Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-09 / 236. szám
I «Mal 1 fco« GONDOLATOK ÉS REMÉNYEK Belelapozva egy kulturális munkatervbe önkéntelenül is felvetődik a gondolat: — hogyan próbál segíteni, változtatni a mulasztásokon, tükrözd-e a lakosság fokozottan jelentkező kulturális igényeit; Kecskemét város 1962/63. évi kulturális életének tervezete — melyet a városi tanács művelődési osztálya állított össze — új, magasabb célok valéraváltását tűzte maga elé. Figyelembe véve az irányelveket, a városi párt- bizottság útmutatásait, felmérve a város politikai, gazdasági helyzetét, a lakosság kívánságait és a lehetőségeket,— a tervezet minden lehető módon a '“jlő- dést kívánja elősegíteni. Pillantsunk csak bele és nézzük meg, hogy az elmúlt évek aránytalanságainak megszüntetésére történt-e és ha igen, milyen intézkedés? Zene Nem szorul külön ismertetésre, hogy a növekvő érdeklődés^ re számot tartó színház, film és az irodalmi alkotások szeretete mellett eléggé elhanyagolt területnek számított, háttérbe szorult nálunk a zene és a képzőművészet. Eddig nem sok gondot fordítottak népszerűsítésükre. Vajon ebben az évben hogyan igyekeznék majd pótolni a mulasztásokat? Elsósorban hangversenyek rendezésével, melyeket világhírű hazai és külföldi művészek vendégszereplése fémjelez. Nyolc nagyzenekari hangverseny lesz a színházban, hat kamarazenei est az Üttörőházban és 4—4 fejtörővel egybekötött ifjúsági hangverseny felső tagozatosok és általános iskolások számára. Május végén Kecskeméten rendezik meg az énék—zenei iskolák első országos fesztiválját, mintegy 20 vendégkórus részvételével. Hangversenyeket rendeznek az Állami Feneiskola növendékei, a kecskeméti énekkarok, a Felsőfokú óvónőképző Intézet és a Katona József Gimnázium tanulói. Nem feledkeztek meg a kórusokról sem A belső nevelőmunka megerősítése mellett 6—6 alkalommal adnak műsort a város üzemeiben, tsz-eiben az öntevékeny énekkarok. Érdekesnek leérkezik a ..Magyar szóval, muzsikával” című zenés ismeretterjesztő összeállítás az Állami Zeneiskola, az Irodalmi Színpad és a TIT-elő- adók közreműködésével, a zenei fejtörő-bajnokság és a hanglemezbarátok alakuló szakköre. Képzőm űr észét A tervben nem feledkeztek meg a másik „mostohagyerekről” — a képzőművészetről sem. Ugyancsak dús itt is a program. Képzőművészeti előadással, vitával és filmvetítéssel egybekötött kiállítások rendezéséről olvashatunk. Ilyen lenne például a Hermann Lápot gyűjteményes kiállítás, „A kecskeméti művésztelep 50 évé”, megyei és pedagógus festők kiállítása és két fővárosi művész alkotásaiból összeválogatott tárlat. Hat vándorkiállítást terveznek 18 üzemben, tsz-ben, hogy itt is felkeltsék a dolgozók képzőművészet iránti érdeklődését. Oj szobrokat állítanak fel a vá/ros több helyén és emléktáblát helyeznek el a kecskeméti munkásmozgalom alapítóinak, az első hivatásos magyar színtársulat tagjainak emlékére, emléktáblát kap Kada Elek szülőháza, K acsoh Pongrác egykori lakásának fala. Szigorúan ellenőrzik. hogy köztérre, középületre kizárólag a Képzőművészeti Alap zsűri bizottsága által jóváhagyott képzőművészeti alkotások kerüljenek. Az esztétikai, művészettörténeti előadások számának emelésén túl fontos szerephez jut a városi „esztétikai bizottság”. Tagjainak kötelességei közé tartozik tanácsokkal, észrevételekkel segíteni a város külső képét kialakító szervek, intézmények munkáját Sajnos, a tervek között — a képzőművészeti munkacsoport mulasztása folytán — sehol nem találni javaslatot arra, hogy milyen módon lehetne elevenné, fejlődőképessé tenni az eléggé vérszegényen működő képzóművészkör munkáját. Ideje lenne már ezen a portán te rendet teremteni ... Anyagi és tárgyi feltételek Átugorva a bíztató képet mutató ismeretterjesztési vagy a felnőttoktatásra vonatkozó terveket és a művészetek többi ágait, vizsgáljuk meg azokat a feltételeket, melyék nélkül a legszebb elgondolások is megvalósíthatatlanok; Vitathatatlan, hogy a város kulturális ellátottsága rendkívül szegényes. Hiányzik egy korszerű művelődési otthon, nincsenek technikai eszközök a 21 ezer lakosú tanyavilág kulturális ellátására, nincs képtár, kiállítási helyiség, szabadtéri színpad. Ebből adódik az az alapvetően fontos követelmény, hogy legalább a Rákóczi úti 3. számú épület nagytermét, esetleg 3—i helyiségét művelődési célokra lehessen felhasználni. A Reszelőgyár területén levő volt munkásszállást külterületi művelődési otthonná kellene átalakítani természetesen a Konzervgyár és a Reszelőgyár társadalmi segítségnyújtására alapozva. A berendezést a megyei és városi tanács biztosítaná. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy központi, városi jellegű feladatokhoz az üzemek, tsz-ek kulturális alapjukból nem nyújtanak támogatást. Jó volna, lehetőséget találni arra, hogy anyagilag támogassanak legalább olyan rendezvényeket, melyek dolgozóikat közvetlenül érintik. Ennek érdekében együttműködési szerződést kellene kötni a művelődési intézmények és az üzemek, tsz-ek között. Nem részletes Ismertetésnek szántuk ezeket a sorokat, inkább tallózásnak abban, hogy mi is a legfontosabb. Megállapíthatjuk, hogy a városi tanács művelődési osztályának terve helyesen foglalja össze e legfontosabbakat. A terv azonban csak terv, s Kecskeméten eddig nem egy ilyen rekedt meg már az indulásnál. A mostani széleskörű társadalmi összefogásra számít a vezetőszervek támogatására, s a legfrissebb tapasztalatok szerint — nem hiába; Igen, mert az MSZMP kongresszusi irányelvei fein vitatták azoknak _a szemét te. akik eddig a művelődés ügyét amolyan mellékes feladatnak tekintették. Bízhatunk tehát a megvalósulásban. Vadas Zsuzsa 14. Aztán elhatározták, hogy terep, szemlét tartanak. Marinak most már eszébe sem jutottak azok a gátló, visszatartó érzések, melyek első alkalommal elöntöt- ték... Nem jöttek rá az első esetben, erre sem fognak rájönni ... S különben is, ha háromnegyed milliót sikerül elhozni, akkor azt elosztják hat felé, s az neki bőségesen elég. Nagyon sokáig. Talán évekig. Többször nem is fog részt venni ilyesmiben Csak most, utoljára Aztán már úgy kiöltözködik, úgy összeszedi magát, hogy élete végéig nem lesz gondja. Szerez majd egy pénzes palit, s elveteti magát feleségül.. Teljesen igaza van a Magdának. Például egy Orvossal... Azt mondják, azok nagyon jól keresnek. Vagy egy kisiparossal... Azokat is felveti a pénz... S amtg ő így ábrándozott, a többiek döntöttek. Megállapodtak; bog- Forral körülnéz. Azt tudták. gy az irodaépület mögött, eg.v különálló kis házacskában húzódik szerénye® az OTP üzemi de mivel együcő- «á§ «£. a hőségben terepszemlét kellett tartani. Néhány nap múlva Mari azzal állt elő, hogy állapotos. A fiúk durván, komolytalanul, röhögve heccelték egymást, hogy vajon ki a gyerek apja. — Te voltál utoljára — heccélte nevetve Csuti Balázst a keszeg formájú Markos. — Az ,nesm számít..: — védekezett Markos Ede, — Ettől még tőled is lehet... Forrai vágta él a vitát: — Egy jó orvost kell szerezni, Az abortus-bizottsághoz nem mehet, meri faggatni fogják, — ®n tudok egyet,,, — mondta Magda. — De az egy ezres. — Na és... — válaszolta Forrai. — Holnap este nyélbeütjük az OTP-t és akkor lesz pénz... Másnap este, ugyanúgy mint az első alkalommal, műszak végén bentmaradtak a gyárban. Elbújtak a mellékhelyiségben, s mikor már mindenki elment, előjöttek. A szükséges szerszámokat egy zsákban hozták. Egyenként átosontak az udvaron; De amikor az OTP kirenlepetve tapasztalták az ablakon át, hogy odabent ég a villany. — Így szokott ez lenni minden bankban — suttogta Forrai a megrémült Marinak. Álkulccsal pillanatok alatt kinyitották a folyosóra nyíló ajtót, de mielőtt beléptek volna, most Is filcpapucsokat húztak a cipőjükre. Ezúttal is Mari kapta a feladatot, hogy az ajtónál leselkedjen és figyeljen. — Bármi van, sziszegj — mondta még Forrai, aztán otthagyták Marit az ajtó mögött. Órák teltek el, s Mari az ajtóban semmi mást nem hallott, mint a fúró halk duruzso- lását. A fiúk odabent „dolgoztak”. Mari most sokkal izgatott tabb volt, mint a gyári pénztár kirablásánál. Akkor ugyanis nem tudta, hogy mi történik, most viszont igen. Ügy érezte, hogy a lábszárát ezernyi tűvel szurkálják. Zsibongott mindene, mellén erős nyomást érzett Egyre idegesebben várta őket. Legszívesebben bement volna hozzájuk vagy elszaladt volna. De egyikhez sem volt mersze. A gyárudvaron mindössze néhány villanykörte égett. A liny a folyosóról az udvarra nyíló ajtó mögött kuksolt és időnként kinézett. Hirtelen összeszorult a torka. Az agya vadul kalapálni kezdett. Az udvarom át éppen az épület felé tartott valaki. Nem tudta, hogy most mit csináljon. Lehet, hogy idejön, lehet, hogy nem. & ha az ablakom át észreveszi, hogy a kivilágított szobában vannak a öóte» Seteaem feeesSeí* Magés Beszélgetés a filmről Pirosbetűs hétköznapok AZ UTÓBBI időben láthattunk néhány új magyar fűmet, amely a „remekmű” igényével készült, aztán zavartkeltő újításaival nagy vihart kavart fel maga körül. E filmek — tényleges és felnagyított hibáik ellenére — azt tükrözték, hogy filmeseink — jól- rosszul megválogatott eszközökkel, főleg az „új hullám” hatására — megújuló, korszerű filmgyártásért küzdenek. Nos, legújabb filmünk, a cseh—magyar koprodukcióban készült — Pirosbetűs hétköznapok — ebből a szándékból semmit nem mutat. Ha rosszul sikerült elődeit nézzük — akkor ez a törekvés jónak lenne mondható, ha viszont a filmet magát — akkor már kevésbé. Voltaképpen nincs olyan része a filmnek, amely bármely szempontból is kifogásolható. Nincs meghökkentő formabontás, nincsenek vadítóan komor konfliktusok —- csakhogy egyáltalán semmi nincs benne. A „hótiszta” történet annyira érdektelen, hogy inkább a polgári szemléletű ifjúsági regények légkörét, de semmi esetre sem mai életünk érzelmi hangulatát idézi. Jana, a prágai zongorista életében először külföldre — Budapestre látogat. Itt éri élete legnagyobb, szívdobogtatóan izgalmat élménye: — szólistaként szerepelhet egy „igazi”, nagy hangversenyen. És hogy a váratlanul rázúduló ünneplés, cigányzenét vacsorák élményén túl valami másból is része legyen, megjelenik az elmaradhatatlan nagy kísértő, a Férfi, aki egyszemélyben férje is az őt oly szívélyesen felkaroló magyar asszonynak, a koncertiroda örökmozgó osztályvezetőjének. JANA SZÉP, vonzó — és ahogy a film eleje sejtetni engedte — házasságát felhő árnyékolja be. A férfi — Gábor Miklós alakítja — mord és hallgatag, de főleg — felesége elfoglaltsága m.iatt — gyakran van egyedül. — Na ebből majd csak kikerekedik valami — gondolja a néző — de feltevésében csalódnia keli A férfi a kezdeti feszengés után — talán ez a rész a legsikerültebb — egy éjszakai mulatóhelyen felenged, hogy aztán a liftben váltott hosszú csók hatására marcangoló önváddal megtérjen feleségéhez. Jana is rádöbben, hogy mégiscsak jobb otthon —, a férj oldalán és szép csendesen hazautazik. Ez bizony kevés, vérszegény anyag egy filmhez. Ráadásul nincs kiaknázva az a rész sem, amikor Jana a számára ismeretlen főváros színeivel, lakóival ismerkedik. A RENDEZŐ, Máriássy Félix eddigi filmjeiben úgy mutatkozott be, mint aki az emberi lélek legapróbb rezdüléseinek ts mesteri kifejezője. Képességeiből ebben a filmjében éppen csak felvillant valamit — és ez tőle nagyon kevés. A tréfa ifj Péntek esténként és szombat délutánokon hangosak a Kunszentmiklósi József Attila Művelődési Otthon termei. Ekkor tartják próbáikat az öntevékeny színjátszó csoportok tagjai, mintegy 50—60 gyermek és 15—20 felnőtt szereplő. Vezetőjük. Galambos Sándor irodalomszakos tanár nemcsak lelkesen, hanem nagy szakértelemmel is látja el feladatát, hiszen most végzi a színjátszó és rendező akadémia második évfolyamát. A gyermekszínjátszók három szakosított csoportra oszlanak. A „Blaha Lujra” kör kimonfciugrott a folyosóra. — Mi van? — suttogta izgatottam. — Jön az udvarom valaki ... — válaszolta izgatottan Mari. Magda gyorsam beszólt a többieknek, s azok is kisurrantak a folyosóra, hogy ott elrejtőzzenek. Mari a sötét folyósáról figyelte a kivilágított udvart és leste, merre tart a férfi. Az éjjeliőr volt. s Mari megkönnyebbült, amikor elhaladt az épület mellett — Elment — szólt a többieknek. Azok pedig visszasdettefc a szobába. Fél óra múlva egy teli zsák pénzzel jöttek ki a folyosóra. Csuti Balázs élőrement, hogy körülnézzem az ajtó előtt, nem jőm-e valaki. Aztán mindany- nyiam kisiettek és elindultak a hátsó kerítés felé, hogy ott kiszökjenek. Ugyanúgy, mint a múltkor, egyenként másztak át a kerítésen. Már csak Element és Csuti voltak a kerítés belső oldalán, amikor váratlanul valaki rájuk kiáltott: ~ Mit csinálnak? Megállni! Klememt és Csuti lábdobogást hallott maga mögött. Forrai még a kerítés tetején volt. gyorsan lenyúlt Csutiért és felhúzta. Aztán Klement kezét fogta meg hogy felhúzza a kerí+és tétjére, de addigra már odaért az éjjeliőr. Még a levegőben elkapta Klement lábát és visszarántotta. A fiú ott állt az éjjeliőrrel szemben, és az idős ember belehajolt az arcába, hogy lássa, id a menekülő. (Vésse következik.* íj mesterei dottan színjátszással, a „Bagoly” és a „Mókus” mesemondással, illetve szavalással foglalkozik. Terveik között szerepel egy — az iskolaév végén előadásra kerülő háromtelvoná- sos mesejáték megrendezése, a gyermek-szavalóverseny lebonyolítása, Kérdezz—felelek-es- tek, Kerekasztal-konferenciák szervezése, Dupla vagy semmi játékok és tréfás vetélkedők. A tréfás vetélkedők érdekessége, hogy itt kerülnek felavatásra a „tréfa ifjú mesterei”, akik tehetségüknek és me- sélőkészségüknek megfelelően arany-, ezüst- és bronzfokozatú — külön erre a célra készített — tréfás emléklap-jutalomban részesülnek. A gyerekek programjában szerepel még a „Nagymamák, nagypapák napjának” és a december 6-1 Fenyőfaünnepnek megrendezése, a nemzeti és nemzetközi munkásmozgalmi ünnepekre való felkészülés ém a művelődési otthon névadójának — József Attilának — emlékére szentéit névadó ünnepség szervezése. A fel nőft-színjátszók két csoportja közül az egyik Afino- genov: Kisunokám című 3 fel- vcxnásos színművét, a másik egy 3 felvonásos zenés vígjátékot tanul be. A két darab előadása után Csiky és Szigligeti legsikerültebb színműveivel szeretnének közönség elé lépni és tervbevették, hogy siker esetén Kunadacson, Kunpeszéren és Kunbábonyhan is bemutatják műsorukat. >■■■■• ata sw m am *v* s Könyvespolc Vadáaz Ferenc; KETTEN A REMETE UTCÁBÓL A regény a 20-as években játszódik. Regényes történelmi dokumentum ez a könyv azoknak az éveknek a harcairól, amikor a Tanácsköztársaság bukása után először lendült fel n munkásság szervezett ellen- illása. A regény tulajdonképpeni hősei kommunista ifjúsági mozgalomban részt vevő fiatalok. akik életük minden szenvedély esséoé cél vesznek részt 0 kor harcaiban,
