Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-18 / 270. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SÍOClALtSTA KAVWKASPART BACS-KISKV/IM M6&YEI LAWA xvn. ÉVFOLYAM, 270. SZÄM Ara 60 fillér Fényárban Tiszakécske 1962. NOV. 18, VASÁRNAP A Vili.kongresszus tiszteletére Fényárban Amik esténként Tiszakécske főtere és főutcája. Harmincöt higanygőz-égőt, s őt ostomyeles fénycsövet szereltek fel a községben a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói és a helybeli villanyszerelők. Képünkön: Virágh János és Sáfrány János tiszakécskei villanyszerelők az új közvilágításon dolgoznak. Sándor Lajos felvétele. Teljesítette éves tervét a Kecskeméti Háziipari Szövetkezet Kétszáz bedolgozót foglalkoztat Kecskeméten a Háziipari Szövetkezet, melynek tagjait kiemelkedő munkasikereikért Kiváló szövetkezet címmel tüntette ki tavasszal az OKISZ vezetősége. Az ügyeskezű és szorgalmas lányok, asszonyok még a tavasszal megfogadták: Termelési eredményeikkel idén is kiérdemlik a kitüntető címet. A kollektíva elsőként jelentette be csatlakozását, amikor a VIII. kongresszus tiszteletére országos munkaversenyt hirdettek. Az asszonyok állták szavukat. Most kaptuk a hírt, hogy a szövetkezet 1962. évi termelési tervét sikeresen teljesítette. Újabb felajánlásukban pedig vállalták, hogy év végéig 600 ezer forint értékű hímzett bébi- és lánykaruhát. norvég kesztyűt, perzsaszőnyeget és kézimunkát készítenek terven felül. Szolgáltatásuk másfélszerese a tervezettnek. Exporttervüket november közepéig 40 százalékkal túlteljesítették. Év végéig így várható, hogy 2 millió forint értékű árut adnak a külkereskedelemnek, ezzel az exporttevékenység meghaladja a szövetke zet össztermelésének 50 százalékát. A kongresszus napjára befejezik a kenyérgabona vetését a bajai járás közös gazdaságaiban A bajai járás közös gazdaságaiban — a kedvezőtlen időjárás ellenére — a vártnál jóval nagyobb lett a termés. A betakarítás nem kis gondot okoz, a szövetkezetek azonban minden igyekezetüket latba vetik, hogy a pártkongresszus idejére minél jobb eredményt érjenek el ebben a munkában. Segíti őket a párt- és tanácsi vezetőkből, valamint a felvásárló és szállítási vállalatok képviselőiből nemrég megalakult szállítási operatív bizottság, amelynek számos intézkedése már a zt eredményezte, hogy részben sikerült pótolni a szállítóeszközöknek e járásban viszonylag nagymértékű hiányát. vét. Az erőgépek túlnyomó részét e munkában foglalkoztatják a járás szövetkezetei. A mélyszántást a terv szerinti 38 ezerből 28 ezer holdon fejezték be. A gépállomások gépeinek háromnegyed része kettős műszakban, a termelőszövetkezeti gépek zöme pedig nyújtott műszakban szánt. Kiemelkedik az őszi mélyszántás elvégzésében a szeremlei Duna- svöngye és a dávodi Rákóczi Tsz; szántási tervüket csaknem a kétszeresére teljesítették. A kenyérgabona vetését a járás termelőszövetkezetei előreláthatólag november 20-ig elvégzik. Bácsszentgyörgyön a betakarítás helytelen megszervezése, Csávolyoo a csak néhány napja befejezett szüret késleltette a vetést, ezzel szemben a nemesnádudvari Kossuth, a csátaljai Üj Tavasz és a tataházi Petőfi Tsz-ben már földbe került a búza és a rozs. Ami a silózást illeti, a tervben szereplő 89 ezerből e hét elejéig 65 ezer köbméter takarmánynak valót tartósítottak a járás közös gazdaságai. Valamennyi, a siló- zásra beállítható gépet munkára fogták a gazdaságok. A nagybaracskai termelőszövetkezetek példásan együttműködnek a silózás mielőbbi befejezése érdekében. Gépekkel, pótkocsikkal segítik egymást J, T. Madarason és Katymáron például a szabad ég alatt tárolt mintegy 800 mázsa termény nagy részét elszállították már. Bácsbokodon és Baján szombati vasárnaponként sem szünetelnek a szállítások. Igyekeznek ésszerűbben kihasználni a kevés számban rendelkezésükre álló vasúti kocsikat is. A dávodi Augusztus 20-a Tsz a vasúti torlódás elkerülésére nemcsak a helybeli, hanem a hercegszántói és a csátaljai vasútállomáson rakja vagonba terményeit. A 40 ezer holdon szükséges vetőszántást 90 százalékban végezték el a járásban. A mátétel- ki Győzelem és a cgátaljai Üj Tavasz Tsz 113. illetve 115 százalékra teljesítette szántási terA jemeni köztársasági erők több támadást visszavertek KAIRÓ. (MTI) A szanaai rádió jelentése szerint Szalal tábornok, jemeni köz- társasági elnök tíznapos ultimátumot intézett azokhoz a határmenti törzsekhez, amelyek szembeszálltak a köztársasági rendszerrel. Az ultimátum értelmében a törzsek tagjainak tíz napon belül el kell küldeniük vezetőiket a fővárosba és hűséget kell esküdniük a köztársaságnak. A köztársasági elnök egy tömeggyűlésen jelentette be az ultimátumot A szanaai hivatalos hadijelentés szerint Jemen északnyugati részén — a tengerparttól 50, a szaud-arábiai határtól 20 kilométerre — heves harcok folytak a beszivárgott Jordániái, szaud- arábiai erők illetve a jemeni és EAK-egységek között. A közlemény szerint a köztársasági erők kelepcébe csalták az ellenséget és megsemmisítő tüzérségi tüzet zúdítottak rá. A királypárti csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek és Dzsizon irányába elmenekültek. A pártértekeziett nyomán Pártunk VIII. kongresszusára készül az ország, megyénk dolgozó lakossága. A munkások, parasztok és értelmiségiek munkája nyomán új eredmények születnek a földeken és üzemekben egyaránt. E lüktető és erőt sugárzó tevékenység fénykoszorúja övezi a kongresszust, amely életünk egy eredményekben gazdag, történelmi jelentőségű szakaszát zárja le, és, mint a kongresszusi irányelvek tükrözik, egy távlatokban bővelkedő jövőnek nyitja meg kapuját. A kongresszusi előkészületek folyamán megyénk életében kiemelkedő fontossága volt a megyei pártértekezletnek, amelyen megvitatták az MSZMP VII. kongresszusa és az 1959-es pártértekezlet határozatainak végrehajtása során elért eredményeket. Megállapítást nyert, hogy az átszervezés időszaka alatt sikeresen valósítottuk meg a kettős feladatot: nőtt a mező- gazdasági termelés és növekedett az árutermelés is. A termelés összértékének emelkedése az 1957—58-as év átlagához képest 11,5 százalék. A pártértekezlet határozatában , megjelölte a mezőgazdaság fejlesztésének legfontosabb feladatait. Leszögezte, hogy „nagyszerű dolog mindaz, ami a mezőgazdaság termelési viszonyaiban, a mezőgazdaság termelésében és fejlődésében megyénkben is végbement. Felelősségünk tudatában azonban hangsúlyoznunk kell: bár a fejlődés jelentős stádiumában, de közös céljaink megvalósításának a kezdetén vagyunk. Ezért alapvető feladat, hogy a második ötéves terv feladatainak következetes végrehajtásával a mezőgazdaságban is tegyük teljessé a szocializmus győzelmét. A mező- gazdaság szocialista fejlesztése kiemelt feladat, hisz befolyásolja egész népgazdaságunk előrehaladását.” Ezekből következik, hogy a legfőbb feladat a második ötéves terv teljesítése, a lakosság és az élelmi szeri pár, valamint az export állandóan növekvő igényeinek legteljesebb kielégítése. A termelés növelésével, anyagi eszközeink helyes felhasználásával feltétlenül meg kell teremtenünk a korszerű mezőgazdaság anyagi, technikai bázisát. A mezőgazdaság átszervezését követően kialakult új termelési feltételek megkövetelik, hogy a tervidőszak alatt kialakuljanak a specializáció alapvető elemei, figyelembe véve a közgazdasági, a talaj- és éghajlati viszonyokat, a korábban kialakult hagyományos növénykultúrákat. A pártértekezlet minden határozatát, így a szakosításra vonatkozó megállapítását is, azonnal, a mindennapi munkánkban érvényre kell juttatnunk. Szőlő- és gyümölcstelepítési programunk több mint 80 százalékát — a pártértekezlet határozatának megfelelően — a Homokhátságon kívánjuk megvalósítani. A tervidőszak alatt az országos 210 ezer kh-ból 40 ezer kh szőlő és 30 ezer kh gvümölcsös telepítését kell megyénkben elvégeznünk. Emellett lehetőség van arra, hogy a szőlőtelepítést 5—8 ezer holddal túlteljesítsük. A mostani őszi és jövő tavaszi feladat 7946 kh szőlő és 2422 kh gyümölcsös el- telepítése. Ehhez jön még ebben az időszakban 3500 kh terven felüli telepítés elvégzése. A telepítések előkészítő munkáinak elhúzódása miatt a forgatás csak szeptemberben indult meg teljes erővel. Eddig összesen mintegy nyolcezer holdon végezték el ezt a munkát. A legfontosabb feladat a talajegyen- setés és forgatás mielőbbi befejezése és az ültetések ütemének fokozása. Sürgősen el kell készíteni a még hiányzó telepítési alapokmányokat. Gondoskodni kell a telepítések technikai, műszaki* szakmai szervezett előkészítéséről. Ez csak úgy valósulhat meg* ha állami gazdaságaink, az ül- tetyénytervező vállalat, a gépállomások, az MNB, az OMMI éa más szervek a tőlük telhető legnagyobb segítséget megadják e munkához. Az ültetvényterületek szerves-* trágya-ellátása nem kielégítő. Feltétlenül szükséges, hogy a rendelkezésre álló istállótrágyán kívül 12—15 ezer vagon tőzeg is felhasználásra kerüljön. A tőzegfelhasználást a termelőszövetkezetek állítsák be telepítési költségvetésükbe és éves tervükbe. Létfontosságú kérdés a hátralevő telepítések szaporítóanyaggal való ellátása érdekében, hogy ez év őszén mintegy 63 millió simavesszőt feltétlenül begyújtsunk. A gyümölcstelepítésnél fő szempont a csonthéjasok szakszerű kezelése. Túlnyomórészt az intenzív termőkaros, törpe vagy féltörpe alanyon álló koronaformákat alkalmazzuk. Zöldségtermelési feladatainkat csak úgy hajthatjuk végre, ha 1965-re legalább 10 ezer holdon folytatunk korszerű nagyüzemi zöldségtermelést. Jelentős hozamnövekedést kell elérnünk a növénytermelésben. Intenzív búzából 14—15,5, a hazai búzafajtából 9—9,5, őszi árpából 14—15. kukoricából — májusi morzsolt- ban értve — 14—15 mázsa, egyes területeken még magasabb átlagot kell elérnünk. E feladatok megvalósítása érdekében alapvetően fontos a nyári-őszi mélyszántás, az agrotechnikai munkák optimális időben történő elvégzése, a legkedvezőbb növényszám biztosítása, a hatékony növényvédelem és alapos növényápolás, a bevált anyagi ösztönző módszerek messzemenő alkalmazása. A növénytermelés, zöldségtermesztés hozamának növelése végett évente 8—10 ezer kh-n kell öntözőtelepet létesítenünk. így az ötéves tervidőszak végére 45—50 ezer kh öntözött területtel rendelkezik megyénk. Ón- tözőtelepeinket elsősorban ott hozzuk létre, ahol az öntözés a leggazdaságosabb. Állattenyésztésünk színvonalát csakis a korszerű törzstenyészetek kialakításával emelhetjük. Megyénkben jelenleg 26,4 számosállat jut 100 kh szántóra, 1965-re 30-ra növeljük azt. A megyei pártértekezlet határozatában szerepel, hogy: ..A felvásárlást 1960-hoz viszonyítva 1965-re 43—45 százalékkal kívánjuk növelni.” E célkitűzés megvalósítható, a reális feltételek biztosítottak hozzá. Mintegy 180 ezer kh-n kell kenyérgabona-termesztést ■ folytatnunk. A kívánt mennyiségű áru felvásárlásához legalább 18- ezer vagon termés szükséges, amely nagyhozamú búzafajtákból a határozatban szereplő hol- dankénti 14—14,5, hazai fajtából 9—9,5, rozsból pedig 6 mázsa termésátlaggal érhető csak el. Ezzel megyei átlagban elérjük a 10 mázsa átlagot. Vágósertésből az összállo- mányt — a határozatnak megfelelően — 60 ezer, ezen belül a kocaállományt 8—10 ezer darabbal kell növelnünk. Ehhez elsősorban férőhelyet és takarmányt kell termelőszövekezeteinknek biztosítaniok. További előfeltétel az állategészségügyi és tartási körülmények megjavítása. Fordítsunk fokozott gondot a liba, a pulyka és a gyöngyös nagyüzemi tenyésztésére. A felvásárlásra kerülő baromfifélék! átlagsúlyát, például a tyúkfélékét a jelenlegi 1 kg alattiról 1965-re 1,2—1,3 kg-ra kell növelni. Tojásból az 1960. évi 48,7, a tavalyinál pedig kb. 20 százalékkal kell többet felvásárolnunk 1965-ben. Tejből a tervidőszak végén 25,4 százalékkal kell többet felvásárolnunk, mint az elmúlt két év átlaga. E célt akkor érhet- (Foly tatás a 2. oldalún.)
