Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-05 / 233. szám

4 sSdai ft Nem reszortmunka a művelődésügy ii MSZMP kongresszusi Irányelvei a termelési felada­tok mellett a szocializmus fel­építésének Igen fontos tényező­iéként jelölték meg a kulturális feladatokat. Ipari és mezőgaz­dasági termelésink a modern technika alkalmazása nélkül nem juthat el arra a színvo­nalra, amellyel biztosítani tudja az árubőséget, a társadalom szük­ségleteinek maradéktalan kielé­gítését. A kulturális feladatoknak a termelési feladatok mellé ál­lítása, 3 termelést feladatok rangjára emelése új munkastí­lust Ír elő a tanácsapparátus számára Is. Mit jelent ez, ho­gyan készülnek fel rá a ta­nácsvezetők — erről beszélget­tünk Bene Andrással, a Kecs­keméti Járási Tanács VB. elnö­kével. — Előre kell bocsátanam — mondotta —, hogy nálunk ez már nem egészen új, a műve­lődés ügyét eddig is fontosnak tartattuk, én magam közvetle­nül is felügyeletet gyakoroltam a művelődési osztály felett. Az irányelvek azonban pontosab­ban jelölték meg számunkra a célt, amely úgy foglalható ösz- sze, hogy a művelődésügy tá­mogassa a termelési feladatok végrehajtását, elsőrendű célja, hogy biztosítsa a termelés szak­ember-szükségletét, s ugyanak­kor emelje a lakosság egészé­nek műveltségét és szaktudá­sát. — A kecskeméti járásra nagy feladatok várnak az ötéves terv során — folytatta Bene András. — 1965-ig hét és félezer hold szőlőt telepítünk és 4220 hold gyümölcsöst Már maga a tele­pítés is. s utána e hatalmas te­rületek szakszerű megművelése sóikkal több szakembert kíván, mint amennyi Jelenleg rendel­kezésünkre áll m MUyeo I jelenlegi helyse*» — A tsz-elnökűk háromne­gyed részének megvan a nyolc általános iskolai végzettsége. Egyre többen szerzik meg a középiskolai, technikumi vég­zettséget is. ennek az ütemé­vel azonban nem vagyunk meg­elégedve Még kevésbé az úgy­nevezett középkáderek, a bri­gád- és munkacsapat-vezetők felkészültségével. Az első fel­adat tehát számukra megadni • tanulás lehetőségét és termé­szetesen ugyanakkor megköve­telni tőlük, hogy képezzék ma­gukat m Rendben van-e ebben * *•­fefntetben a felső vezetés? — A tanács mezőgazdasági osztályán átszervezést hajtot­Könyvespolc Bíró József: A GYÜMÖLCS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉRTÉKESÍTÉSRE tunk végre* s ma már az osz­tálynak egyetlen olyan mun­katársa sincs, aki ne rendel­kezne technikusi, vagy agrár­mérnöki végzettséggel, illetve ne tanulna valamelyik felsőfo­kú intézményben. OJ munka­kört is szerveztünk a mezőgaz­dasági osztályon, • beállítottunk egy propagandistát akinek a tanfolyamok, előadások és az oktatás szervezése a feladata. Elégedettek lehetünk a fejlő­déssel is, amely a tsz-vezetők, agronómusok, könyvelők köré­ben tapasztalható. Sajnos, azon­ban az elgondolásaink, a ter­veink nem jutnak el mindig a tagsághoz, a szövetkezeti gaz­dák nem látják a rájuk háruló feladatokat, az új lehetőségeket, egyszerűen azért mert nincs meg hozzá a felkészültségük. „Lent” tehát még nagyon sok teendőnk van. s» Melyeik esek» — Be kell vonnunk minden­kit a szervezett oktatás külön­féle formáiba. A legfontosabb, hogy a negyven éven aluliak lehetőleg valamennyien végez­zék el a nyolc általánost. A járás lakosságának nagy több­sége él tanyán, s igen sokan vannak olyanok, akik nem fe­jezték be az általános iskolát a tanköteles korban. A másik irány: a szakismeretek fejlesz­tése az ismeretterjesztés útján. Tsz-akadémiákat kell szervez­nünk és szaktanfolyamokat Már edig is nagy sikerrel foly­tak ilyen tanfolyamok Tisza- kécskén, László falván, Lakitele­ken, Izsákon és Lajosmizsén. KI fogjuk terjeszteni a munkát a kisebb községekre is és ez­után még nagyobb gondot for­dítunk arra, hogy az ismeret- terjesztés a helyi termelési fel­adatok szolgálatában álljon. Még tavaly is sok helyen sablono­sak voltak az előadássorozatok témái és nem mindenütt vol­tak megfelelő felkészültségűek az előadók sem. Számítunk itt a helyi értelmiség fokozottabb támogatására, nemcsak a pe­ls. így az orvosokra, állator­vosokra. Segítséget kapunk ugyanekkor a járás területén működő tudományos intézmé­nyek munkatársaitól is. Tapasz­talataink szerint az értelmiség ma már szívesein bekapcsolódik a népművelő munkába, külö­nösen Laki teleket említhetném jó példaként. — A tteptemberbcn etfcCsxffii bá­tyi művelődén tervek hogyan tük­rözik ezeket a törekvéeeketl — A kulturális tervek még az előző évben is gyakran nem a község tervei voltak, csupán néhány pedagógus elgondolásait foglalták össze. Az idén gyöke­res változás tapasztalható, mert a megyei kulturális bizottság irányelvei alapján a helyi ve- .zetés arra törekedett, hogy széleskörű munkával készülje­nek tartalmazzák a művelődés aktivistáinak elgondolásai mel­lett a tanács és a párt prog­ramját is. Van ugyan egy-két hely, ahol még most sem ér­tették meg ennek a jelentősé­gét, itt felülvizsgáljuk és át­dolgoztatjuk a terveket Elége­dettek vagyunk a bugaciak munkájával, ahol már tavaly is a termelési feladatokra épí­tették a művelődési munkát, s ennek következtében a lakos­ság érdeklődése igen élénk volt iránta. — Napjainkban szemlátomást nő az emberek műveltsége, fok­ról fokra átalakul tudatuk, s ma már a tanya embere sem ól olyan elszigeteltségben, mint néhány évvel ezelőtt. Az emlí­tett hibák éppen azért ismer­hetők fel olyan világosain, mert ezek a lemaradók nagyon messze kerültek a többségtől. Amikor az egységes paraszti osztály kialakításáról beszélünk, bátran állíthatjuk, hogy a fa­lusi tanyai lakosság zöme gyors léptekkel halad előre ebben a tekintetben. Ma már gyökere­sen megváltozott a munkához, a közös vagyonhoz való viszony. Minél műveltebbé válik a la­kosság annál szilárdabb lesz a világnézete és eredményesebb a munkája a termelésben. A tanácsapparátusnak, a pártszer­veknek ezért a termeléssel egyenrangú feladata a művelő­dagögusafcra, _______________ ga zdászokra és a helyi Haza- désügy — fejezte be nyilatk< fias Népfront szervezetekben | zatát Bene András elvtárs, dolgozó egyéb értelmiségiekre M. L. Amíbora pinrtc nmn ti szamlaízio imBfGfNyc (Mezőgazdasági Kiadói Gyümölcstermesztésünkben az utóbbi években elsősorban mennyiségi, de — a korszerű művelési és ápolási módok el­terjedése következtében — lé­nyeges minőségi javulás is ta­pasztalható. A nagyüzemi gyü­mölcsösök területének bővülé­sével mind több árugyümölcs jut. a bel- és külföldi piacokra. A termelés fejlődését követte szocialista kereskedelmünk megerősödése is. Napjainkban a gyümölcs osztályozása, cso­magolása is egyre inkább a termelő gazdaságok feladatává válik. Ennek helyes módszereit alkalmazva, a gazdaságok ma­gasabb jövedelmet érnek el, a fogyasztóhoz pedig több és jobb gyümölcs jut. Eri a célt segíti elő ez a — HUNGAROFRUCT Kiskönyvtár-sorozatban megje­lent — szakkönyv, amely bő fényképanyaggal szemlélteti és teszi közérthetővé a szövegében feldolgozott témát. A TANULÓK VILÁGNÉZETI ÉS ERKÖLCSI FEJLŐDÉSE A k*teí »esltsésret kíván nyújtani M általános és középiskolai peda­gógusoknak a Jelenleg készülő ma­gyar nevelési terv alkalmazásában. A kötetben szereplő anyagok képet ■«Mir a tanulóifjúság erkölcsi tu- In■! magatartásának- szintjéről, il. Másnap, ahogy betette a lábát a gyárkapun, úgy érezte, mint­ha kiáltó bélyeg lenne a homlo­kára sütve. Mindenkinek az ar­cán valami gúnyos mosolyt vélt felfedezni, sejtelmes, jelentőség­teljes pillantásokat hámozott ld az emberek tekintetéből. Az öl­tözőben összetalálkozott Magdá­val, de rá sem néztek egymás­ra. Szaladt a munkapadjához és úgy beletemetkezett a munká­ba. hogy óráikig fel sem nézett. Pedig az üzem olyan volt, mint egy megbolydult méhkas. Már mindenki tudott arról, hogy az éjjel kirabolták a pénztárt, el­vitték a munkások fizetését. 8 így a kifizetés egy napot késni fog. Sokan káromkodtak, egye­sek nevettek, mások pedig kö­zömbösen adták tovább az újabb és újabb híreket. Többen már tudni vélték azt is, hogy ki volt a tolvaj, mennyit vitt el. mikor járt itt, hogyan jutott be. De Mari bármennyire is beletemet- kezott a munkába, a hírek hoz­zá Is eljutottak. Kimérten váLa­szol gatot.t, mint akit az egész história egy szikrányit sem ér­dekei. Fellegi Feri szállította ne­ki az újabb és újabb híreket. — Ari mondják, hogy egy milliót vitt el a tolvaj. ,. — Ha a fizetést megkapjuk. ■kkor aztán engem igazán nem érdekel — felelte Mari, — Hát azért mégis. Hogy-hogy nem érdekel? Téged is megká­rosítottak! Azt is mondják, hogy már nyomon vannak... Rövi­desen elfogják őket... A lány felkapta fejét Idege­sen kérdezte: — Milyen nyomon? *— Hát azt nem tudom — vá­laszolta Feri — de mindeneset­re a nyomukban vannak. — Szerinted ki lehetett az? kérdezte a lány. — Csak innen az üzemből va­laki .., Olyan, aki ismeri a já­rást, tudja, hogy mi hol van. ho­vá hogyan kell bejutni. Mari egyre idegesebb lett. A fiú is észrevette. — Mi van veled? — A, semmi... Csák ezt a vacakot nem tudom meghúz­ni... Már ötödször próbálom .,. Feri közelebb lépett, kivette Mari kezéből a munkadarabot és segített neki ... A lány munka titán úgy sza­ladt haza. mint akit kergetnek Egyenesen a ruhásszekrényéhez futott. Megtapogatta a csoma­got és megnyugodva állapította meg, hogy a pénz á helyén van. De nem merte elővenni. Most még nem lehet semmit sem köl­teni, majd ha már elfelejtik az ügyet.., Átöltözött és szaladt SAS Őszi megyei Harmadik éve már, hogy a SZŐ VOSZ kezdeményezésére a kulturális évad kezdetén — ok­tóberben és novemberben — * Földművesszövetkezetí. Könyv- terjesztő Vállalat őszi könyvhe­teket rendez. Megyénkből ezeket a könyv­heteket a Könyvbarát Mozga­lom keretében rendezik, s ez igen nagy segítséget ad a ki»- létszámú könyvesboltok dolgo­zóinak. hiszen a mozgalmat a Hazafias Népibont és a nőtanács is patronálja- Ezenkívül jelentős anyagi és erkölcsi támogatást nyújt a megyei könyvtár és a tanácsi könyvtári hálózat. Eb­ben az évben a szakszervezetek részéről a KPVDSZ kulturális bizottsága is bekapcsolódott a munkába. Mi az őszi megyei könyvhetek megrendezésének célja? Minél több és minél jobb könyvet eljuttatni a falusi dolgozókhoz, minden falusi házba. A földmövessaövetkeaefcek já­rási ás megyei irányító szervei negyedévről negyedévre figye­lemmel kísérik az egyes közsé­gek könyvforgalmát, pontosan nyilvántartják a megvásárolt könyvek egy főre eső összegét, s tapasztalatok szerint a járáso­kon belül is több száz százalé­kos eltérés mutatkozik a közsé­gek között Sok még a fehér folt sok az olyan ház és tanya, aho­vá nem jutott el a könyv, abból az egyszerű okból, hogy nem is vitte oda soha senki Ezeknek a fehér fáitoknak as eltüntetése a végső eél, amit a könyvbarát mozga­lom az idei őszi megyei könyvhetek alkalmával el szeretne érni Áz eszközök közül a házról házra árusítást és az író-olvasó találkozóikat kell megemlítenünk. A házról házra árusítás társa­dalmi munka, sokkal több. mint egyszerű kőmyvéladás. A Haza­fias Népfront, a nőtanács, a földművesszövekezef és a könyv­tári aktívák az úttörőkkel kar­öltve egy-egy könyvterjesztő va­sárnapon felkeresik a községek dolgozóit otthonukban s könyvet ajánlanak megvételre. Nagyon gondosan kiválasztott kömy­Magdáékhoz. Az elvált szintéin otthon volt. Ott voltak a fiúk is. Amikor Mari' megér­kezett. megrohanták a többiek, hogy milyen új híreket tód. Kölcsönösen elmondták egymás­nak. és nevettek. De érezni le­hetett ezen a nevetésen az eről- tetettséget, azt, hogy tulajdon- képen csak önmagukat akarják megnyugtatni. Mindegyikükben ott lappangott a félelem: mi lesz. ha rájönnek? Még Forrai is iz- gatottabb volt, mint egyébként Csak Mari állt nyugodtan kö­zöttük. Ez a fiatal leány az egyik szélsőségből a másikba csapott. Most például azon törte a fejét hogyan költhetne máris a pénzből. — Gyerekek, én addig egy fillért sem tudok elkölteni, amíg a nagybátyáméknál la­kom — szólalt meg. A többiek egymásra néztek és egy rövid ideig hallgattak. Aztán Magda szólalt meg. — Költözz el... Ide hozzám... Jól megleszünk ketten... Mari nem szólt egy szót sem. hanem felállt és elindult az ai- tó felé. — Hová mégy? — csattant rá Forrai. — Haza ... Ideköltözöm .., Most... A lány hazafelé tartva azon töprengett mit fog mondani Lajos bácsinak és Klári néni­nek. De mivel semmi okos nem jutott az eszébe, rábízott min­dent a véletlenre, majd csak eszébe jut valami, amikor La­jos bácsiék elé áll. Klári néni éppen vacsorát fő­zött, amikor a lány megérke­zett Mari odasündörgött hozzá. — Elköltözöm... — mondta halkan. könyvhetek veket, hogy mindenki as igé­nyeinek; és ízlésének megfelelőt vásárolhassa. Bácsalmáson. La­kiteleken, Kunszentarüklóscme Kiskunfélegyházán, Nagybaraca- kán, általában ott, ahol gondosan készítet« ték elő as ilyen akciókat, a mólt évadban jelentős ered­ményeket értek cL Sajnos, azonban sok olyan páfe da is akad. ahol csak formált- sár rendeztek ilyen akciót, igen sovány eredménnyel, A másik eszköz, and a tehet könyvterjesztést hathatósan se­gíti, az író—olvasó találkozók megrendezése. Az idén a könyv­hetek alkalmával jő néhány Kossuth-diri« fed* költő látogat el megyénk váé rosaiba és községeibe, Dorvot József, as Írószövetség elnöke Nagybaracskán és Bács- bokodon. Szabó Pál Dunavecsén, Tamási Áron Kecelen és Kis­kunfélegyházán, Orbán Ernő Szánkon, Vau István Kiskun­halason és Jánoshalmáin, Veret Péter Kecelen találkozik az ol­vasókkal. Eljönnek hozzánk mái neves írók is: Solymár József K unszentmiklóson és Bátyái» Hajnal Gábor, a kecskeméti já­rásban vesz részt író—olvasó ta­lálkozókon. Ez a felsorolás még nem teljes és várhatólag bővül­ni fog. Szerepelnek ezeken as irodalmi estéken a Kecskeméti Katona József és a Bajai Tóth Kálmán Irodalmi Társaság kö­rül tömörült írók és köttök te Végül ida kívánkozik követett- dő példaképpen a Kisköröd! Földművesszövetkezet kezdemé­nyezése: meghívták ugyanié tfg napra Tamási Aront a fflHd- művesszövetkeaetí és szakszö­vetkezeti munka ismiűmótny«v>A- sára. A könyvterjesztő hálózat bfl választékkal készül fel az őszi megyei könyvhetek tebonyoUtá. sár«. A patronáló roerwA übh» fogásán, » könyvtarát moz­galom aktívahálózatának jé munkáján, községenként a gondos szervezésen múlik, hogy november végén sfkerref záruljanak a* megyei könyvhetek. Dr. Jakab Jen« Klári néni felkapta « fajik — Hová? Miért? — Mert nem érzem itt jtf magam... — Szó eem lehet rdte! Kn­Joa, gyere csak ki... A konyhaajtóban avgjámf Lajos bácsi. — Hallod? Mari el akar fcN­töznl... Nem érzi jól maett közöttünk... A taknyosi — De miért? Nem kapsz meg mindent? Bántunk? — Ügy kezelnek engem, mint egy taknyos gyereket... Most is mit mondott Klári néni? Tak­nyos. Pedig én egy felnőtt, dol­gozó nó vagyok, önálló akarok lenni. — Megígértük a szüleidnek) hogy vigyázunk rád... Szó sem lehet róla, hogy elköltözz... — próbált véget vetni a vitának Lajos bácsi. De Mari nem szólt egy szót sem, hanem elindult a szobá­jába és csomagolni kezdett. A két idősebb ember kicsit ma- gatehetetlenül nézte a lányt, amint összepakolta a holmiját Könyörögni próbáltak neki. —• Értsd meg, hogy nem en­gedhetünk el... A te érdeked is, hogy rendes helyen lakjál... Itt egy fillért sem kell fizetned. Meg fogod bánni... Ne menj el... De Mari nem válaszolt, ha­nem tovább csomagolt Ami­kor elkészült, odalépett Klári nénihez, flegmán megcsókolta, aztán Lajos bácsit is és elin­dult. Lajos bácsi az előszobá­ban erővel akarta visszafogni. De a lány kitépte magát és ek­kor Lajos bácsi is rájött, hogy ez semmit sem ér. A lánv után nézett... (FolytatjukJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents