Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
1962. október 28, vasárnap S. oldal A KÖZÖSSÉGÉRT Korán jutott az árvák sorsára. Édesapját 1919-ben munka közben baleset érte. meghalt. Édesanyját egy évvel később vesztette el. A gyermekeket a rokonok vették magukhoz. ö, a tizenhetedik gyerek, édesanyjának egyik testvéréhez került, aki ugyancsak a Kecskeméti Konzervgyárban dolgozott. A munkásfizetésből kevésre tellett, mégis taníttatták és István 1938-ban letette a gimnáziumi érettségit. ő is úgy kezdte az életet, mint akkortájt sok más fiatal — szellemi inségmunkás lett a kerekegyházi községházán. Később jegyzőgyakomok, majd egv tanfolyam elvégzése után se- gédjegvző. Ekkor már dúlt a második világháború és 1942 ben bevonultatták katonának. Fogságba került, ahol antifasiszta iskolát végzett. 1948-ban jött haza Itthon be akart kapcsolódni a közéletbe. Kérte felvételét a kommunista pártba is. Azt mondták — horthysta katonatisztet (tartalékos zászlós) nem vesznek fel. Ez meghökkentette és fájt neki. Hát tehetett ő — a konzervgyári munkás fia — arról, hogy a csupán iskolai végzettsége után járó legalacsonyabb tiszti rangot elérte? MnnUaf azonban kapott. Kinevezték a kerekegyházi községházára segédjegyzőnek, majd 1949-ben főjegyzőhelyettesnek. Egy év múlva — itt is utolérte a megalapozatlan bizalmatlanság — leváltották, visszaminősítették igazgatási előadóvá. Ha a felsőbb szervektől kijöttek, mint „flekkes” emberrel, szóba sem álltak, sokszor még a köszönését sem fogadták. Ez elkeserítette. Bántotta a mellőzés, munkáját azonban igvekezett becsülettel elvégezni, lelkesítették őt az „akkori hibák ellenére is” elért eredmények. Lassan engedett körülötte a bizalmatlanság jege. 1954-ben tanácstitkárnak jelölték. Nem akarta elvállalni, félt, hogy úgy jár, mint 1950-ben. Végül is vállalta a vezető beosztást. Szívesen kapcsolódott be más feladatok elvégzésébe is. Titkárává választotta a helyi népfrontbizottság. tagja lett a járási népfrontbizottságnak, s a köz- alkalmazottak szakszervezete megyei bizottságának. Oklevéllel tüntették ki az 1954-es és 1958-as választások idején, valamint a községfejlesztés terén végzett jó munkájáért. Mos* hivatali szobájában ülök, s hallgatom a kellemes megjelenésű, megnyerő modorú vb-titkárt. Ha saját személyére vonatkozó kérdést teszek fel, zavarba jön, szavai minduntalan a község fejlődésére, s az elért eredményekre térnek visz- sza. — ötszáz hold nagyüzemi szőlőt és 335 hold gyümölcsöst telepítünk. Eddig is exportminőségű gyümölcs termett a község határában, hát még ez után ! A felszabadulás óta 386 lakóház épült a község belterületén. Érdemes megnézni a korszerű, városi színvonalú üzleteket. Termelőszövetkezeteink az idén 30—35 forintot fizetnek munkaegységenként. Negyven három fővel indult be a kertészeti technikum kihelyezett tagozata. Hetvennyolc általános iskolát végzett fiatal közül harminckettőn középiskolába iratkoztak, tízen ipari szakmát tanulnak — sorolja egyre-másra a fejlődést bizonyító adatokat Arról már nem tesz említést, hogy mindehhez neki is köze van. ámde jó munkáját bizonyítja: az idén Lipcsében járt ahová jutalomból küldték a járási tanács vezetői. A VIII. pártkongresszus irányelveire terelődik a szó. — Többször is elolvastam — mondja —, az tetszik nagyon. hogy a párt reális, meggondolt politikát folytat, öszin tén hisz az emberek alkotóerejében. Az értelmiség például azelőtt elzárkózott, mert úgy érezte, hogy mellőzik. Most az értelmiség szerepét és feladatainak fontosságát megfelelően hangsúlyozzák a tézisek. Helyes az is, hogy megszűnt a régi és az új értelmiség közötti különbségtétel. Az irányelvek felszabadították az emberekben az egészséges becsvágyat. A községi népfrontbizottságban például egyre több igen hasznos javaslat hangzik el. Lelkesednek az emberek, mert érzik: számítanak munkájukra. Csak tőmondatokban soroltuk fel mindazt, amiről Kovács István vb-titkár hosszasan, lendületesen beszélt. Azt már mások mondták el róla. hogy bár nem párttag, elvtársnak szólítják, mert szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgozik, s olvan öntudattal végzi munkáját, mint egy jó kommunista. Szeretik őt a község lakói, még családi ügyekben is bizalommal fordulnak hozzá tanácsért. Becsülik a járásnál, elismerik ludasát a környező községekben. Kovács István nehéz utat járt be, amíg a megbecsülés és a hivatással járó örömök -évé- Be eljuthatott, szívét községe fejlődésének távlatai hevítik. Nagy Ottó Huszonötezer gySngvtvúk A dunavecsei járás nagy kiterjedésű sziklegelőin több termelőszövetkezet az idén nagy mennyiségben tenyésztett aprójószágot. Fellendítették a gyöngyös- és pulykatenyésztést. A kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezetben például 25 ezer gyöngytyúkot és 1200 bronzpulykát neveltek fel. Ezenkívül még négy közös gazdaság rendezkedett be a gyöngyös tenyésztésére. Az aprójószág tenyésztésének további fejlesztése végett a dunavecsei keltetőállomás mellett újabb közös baromfinevelésre társultak a környező termelő- szövetkezetek. A solti Rákóczi és a kunpeszéri Parasztbecsület Tsz-ben 5—5 ezer férőhelyes tojóház építéséhez fogtak. Az épületeket műanyaggal bevont nádpallóval fedik be. Ez a fedőanyag olcsóbb a cserépnél, ugyanakkor jobban szigetel, s télen egyenletes meleget biztosít. Az épületek még ebben az évben elkészülnek. Uj gyümölcsös A szabadszállási Lenin Tsz 1965-re 350 hold új gyümölcsössel rendelkezik majd. Már szépen díszlík a tavaly telepített 100 hold almás: a star- king és a jonathán. A nagyüzemi ültetvényt most az őszi telepítések során 50 hold almással bővítik. Jövőre 73 holdon őszibarackost is telepítenek. NyOiC éve a traktoron Régi traktoros Kovács Elek, nyolcadik éve dolgozik a Kiskunfélegyházi Gépállomáson. A vetések alá készíti elő a talajt UE—28-as gépével, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz tábláin. Nyújtott műszakban dolgozik. A brigád, amelynek ő is tagja, tavaly 114 százalékra teljesítette éves tervét. Legalább ilyen eredménnyel szeretnék zárni ezt az évet Is. (Pásztor Zoltán felvétele) Kísérleti telep a pusztán KÖMPÖC határában, effy-két kilométernyire az országúitól széles kukoricatábla szomszéd ságában — tehát pusztai környezetben — drótkerítéssel körülvett udvaron csinos téglaépületre és különböző műszerekre leszünk figyelmesek. Mindez így együtt: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (röviden: VITVK1) kísérleti telepe. Az ország több ilyen telepe közül az egyik. (Megyénkben még Hetényegy- háza határában található egy, amely hazánk legrégibb vízügyi tudományos kísérleti telepe.) A kömpöcit tavaly hozták létre, a három évvel ezelőtt megépített majsa-fehértői csatorna partján. A kanális kiásásának az volt a gyakorlati célja, hogy az Alföld déli részén a csapadékos időszakokban keletkező belvizet és a károsan magas talajvizet levezesse. Több mint harminc kilométer hosszú, Kis- kunmajsa alatt kezdődik, s a Szeged melletti Fehér-tónál ér véget. Mivel összeköttetésben van a Tiszával, a levezetett víz végső soron a folyóba kerül. Természetesen ügyeltek arra, hogy valóban csak a fölösleges talajvizet vezesse le, evégett sűrűn — majdnem kilométerenként — zsilipeket építettek rajta. Kömpöc határában is hét elzáró szerekezet „ügyel” a szükséges víz visszatartására. A KUTATÁS fő célja: a vízgazdálkodási gyakorlat számára olyan módszerek kidolgozása, amelyeknek alkalmazásával a felesleges, káros vizek rövid idő alatt levezethetők, a hasznosítható vízmennyiség azonban a talajban visszatartható. Ez a korszerű belvizgazdálko- dás a mezőgazdaság belterjesebbé tételét és a termelékeny ség fokozását is szolgálja. A cél érdekében mérik a csatornában lefolyó vízmennyiséget és számtalan megfigyelő kútban észlelik a talajvízállás változásait. Ezenkívül számos más — a csapadéktól függő és a vízgazdálkodásra kiható — talaj- és éghajlati tényező pontos feltárását is végzik. így például rendszeresen mérik « levegő és a talaj hőmérsékletét, a napfény-tartamot, a szél sebességét és irányát, a párolgást, a talaj nedvességtartalmát stb. AZ ÉSZLELT adatokat naponként feldolgozzák és továbbítják a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet központjába■ H. D. „Vizsgáznak” a csemegeszőlő-fajták A Szőlészeti Kutatóintézet Mathiász János telepének laboratóriumában megkezdték több száz újonnan nemesített szőlőfajta elbírálását. A fürtök ko- csánvhosszúságát. teherbírását, a bogyók nagyságát, színét, zamatét, cukor- és savtartalmát, valamint számos más tulajdonságát jegyzik fel. Az értékelés után a legjobbakat szaporítják, illetve nemesítik tovább. Az új. már több éven át megfigyelt fajtajelöltek között sok olyan akad. amely az eddi® köztermesztésben levőknél minden tekintetben jobb tulajdonsággal rendelkezik. így például az Itália és a Thallóczy keresztezéséből származó hibrideket a nálunk legkorábban érő Csabagyöngyénél is hamarabb lehet szüretelni, ugyanakkor a bogyóik kétszer nagyobbak, színesebbek és nagyobb teherbírá- súak. A Csabagyöngye például 503, az új fajtajelölt pedig 1448 gramm terhelést bírt el a vizsgálat során. Több mint húsz fajtát válogattak össze, amelyek a nyár végétől késő őszig folyamatosan érlelik gyümölcsüket. Ezeket a fajtákat az érés idejének megfelelő sorrendben telepítik el. Aranylakodalmi ajándék ságaikat, hanem a nagyobb család, a közös gazda«Äz több tagja ás vezetnie is. Megköszönté^ Iák bácsinak, mert túl a hetvenen is rlp-noVncn-p ^rPSZ a közös munkákban — s átnyújtották röfi a5* e^vre gaz- d’^ofiö termelőszö- vetkezet ajándékát: e»v nevére és ezer forintról széló ta- kar£V^^*v*r*-<nret. Az ünnepelt könynyes szemmel mondót* köszönetét a figyelmességért, és — bár munka1 nélkül is biztosítva van a megé’hetése — kijelentette, hogy még sokáig akar dolgozni a szövetkezetben, mert a munka azóta különöskénoen örömet jelent neki, amióta társaival egvíltt a ’-özös eéb mindannyiuk boldogulása érdekébe* végezheti. T. L vádjával illették a gyanútlan és békés turista- csoportot. s minden rendelkezésükre álló eszközt — többszáz rendőrt és számtalan cirkáló rohamcsónakot — felsorakoztattak a „dob- verés“’, a közönség félrevezetése céljából. A kis szárnyashajó, egy „tiszteletkor” leírása után másnap visszatért hazánk fővárosába. A Sirály II. bécsi bemutatkozására, ezután a „bemutató” után természetesen egyelőre nem kerül sor. A furcsa gesztus nem nagyon lelkesíti a MAHART képviselőit újabb utazásra. Lakos Alfréd, a rosszul sikerült turistaút egyik részvevője pedig ezt mondja: — Nem azonosítjuk az osztrák népet, a hatóságok egyes rosszindulatú képviselőivel, hiszen még a vámőrök is — akik a vízumhiány ellenére parancsra végigkutatták hajónkat — kinyilvánították: „Mi nem tehetünk róla!” — mondták sajná’kozva. Mindenesetre arról is tudomást szereztünk az újságokból, hogy ugyanakkor, amikor számunkra nem adtak vízumot, a nyugati turisták ezreit engedik be az országba. Ügy érezzük, hogy szokatlan értelmezése ez egy ország semlegességének. Reméljük hogv az osztrák békeharcosok őszinte törekvései elől nem zárhatják el az utat az efféle intézkedések. Részünkről mindig készek vagyunk osztrák barátainkkal a szemé'ves kapcsoltok fejlesztésére, s rajtunk — mint azt a békemozgalom vezetői is kinyilvánították — nem fog múlni a két szomszéd nép közeledé sének ügye. V. Tóth Pál a kecskeméti Oj Tavasz Tsz-ből és Lakos Alfréd, a Hazafias Népfront Kecskeméti Városi Bizottságának titkára. Hármójuk közül kettő pártonkívüli, s az utazók többsége szintén nem tagja a pártnak. Egyszerű magyar honpolgárok, békét kívánó, békét akaró, barátkozni vágyó emberek. Terjedelmes volna leírni azt a „méltó” fogadtatást, amelyben az osztrák fővárosban részesítették őket az ottani hatóságok. A politikai rendőrség főnöke már Hamburgban várta őket — ott fázott meg a csípős glossza írója szerint —. Bécsben pedig valóságos blokád fogadta a kis motoroshajót. Nemhogy vízumot, de még partralépési engedélyt sem kaptak, ott kellett rostokolniok egész éiszaka, miközben reflektorok pásztázták a hajót, s riporterek siserebada nyüzsgött a parton, onnét fényképezte, filmezte a ritka „csemegét”. Elzárták b kis vízi járművet az osztrák békeharcosok elől is. akik közül többszázan várták a magyar vend«5"eket. S miközben túristáink étlen-szom- jan töltött éiszaka után, bécsi megvár követségünk jóvoltából egv kis forró teához, s némi harapnivalóhoz hozzájuthattak, az osztrák lapok reggeli példányaiból megtudhatták, micsoda ízléstelen pronagandafogés á’dozataivá váltak. A választásokra készülő Ausztria egyes körei megijedve egv kiválóan szerkesztett kis hajó látványosság számba menő vonzóerejétől és az ötven magyar békebarcos csendes látogatásától, barátkozási szándékától — a semlegesség megsértésének nevetséges és hazug Kedves, „kibővített” családi ünnep, ség zajlott le a napokban idős Suták Pálnak, a tiszakécs- kei Tiszagvöngye Termel őszövetkezet egyik gazdájának a házában. Arany] akod almát ülte Pali bátyánk feleségével, s a fél- évszázados együttélésre koronát tevő ■^kálómmal nemcsak a családtagok fejezték ki jókíván-