Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-20 / 271. szám
%. oldal M**. november 86, fceíM 1 Szovjeluniá gazdasági életének fejlődése és a népgazdaság pártirányítása Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának plénumán MOSZKVA (TASZSZ) Moszkvában, a nagy Kreml- palotában Nyikita Hruscsov hétfőn megnyitotta az SZKP Központi Bizottságának plénumát. A plénumra a Központi Bizottság tagjain és póttagjain, a revíziós bizottság tagjain kívül vezető párt-, tanácsi és gazdasági munkásokat is meghívtak a köztársaságokból, határterületekről és területekről. A plénum napirendjén az ipar, az építőipar és a mező- gazdaság pártirányításának megjavítása szerepel. Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Központi Bizottság plénuma elé terjesztette megvitatás végett beszámolóját, melynek címe: „A Szovjetunió gazdasági életének fejlődése és a népgazdaság pártirányítása.” Hruscsov beszámolójában megállapítja a XXII. kongresz- szus óta eltelt egy év alatt igen nagy eredményeket értünk el a belső • fejlődésben, a nemzetközi küzdőtéren. A kongresszus határozatai és a párt új programja jelentősen meggyorsították a társadalmi fejlődést — hangsúlyozta Hruscsov, majd hozzátette: minden alapunk megvan annak kijelentésére, hogy ügyeink jól mennek, a párt által megvalósított lenini irányvonal jó gyümölcsöket terem, Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy » kommmrizmns kfbontako sott építésének körülményei között új magasabb követelmények merülnek fel az Ipar, az építőipar és a me- »»gazdaság irányításával szemben. Most nem olyan jellegű gazdasági szervező munkáról van szó, amely közismert és általános, hanem a népgazdaság pártirányításának olyan szervezeti átépítéséről, amely biztosítja a párthatározatok még sikeresebb végrehajtását. A beszámoló a továbbiakban kitért a hétéves terv (1959— 1965) első négy évének eredményeire. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet ipar, bár jól dolgozik, de sokkal jobban is dolgozhatna. Megjegyezte, hogy a hétéves terv eltelt éveiben óriási mértékben fejlődött a beruházási jellegű építkezés és az országos viszonylatban is hatalmas méretű beruházások együttes terjedelme 1959—62 között elérte, illetve az év végére eléri majd az ország keleti körzeteiben a 107 milliárd rubelt, közel hat milliárd rubellel lesz több az előirányzottnál. Elmondotta Hruscsov, hogy az állami beruházások évi átlagos növekedése 11 százalék a hétéves tervben előirányzott 8,6 százalékkal szemben. Jelenleg egyetlen év alatt másfélszer annyit ruháznak be a szovjet népgazdaságba, mint amennyit az első és második ötéves tervben együttvéve. Több mint 3700 új, nagy iparvállalatot helyeztek eddig özembe. A népgazdaság különböző szektorainak eredményeit vázolva elmondotta Hruscsov^ hogy 8500 kilométernyi vasútvonalat villamosítottak; Csehszlovákiával karöltve megépült a Moszkva— Prága transzeurópai villamosított fővonal. A vasúti szállítások több mint 60 százalékát egyébként villany- és Dieselmozdonyok bonyolítják le. Hruscsov kijelentette a dolgozók anyagi jólétének növekedése adatait ismertetve, hogy a pirt figyelmének közép- fwitjffimi áll továbbra is a •ép Setszín vonal áriak állas- ’ ii «Mifcc, a szovjet emberek anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése. Beszélt Hruscsov a népgazdaság különböző ágazatainak arányos fejlődéséről, a mezőgazdaság területén a struktúra további javításáról, a vetésterület növelésének terveiről és a felvásárlás kedvező alakulásáról. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára a továbbiakban rámutatott, hogy a népgazdasági tanácsok, kol hoz-szovhoz termelési igazgatóságok megalakítása pozitív eredményekkel jár. „Ugyanakkor az is világossá válik — mondotta —, hogy a népgazdaság irányításának megjavítása érdekében nem korlátozódhatunk csupán a gazdasági szervek átalakítására. Megérett annak szükségessége, hogy a népgazdaság központi és helyi pártirányításának szervezeti átépítésével is foglalkozzunk.^ Hruscsov itt megállapította, hogy a pártszervezetek felépítésének jelenleg érvényben levő területi elve pozitív szerepet játszott. ;,A jelenlegi körülmények között azonban — amikor az ország a kommunizmus építésének időszakába lépett, s amikor a népgazdaság gigászi méretű — felmérhetetlenül fokozódott a párt szerepe az ország egész életében, különösen a gazdasági építésben. Á régi szervezeti formák ma bizonyos értelemben a termelés pártirányításának fékezőjévé válnak.” Hrusesov kijelentette: „Előrehaladásunk üteme most főleg attól függ majd, hogy milyen hozzáértéssel szervezzük meg a párt politikai irányvonalának érvényesítését. Ezért sarkalatos intézkedéseket kell tennünk, hogy biztosítsuk a konkretebb és tervszerűbb pártirányítást a termelés valamennyi ágában.” Hruscsov kijelentette, hogy a pártszervek jelenlegi struktúrája nincs összhangban az ország gazdasági fejlődésének mni feladataival, annak átalakítására van szükség. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak továbbra is egy központi bizottságuk lesz, de a központi bizottság két irodát alakít, amelyek közül az egyik az ipari termelés, a másik a mezőgazdasági termelés irányítását fogja ellátni a KB elnökségének vezetése alatt. Az ország egész területének sajátosságai szerint a különböző köztársaságok, területek legfontosabb fejlődési elveihez alkalmazkodva vázolta Hruscsov a szükséges szervezeti tennivalókat. Majd ismertette az új szervezeti felépítés előnyeit. Foglalkozott a káder-problémákkal is. Hangoztatta, hogy a kommunista társadalom építésének programját olyan emberekre kell bízni, akik jól értenek az ipari vagy mezőgazdasági termeléshez, s akik készek forradalmi szenvedélyességgel küzdeni a párt ügyéért. — Nekünk vannak ilyen kádereink! — mondotta. A továbbiakban Hruscsov határozottan síkra szállt a helyes műszaki fejlesztési politika megvalósításának elvei mellett és hangoztatta, hogy ezzel együtt hasonló fontosságú a különböző szerkesztő irodák, tudományos kutatóintézetek szakosítása és központosítása. Át kell szerveznünk — mondotta — a tudományos kutató- és tervező-szerkesztő intézetek vezetését. Hruscsov kifejtette, hogy az állami tervhivatal kebelében műszaki-gazdasági tanácsot kell létrehozni. Ebben a legkülönbözőbb szakágak vezetői, tudósok, közgazdászok, újítók legjobbjainak kell helyet találniuk. Mint hangsúlyozta, a tudományos kutató intézeteket nem a tudományos akadémiához, hanem közvetlenül a termeléshez kapcsolva kell fejleszteni, hogy a tudomány közelebb kerüljön a termeléshez. Hasonló szellemben foglalkozott az SZKP Központi Bizottságának első titkára az építőipari szerkesztő- és kutatóintézetek centralizálásával, majd hangsúlyozta, hogy a népgazdaság méreteinek bővülése, s a tudomány és technika gyors haladása a tervezés szerepének és tudományos színvonalának nagyobb mérvű emelését igényli. A tervezés — mondotta —■ a szocialista gazdaság fejlődésének áthághatatlan törvénye. A tervezésben most az a fő dolog, hogy a legésszerűbben és a leghatékonyabban használják fel az anyagi és pénzügyi forrásokat, a munkaerő-tartalékokat és a természeti kincseket, fejlesszék és honosítsák meg az új technikát, szüntessék meg a felesleges veszteségeket a termelésben. Hruscsov megállapította, hogy a tervező szervek gyakorlatából még mindig nem küszöbölték ki teljes mértékben a személyi kultusz időszakának következményeit. Hruscsov ezután a népgazdaság különböző ipari ágazatainak problémáival, nehézségeivel és az adott területen még mindig jelentkező hiányosságok kiküszöbölésének módszereivel foglalkozott. Majd időszerű közgazdasági problémákat elemezett. Hruscsov javasolta, hogy egyes gyárak hajtsanak végre kísérleteket: dolgozzák ki a termelés nyilvántartásának olyan mutatóit és a termelési tevékenység olyan értékeléseit, amelyek a legpontosabban jellemeznék a vállalati munkát. Iparunk — jelentette ki az előadó — nem azért termel, hogy nyereségre tegyen szert, hanem azért, mert termékeire az egész társadalomnak szüksége van. Hruscsov megállapította, hogy az egész államra vonatkozó prognózisokból és feladatokból kiindulva a szövetséges köztársaságok kidolgozzák a szovjet népgazdaság fejlesztésének konkrét terveit, amelyek előírják az erőforrások és lehetőségek legteljesebb kiaknázását, az illető köztársaság és az egész ország gazdasága állandó fejlődésének érdekében. Feltétlenül vannak lehetőségek — mondotta —, hogy lényegesen fokozzák a munkatermelékenység növelésének ütemét. Hiszen az ipari vállalatok és építkezések évről évre nagyobb gazdasági és anyagi lehetőségekkel rendelkeznek munkájuk megjavítására. Célszerű — állapította meg Hruscsov — hogy a vállalatoknál és építkezéseken széleskörű képviseleti jellegű szerveket hozzanak létre: termelési, üzemi, gyári bizottságokat és a nagy váltásiatoknál m ű helybizottságokat, melyeket a vállalat vagy az építkezés dolgozói választanak közgyűléseiken. Ezek munkásokból, alkalmazottakból, mérnökökből, a pártszervezetek, a Komszomol és a szakszervezetek képviselőiből állanának és részt vennének a tervek megvitatásában, a végrehajtás legszélesebbkörű ellenőrzésében, a munkanormák és egyéb szükséges feltételek megállapításában. Hruscsov ezután áttért a mezőgazdaság kérdéseire. Emlékeztetett azokra a halaszthatatlan intézkedésekre, amelyeket az SZKP Központi BizottságáBudapestre érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége Naponta öjabb külföldi delegációk érkeznek az MSZMP VIII. kongresszusára, amelyen a magyar küldötteken kívül több mint hatvan külföldi testvérpárt képviselői is részt vesznek majd. Vasárnap a késő esti órákban érkezett meg Maas .Gerardus, a Holland Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és a lengyel testvérpárt küldöttsége: E. Ochab, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Josef Ko- walczyk, a revíziós bizottság tagja és Jerzy Planinszky, a Központi Bizottság póttagja. Hétfőn a kora reggeli órákban érkezett meg a csehszlovák delegáció: Otakar Simuhek, a Csehszlováki Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Jaroslav Havelka és Frantisek Dvorsky, a Központi Bizottság tagjai. Hétfőn, II—18-as jelzésű kü- lönrepülőgépen Budapestre érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának külöttsége, amely ott Kuuszinennek, sz SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának vezetésével részt vesz a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusán. A delegáció tagjai: Borisz Ponomarjov, a Központi Bizottság titkára. Ivan Kabin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első ttikára, Nyina Pernacs, az Ukrán Kommunista Párt harkovi területi bizottságának titkára. A küldöttség ötödik tagja, V. 7. Usztyinov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Budapesten csatlakozott a delegációhoz. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéré^ megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagia, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkárai, Révész Géza, a Központi Bizottság tagja, hazánk moszkvai nagykövete. U- 2 $ amerikai Rémrepiüűgépek a Yörös=lenpr felett Az utóbbi néhány hét alatt az U—2-s gépekkel végrehajtott amerikai kémrepülések gyakoribbá váltak a Vörös-tenger térsége felett — jelenti a Roz el Juszef című kairói hetilap. Különösen gyakran észlelhetők ilyen repülőgépek a jemeni kikötők közelében. Az U—2-sek repüléseinek célja —- mint a lap rámutat —, hogy megfigyelés alatt tartsák a Jemenbe közlekedő kereskedelmi és hadihajókat, valamint azokat a repülőgépeket, amelyeket az Egyesült Arab Köztársaság kormánya küld Jemenbe, á két ország között nemrég létrejött védelmi egyezmény értelmében. Az U—2-es kémrepülőgépek a líbiai amerikai légitámaszpontról szállnak fel. A MOJSZEJEV-EGYÜTTES A FRANCIA FŐVÁROSBAN Párizs: Nagy sikert aratott a Mojszejev-együttes műsora a Sportpalotában. A képen: a kozák táncosok híres ugrása. nak plénuma hozott 1962 már- dusábam, hogy a mezőgazdaság felemelkedhessék az új pártprogramban vele szemben támasztott igények színvonalára. A párt márciusi plénumán hozott határozatok még nem éreztették teljes mértékben hatásukat a mezőgazdaság fejlesztésének ez évi eredményeiben. De megállapítható, hogy a pártszervek a mezőgazda- sági dolgozók, a munkásosztály és az egész szovjet nép tevékeny támogatásával már az idén sokat tették, hogy megvalósítsák az előttük álló célkitűzéseket. Beszélt az időjárás kedvezőtlen volta következtében beállott nehézségekről. Hangoztatta, hogy helyeseik voltak azok az intézkedések, amelyeket a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozása érdekében tettek. Ezek is közrejátszottak abban, hogy lehetővé vált a legfontosabb mezőgazdasági termékek felvásárlásának fokozása. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szemestermények termelésének problémái mellett az egész párt figyelmének középpontjába kell állítani az ipari növények termelését és az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseit. Az SZKP Központi Bizottsága új, nagy feladatokat tűz a mezőgazdasági dolgozók elé — jelentette ki Hruscsov. Ilyen körülmények között még magasabbra kell emelni a káderek felelősségét a párthatározatok végrehajtását illetően. Beszélt Hruscsov a párt-, az állami és a társadalmi ellenőrzés megjavításának lehetőségeiről. Emlékeztetett arra, hogy Lenin vezetése alatt az országban létrejött egy harmonikus párt- és állami ellenőrzési rendszer, amely később Sztálin idejében különböző torzulásokat szenvedett. Sztálin egész sor olyan intézkedést tett, melyek lényegében a lenini ellenőrzési élvek feladását jelentették. Beszámolójának befejező részében N. Sz. Hruscsov a párt és a dolgozó tömegek előtt álló legfontosabb feladatokról szólt a gazdasági élet párt- irányításának további javítása, az egész szovjet népgazdaság fejlődésének széleskörű kibontakoztatása érdekében.
