Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

í. oldás HO. november tt, KI nyert Knbában? Kancellár a Fehér Haséban Mit hozhat a közeljövő? EBBE?» az időszakban Sás lélegzethez jutnak a politikai kommentáto­rok és megkísérlik a most folyó események menetét is lehetőség sze­rint szem előtt tartva, valamivel mélyebben elemezni a közelmúltban történteket. És ha a rakéták kivonását követően számos polgári kommentátor közvetlenül az események hatása alatt az amerikai hidegháborús politika győzelmeként könyvelte el a Szovjetunió lépé­sét, addig most a higgadtabb és az azóta lezaj­lott eseményeket is figyelembe vevő komolyabb polgári kommentátorok közül azok kerültek többségbe, akik kétségbevonják, hogy a rakéták kivonása Kuba szuverénitásának garantálása ellenében jó üzlet volt-e az Egyesült Államok uralkodó körei számára. A New Statesman no­vember 4-i szánta „Ki nyert Kubában?” című cikkében például többek között a kővetkezőket írja: „Castro fennmaradása bebizonyította La- fc'n-Amerikának és az el nem kötelezett világ­nak, hogy Hruscsovnak igaza van és a kapi­talista országok nem képesek többé kedvük szerinti kormányokat rákényszeríteni egyes né­pekre.” Nem árt visszagondolni arra sem, hogy szeptember elején az ENSZ-ben Stevenson még határozottan elutasította Dorticos elnöknek azt e követelését, hogy a leszerelésért cserébe ünne­pélyesen garantálják Kuba integritását. Jogosan merült fel az a gondolat, hogy a rakéták oda­rí tele épp olyan tervszerű lépés volt a forradal­mi Kuba védelmére, mint amennyire ugyanezt a célt szolgálta azután az események dialekti­kus menetében a rakéták kivonása is. Ügy fest számos viszonylatban, hogy nemcsak tegyes kommentátorok, hanem az amerikai hi­degháborús erők is felismerték: a szocialista Kuba elözőmlése és megsemmisítése helyett kénytelenek lesznek Kubának garanciákat nyúj­tani a világ színe előtt és ez nem a legjobb üzlet számukra. Érezhetővé vált ezzel kapcso­latban, hegy az amerikai ultrák részéről mind nagyobb a nyomás, mely az ígéretek felrúgását és a Kuba ellenes inváziót sürgeti. Ilyen kö­rülmények között természetszerű volt. hogy Fi­del Castro megfelelő garanciákat követelt, me­lyek kézzelfoghatóan is bizonyítják az amerikai kormány ígéreteinek valós voltát. így követelte a gazdasági blokád megszüntetését, a felforgató tevékenység és az inváziós előkészületek meg­büntetését, a kalóztámadások abbahagyását, a légi tér és a területi vizek tiszteletben tartását és ser- amerikaiak guantanamói támaszpontjának kiürítését Ezek a garanciák és követelések ott fekszenek a Kuznyecov és az amerikaiak kö­pött folyó tárgyalások asztalán. Az a kevés, amit ezekről a tárgyalásokról tudunk, egyelőre azt tükrözi, hogy az amerikaiaknak nehezükre esik ígéretüket valóra váltani és tettekkel garantálni Kuba függetlenségét. Mintha úgy éreznék, hogy nem csináltak jé üzletet és ez is azokat igazolja, akik úgy látták, hogy a kétoldali komp­romisszum ellenére a Kuba körüli válságban az első felvonás a Szovjetunió és így a forradalmi Kuba győzelmével végződött. NEM MONDHATNI azt, hogy túlzott várako­zás előzte meg Adenauer többször beharango­zott, az amerikaiak által ugyanannyiszor meg­cáfolt, végül mégiscsak kierőszakolt útját Az előzetes kommentárok általában úgy értékelték, ahogy ezt a Neue Rheinzeitung november 13-i számában kifejtette, hogy a kancellár „kemény vonal” követésére akarja szorítani a Nyugatot. E pillanatban úgy tűnik, hogy Adenauer a hű­vös légkörben lezajlott tárgyalások során kény­telen volt valamit engedni merev álláspontjá­ból, nem annyira saját elképzeléseinek megvál­tozása miatt, hanem azért, mert súlyos belpo­litikai problémák és megtépázott tekintélye helyreállítása céljából igen nagy szüksége van az amerikaiak támogatására, AZ OBSERVER című angol polgári lap no­vember 4-i számában „Kuba tanulságai” cím alatt többek között ezt írja: „Kuba hasznos precedensül szolgálhatna ahhoz, hogy megvaló­sítható az ellenőrzés az Egyesült Államok és a Szovjetunió területén kívül és ezáltal biztosítani lehetne egy olyan megállapodást, amelyet a két nagyhátalom ír alá arra vonatkozóan, hogy gátat vetnek a nukleáris fegyverek és szállító- eszközeik elterjedésének vagy a robbantási kí­sérleteknek.” Mind a Szovjetunió, mind pedig az Egyesült Államok rövidesen befejezi folyó kísérletsorozatát és reménytkeltő hírek terjed­tek ed, hogy ez esetleg a további kísérletek megszüntetését is jelentheti egyben. Ilyen kö­rülmények között mindenkit megdöbbentett az angol kormány bejelentése, hogy Nagy-Britan- nia a közeljövőben Nevadában föld alatti atom- fegyverkísérletet hajt végre. A bejelentett angol atomkísérlet súlyos veszélyt jelent akkor, ami­kor a pugwashi konferencia javaslatai és az erre való reagálások nyomán felmerült az atom­fegyverkísérletek beszüntetésének lehetősége. Minden békés lépés pozitív módon jelentkezik a folyamatban levő nagy nemzetközi tárgyalások mérlegének serpenyőjében: minden hideghábo­rús lépés távolabb visz a megegyezés lehetősé­gétől. Az idő megérett arra, hogy komolyabb egyezmény jöjjön létre, mely távolabb viszi az emberiség feje felől az atomháború állandóan fenyegető rémét és szabadabb kibontakozást enged a termelőerők versenyének. Nem a Szov­jetunió áll egy ilyen megegyezés útjában. Gy.-rs eredményeket persze nem várhatunk. m°p "le­kor sem, ha az amerikai politika uh -'s hangja esetleg kevésbé befolyásolhat! a 3 • '-riirja . lásókat. De a békére vágyó emberisép •»*>■ fogja, hogy minden apró lépés, ami táv ni n’- i visz a háborútól, egyben közelebb hozza a békét. Algériában megalakult az első állami gazdaság ALGÍR. (CTK) Az Algériai Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint Al­géria kabiliai területén, az euró­paiak elhagyott birtokán meg­alakították az első állami gaz­daságot. Az állami gazdaság 417 hek­tárnyi szántóföldjét 25 algériai család műveli. Ezek a családok tevékenyen vettek részt a ton»- dalmi harcokban. Az állami gaz­daságot öttagú vezetőség irá­nyítja. Hivatalos becslés szerint a* európaiak elhagyott földterüle­te Algériában 650 000—1 000 «00 hektárra rúg. Fasiszta huligánok megtámadták - a Szocialista Egységpárt nyugat-berlini küldöttkonferenciájának résztvevőit. Nyugat-Berlin, Neuköln: A rendőrök szemeláttára több kül­döttet szervezett huligánok megtámadtak és leütöttek. Az előtér­ben: az egyik küldött lehajol egy megtámadotthoz. Kiáradt a Vardar és elöntött© Skopljet, Macedónia fővárosát SKOPLJE. (Tanjug) Skoplje, Macedónia fővárosa szomorú képet nyújt. A kétszáz­ezer lakosú város úgyszólván el­merült a vízben és vaksötétség borúit rá. A Vardar folyó kiön­tött és a két partján, mintegy két kilométer hosszúságban hú­zódó utcasorok egy-egy megáradt A pártértekezlet nyomán (Folytatás az 1. oldalról.) jük el, ha a tanácsi szektor te­hénállományát 54 ezer darabra növeljük, az átlagos évi tejho­zam pedig 2500 liter lesz. A szarvasmarha-állomány szám­szerű fejlesztésének egyik elő­feltétele a férőhelyek megfelelő mértékű bővítése és jó — első­sorban szálas — takarmány bázis megteremtése. A mezőgazdasági termelés cél­kitűzéseinek elérésében Igen je­lentős tényező a gépesítés foko­zása. Nagymértékben bővül me­gyénk traktorállománya. A ter­melés biztonsága érdekében azon­ban halaszthatatlanul sürgős mezőgazdasági üzemeink műsza­ki és javító-bázisának fejleszté­se is. Állami gazdaságainkban és tsz-einkben egyaránt nagy­mértékben szükséges fokoznunk a kapásnövények betakarításá­nak gépesítését. A pártértekez­let határozata kimondja, hogy gépesítési szakembereink tekint­sék egyik fő feladatuknak az ál­lattenyésztés, «sen belül a hiz­laldák és az üzemen belüli szál­lítások gépesítési problémáinak megoldását. A gazdaságilag gyengén mű­ködő szövetkezetek megszilárdí­tása érdekében a vetésszerkeze­tet úgy kell kialakítanunk, hogy ezáltal a leggyorsabban növe­kedjen a gazdálkodás színvona­lé, A legjobb szakemberek ki­helyezésével javítani kell a ve tette mádszeretiv Hő keü segí­teni, hogy a jól működó állami gazdaságok és tsz-ek, s azok ve­zetői bekapcsolódjanak az „erő­sebb segíti a gyengét” mozga­lomba. Növelni kell a jól jöve­delmező növényféleségek terme­lését, és végül, de nem utolsó­sorban, a legszélesebb körben kell alkalmazni az ösztönző jö­vedelemelosztási formákat. A beruházások elosztásánál része­sítsük előnyben a gyenge ter­melőszövetkezeteket. Az alacsonyabb típusú szö­vetkezeti gazdaságokban erősít­sük a szocialista szemléletet és tartalmat, fokozott mértékben növeljük a közös tevékenységet, mégpedig az új, nagyüzemi te­lepítések létrehozásával, a szán­tóföldi táblás gazdálkodással és a gépek fokozottabb igénybevé­telével. E szövetkezetekben is növeljük a sertés-, a szarvas- marha - és a baromfiállományt. A megyei pártértekezlet által megjelölt feladatok szükségessé teszik: pártszervezeteink széles­körű tömegmunkával érjék el, hogy az elmaradt, konzervatív nézetek elszigetelődjenek, és a fejlődést szolgáló új formálja a szövetkezeti gazdák gondolko­dását, elhatározását. A felada­tok rendkívül nagy tervszerű­séget, szervezettséget, tudomá­nyosan megalapozott gazdasági és politikai irányító tevékeny­séget követelnek megyénk min den dolgozójától. Angliában fogták a Mars-rakéta rádió jelzéseit Az angliai JodreH Bank OsH-1 lagvizsgáló Intézet pénteken fel­fogta a szovjet Mars-rakéta rá-1 cBójelzéseit. A szovjet űrhajó je­lenleg körülbelül 4 800 000 kilo­méterre van a Földtől. folyóra hasonlítanak. Az áram­szolgáltatás megszűnt és az árral viaskodó lakosok a legszüksége­sebb holmijaikhoz sem tudnak jutni, ivóvíz nincsen. A hadsereg utászszakaszai ha­talmas csónakokon közlekednek az utcákon és mentik ki a víz­ből azt, amit a legszükségesebb­nek és legértékesebbnek tarta­nak. De elsősorban a gyermeke­ket, a nőket és az öregeket igye­keznék biztosabb helyre mente­ni. Az utcákon a víz magassága az emberek válláig ér, s a sze­mély- és tehergépkocsik' teteje látszik csak ki az árból. Megtaláltatott Az igazgató postabontással kezdi a napot A karcsú fémpenge gyakorlott mozdulattal tár­ja fel a ragasztó zárja alatt őrzött titkokat Majd szétnyílnak az összehajtott lapok: meg­rendelés, jelentés, kérelem és reklamáció olvas­ható belőlük. Ahány levél annyiszor vált az agy. mint a vasúti sín, hogy különböző irá­nyokba rendezze el a vonatokat A végére ma­rad egy nehezen szült betűkkel megcímzett kékszínű boríték. A feladó Külkei Ferenc jelzi, hogy ragaszkodik az igazgató sajátkezű felbon­tásához. A kés felnyisszantja a boríték vállait és a sebhelyen gondosan összehajtott, vonalo- zott papírra írt küldemény hull ki. Szétnyitva négy oldal, Az igazgató vacillál, mit tegyen. A boltvezetői értekezletig még húsz perc van, Rá­adta fejét az elolvasására; • Kedves Igazgató Elvtársi Nagyon örülök, hogy jelentkezésemet válaszra méltatta. Igazán szólva már alig reméltem, hogy az ügyemmel valaki is komolyan foglalkozik. Bár voltak bá- torítóim is, mondván, hogy aki őszintén a jó útra tér, annak elfelejtik a régi rosszat. Jó hallani a rádióban és olvasni az újságban: nem az a fontos, honnan jössz, hanem az. hová mégy. De tetszik tudni igazgató elvtárs, a gya­korlat nem mindig az, amit hirdetnek, önélet­rajzomban számot adok mindenről úgy, ahogyan az volt egészen a mai napig és arról is, ahogyan a jövőben lesz. Kérem igazgató elvtársat, vi­selje szívén egy megtévedt ember sorsát, hogy a íó útról ssfca többé le ne térjen. önéletrajz. Harminchét éves vagyok, mun­káscsaládból származom. Apám már tíz éve halott és itt maradt anyám örökségbe mit kap­hatott mást. mint a munkát. Most varrással biz­tosítja nyugalmas életét. Nős vagyok. A fele­ségemnek egyharmad házrésze van, de mit ér az, ha csak eszmeileg. Nyolc osztályt végeztem és több mint húsz évvel ezelőtt mentem el a kereskedelembe inasnak, akkor még maszek céghez. Főnökömet a fasizmus elhurcolta, ezért én egy évet megkésve az ország felszabadulásá­val együtt szabadultam segéddé. Nem volt még akkor gyöngyélete a magamfajta embernek és a segédlevél sem volt — úgy mint ma — bi2tos ajánló. Így lett belőlem három éven át szállodai portás, mígnem nagynehezen a textilszakmában dolgozhattam. Közben a boltvezetői tanfolya- mot úgy szakmai, mint politikai vonalon ki­tűnő eredménnyel végeztem el. Az élet úgy látszik hányódásra szemelt ki, mert később karú­imban, fűszerüzletben is dolgoztam, de minde­nütt nagy megbecsülésnek örvendtem. A baj ezután következett. Nagyon szerettem volna gyereket, hiszen mindenki — így én is — fel akarja nevelni utódját. Amilyen nagy öröm volt, hogy fiai» született, később ugyanakkora lett a szomorú­ságom. Súlyos betegség szakadt szegényre; amelyből évek óta sem lábalt ki. Szívszakadv*' néztem a gyermek szenvedését. Menekülni akartam ebből a kilátástalanságból. Akkor lép­tem a lejtőre, amikor először mentem haza hajnalban. Az idegeim felmondták a szolgálatot elveszett az ítélőképességem. Ügy éreztem, m legnagyobb reményem omlott össze. IvásnaH, züllésnek adtam a fejem, az alkohol teljesen úrrá lett rajtam. Egymásba fonódtak a végn* » EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents