Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-05 / 233. szám

19fS. október g, pfnMt 1 Járási-városi párfértekezlet Kiskunfélegyházán A kiskunfélegyházi járási-vá­rosi pártértekezlet 202 küldöt­te és húsz pártonkívüli ven­dége a helyi művelődési ház nagytermében tartotta meg ta­nácskozását október 4-én, csü­törtökön. A pártértekezlet el­nökségében foglalt helyet dr. Molnár Frigyes, a megyei párt­bizottság első titkára, a kiskun­félegyházi járási-városi párt­végrehajtóbizottság tagjai, to­vábbá több ipari munkás és fez-gazda. A tanácskozást Holló Béla, a Járási-városi pártbizottság tit­kára nyitotta meg. A pártérte- faezlet munkabizottságainak megválasztása után a pártbi- rottság beszámolóját Túri Jó­zsef, a járási-városi pártbizott­ság első titkára terjesztette elő. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelveinek tükré­ben sokoldalúan elemezte a já­rás és a város politikai, társa­dalmi, valamint gazdasági éle­tének jelenségeit. Foglalkozott az ipari és mezőgazdasági ter­melés alakulásával, valamint a felvásárlási tervek teljesítésé­vel. Számot adott a járási-városi pártbizottság, valamint a párt­szervezetek három évi munká­járól. a határozatok végrehaj­tásáról, valamint a kulturális nevelő tevékenység eredmé­nyeiről. Az ipar helyzetéről szólva megállapította, hogy az üze­mek, a kisipari termelőszövet­kezetek és a háziipari szövetke­zetek termelése három év alatt 87 százalékkal növekedett. Kis­kunfélegyházán Műanyagipari Vállalat, cipőüzem, azonkívül Vegyesipari Vállalat, Kiskun- majsán pedig Finommechanikai Vállalat létesült. A miniszté­riumi és a tanácsi vállalatok mintegy ötezer dolgozót — 38 százalékkal többet foglalkoztat­nak, mint három évvel ezelőtt. A Vin. pártkongresszus tiszteletére folyó munkai versenyben a járás és vá­ros ipari üzemeiben 1200 dolgozó négy és fél millió forint értékű felajánlást tett. Örömmel jelentette a beszámo­ló, hogy a vállalásokat az üze­mek. azonkívül a termelőszövet­kezetek dolgozói is becsülettel teljesítik. A szocialista cím megszerzéséért 52 brigád verse­nyez és közülük eddig 12 kap­ta meg a kitüntető rangot. Behatóan foglalkozott a be­számoló a mezőgazdaság hely­zetével, a szövetkezeti mozga­lom eredményeivel. Megemlítet­te. hogy a járás összterületé­nek több mint a fele gyenge termőképességű .homok. vag:> egészen terméketlen futóho­mok. Ezeknek a talajoknak egv részét, mintegy 10 ezer hol da* szőlő és gyümölcs telepítésével a többit pedig megfelelő _ ho­moki gazdálkodás kialakításá­val kívánják hasznosítani. Hangsúlyozta az előadó, hog’ kedvező előfeltételt terem­tett a homok hasznosításá­hoz. a terméshozamok nö­veléséhez a termelőszövet­kezeti mozgalom győzelme. Jelenleg a járásban 32 termelő- szövetkezet, 30 termelőszövet­kezeti csoport és egy szakszö­vetkezet működik. Az állami gazdaságokkal és erdőgazdasá­gokkal együtt a szövetkezeti gazdaságok a járás szántóterü­letének 95 százalékát művelik. A mezőgazdaság szocialista átalakításával egyidejűleg si­került bizonyos mértékig a ter­méshozamokat is növelni és némileg fejlődött az állatállo­mány is. Az elmúlt évben a termelő- szövetkezetek és tszos-k már 1900 hold szőlőt és gyü­mölcsöst telepítettek, az idén pedig további 2000 holddal gyarapítják a já­rás szőlő- és gyümölcskul­túráját. Most 2200-zal több sertés, 3700- zal több szarvasmarha és 80C0- rel több juh van a járásban, mint a legutóbbi pártértekez­let idején volt. A feladatokat ismertetve az előadás foglalkozott a termés­hozamok növelésének tenniva­lóival és külön felhívta a fi­gyelmet a gyenge termelőszö­vetkezetek. megerősítésére, gaz­dasági, valamint politikai meg­szilárdítására. Megemlítette, hogy az elmúlt évet még nyolc termelőszövetkezet zárta mér­leghiánnyal. A járási, valamint városi párt- és gazdasági vezetők fő gondja most a gyengén gazdálkodó szövetkezetek­nek a közepesek színvona­lára, a közepeseknek pedig a jól gazdálkodók színvonal iára való fejlesztése. A gyenge termelőszövetkeze­tekben a pártbizottság javasla­tára az elmúlt években hatvan dotációs mezőgazdasági szak­ember helyezkedett el. közülük 14 elnöki, 32 agronómusi és 14 könyvelői munkakört tölt Á mezőgazdaság helyzetének és feladatainak elemzése után a kulturális nevelőmunka ^ered­ményeit összegezte az előadás, majd a pártélet időszerű kér­déseit ismertette. Megállapítot­ta, hogy a járás pártszervezetei az elmúlt három évben ered­ményes munkát végeztek. Egész­ségesen gyarapodott a taglét­szám, növekedett a mezőgaz­dasági foglalkozású párttagok aránya. Erősödödtt a párt szervezeti és ideológiai egysege, növe­kedett a párttagok marxis­ta—leninista képzettsége. A küldöttválasztó taggyűlé- rk tapasztalatairól szólva meg- .Alapította, hogy azok a párt- tegság nagyfokú felelősségérze­tét és a párthatározatok vég­rehajtásáért folyó áldozatos, ’elkes munkáját tükrözték. A pártszervezetek tevékeny­ségében érvényesülnek a párt­áiét lenini elvei, a demokra­tikus centralizmus és a kollek­tív vezetés. A pártái apszervezetekben egységes, felszabadult, al­kotó légkör uralkodik, a párttagok bátran bírálják a mulasztásokat, az előfor­duló hibákat, a vezetőségi üléseken és a taggyűléseken alkotó vitában határozzák meg a tennivalókat. Nem hagyta azonban sző nél­kül a beszámoló a helyenként előforduló visszásságokat sem. Megemlítette, hogy az egyik pártszervezetben voltak olyan párttagok, akik a párttaggyűlé­sen megszavazták a határoza­tot. később azonban semmit sem tettek annak végrehajtása érdekében. Bírálta az olyan je­lenséget is, hogy néhány he­lyen még most is csak a párt­titkár , vagy a vezetőség né­hány tagja végez pártmunkát. Ismertette a kommunisták gazdaságszervező tevékenysé­gének eredményeit is. A párt­szervezetek figyelmének köz­pontjában egyre inkább a ter­melés elősegítése, a gazdasági feladatok megoldása áll. Mind­ez helyes, azonban előfordul, hogy egves párt- vezetők a gazdasági felada­tokra hivatkozva elhanya­golják a politikai munkát. Az előadás hansgúlyozta, hogy a pártszervezetek akkor jár­nak el helyesen, ha a gazda­sági feladatok megvalósítását a politikai munka eszközeivel se­gítik elő. Ezután a párt és a tömegek kapcsolatának alakulását ele­mezte a pártbizottság beszámo­lója. Örömmel állapította meg, hogy a kommunisták és párton- kivüliek összefogása egyre szo­rosabbá válik. A kommunisták a lakosság érdekében végzett áldozatos munkájukkal meg­nyerik a tömegek bizalmát és a oártonkívüliek is felismerik, hogy szükségük van politikai vezetőre. A párt és a tömegek erősödő kapcsolatának példája­ként említette meg, hogy az elmúlt hetekben megtartott pártnapokon több mint négy­ezren vettek részt a járás köz­ségeiben. Befejezésül a járási pártbi­zottság iránvító tevékenységé­ről és a tömegszervezetek párt­irányításának tapasztalatairól adott számot a beszámoló. A járási pártbizottság refe­rátumának előterjesztése után a revíziós bizottság jelentését Baunoch György adta elő. Mindkét beszámolót vita kö- veette. A vita során felszólalt Budai József, a KISZ járási bi­zottság titkára, Veres Sándor, az alpári Búzakalász Tsz elnö­ke, Benke László, a Kiskunfél­egyházi Műanyagfeldolgozó Vállalat főmérnöke, Lakó Lász­ló, a gátéri Aranykalász Tsz mezőgazdásza. Tóth Józsefné. a nőtanács járási titkára. Budai Imre, a kunszállási általános Is­kola igazgatója, az Űj Világ Tsz párttitkára. A délután folyamán felszó­lalt Varga Antal, a kiskunmaj- sai községi pártbizottság tit­kára, Szeri István, a pálmonos- tori Béke Termelőszövetkezet elnöke, Orbán Miklós, a Kis­Négryexer óra társadalmi munka Új gyár születik Kiskunhalas határában A Kiskunhalasi Faipari Vállalat, a gépállomás és a vasútállomás által határolt mintegy hat és fél katasztrális hold terület képe szinte máról holnapra teljesen megváltozott. Az egy hónappal ezelőtti rét­es burgonyaföldek helyén cső­vázak, téglapillérek, állványok, vasszerkezetek és dunakavics- halmok között, a serényen dol­gozó építőipari szakmunkások keze nyomán kezd kialakulni a Kiskunhalasi Vastömegcikk- ipari Vállalat út telephelye. Túljutottak már a két 62 mé­ter hosszú nagycsarnok alapo­zási munkáin, jelenleg a pillé­rek és a felmenő falak készül­nek. Befejezték az 56 méter hosszú raktár csővázának fel­állítását. folyamatban van a 46 méteres kisebb csarnok idomvázainak szerelése, kijelöl­ték az öltöző és fürdő alapjait is. Ebben az évben a több mint kétmillió forint beruházási hi­telből december első napjaira az épületeknél olyan készült­ségi fokot kell elérni, hogy a külső ipartelep gépeinek egy részét már el tudják helyezni új helyükön. Tehát az idő sürget. Mucsi József építésvezető és Gyóni Dávid technikus irányítása mel­lett az építőbriaád igyekszik minden percet kihasználni, te­kintettel arra, hogy az időjá­rás bármikor esősre fordulhat. A tervek határidőre történő megvalósítását anyagproblémák; hátráltatják. A folyamatos fala­záshoz naponta 40 ezer darab mészhomok-tégla kellene, ce­mentből egyelőre 200 mázsára volna szükség. Megoldatlan még a homok szállítása is. Nincs megfelelő szállítóeszkö­zük. A pillanatnyi nehézségek azonban nem kedvetlenítik ed az építőket. Bíznak abban, hogy az illetékesek által meg­ígért támogatás eredményeként sikerül a , kedvező időjárást a maguk javára hasznosítani és a határidőket betartani. De nemcsak a hivatalos éoí- tők, hanem a vállalat doi^/ói is kiveszik részüket az úi 'e- leohely építéséből. A VTTI. pártkongresszus tiszteletére ifi­dig négvezer munkaóra*- aján­lottak fel, amelyből Korás István brieádja 500 órával az ipari tanulók pedig 400 órával vannak az elsők között. A Viíradi-br'grd 92 idomvázas kiscsarnok vasszer­kezeti munkáit, a festőbrigád az elemek lefestését kívánja idő előtt elvégezni. Az ipari tanulók 400 négyzetméter vas­ablakhoz szükséges anvag lesza- bását és összeállí*ását szintén társadalmi munkában oldiák meg. Ugyancsak társadalmi munkában készül a 700 méter földút is. Gacsályi István Ssűrőhetét PVC-ből Ahogy fejlődik a műanyag- gyártás, úgy jelentkezik újabb igényekkel az ipar és a kereske­delem a feldolgozó vállalatok­nál. A Műanyagipari Kutató In­tézet a közelmúltban kísérletez­te ki a kemény PVC-ből készít­hető speciális szűrőbetéteket és szürőlapoka/t. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az említett lapok és betétek üzemanyag szűrésére, levegő tisztításra egy­aránt használhatók. Tömegter­melésüket ezért szorgalmazzák. A feladattal Kiskunfélegyházán a Műanyagfeldolgozó Vállalatot bízták meg. Az üzemrész épüle­te már elkészült. Jelenleg a gé­pek, elektromos kemencék és más berendezések szerelésén dolgoznak. A szűrőbetétek és la­pok sorozatgyártását még Októ­berben elkezdi a vállalat; Eredményes vetélkedés A. császártöltési Kossuth Ter­melőszövetkezet három brigád­ja és ezek munkacsapatai kö­zött nemes versengés folyik: ki tud nagyobb hozamot elérni a saját munkaterületén, mind a szántóföldön. mind a szőlőter­mesztésben és az állattenyész­tésben. Az élre kerülő brigád és mun­kacsapatai külön erre a célra meghatározott összegű prémiu­mot kapnak. A versenynek már eddig is XXöOOOC*OOCjO< x ooooo Több figyelmet a A Kisipari Szövetkezetek Köl­csönös Biztosító Intézetének vá­lasztmánya tegnap ülést tartott Kecskeméten. Az értekezlet napi rendjén az első félévben vég­zett munka szerepelt, különös tekintettel a balesetvédelemre. Dr. Haág János ügyvezető el­nök beszámolójában hangsúlyoz­ta, hogy 1961. első félévéhez vi­szonyítva sajnos, nem változott igen szép eredményeik köszön­hetők. Jó terméssel fizetett pél­dául 75 holdon a fűszer- és 17 holdon a csemegepaprika. Az állattenyésztésben a malacsza­porulat megközelítette a tízes átlagot. Látva az eredményeket,- a szövetkezet három traktorosa is versenyre hívta egymást. A vetélkedésnek bizonyára ré­sze lesz abban, hogy a munka­egység tervezett értékét, a 32 forintot elérik a Kossuth Tsz- ban. munkavédelemre a baleseti statisztika, sőt a ki­esett munkanapok száma éppen a súlyosabb balesetek következ­tében hatszázzal emelkedett. A vita végeztével a Bács-Kis- Icun megyei KISZÖV és a KSZKBI tíz tagú bizottságot alakított a munkavédelmi elő­írások valamint az oktató-neve- 'őmunka végzésének fokozott el­lenőrzésére. kunfélegyházi Gépgyár igazga­tója, dr. Molnár Frigyes a me­gyei pártbizottság első titkára (felszólalására lapunk szombati számában visszatérünk), Kohut Béla, a Kiskunfélegyházi Bá­nyászati Berendezések Gyára pártszervezetének titkára, dr. Cseh László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titká­ra, dr. Dobos Ferenc, a Kis­kunfélegyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnö­ke. Bodnár András, a kiskunfél­egyházi Dózsa Termelőszövet­kezet elnöke, Harsányi Lajos, a kiskunfélegyházi Petőfi Gim­názium igazgatója, Máté István, a kunszállási Alkotmány Ter­melőszövetkezet elnöke. Kuni ez János, a jászszentlászlói általá­nos iskola igazgatója. A vita lezárása után a párt- értekezlet titkos szavazással megválasztotta a járási-városi pártbizottság 41 tagját, valamint 13 póttagját, és a járási-városi revíziós bizottság kilenc tagját. A megyei pártértekezletre ugyancsak titkos szavazással 42 küldöttet választottak. A pártértekezlet befejezése után a járási-városi pártbizott­ság ülést tartott, amelyen meg­választotta a 11 tagú járási-vá­rosi párt-végrehajtóbizottságot. Túri Józsefet a járási-városi pártbizottság első titkárává, Holló Bélát és Ispánovics Már­tont a járási-városi pártbizott­ság titkárává választották meg:

Next

/
Thumbnails
Contents