Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-09 / 236. szám

' 1982. október 9, kedd HARMINC SZAKEMBER Korszerű műhely a Helvéciái Állami Gazdaságban Az utóbbi időben sokat fej­lődött a Helvéciái Állami Gaz­daság gépjavító műhelyének technikai ellátottsága és szá­mottevően javultak a műhely dolgozóinak munkaegészségügyi és szociális körülményei is. Speciális gépek 1960-ig hat, egymástól külön­álló, szűk helyiségben voltak kénytelenek dolgozni, s a tisz­tálkodásra, a munka előtti és utáni átöltözésre nem volt le­hetőségük. Nagy, korszerű köz­ponti műhely épült azonban, s az említett hiányosságok meg­szűntek. Öltöző, hideg-meleg vizű fürdő áll a műhelyisták rendelkezésére, s a téli gépja­vítást is tágas, világos, meleg helyen végezhetik. A szociális ellátottság mellett figyelmet érdemel a műhely technikai színvonalának szem­beötlő fejlődése is. A többi kö­tött új marógépet, csehszlovák gyártmányú esztergapadot, Die­sel-adagoló és elektromos pró­bapadot stb. helyeztek üzembe, nem is szólva a műhely mun­kájában ugyancsak nélkülözhe­tetlen sokféle mérőműszerről. Nőtt a szakemberek száma is. Ma már harminc esztergályos, autó- és villamossági, valamint motorszerelő, lakatos és kovács dolgozik a műhelyben, sőt, ez érv júniusa óta itt van az Ag­rártudományi Egyetem gépész­mérnöki karán végzett két fia­tal üzemmérnök, Gyöngyösi Zoltán és Remsei Nándor is, akiknek munkája — részint a tervrajzok elkészítése révén — szintén jelentősen hozzájárul a mind korszerűbbé váló javító- műhely eredményes tevékeny­ségéhez. Szakosított gépjavítás A központi műhely létreho­zása lehetővé tette a munkák szakosítását. Ennek a gyakor­lati jelentőségéről szólva ifjú Bosznyai László művezető el­mondotta, hogy a főjavításnál sokkal pontosabb, minőségileg is kifogástalanabb munkát tud­nak végezni. Egyesek csak a motorokat javítják, mások a gépek futóműveit, megint má­sok a sebességváltót, s külön szakemberek vannak beosztva az úgynevezett kiegyenlítő mű­vek javításához, valamint a gáz­olaj-adagolók vizsgálatának, szabályozásának munkálataihoz is. Ennek az az eredménye, hogy azokkal a gépekkel, amelyeket ily módon javítottak meg, mun­ka közben — a következő fő­javításig — általában nem szo­kott baj lenni, tehát üzemelte­tésük biztonságosabb. A műhely dolgozói egyébként az idén 28 traktorón végeztek — hetven órán felüli munka­idő-ráfordítással — főjavítást, illetve felújítást a szakosítás fenti módszere szerint. Savadagolókat is gyártanak A gazdaság műhelye a saját gépek javításán kívül a társ­gazdaságoktól és a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettől is vállal munkát, sőt eladásra is dolgozik. A megye bortermelő gazdasá­gainak ellátására az AGRO- KER Vállalat megbízásából úgynevezett kénessav-adagoló- kat gyártanak, amelyekből 300 már elkészült Ezeknek az al­kalmazásával a borkezelésnél feleslegessé válik az egészség­telen. mérges gázokat fejlesztő kénezés. amelyet az adagolók­nak a hordókba vezethető csö­vébe nyomott kénessawal he­lyettesítenek teljes biztonság­gal. A szakember-utánpótlás kér­désének megoldását is célul tűzték ki a gazdaság vezetői. Huszonnégy ipari tanulót szer­ződtettek, akik az esztergályos, autó-, villamossági, s a villany- szerelő. valamint a lakatos és a kovács szakmát sajátítják el a műhelyben. Közülük a má­sodévesek — tapasztalt és szak­képzett szerelők felügyelete mellett — már önállóan dol­goznak. K. A. Kétszázhetven va?on burgonyát táró! télire a MÉK VAN-E elegendő burgonya és hagyma, hogyan állunk a téli felkészüléssel. tárolással — ezekkel a kérdésekkel kopog­tattunk Gáti Györgyhöz, a Szö­vetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Központjának igaz­gatójához. — Elöljáróban elmondhatom, hogy a gülbaba és rózsa-fajták­ból nem tudjuk az igényeket kielégíteni, noha a háziasszo­nyok ezt keresik elsősorban. Az Blla-csoporthoz tartozó fajták­ból azonban biztosított a szük­ségletnek megfelelő mennyiség — kezdte tájékoztatóját Gáti elvtárs. — Burgonyából az idén 270 vagon a megyei szövetkezeti értékesítő központ burgonya­tárolási terve. Ez a mennyiség biztosítja a megye szükségle­tét. Hagymából a múlt évihez hasonlóan 55 vagonnal raktá­roz el az értékesítő központ, ami ugyancsak kielégíti az igé­nyeket. A HÉT kirendeltségnél tá­rolt készlet elsősorban a me­gye öt városa bérből és fize­tésből élő lakosságának a szük­ségleteit szolgálja. Az ellátatlan falusi lakosság céljába külön 55 vagon burgonya és megfe­lelő mennyiségű hagyma táro­lásáról a földművesszövetkeze­tek gondoskodnak. — Nehézségeink — folytatta Gáti Gvörgv —. hogy nem elég gyors az átadási ütem a tsz-ek részéről. A leszerződött burgo­nyának idáig mintegy 60 szá zaléká *- szállították le. A tá tolással egyidejűleg a napi szük­séglet biztosításáról is gondos­kodnunk kell. ez pedig a sze­dés gyorsítását követeli. A le­szállított, télire tárolandó bur­gonyával ugyanis még sok a dolog — válogatás, prizmázás stb. — s az e munkálatokkal való elcsúszás a beálló rossz idő. fagy miatt jelentős káro­sodással járhat. Központunk igen gondosan ügyel a raktá­rozás ütemének pontos betar­tására és szükség szerint na­gyon következetesek leszünk a kötbérezéssel. Érdemes hang­súlyozottan felhívni a tsz-ek figyelmét tehát a szerződéses kötelezettségeik maradéktalan teljesítésére. A tárolási gondokról szólva megtudtuk, hogy noha erre a célra jórészt biztosítottak a tá­rolóhelyek, több helyen, főleg a prizmásra alkalmas földterü­letek kijelölésében jelentkeznek még zökkenők. Ezek mielőbbi átadásában az illetékes taná­csok gyors, hatékony segítsé­gére számít az értékesítő köz- oont. VÉGEZETÜL a különböző közületek. üzemi konyhák első­sorban önmaguk gondjának megoldását szolgálják, másrészt a MÉK tárolási gondjait is se­gítik. ha téli burgonyaszükség- letüket már most beszerzik Igényeiket az értékesítő köz­pont teljesíteni tudja. P. I. Kukoricaszárítás Az Ukrán Mezőgazdasági Gép­gyártási Tudományos Kutató In­tézet munkatársai és a herszoni kombájngyár dolgozói „VP—300r márkájú légmelegítő berende­zést készítettek a csöveskukorica szárításához. A melegített leve­Almasxállító szánok a homokon Megyénk gyümölcsöseiben megkezdődött a téli alma sze­dése. Az „öreg” fákon kívül sok­felé termőre fordultak a fiatal telepítésű zárt gyümölcsösök, amelyeket már majdnem min­denütt az alacsonytörzsű fákból alakítottak ki. Az állami gazda­ságokban nem okoz gondot a szüret, mezt a gyümölcsöt létra nélkül is leszedhetik, s így mint­egy 20 százalékkal csökkentik a betakarítás költségeit. Közvetle­nül ládákba rakják az almát, amelyeket vastalpú szánokkal húznak egyik fától a másikig. Ez a szállítóeszköz kitűnően be­vált a süppedős homokon. Egy holdról — egy mázsa hús A tiszakécskei Üi Élet Ter­melőszövetkezet gazdái még az év elején elhatározták, hogy a tavalyinál kétszer többet — min­den hold után egy mázsa húst értékesítenek. A közös gazdaság tagjai a VIII. pártkongresszus tiszteletére elhatározták, hogy a következő hetekben 170 hízót, valamint 35 vágómarhát adnak át a felvásárlónak. Húszezer A kongresszusi munka ver­seny eredményeként meggyor­sult az őszi szántás-vetés a bajai járásban. Az elmúlt hét végéig húszezer hold vetőszán­tást végeztek el a tervezett 43 ezerből és mintegy 15 ezer hol­don került földbe a rozs, az őszi árpa és a búza. Gyorsítsuk a A legtöbbrétű feladatok el­végzése a mostani időszakban hárul mezőgazdasági üzemeink­re. Szántani, vetni kell, itt a kapások betakarításának ideje, szüretre érett a szőlő, s küszö­bön a telepítés feladatának megoldása is. Napról napra nagyobb a ve­szélye annak, hogy összetorlód­nak a határban a munkák, s ha nem jól szervezik meg azo­kat, egyik vagy másik pótolha­tatlan késedelmet szenved, ami­nek több milliós kár lesz a kö­vetkezménye. Ha megyénk termelőszövet­kezeteinek eddigi eredményeit nézzük az időszerű munkákkal kapcsolatban — nem megnyug­tató a kép. A rozsnak nem egé­szen a fele, őszi árpából is alig több annál került földbe, jól­lehet, e két kalászost már el kellett volna vetni. A búza ve­tésének csupán a huszadrésze történt meg. noha e hónap vé­géig arra is pontot kell tenni. Tagadhatatlan, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest jobb a vetés eredménye, ami nagyrészt a nagyobb mértékű nyári mélyszántásnak, a nyár vé­gi munkák jobb szervezésének, s részben a nemrég hullott esőnek is köszönhető, — a kapások beta­karításával viszont — a cukor­répa kivételével — sokkal rosz- szabbul állnak közös gazdasá­gaink, mint tavaly. A burgonya termésének pél­dául esztendeje 75, az idén csak 68 százalékát szedték fel erre az időre. Még rosszabb az arány a napraforgónál és a — mintegy negyedmillió holdon termett — kukoricánál. Az betakarítást! előbbiből egy évvel ezelőtt több mint tízezer, az idén viszont mindössze 4200, kukoricából pe­dig a tavalyi 54 és félezerrel szemben még csak 26 ezer holdról takarították be a ter­mést. A betakarítás lanyha üte­me hátráltatja az őszi mély­szántást is, amelyet az egy év­vel ezelőtti hasonló időszakhoz képest négyezer holddal kisebb területen, 45 ezer holdon vé­geztek el. Semmi nem indokolja a be­takarítás csökkent ütemét, hi­szen az időjárás kitűnően ked­vez e munkának —, sürgeti vi­szont az ütem fokozását, hogy már szüretelni is kell, s jön­nek majd az őszi esők. ame­lyek nagyban akadályozzák az amúgyis elkésett munkák be- befejezését. A nyárihoz hasonló jobb munkaszervezésre van szükség a lemaradás pótlására. Terme­lőszövetkezeteink alkalmazzák az ösztönzés módszereit a beta­karításnál, ami nemcsak a szö­vetkezeti gazdák, hanem csa­ládjuk tagjait is serkent' hogy vegyenek abban részt. A ter­mény szállításához szer zzék. meg jobban a fogaterőt. a. gé­peket pedig a legnagyobb mér­tékben dolgoztassák kettős mű­szakban. Községi tanácsaink is segítse­nek a munkák megszervezésé­ben, a munkaerő egyik tsz-böl a másikba való átcsoportosítá­sában, — a járási tanácsok ha­sonlóképpen vegyenek részt a betakarítás irányításában. Sür­get az idő, minden perc kése­delemnek szövetkezeteink és népgazdaságunk vallja kárát. T. I. , A gyógyítás szolgálatában Dr. Kovács István főorvos, a bajai városi kórház szülésze­tének vezetője, néhány évvel ezelőtt került Bajára. Szerény­ségével. tudásával rövid idő alatt elnyerte a betegek és a kollegák bizalmát, megbecsülé­sét. Abból az alkalomból ke­restük fel, hogy a kórházi alap­szervezet taggyűlésén a járási­városi pártéctekezlet küldötté­vé választották. A főorvos a szülészet egyik kényszerűségből lakásnak ki­nevezett szobájában fogad ben­nünket. — A bajai szülészetet 1938- ban rendezték, az akkor leg­modernebb elvek szerint, még­sem gondoskodtak megfelelő módon az újszülöttekről. Ennek a mulasztásnak pótlásaként avattuk fel most júniusban a harmincágyas újszülött osztályt, amelyet műszaki dolgozóink ké­szítettek a legújabb tapasztala­tok felhasználásával. Az átala­kítás már úgy történt, hogy ott később a koraszülötteket is elhelyezhessük — magyarázza. A létesítmény átadása alkal­mával itt járt dr. Simonovits István egészségügyi miniszter- helyettes, aki megígérte a segít­séget ez utóbbi tervünk valóra- váltásához. A berendezések már ide Is elkészültek, csupán a légkondicionálók felszerelése hiányzik. A főorvos szerényen elhaV- gatja. hogy miiven sok gondot, fáradozást jelentett számára ez a munka. Másoktól tudtuk meg, hogy dr. Kovács István milyen oroszlánrészt vállalt magára a gyermekosztály létesítésénél és hogy azóta is mii ven féltő sze ­retettel gondoskodik az új nem­zedékről. Irányítása alatt a szülészet, nőgyógyászat ered­ményesen látja el feladatát. Kiss Antal melegített levegővel gővel történő aktív ven till áció módszerével naponta 25 tonna ■söveskukoricát lehet megszá- rítanl. A berendezés óránként 30 kilogramm olcsó diesel-üzem­anyagot fogyaszt Dr. Kovács István főorvos és Farkas Róza ápolónő egy újszülöttel. (Lakatos József felvétele.) A premizálás eredménye A tompái határ földjeinek talaja ki. válóan alkalmas szántóföldi növé­nyek termesztésére. Mégis, amikor az itteni Szabadság Termelőszövetkezet vezetői arról beszél­tek, hogy az idén kukoricából el kell érniök a — májusi morzsoltban számí­tott — 16 mázsa át­lagtermést, sokan azt mondták, hogy ez még ezen a jó talajú földön is le­hetetlen. Az aggályoskodók csak azt látták, hogy az elmúlt években a munka sehogy sem akatt iól menni a közös­ben. A vezetőség vi­szont megtalálta a megoldás módját: a közgyűlésen ja­vasolta. hogy a ka­pásnövényék ápolá­sát végző szövetke­zeti gazdák a mun­kaegységen kívül — prémium címén — kapják meg az össz­termés tizedrészét is. Elfogadták a ja­vaslatot, — s az idén egészen más képet mutatott a ha­tár, mint tavaly. Már lemérhető, hogy a kukoricának — májusi morzsoltban számítva — 18—20 mázsa az átlagter­mése. A premizálás­nak köszönhetően a gazdák vállalták azt Is. hogy legkésőbb október 20-ig beta­karítják a kukori­cát, a szárat pedig azonnal levágják, s be is hordják. — Négy éve dol­gozom a szövetke­zetben — mond.ia Pécsi József, az üzemgazdász —. de az idén tapaszta­lom először, hogy a gazdák nemcsak a földjüket, hanem a szívüket is behoz­ták a közösbe. Per­sze, ebben nagy sze­repe van annak, hogy sikerült meg­találnunk a jövede­lem elosztásának legalkalmasabb módját. Jórészt ez segített hozzá ben­nünket a magas át­lagtermés elérésé­hez. A szovjet bú­zából is holdanként 16 mázsa termett de nem fizetett rosz- szul a Bánkúti sem. Cukorrépából meg­lesz a 250 mázsás átlagtermés. Igaz, nem bántunk szűk­markú an a műtrá­gyával sem, s 49 centi mélyen szán­tottuk ez ipari nö­vénynek a talaját.----- aaj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents