Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-10 / 237. szám
fiWÍ. október M, szerda S. oldal Az előrehaladás sarkalatos kérdése Jó téglaként a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése Járási-városi pártér tekesiet Baján Kedden reggel Baján a József Attila Művelődési Ház Dózsa termében 195 küldött és 31 meghívott részvétedével megkezdődött a járási-városi pártértekezlet. Az elnökségben a pártái apszervezetek küldötteként többek között helyet foglalt Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára és Panko- vits Józsefné, a megyei nőtanács titkára. A pártértekezletet Varga Antal, a pártbizottság titkára nyitotta meg. A pártbizottság beszámolóját Szabó Imre, a járási-városi pártbizottság első titkára terjesztette elő. A beszámoló először a termelőszövetkezetek helyzetét elemezte. Rövid visszapillantásban értékelte az átszervezés időszakában végzett munkát. Hangoztatta: a közös gazdaságokba tömörült dolgozó parasztok véleményét kedvezően befolyásolta, hogy a pártbizottság az új, valamint a területileg megnövekedett termelőszövetkezetek vezetésének kialakításánál következetesen harcolt a szövetkezeti demokrácia betartásáért. Segítette a nagyüzemi gazdálkodáshoz értő szakemberek kiválogatását. amely feltétele volt annak, hogy a közös gazdaságok többségükben már az első évben is elég jó eredményt érjenek el. Sokat jelentett az állami támogatás. Baja városban és a járásban három év alatt kereken 62 millió 400 ezer forintot kaptak a termelőszövetkezetek beruházás céljaira. A közös gazdaságok saját erőből történő hozzájárulása a beruházásokhoz 40 és fél millió forint volt. A kongresszusi irányelvek a gazdasági előrehaladás sarkalatos kérdéseként jelölik meg a mezőgazdaság termelésének gyors ütemű fejlesztését. Feladatunk, hogv az egységnyi területről a lehető legnagyobb értéket termeljük. Ehhez szükséges. hogy mindenütt alkalmazzák a legkorszerűbb termelési eljárásokat, üzemszervezési módszereket, kiindulva a járás sajátos helyzetéből, amit a jól termő szántóföldek, megfelelő állatsűrűség, a talajerő-utánpótlás megoldásának lehetősége fémjelez. Arra kell törekedni, hogy a járás termelőszövetkezetei 1965. év végére kenyérgabonából elérjék a katasztrális holdankéntt 14 és fél mázsás átlagot. Ennek érdekében a nasvhozamú búzafajták arányát a vetésterületen belül 70 —80 százalékra növelik. Nagy lehetőség van a járás területén az öntözésre. Ezt az adottságot eddig nem használták ki eléggé. A terv szerint a jelenlegi 2200 hold helvett 1965 év végére hétezer holdra növelik az öntözött területet. Az állattenyésztés fejlesztése szükségszerűen megköveteli a szilárd takarmánybázis kialakítását A tarv szerint 1965. év végéig 18 mázsa tengerit kell holdanként betakarítani, májusi morzsoltban számítva, a termelőszövetkezetekben. A tataházi jó tapasztalatok felhasználásával a fészkestrágyázást, a tő- vagy sortrágyázást alkalmazzák já- rásszerte. Az állattenyésztésben különösen a sertéstenyésztés további fejlesztésére fordítanak nagy gondot. Ennek már régi hagyományai vannak a járásban. 100 katasztrális holdra számítva el akarják érni a jelenlegi hat helyett a 7,5 darabos anyakoca-létszámot. Sajnos, a szarvasmarha-tenyésztésben az egy tehénre jutó tejhozam növekedésénél nincs egyenletes fejlődés. Tervszerű, szervezett munkával törekednek a járás termelőszövetkezetei a nagyüzemi baromfitenyésztés kialakítására. A fejlődést jól mutatják a számok. 1959-ben a termelőszövetkezetekben 92 ezer baromfit neveltek fel, 1961-ben már 282 ezer darabot. Fontos, hogy még több állat- tenyésztési szakember kerüljön a szövetkezetekbe, általánossá váljék a szakmai továbbképzés, a jó munkamódszerek átadása és minél több ösztöndíjat Ellapítsanak termelőszövetkezeteinkben a gazdák továbbtanulása érdekében. A vezetés színvonalának növeléséért a járási-városi pártbizottság ötéves káderképzési tervet dolgozott ki. A fejlődés igazolja a párt Központi Bizottsága irányelveinek azt a megállapítását, hogy a magyar mezőgazdaság történetében új fejezet kezdődik. Megnyílt a lehetőség a mező- gazdaság korszerűsítésére, a falvak kulturális színvonalának emelésére. Űj tartalmat nyert a munkás-paraszt szövetség, melynek erősítése társadalmi fejlődésünk további biztosítéka. Nagyon fontos, hogy a szocialista termelési viszonyok győzelme megteremtette az alapot az egységes szocialista szövetkezeti paraszti osztály kialakulásához. Érvényesüljön az az elv a járásban is, hogy a termelőszövetkezeti tagokat a közösség javára végzett hasznos munka alapján bírálják el. Sajnos, a járás néhány termelőszövetkezetében esetenként előfordul, hogy az emberek elbírálásánál nem ez a mérce, hanem elsősorban a korábbi vagyoni viszonyok, vagy pedig a rokoni kapcsolatok. Az ilyen jelenségeket sürgősen meg kell szüntetni. A beszámoló ezután elemezte a járás, város ipari termelésének helyeztet. Me?'’Hárította, hogy jelentős fejlődés tapasztalható. A vállalatok teljes termelési értéke a beszámoló időszakában 64,9 százalékos emelkedést ért el. 1958—1961-ig 2264 dolgozó lépett munkába az ipari üzemekben. A Bajai Villa- mosipari Gyárban két és félszeresére növekedett a munkásgárda. Napirenden levő feladat a technikai színvonal további emelése, az újítások felkarolása és hasznosítása. Foglalkozott a VIII. kongresszus tiszteletére indult munkaversennyel, amely a mező- gazdaságban is jelentősen fellendülőben van. Eddig 38 termelőszövetkezet tett vállalást, 11 millió forint értékben. Az iparban 278 brigád küzd a szocialista címért. Ezután szólt a város és a járás kulturális helyzetéről. Hangoztatta, hogy a lakosság összetételének megfelelően a városi-járási pártbizottsághoz tartozó területen egy német nyelvű gimnázium, három délszláv és egy német nemzetiségi általános iskola működik. A köznevelésben jelentős helyet foglal el a pedagógusok munkája. Sok segítséget adtak és adnak a feladatok megvalósításához. Eredményesen alakul a politechnikai oktatás, rendszeressé válnak a nyári táborozások, mindezek elősegítik az ifjúság munkára nevelését. Jelentős szerepet kapott az iskolán kívüli esti és levelező oktatás. 392-vel több felnőtt folytatja általános iskolai tanulmányait az idén, mint 1959-ben. Ezután szólt a beszámoló a tanácsok tevékenységéről. Az 55 községi függetlenített végrehajtó bizottsági vezető közül 10 rendelkezik egyetemi, illetve középiskolai végzettséggel. Huszonnyolcán tanácsi akadémiát, illetve államigazgatási iskolát végeztek. Huszonheten tanulnak tovább középiskolán és egyetemen. Az állami és társadalmi szervek és a lakosság jó kapcsolatát bizonyítja, hogy a beszámolási időszak három éve alatt a városban a társadalmi munka értéke elérte a 2 millió forintot, a községekben pedig megközelítette a 4 milliót. A beszámoló ezután foglalkozott a tanácsok gazdasági irányító tevékenységével. Hangoztatta, hogy több segítséget kell adni a helyszínen. Folyamatossá kell tenni a szaktanácsadó, ellenőrző munkát. Nagyobb előrelátással és tervszerűséggel kell irányítani a szövetkezeiket. A későbbiekben elemezte a küldöttválasztó taggyűlések taAZZAL a feltett szándékkal kopogtattam a dunavecsei Űj Élet Termelőszövetkezetbe, hogy Szöllősi József brigádvezetőt kutatom fel egy kis baráti eszmecserére. Hogy miért éppen őt? Elmondom. A járási pártbizottságon említették a nevét, mint olyan gazdáét, aki valamikor — ha úgy tetszik, nem is olyan régen — huszan- valahány holddal bajlódott, vesződött, nem is akárhogyan. Jó gazda hírében állt a községben. De miért beszéljünk múlt időben? Ma is így emlegetik. Derekasan helyt áll a közösben, s mint' brigádvezetőt szeretik, tiszteletben tartják, hallgatnak a szavára. — Szöllősi Józsefet? — fogadott a szövetkezet elnöke. — Hát azt bizony nem találja meg egykönnyen. A csoda tudja, hogy a határnak melyik részében jár. Nagy a dologidő, nyakunkon a szántás, vetés, kukoricatörés, a szüret, érthető, hogy a dolga után megy. De fáradjon be talán Irénkéhez, majd az mindenben útbaigazítja. Szöllősi József valahol a széles határban, Irénke, asszonynevén Lovrity Józsefné főkönyvelő pedig a szomszédos szobában. A könnyebbik megoldást választottam. S amikor puhatolózó kérdéseim között azzal rukkoltam elő, hogy szívesen írnék a szövetkezet valamely érdekes, derék tagjáról, s közben Szöllősi József nevét említettem, a fiatalasszony kissé meglepetten nézett rám: — Szöllősi József? Miért érdekes ember? — Mert hogy derék gazda volt régebben, s ma is az. — Ó, hát ilyen nagyon sok van. Nem vagyunk mi valami élenjáró szövetkezet. Harminc forintot terveztünk munkaegységenként és eddig úgy alakult a gazdálkodásunk, hogy ezt el is érjük. Szóval, igencsak becsületesek a tagjaink... EGYSZERŰ, természetes, nem nagy szavak. Hallásakor azonban az a bizonyos láthatatlan filmvetítő masina pillanatok alatt egy igen érdekes életszakaszt perget le az emberben. A tsz-szervezés sok türelmet, vitát, meggyőző szót igénylő napjait, hónapjait, a sok számvetést, gyötrődést, vajúdást, amely megelőzte a döntést, a régivel való szakítást és a hajdani egyéni gazdák elindulását a tapasztalásból nem ismert új úton. É6 egy-egy szövetkezeti parasztember azóta eltelt életét, a bizalmatlanság feloldódását, barátkozását a közösséggel, a lehetőségek, a jövő kilátásainak felismerését, s az azzal párhuzamosan szinte észrevétlenül újjá. szocialistává formálódó tudatát. TERMÉSZETES dolog? Igen, annak vesszük. Az idő halad, a munka termi a maga ríimölesét. Az Űj Életben idén munkaegységenként 30 forinthoz jutnak a szövetkezet tagjai, de jövőre már bizonyára többet osztanak. Rövidesen elkészül a szalkszentmártoni Béke Tsz-szel közös, 30 ezer csibe nevelésére alkalmas baromfikombinátjuk, s máris fontolgatják a későbbi baromfi tojóház megépítését. A következő évben már a csibenevelde is hoz a konyhára. S közben, a mindennapi munka lázas ütemében, a termelés, a kenyérkereset gondjai közepette formálódnak, gon- dolkozásmódbam szinte kicserélődnek a hajdani egy-, két-, 8t-, tíz-, húszholdas Szöllősi Józsefek, akik vállt váll mellé vetve. ép, egészséges téglaként illeszkedve egymáshoz, építgetik a maguk tágas, napsütötte, erős épületét A csillagászat szerelmese o Nem mindennapi ember Baján Pes- tality Miklós képkeretező. Lakásán egymás mellett sorakoznak a csillagászati szakkönyvek, tudományos folyóiratok. Gyermekkora óta szerelmese a csillagászatnak. Fiatal korában, amikor hajós volt rengeteg megfigyelést végzett. Számításait tudományos körökkel is tudatta, s hosszú évek óta levelezésben áll hazEii és külföldi csillagászokkal. Kapott már csillagászati térté- peket is. Jelenleg is levelez szovjet csillagászokkal A nyolcvan év körüli kisiparos ma is bújja könyveit. és büszke arra, hogy közléseire felfigyelnek a tudományos körök. pasztalatait. Hangoztatta, hogy a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit ismertető pártnapokon mintegy nyolcezer ember vett részt. A vitákon a részvevő párttagok és pártonkvüliek helyeselték a pórt politikáját. Ez a pártbizottságot is megerősíti munkájában és a fejlődést elősegítő hatékonyabb tevékenységre készteti. A küldöttválasztó taggyűlések részvevői megnyilatkozásaikban hangoztatták, hogy biztonságossá teszi a munkát a nyűt, őszinte, elvtársias légkör. Ezután a pártépítés kérdésedre tért át a beszámoló. Fontos, hogy a fiatalok közül Is mind többen kerüljenek a párt tagjai sorába. Hangoztatta, hogy a központi és a megyei pártbizottság határozatainak végrehajtása kapcsán vitákat rendeztek. ahol hasznos javaslatok hangzottak el. Sokat javult a pártalapszer- vezetek vezetőségének a munkája. A választások során a vezetésben a legtapasztaltabb, a legképzettebb elvtársakat választották meg. A vezetőségi ülések rendszeresek, tartalmi színvonaluk javult. Konkrétabbak a munka megjavítására hozott határozatok. Ez növelte a párttagság felelősségérzetét. A pártvezetőségek munkájában még fokozottabban kell érvényesülnie a következetességnek. Tegyék konkrétabbá a pártmeg- ’■<izatásokat. Mindezek megkövetelik a pártvezetőség tagiaitól a politikai és szakmai továbbképzést, területük pro'»''— 'inak elemzését, az új munkamódszerek bátor alkalmazását, elterjesztését A beszámoló elhangzása irtán a revíziós bizottság jelentése következett, amelyet Kürtös Adám, a bizottság elnöke terjesztett elő. Ezután a két beszámoló felett megindult a vita. A vitában részt vettek: Szabó Lajos, a Bajai Villamosipari Gyár igazgatója, Kozma István, a nagy baracskai Oj Élet Termelőszövetkezet párttitkára, Havai Ervin, a nemesnádudvari Kossuth Tsz elnöke. Kosár Lajos, a Bajai Gyapjúszövetgyár igazgatója, Karajhó János, a tanítóképző intézet tanára. Pécsi Tiborné, a Bajai Ruhaüzem dol- gözója, Vuity József, a bácsbo- kodi Szalvai Mihály Tsz elnöke, Kollár István, a mátételki Győzelem Tsz párttitkára, dr. Cseh Imre, a Bajai Kórház igazgató-főorvosa, ifjú Gömöri Györgyné, a tataházi Petőfi Tsz munkacsapat-vezetője, Farkas László, a Bajai Városi Tanács V. B. elnöke, Katzenmayer Menyhért hercegszántói pedagógus, Vámos Ferenc, a felsőszent- iváni Űj Élet Tsz főagronómu- sa, Németh Imre, a Bajai Állami Gazdaság igazgatója, Balázsén Pál, a vaskúti egységes pártszervezet titkára, Szabó László, az egységes rendőrségi nártszervezet titkára, Kiss György, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója. A mandátumvizsgáló bizottság ’elentécét ifjú Folcz Antal ter- ieszíelte elő. A járási-városi pártértekesdtaj ma folytatja munkáját.
