű alkotásokat hozott létre: a „Barátság” kőolajvezeték, a „Béke” villamos távvezeték: a vaskohászatban hasznos együttműködés jön léire Csehszlovákia, Románia, Lengyelország és Magyarország között: a magyar vegyipar az együttműködés keretében szovjet olajat és román földgázt kap és igen jelentős a magyar—szovjet megállapodás alumíniumiparunk fejlesztésére. Ebben a szerződésben, amely világviszonylatban is egyike a legjelentősebbnek az alumíniumiparban, ismét nagyszerűen megmutatkozik az a testvéri segítség, amelyet a Szovjetunió a Magyar Népköztársaságnak állandóan és minden téren nyújt.

Magyarország fejlődő gazdasági együttműködést teremtett a nemrégiben függetlenné vált és önálló nemzetgazdaságukat most építő országokkal. És természetesen a kölcsönös előnyök elve

IV.

alapján kereskedünk a fejlett

kapitalista országokkal is. Helyeseljük és támogatjuk a Szovjetuniónak azt a javaslatát, amelyben széleskörű nemzetközi tanácskozás összehívását indítványozza a világkereskedelem kérdéseinek megtárgyalására.

A szocialista országok gazdasági együttműködésében további nagy lépést jelent a húszéves távlati tervek egyeztetése. Húszéves távlati tervünk fő arányai már kialakultak. Eszerint 1980-ig a nemzeti jövedelem a mostaninak négyszeresére, az ipari termelés legalább ötszörösére, a mezőgazdasági termelés pedig két-két és félszeresére emelkedik. A húszéves terv célul tűzi ki azt is, hogy a fogyasztás három és félszeresére nőjön és minden családnak önálló, korszerű lakása legyen.

Á kulturális forradalom eredményei művelődéspolitikai feladataink

Tisztelt Kongresszus! Kedves

Elvtársak!

Társadalmunk fejlődésében olyan szakaszhoz értünk, amikor a forradalom teljes győzelmének egyik legfőbb feltétele a szocialista kultúra erőteljesebb kibontakozása. A szocialista társadalom fejlődése igen sokban függ a tömegek tudatosságától, általános és szakmai műveltségének színvonalától, a szakemberek számától és tudásától.

Kulturális forradalmunk további fejlődésében meghatározó szerepe van a közoktatásnak. Az új ember formálásában a tanítók, a tanárok a legfontosabb társadalmi tényezők, a párt legjobb harcostársad.

Közoktatásunk rohamosan fejlődik. 1938-ban a nyolc osztálynak megfelelő iskolát csak 34 ezer, 1957-ben már 104 ezer, 1962-ben pedig 140 ezer tanuló végezte el. A középiskolások száma 1938-ban 52 ezer, 1959-ben 145 ezer volt, azóta három év alatt további 42 ezerrel nőtt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 1938-ban 11 700, az 1959— 60-as tanévben 38 ezer volt, VII. kongresszusunk óta számuk további 22 ezerrel emelkedett. Ezekkel az eredményeinkkel Európa legfejlettebb kapitalista országaival állunk egyvonalban, nem beszélve az esti és a levelező oktatás rendszeréről, amely a tőkés országokban szinte ismeretlen.

A kötelező Oktatás korhatárát 16 éves korig emeltük fél, ma már majdnem minden második általános iskolát végzett tanuló középiskolában folytatja tanulmányait.

Az a törekvésünk, hogy a középiskolai tanulók számát fokozatosan, évről évre növeljük mindaddig, amíg a középiskolai oktatás is általánossá nem válik. Az új szakmunkásoknak mind nagyobb része tesz érettségi vizsgát. Ma már az iskola a felnőttek továbbtanulásának is otthona. Míg 1959-ben 138 ezer felnőtt, az 1961—62-s tanévben már több mint 218 ezer felnőtt tanult. A falu szocialista átszervezése nagy lendületet adott a parasztság művelődésének is.

A VII. kongresszus iskolareform megvalósítását tűzte ki célul. A reform alapvető törekvését, a munkára való nevelést társadalmunk elfogadta. Örömmel látjuk, hogy iskoláinkba végleg bevonult és pedagógiai tényezővé vált társadalmunk éltető eleme, — a munka. Az iskolai nevelőmunka hatására előnyösen változott ifjúságunk erkölcsi és politikai arculata. Ifjúságunk becsületes, dolgos, egészséges szellemű, szocialista hazájához hű.

A felsőoktatás fejlesztésére, anyagi ellátottságának javítására az eddiginél jóval többet kell áldoznunk. Tovább kell növelni az egyetemek és a főiskolák hallgatóinak létszámát, különösen a műszaki szakembereket és peda- I gógusokat kéoző felsőoktatási 1 tanintézményekben. Sokkal bátrabban kell létrehozni egyes

nagyüzemek mellett műszaki egyetemi esti tagozatot, vagy felsőfokú technikumot, a műszaki egyetem csepeli esti tagozatához hasonlóan.

A közoktatás rohamos fejlődésével párhuzamosan kialakult és gyorsan terebélyesedett az iskolán kívüli népművelés egész hálózata, főként a művelődési otthonoké és könyvtáraké. 1961-ben már 7 millión felüli hallgatója volt az üzemekben és a falvakban tartott ismeretterjesztő előadásoknak.

Elvtársak! A társadalom életében rendkívül megnövekedett a tudomány szerepe. 1961-végi adatok szerint az országban 132 önálló kutatóintézetben, 665 egyetemi tanszéken és 27 egyéb kutatóhelyen folyt a tudományos kutatómunka. Fokozatosan növekszik a kutatás anyagi támogatása. Míg 1960-ban egymilliárd 467 millió forintot fordítottunk tudományos kutatásra, addig ez az összeg az 1962-s tervben már több mint 2 milliárd forintra növekedett.

Több mint 2000 tudós és kutató közreműködésével elkészült az országos távlati kutatási terv, melynek legfőbb célja, hogy elősegítse egész tudományos életünk nagyobb tervszerűségét és szervezettségét. Pártunk úgy véli, hogy a távlati tudományos kutatási tervet jobban össze kell hangolni népgazdaságunk távlati fejlesztésének programjával és tudományos életünk anyagi, szellemi erőit az ebből következő feladatok megoldására kell összpontosítani. Forradalmunk lényeges eleme a tudomány és a szocializmus szövetsége. A szocializmus nem valósulhat meg a tudomány támogatása nélkül, a tudomány pedig valójában csak a szocialista társadalom viszonyai közt nyert szabad utat a fejlődéshez.

A továbbiakban Kádár elvtárs az irodalom és művészet terén elért eredményekkel foglalkozott. Eszmeileg erős és tehetséges fiatal művész- és írónemzedék jelentkezett és tör élőre. — Támogatjuk — mondotta —azokat az írókat, művészeket, kritikusokat, akik harcolnak irodalmi és művészeti közéletünk

V.

egészséges légköréért és bátran,

szenvedélyesen küzdenek a szocialista művészettől idegen törekvések ellen. A párt és népünk számára a művészi alkotás eszmeisége, mondanivalója, a szocialista tartalom a legfontosabb. Olyan alkotásokat várunk, amelyeknek hőse a szocializmust építő, a közösségi ember.

A forma kérdésében a párt nem híve a stílusviták rendeleti vagy adminisztratív úton való eldöntésének — mondotta Kádár elvtárs — a művészeknek azonban tudniuk kell, hogy a szocializmus a tömegek eszméje és aH a tömegekhez szól, annak meg kell találnia az utat a dolgozó milliók gondolataihoz és érzelmeihez. A valóságból indult ki a párt, amikor kimondotta az irányelvekben, hogy irodalmi és művészeti közéletünk világnézetileg, eszmeileg még nem egységes. A szocialista-realista művészet és irodalom mellett teret kap minden más becsületes szándékú művészi tevékenység. Annak megállapítása azonban, hogy még nem alakult ki és nem szilárdult meg művészeti életűnk szocialista világnézeti egysége, a párt részéről nem jelent belenyugvást, eszmei megalkuvást.

Mi a szocialista irodalom magasabb rend űségét valljuk, ezért minden erőnkkel és eszközzel segítjük és segíteni fogjuk a szocialista-realista irodalmat és művészetet. Segíteni fogjuk a még nem szocialista világnézetű alkotók eszmei átalakulását is. Nem formális egységre van szükségünk, az igazi egységet megteremteni csak elvi alapon, szívós meggyőző munkával lehet. Az eszmék területén nincs és nem lehet békés együttélés.

Népünk kulturális felemelkedésében eddig is nagy eredmények születtek. Az igények azonban a mi társadalmunkban igen gyorsan nőnek. A tudósoknak, a művészeknek, a közoktatás, a kultúra munkásainak megtisztelő feladatuk, hogy a néppel ösz- szeforrva, alkotó munkájukkal tegyék szebbé, gazdagabbá, nemesebbé az emberek életét, a maguk területén vegyék ki ré* szűkét méltóan népünk nagy műve. a szocialista társadalom teljes felépítéséből.

A pártmunka kérdései — pártunk és a nemzetközi kommunista mozgalom

Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak!

Áttérek a párttal és a párt tevékenységével kapcsolatos kérdésekre. A párttagság az elmúlt évek nagy munkájában és bonyolult harcaiban a szocialista építés minden frontján példamutatóan, a munka nehezét vállalva dolgozott és küzdött. A párt politikája a dolgozó milliók tettedben válik valóra, akiket a kommunisták szerveznek és vezetnek a szocializmus építésének útján.

A Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztálynak marxista-leninista elméletteí félfegyverzett élcsapata. A párt több mint négy évtizede, megalakulása óta egyedüli feladatának a munkásosztály, a dolgozó nép szolgálatát tekintette. A párt és a tömegek közötti kapcsolatok ma szorosak, a párt a nép élén, a néppel együtt, a népért dolgozik és vezeti a szocializmus téljes felépítéséért vívott harcot.

A párt szerepe a szocialista építés előrehaladásával növekszik, mert sokasodnak, bonyolultabbá válnak a gazdasági és kulturális feladatok, s a politikai küzdelmek is mindinkább ideológiai köntöst öltenek.

A legfontosabb kérdés a párt általános irányvonalának helyessége. A Központi Bizottság meggyőződése szerint pártunk tevékenységében, a győzelmes marxista-leninista eszme, a kommunista politika érvényesül. Belső pártéletünkben érvényesülnek a pártélet lenini normái a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés.

A személyi kultusz intézményesített rendellenességeit a párt újjászervezésének első napjaiban kiküszöböltük: a Rákosi- klikket kezdettől fogva távoltartottuk a párt, az ország politikai életétől — hangsúlyozta a beszámoló és megállapította, hogy a párt legfőbb vezető szerveiben, éppúgy mint valamennyi szervében, ettől az időponttól kezdve érvényesült ismét teljes mértékben a vezetés lenini, kollektív elve. A pártélet lenini normái érvényesülnek a párton belüli nézeteltérések megoldásában is.

A személyi kultusz egyszer s mindenkorra a múlté pártunkban, mert következetes harcot hirdettünk és vívtunk ellene. Ez a következetesség azt jelentette, hogy elutasítottuk a félmegoldásokat, levontunk minden politikai és személyi konzekvenciát, azt jelenti, hogy ragaszkodunk a marxista-leninista eszmékhez.

Voltak és vannak, akik „baloldalról" azt a hiedelmet próbálták kelteni, hogy a személyi kultusszal való nvűt és egyértelmű leszámolás káros a szocializmus ügyére: voltak és vannak akik — jobboldalról, a „sztálinizmus”, a Rákosizmus hamis jelszavaival — a személyi kultusz bírálatát a szocialista rendszer, a párt ellen akarják felhasználni. De minden tévhitnél és hamis vádaskodásnál, illúziónál és hiedelemnél erősebb a valóság tanúságtétele. A Rákosi-klikk politikája kedvező helyzetet termtett az árulóknak, az osztálvellenség- nek és az ellenforradalom szélére sodorta az országot. A személyi kultusztól megszabadított párt és a munkásosztály á tömegek

élén megvédte, megszilárdította a munkáshatalmat, a szocialista forradalmat.

A Központi Bizottság ez év augusztusában tett pontot egy olyan kérdésre, amely már régen rendezésre várt. Ez a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen lefolytatott törvénytelen perek ügye. A határozatot a párt-közvélemény, az ország közvéleménye, a nemzetközi munkásmozgalom megértéssel és helyesléssel fogadta.

Mégis, röviden szólni kell & kongresszus előtt arról, hogy miért tűztük e kérdést naDirend- re. Mindenekelőtt azért, hogy a személyi kultusz évei alatt önkény áldozatául esett Rajk László elvtárs. Sz.őnvi Tibor. Szalai András. Pállfv Gvörgy, Sólyom László és más elvtársak emlékét a maeuk tisztaságában állíthassuk a hazai és a nemzetközi közvéleménv elé. Azért, hogy a személvi kultusz önkénvének áldozatul esett elvtársainkról a jövőben érdemeik szerint megemlékezhessenek és a munkásmozgalomban kifejtett nagyszerű te- vékenvséeüket méltóképpen értékelhessék.

Másodszor: szükség volt erre azért, hogy a személvi kultusz éveiben meghurcolt, ártatlanul vádolt és büntetett elvtársainkat — ha ez valami h'ba következtében eddig nem történt meg — rehaBilitáliuk. Jóvá kellett tennünk mindazt, ami a sz.eeaéjvi kultusz ideién keletkezett törvénysértő oerekhőt i óvá tehető.

Foglalkozni kellett ezzel a kérdéssel azért is. hogy Rákosit, Gé(Folytatás az 5. oldalon.)