Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

Közönségszervezők az új évadról Pesti vendégkórus Bajén Mű mű Szörnyen ócska versike as irodalmi folyóiratban 9L Nem is varsáké, csak szabadvers, ami mégis nagy kÜHferbsés «gyebfej de azért fizetnek az ilyenért is a szerkesztő bácsik. Ügy lett, hogy az író gondolta, valamit írná kéne végre. Kozmikus űr, ötlettelenség. Már majdnem dpi tyeredeti bánatában, mert azt ae tadta, mir® írjon, nemhogy bA Kínjában aztán eszébe jutott, hogy írhatna az ihletről, mert éppen an nines és a ceruzája mohón hasogatni kezdte az alázatos papirt. „A megszállott lélek küzdelme azzal a mi nincs és anért, hogy legyen.'* Csak ő tadja milyen igaz, viszont szerencsére attól nem két] tartani, hogy fenekednek majd rá miatta a suttyók. Elvégre irt ő már sokkal jobbat is ennél, név® tisztelet övezi. Formás és vonalas ugyan nem nagyon, akinek nem tetszik, dögöljön meg. Csapa szó bölcsesség vagy ostobaság egyre megy. Attól függ, ki Írja és ki olvassa, és ki mit akar kfetvasnl M®e. Bs a vem, a l ml * magába fogadja mindazokat, akik szeretik a verset akkor te, ha nem vem, sze­retik a szót akkor Is, ha kevés a veleje, és fik te maagukba fogadhatják, ha akar­ják ... hagyjuk abba, unom már. A költő elvégezte feladatát és rohan a szerkesztőségbe ká-pidt aggódva. Epöógus; Elfogadták, kinyomtatták, kifizették, ami Igazán rendes veit tőlük, K. lu helyett szabad»» Mester lámáé Kecskeméti nerelők az Egri Pedagógiai Főiskolán A KECSKEMÉTI Járód Ta­nács művelődési osztálya az el­múlt években egyre többet tett azért, hogy az ideológiai és pe­dagógiai továbbképzés mellett más eszközökkel is segítsen meg­szilárdítani a nevelők egységes politikai, pedagógiai szemléletét. Ennek a célkitűzésnék egyik része az a terv, hogy tapaszta­latcserét kell szervezni más me­gyék járási művelődési osztá­lyaival és a pedagógiai főisko­lák neveléstudományi tanszékej­tanuláai lehetőséget is. Megtisz­teltetésnek vették, hogy a mű­sorban a Liszt Ferenc kórus együtt léphetett fel a Vasas fér­fikarával, s méltán aratott a közönség körében szántén nagy sikert A közös műsor során szoros barátság alakult ki.a két együt­tes között, s a fővárosiak kife­jezték azt az óhajukat, hogy a közeljövőben ők is szeretnék vendégül látni a bajai kórust A kellemes est a két együttes zászlóváltásával ért véget Vasárnap a vendégkórus ellá­togatott darára és Bácsalmásra. A két község közönsége szere­tettel fogadta őket és nagy lel­kesedéssel hallgatta meg műso­rukat. Három hét múlva megnyitja kapuit színházunk, • a közön­ség fokozódó érdeklődéssel, vár­ja az első bemutatót amikor felcsendülnek a színpadon Ma­dách remekbe ötvözött monda­tai. A városszerte kiragasztott plakátokról már tudjuk, mi lesz az évad programja, de hogy mit hoznak a következő hóna­pok művészi élményből, arról csak a „bennfentesek” mond­hatnak véleményt akik többé- kevésbé ismerik a társulat új tagjait, s bizakodva várják a kapunyitást Ilyen bennfentesnek számí­tanak a közönségszervezők is, akik nálunk igen közeli kapcso­latban vannak a színházzal, s nemrégiben tanúi is lehettek az együttes új tagjai bemutatkozá­sának. Azóta szétvitték a hírét a látottaknak, s hogy a véle­ményük kedvező volt mi sem bizonyítja jobban, mint a bérle­tesek számának gyors, minden eddiginél nagyobb arányú nö­vekedése. A sok közül kettőt kérdez­tünk meg a napokban, mit vár­nak az új évadtól és mit vár tőle a nagyközönség. Faragó Rózsa, aki 1957 óta a Lakatosipari Vállalat közönség- szervezője, a következőket mon­dotta: —- Amikor átvettem ezt a megbízatást az elődömtől, meg­vallom, kissé vonakodtam: egy újabb társadalmi munka, » ahogy én láttam, nem i* vala­mi könnyű. Ma: nagyon saj­nálnám, ha más akarná végezni helyettem. Szerelmese, vagyok a színháznak, minden darabot megnézek magam is, s valami különös áhítattal lépek be a ka­pun, nemcsak azért, mert szín­házunk csodálatosan szép, ha­nem azért is, mert hónapról hó­napra tanúja lehetek az egyik legjobb vidéki színészkollektíva fejlődésének, Hat év alatt nagyon sok dol­gozótársamnak szereztem örö­met azzal, hogy sikerült jegyet szereznem az előadásokra, még akkor is, ha a színház pénztá­rában már nem volt jegy. Jól mutatja ez, hogy a színház ve­zetőt valóban kultúrmis szí ónak tekintik munkájukat, s elsősor­ban azok számára igyekeznek helyet biztosítani, akik csak most kezdik megszeretni a szín­házat. Az új évad előtt, gyakran be­szélgettem vállalatunk színház- kedvelőivel, és elmondották, hogy sokat várnak az új együt­testől, nagy bizalommal tekinte­nek a következő hónapok elé. 15. Forral a kerítésről sziszegte Klementneik: Szúrd le! De meg­hallotta ezt az éjjeliőr is és védekezőén felemelte a kezé­ben tartott botot. Klement a zsebébe nyúlt és előrántotta a rugós rendszerű csavarhúzóját. A holdfényben egy pillanatra megvillant az acél. Az éjjeliőr ütni akart a botjával, hogy el­hárítsa a szúrást. De Klement a karjával kivédte az ütést és beledöfött az Idős ember mel­lébe. Az öreg néhány pillana­tig tétován nézte Klementet, aztán hörögve kiáltozni kezdett: — Gyilkos! Gyilkos! Összeesett. Klement kirántot- ia az öreg melléből a csavar- húzót, elkapta Forral kezét és máris fenn volt a kerítés tete­jén... A többiek ezalatt hetedhét országon is túl voltak. Forral és Klement lerohantak a Du- m Barin a attÚPtek. A szára* A múltkori bemutatkozó elő­adáson örömmel láttuk a visz- szatért Baracsi Ferencet, Mucii Sándort és a hozzánk szerző­dött kiváló művészeket: Mar- gittay Ágit, Bárdi Györgyöt, Bé­gé Margitot és a többieket Nagy szeretettel fogadjuk őket és tudjuk, hogy nem hiába vá­runk sokat tólük. Nálunk most folynak a bér­let-összeírások. Pontos számot még nem adhatok, de annyi máris látható, hogy sokkal több bérlónk lesz az idén, mint • múlt években. Nagy László, az SZTK gond­noka nyolc éve közönségszerve­ző. A tavalyi húsz helyett ed­dig harmincegy bérletet adott el. S a szervezés még nem zá­rult le. Buzgón terjeszti 6 is a színházból érkező jó híreket, s a minapi „házi bemutató” óta a személyes élmény adta meg­győződéssel „agitál”. Amikor felkerestük, mosolyogva mon­dotta: — fin aztán igazán • iáját bőrömön tapasztalhatom, mit fejlődött egy röpke évtized alatt a színház és mit fejlődött a kö­zönség. Azelőtt csakugyan agi­tálni ketlStf"«~ nézőket, mégis alig volt valami eredmény, ma pedig szinte^xsak összekötő ka­pocs vagyok a színház és a kö­zönség között, hogy kényelme­sebbé tegyem a bérletváltást Rábeszélni alig kell, jönnek az emberek maguktól is. Ügy hisszük, ez minden di­cséretnél szebben szóló tény. M. A. A bajai Liszt Ferenc kórus újjáalakulása óta négy lelkese­déssel dolgozik és szép sikere­ket éri ed. Az együttes tagjai rendszeresen és buzgón próbál­nak. gyakran fellépnek, ■ min­den alkalmat megragadnak arra te, hogy tanuljanak nagyobb múltú, nagyobb tudású énekka­roktól. Szombaton este neves ének­kart ünnepelhették otthonukban a bajaiak. Ellátogatott hozzájuk a „Szocialista kultúráért” ér­deméremmel kitüntetett Buda­pesti Telefon gyári Vasas Férfi­kar, és hangversenyt adott a József Attila Művelődési Ház színháztermében. A helybelieknek nemcsak nagy élményt és tiszta művé­szi gyönyörűséget jelentett a pesti vendégek műsora, hanem fövenyen ottmaradt, a lábnyo­muk ... A többiek Magda lakásán várták Forraiékat. Mari hal ott­sápad tan ült az egyik sarok­ban. Elfogták őket? Vallani fognak? — úgy cikkáztak az agyában ezek a kérdések, mint nyári égbolton a villámok. Pe­dig azt még nem is tudta, hogy Klement leszúrta az éj­jeliőrt Amikor ugyanis meghal­lották az udvar felől a kiálto­zást, szaladni kezdtek. Csuti és Markos úgy futottak előttük, hogy szinte nem is tudtak lé­pést tartani velük. Pedig a két fiú vállán ott volt a zsák pénz és egy másik zsákban a szer­szám. Amikor Furraiék bezuhantak a szobába, valamennyien fel­ugrottak. — Megismert benneteket? — kérdezte izgatottan Magda, — Leszúrtuk! — válaszolta Forral. Warft úgy érte ez a íte­gyetlen szó. mint az áramütés. Leszúrták... Megölték... ösz- szeroskadt a lány. Bármennyi­re is romlott lett e társaságban, a gyilkosság gondolatáig még sohasem jutott el. De nemcsak őt, hanem Csutit és Markost is lesújtotta a hír. — Muszáj volt? — kérdezte Magda. — Muszáj, . Megismerte Kle­mentet ... Percekig hallgattak, még azok Is, akik a gyilkosságban részt vettek. És utána sem tud­tak mozdulni a lakásból. Tana­kodtak, egymást bátorították és arra az elhatározásra jutottak, hogy egyelőre nem nyúlnak a pénzhez, csak azt az ezret ve­szik ki, ami Mari abortuszához kell. Még másnap délelőtt is a lakásban ücsörögtek. Délben innen indultak el munkába. A kapu előtt különváltak, hogy ne lássák őket együtt. Az özemben olyan nagy volt az izgatottság, hogy szinte sen­ki sem dolgozott. A hallatlan brutalitást tárgyalta mindenki. Másodszor is meg merték koc­káztatni ugyanazon a helyen. Ráadásul megszúrták azt a szerencsétlen öregembert. . Az emberek sorra otthagyták a munkahelyüket, kimentek a ke­rítéshez, hogy megnézzék, feoi vei. Ennek a programnak egyik fontos eseménye volt a múlt hét végén tett kirándulás Eger­be, amelyen a járásból 48 isko­laigazgató, tanulmányi, népmű­velési és szakfelügyelő vett részt. MÁR AZ ÜT IS igen kedves és hangulatos volt. Néztük a le­takarított határt, a mag alá elő­készített hatalmas táblákat, ■ úgy éreztük, a md munkánk sok­ban hasonlatos a dolgozó pa­rasztság életéhez, hiszen íme be­fejeznek egy évet és szorgos munkával máris készítik edó az újat Délben értünk Egerbe. A Pe­dagógiai Főiskola gyakorló is­kolájába siettünk, ahol a látot­tak igen sok hasznos tapaszta­latot adtak. Délután ellátogat­tunk egy közeli községbe, Fel­ső tárkán yba, ahol sok olyan öt­letet láttunk, amelyet a jövő­ben itthon a népművelésben hasznosíthatunk. Megfigyelhet­tük, hogyan lehet kultúrált szó­rakozási lehetőségeket teremteni a fiataloknak. Nemcsak jókedv, mosoly, derű, hanem zenés, tán­cos játékok töltötték ki a hely­beli fiatalok szombat estéjét. Amellett nagyon megkapott bennünket az ottani fiatalok ön­kéntes fegyelme és udvarias, jő modora. RÉSZT VETTÜNK a község­ben egy névadó ünnepségen is, amelyen egy igen színvonalas úttörőzenekar működött közre. Ügy látszik, sokat törődnek itt történt ez a borzasztó eset. A gyárban már éjszaka óta kint vol­tak a nyomozók. Vizsgálódtak, kutattak. Sok embert hivattak be kihallgatásra, de a Forrai- féle galeriből senkire nem ke­rült sor. És ők a kerítéshez sem mentek ki. Mari egyike volt azoknak a keveseknek, akik dolgoztak. De nem nagyon ha­ladt a munkával. Olyan lelki- állapotban volt, hogy ha most rákérdeztek volna, ő volt-e az éjszakai tettes, nyomban igen­nel felel. Már közeledett a munkaidő vége, amikor egy is­meretlen fiatalember jött be az üzembe, s először Magdához ment. majd Marihoz lépett. Mind a kettőjüket az irodába hivatták. Amikor az igazgató előszobájába léptek, a félelem­től, az ijedtségtől szinte gyö­keret vert a lábuk. Az előszo­bában ott állt fal felé fordított arccal Forrai, Klement, Csuti és Markos. Mindegyikre egy rendőr vigyázott... Hetekig tartott a bírósági tár­gyalás. És Marinak újra és újra látnia kellett reggeltől estig édesanyja kisírt szemét hallani apja fel-felcsukló zokogását. A rideg tárgyalóteremben vissz­hangot vertek a szavak, egészen a szívéig: Beke Máriát tíz évi börtönbüntetésre ítéli a bíróság. Vége. a zenével, mert set esti táncom-: latsághoz te a helybeli fiatalok­ból alakított zenekar szolgáltat­ta a muzsikát Másnap igen sok gyönyörköd­ni valója akadt szemnek, szír­nek. Ellátogattunk az egri vár­ba, ahol a 410 ér előtti ostro­mot éltük át újra gonddalban.' A bástyákon kerestük Dobót« Bornemisszát a falakon pedig a népet amely ott, akkor nem­csak Eger rácát védte. Lene« a fejlődő város, benne a sok ezer dolgos ember, s a szorgal­masan tanuló diákok.. i Lenyű­göző volt a múlt és a jelen ta­lálkozása. ISMERETEKBEN és érzete** ben gazdagodva hagytuk el Egert és tértünk bat» Nemcsak kellemes emlékeket hoztunk, ha­nem új erőt is merítettünk a további tmmkáfcos. Tóth Lajos A FRANCIA ENCIKLOPÉDIA Karót»] Antológia. A XV ÜT. század derekán látott napvilágot a Diderot szerkesztette francia Enciklopédia. A feudalizmus el­len küzdő, a felvilágosodás esz­méit terjesztő francia polgárság legkövetkezetesebb, legragyo­góbb dinéi a korabeli tudomány valamennyi területét feldolgoz­ták a 17 kötetes műben. Bár az Enciklopédia ideológiailag nem egységes alkotás, mégis óriási halassal volt a francia forrada­lom kirobbanására. Megírás ban lészt vett a kor minden jelentős tudósa, köztük Voltaire, Montes­quieu, Holbach, Turgot, Ques- nay, Condillac. Rousseau. Az Enciklopédia-válogatás Győri Já­nos jegyzeteivel, Szigeti György- né előszavával jelenik meg. Veres Pétert OLVASÓNAPLÓ A kötet Veres Péter kisebb- nagyobb, nemegyszer tanulmány igényű kritikai reflexióit tartal­mazza. Első ciklusa Irodalmi szafcadgondolatok címmel ália- ’áuos irodalmi-esztétikai és kul­turális vonatkozású, további ..míihelyproblémákkal” foglalko- z' írásokat tartalmaz. A trásó­éi* ciklus, az írók, művek és en berek irodalmi pályaképeket, s egy-egy mű értékelését adja. A harmadik: A történőiéin ol­vasása közben egyrészt történel­mi témájú regényekkel, másrészt történetírókkal kapcsolatos ref­lexiek gyűjteménye, a negyedik az Egy lélegzetre pedig elsősor­ban kisebb, egy-egy műre vagy íróra vonatkozó bírálatokat fog- Iái magában. Bácskai Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents