Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
?. »Mal 1962. október 28, vasárnap AfeS szelet vet • • • Letartóztatták a Spiegel szerkesztőségét Hruscsov és Kennedy kedvese válasza U Thant ú|abb üzenetére NEW YORK. (MTI) TI Thant ügyvezető ENSZ- főtitkár a kubai válság megoldása céljából folytatott diplomáciai tevékenysége során csütörtökön újabb üzenetet intézett Hruscsovhoz és Kennedy- hez, kérve, hogy kerüljenek el minden szembetalálkozást a karibi térségben, mert különben tönkreteszik az általa megkezdett előkészítő tárgyalások sikerének lehetőségeit. Az üzenetben Hruscsov miniszterelnököt felkéri, adjon utasítást a Kuba felé tartó szovjet hajóknak. hogy korlátozott időre tartsák távol magukat ..a fel- tartóztatási területtől”, hogy lehetővé váljék egy esetleges megállapodás módozatainak megvitatása. A Ken nedvhez intézett üzenetben U Thant tájékoztatja az amerikai elnököt a Hrus- csovnak küldött üzenet tartalmáról. majd felkéri, hogy adjon utasításokat a karibi térségben tartózkodó amerikai hajóknak, kerüljék el a közvetlen szembetalálkozást a szovjet hajókkal, s így „csökkentsék a minimálisra a kellemetlen incidensek kockázatát”. Hruscsov válaszát Zorin szovjet külüevminiszter-helyettes pénteken adta át U Thantnak. A válasz szerint a Kuba felé tartó szovjet hajók utasítást kaptak, hogy a főtitkár javasltának megfelelően tartózkodjanak távol a feltartózta tási térségtől. Hruscsov azonban hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés csak átmeneti jellegű lehet. Kennedy Stevenson útján juttatta el pénteken válaszát U Thantnak, s ebben kijelenti: ha a szovjet kormány elfogadja és teljesíti az ön kérését, biztosítja önt. hogy az amerikai kormány is ezt teszi, s utasítást ad a karibi térségben tartózkodó hajóinak, tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy elkerüljék a közvetlen összetalálkozást a szovjet hajókkal. U Thant a pénteki nap folyamán a diplomáciai tárgyalások egész sorozatát folytatta. WuMfti Koppenhágában, az amerikai nagykövetség előtt, 9 Kába elleni blokád miatt. Zorin szovjet külügyminiszter- helyettes kétszer is felkereste a főtitkárt:. Rajta kívül tárgyalt még U Thant Steven- sonnal és az amerikai ENSZ- küldöttség több más tagjával, valamint Inchaustegui kubai küldöttel és Khemisti algériai külügyminiszterrel. Légifelvétel a kubai guantanamói amerikai támaszpontról, a Kuba elleni súlyos provokációk színhelyéről. N. Sz. Hruscsov üzenete Kennedyhez MOSZKVA. (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök üzenetet intézett Kennedy amerikai elnökhöz. A szovjet kormányfő kijelenti. hozzájárul ahhoz, hogy kivonják Kubából mindazokat az eszközöket, amelyeket az Egyesült Államok elnöke támadó jellegűnek tart. Megjegyzi, hogy a hasonló természetű amerikai eszközöket ki kell vonni Törökországból. Nyikita Hruscsov kijelenti, hogy a Szovjetunió a Biztonsági Tanács kereteiben ünnepélyes ígéretet tesz, hogy tiszteletben tartja Törökország határai sérthetetlenségét és szuveré- nitását, nem avatkozik belügyelbe, nem hatol be területére. Ugyanilyen értelmű kijelentést tegyen a Biztonsági Tanács keretein belül az Amerikai Egyesült Államok Kubával kapcsolatban. A szovjet kormányfő kifejezi készségét, hogy megfelelő utasításokkal küldi az ENSZ-be a Szovjetunió képviselőjét. Furcsa gesztus ötven magyar békeharcos furcsa .kalandjától” volt hangos a napokban a bécsi sajtó. Kevés tárgyilagosság, annál több szenzációhajhászás jellemezte a terjedelmes cikkeket, a közölt képeket és a kiabáló címeket Az Osztrák Kommunista Párt lapja volt jóformán az egyetlen, amely őszintén tájékoztatta olvasóit a történtekről, s egyúttal leleplezte a helyi hatóságok önkényeskedésének indító okait. A polgári lapok, nem is beszélve a jobboldali sajtóról, ilyen címeket harsogtak: „ötven magyar kommunista kényelmetlen éjszakája a bécsi rakparton!” — „A trójai szárnyashajó Bécsben” —, de azért „fehér hollóként” akadt egy-egy némi öngúnnyal átszőtt írás is például ezzel a címmel: „Mitől fázott meg a politikai rendőrség főnöke Hamburgban?” De miért ez a nagy dobverés, mi váltotta ki ezt, az egyes ausztriai politikai körök számára úgy látszik kapóra jött, szenzációt? Egyszerű és világos kis történet a dolgok előzménye. Ügy kezdődött, hogy — mint már annyiszor — a magyar békemozgalom turista utat szervezett. ezúttal Auszriába, ötven főnyi részvevővel. Ezzel párhuzamosan és véletlenszerűen meghívás érkezett a MAHART Igazgatóságához Becsből, az osztrák hajózási társaságtól, azzal a kéréssel, hogy a nálunk már jól bevált szovjet gyártmányú szárnyas hajót mutassák be Ausztriában is. Logikusan kapcsolódott egybe a két gondolat és született meg az elhatározás: a magyar turisták utazzanak a kényelmes és gyors szárnyashajóval, a Sirály II-vel Becsbe. A terv szép volt, annak tartották az osztrák békemozgalom tagjai is, akik elhatározták, hogy vendégül látják magyar barátaikat, s kellemesnek ígérkező programot állítottak össze számukra. Ebben szerepelt volna színháznézés — már a jegyeket is lefoglalták —, kirándulás, múzeumlátogatás stb. Mint jelezték, őszinte örömmel várják kedves vendégeiket. A hetekig tartó előkészületeknek csak egy bizonytalan pontja volt, a vízum engedélyezése. Szóbelileg ugyan kaptak előzetes értesítést az indulás előtt nyolc nappal, hogy semmi akadálya az utazásnak, de az írásbeli engedély egyre késett. Az osztrák hatóságok különböző indokokkal halogatták annak kiadását. Eljött az utazás kitűzött időpontja is, sőt az indulás perce, de a vízum minden sürgetés ellenére sem érkezett meg. Induljanak el. majd útközben értesítik őket, vagy legrosszabb esetben Bécsben megkapják a szükséges papírokat, hangzott az ígéret, amely azonban csak ígéret maradt. Kockázatosnak látszott az út, de bízva az osztrák hatóságok jóindulatában, mégis elindult a Sirály II. az ötven főnyi békedelegációval. Köztük volt dr. Dezséry László, az Országos Péké Tanács főtitkára, Barabás Tibor író. Földes Iván író, a hajón utazott az osztrák Volkstimme szerkesztője, s ott volt megyénkből három honfitársunk, Mándity József, a kalocsai járási népfront bizottság titkára, Kalász t Oszlón .A tábornok úr szavazása” KENNEDY elnök a napokban újabb ag- ressziós lépéssel tetézte az amerikai imperializEGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBA» VASÄRNAP 27 millió francia állampolgárt szólít az urnák elé de ____ Gaulle francia elnök. Ig ennel, vagy nemmel felelnek a franciák arra. akarják-e hogy a köztársaság elnökét a jövőben maguk válasszák egyszerű szavazattöbbséggel. A népszavazásra öthetes belpolitikai harc után került sor. amely a kormány bukásához, a parlament feloszlatásához vezetett és válságos helyzetet teremtett a francia belpolitikában. Az alkotmánymódosító népszavazást a politikai pártok zöme, a parlament mindkét háza és minden számottevő francia jogász törvénytelennek minősítette, megtartását azonban nem tudták megakadályozni. A választóknak feltett kérdés jnögött de Gaulle és a demokratikus erők közötti harc húzódik meg. Az elnök televíziós beszédében nyíltan ki is mondta, olyan teljhatalmat kíván magának, utód iának, amelyet nem korlátoznak sem politikai pártok, sem a parlament. A francia szavazóknak lényegében az egyeduralom és a köztársasági rendszer között kell válasz- taniok. Most, amikor a francia lapok azt latolgatják mi lesz a várható eredmény, sokan úgy vélik, hogy a nemzetközi feszültség de Gaullenah kedvez. A jelenlegi helyzet, melyet az amerikfü agresszió idézett elő, a választók egy részit ugyanis visszapasztja attól, hogy de Gaulle távozására szavazzanak. Az elnök ugyanis elhatározta, ha a választás nem lesz számára kedvező, nyugalomba vonul. Egyes, korábban de Gaulle ellen ágáló polgári, pártok már most kinyilatkoztatták, a nemzetközi feszültség erősödése lényegében az „erők összefogását”, a nézeteltérések felfüggesztését, kívánja, ami lényegében egyenlő valamiféle politikai fegyver- szünettel. A választás azonban ma megtörténik, a fegyverszünet pedig a későbbi időkre szól, amikor már nem lehet visszakozni, ha a pártok által képviselt tömegek egy része a félrevezető propaganda következtében nem Ismeri fel valódi érdekeit; mus Kuba ellenes tevékenységének hosszú sorát: haditengerészeti blokádot rendelt el Kuba ellen. A blokád indokolása szinte páratlan az ilyen cselekmények magyarázatának történetében. Az amerikai elnök szerint a kis Kuba veszélyezteti a hatalmas Egyesült Államok és az egész amerikai földrész létét. S e veszély forrása a Kuba által vásárolt szovjet fegyverekben van. Ezt mondja az amerikai elnök, de vajon ez-e az igazság? Távolról sem! Egészen másról van szó. Megfigyelők egyáltalán nem tekintik meggyőzőnek Kennedy érvelését. Annál gyakrabban hivatkoznak arra a jogos feltevésre, hogy Kennedy a képviselőházi választások előtt elvtelen engedményt tett az ultrare-akciós jobboldalnak, ezek követelésére rendelte el a blokádot. A presztízsére oly hiú elnök ezzel a lépésével önmagát hazudtolta meg, hiszen alig néhány héttel jelentette ki. hogy véleménye szerint Kuba nem rendelkezik „jelentős offenzív képességgel”, annak ellenére hogy a Szovjetunió katonai segítséget ad neki. A szovjet kormány magabiztos, józanságot és erőt sugározó válasza kiábrándítóan hatott azokra, akik azt remélték, hogy most már csak napok kérdése a háború kitörése. Véleményünk szerint az amerikai imperializmus által Kuba körül kirobbantott válság túl van a legveszélyesebb ponton. Reméljük, hogy a világszerte tapasztalható általános tiltakozás, a Szovjetunió, a szocialista tábor és a világ békeszerető népeinek figyelmeztető hangja meghátrálásra kényszeríti az amerikai imperialistákat. Az elmúlt néhány nap megmutatta, hogy a béke erői fölényben vannak a háború erőivel szemben, s hogy a népek egyesített akarata le tudja fogni az agresszorok kezét. Tanulságul szolgálhat ez Kennedy elnök számára: aki szelet vet, vihart arat! HAMBURG. (ADN) A bonni hadügyminisztérium ösztönzésére a nyugatnémet hatóságok szombatra virradó éjszaka letartóztatták a Der Spiegel című magazin valamennyi vezető munkatársát: két főszerkesztőt és nyolc szerkesztőt. A bűnügyi rendőrség tagjai meglepetésszerűen szállták meg a folyóirat hamburgi és bonni szerkesztőségét. A hamburgi székházat lezárták és átkutatták. az archívumot pedig és a szerkesztőségen kívüli helyiségeket azonnal lepecsételték. Szombat reggel azután magát a szerkesztőséget is lepecsételték és a rendőrség őrizete alá helyezték. A bonni szerkesztőségből már él is szállították az iratokat. Az akció indoklására a Fal- lex—R2 elnevezésű NATO-lr'1 gyakorlatról közölt tudósítást hozták fel. A Spiegel az utóbbi időben több leleplező cikket közölt Strauss hadügyminiszter botrányairól. Strausst olyan politikusként jellemezte, aki a szövetségi köztársaságot atomháborúba akarja sodorni. „A végső harc” című cikkben pedig ez év márciusában Strausst a legveszélvesebb és legagresszívabb politikusnak nevezte, aki minél több hatalom birtokába akar jutni.
