Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-25 / 250. szám
Kílzdsíem a Imola! Fiatal ember áll a kiskun- halasi járási-városi pártértekezlet emelvényén. Busch János, a Halasi Állami Gazdaság igazgatója, tudjuk meg az elnöktől. Még nincs harminc éves, de a gazdálkodásról olyan okosan beszél, mintha születésétől fogva mást sem csinált volna. Hogyan kell a homoki szántóföldön gazdálkodni, ez izgatja, mert gazdaságának 85 százaléka homok. — Sűrű sorokba vessük a gabonát és emeljük a vetőmagadagot: árpából 130—140 kilogramm, rozsból 150, intenzív búzából 160—180 kilogrammot holdanként. Óvjuk a vetéseket a széltől. Erre jó az erdősáv, de a nagy táblák csökkentése is célhoz vezet. Szól a vízgazdálkodásról is. A sekélyszántásban satnya a növény, a mélyszántásban üdék, zöldek a gabonák és kapások egyaránt Nagy gond a homok hasznosítása, de meg lehet birkózni vele. Bár a szőlő- és gyümölcstelepítések nagy területeket hódítanak el a mostoha természettől, mégis fontos, hogy a homokon mindenütt, ahol más növényi; is termelnek, bőséges legyen az eredmény. Busch János felszólalása és gazdaságának egész munkája azt bizonyítja: nem hiábavaló a homokkal folytatott küzdelem, az emberi akarat itt is diadalmaskodni fog. Három év eredményei villannak fel a kővetkező oldalakon. Nem valamennyi, hiszen nincs a földkerekségnek az a krónikása, aki mind feljegyezhetné. De néhány számadat, egy-egy emberi mozzanat mindenki számára meggyőzően érzékelteti: szorgos munkálkodással telt el három esztendő. És közben egy nagy társadalmi változás: szocialista útra lépett a mezőgazdaság. Ha csak erről a nagy sorsfordulóról adnánk számot a megyei pártértekezleten, akkor is azt mondhatnánk, jól sáfárkodtunk a legutóbbi megyei pártértekezlet megbízatásával De sok minden más történt még ezen kívül: többen dolgoznak az iparban, kis üzemek telepedtek nagyobb községekbe is, felnőtt tízezer tanul az általános és a középiskolákban, november 7-vel befejeződik a megye villamosítása. A bokáig érő sár helyén betonjárdák, bitumenes országutak, csatornázás, ivóvíz, művelődési otthon, lakás és sok-sok fel nem sorolható vívmány gazdagítja az emberek életét. De legfőképpen az, hogy mindenki tudása legjavát adhatja, mindenki megbecsülésnek örvend és nyugodtan, biztonságban élhet Nem egészen három év alatt erőre kapott a Tiszagyöngye Tiszakécskén, a községtől 2— 3 kilométerre, a bőgi határrészen, alig valamivel több mint két és fél év óta gazdálkodik a Tiszagyöngye Termelőszövetkezet. A legutóbbi megyei pártértekezlet után, I960 márciusában 500 kisparaszt 2100 holdon hozta létre, s a Búzakalász Tsz- szel ez év elején történt egyesülésével földjeinek a területe 3300 holdra, gazdáinak a száma pedig 700-ra növekedett. (Az utóbbiakból 150 ugyan kevésbé munkabíró öreg vagy nyugdíjas — a közös munkákban rendszeresen részt vevő családtagok száma viszont 200.) A közös gazdaság rövid idő alatti fejlődése hűen tükrözi pártunk agrárpolitikájának, a megyei pártbizottság határozatainak és javaslatainak helyességét, azt. hogy a közös erő olyan eredmények elérésére képes a mezőgazdaságban, amilyeneket a kisparcellás magán- gazdálkodással sohasem lehetne elérni. Ám beszél'enek a fények A termelőszövetkezetek földjeinek talaja zömében homok, itt tehát — mint mondják — ,.létkérdés” az öntözés. Erre van is lehetőség, mivel a gazdasággal három és fél kilométer hosszan határos a Tisza. A megalakulás évétől eddig 500 holdon hozták létre a felszín alatti öntözőberendezést, s ezt a területet jövőre a háromszorosára bővítik; 2—3 év múlva pedig az összes terület 75—80 százalékán folytatnak öntözéses gazdálkodást. Mesterséges csapadékkal látták el az Tsz-közi ser!éshizlalda Ez év februárjában Jánoshalma község hét közös gazdaságának összefogásából jött létre a korszerű tsz-közi sertéshizlalda. A telep — ahol a jószágok etetését teljesen gépesítették — az idén 2000, a jövő évben pedig már 5000 hízót ad a népgazdaságnak. Képünk az egyik ól kutricáit ábrázolja. elmúlt három nyáron — az idén 310 holdon — a zöldségest, s jövőre a 300 hold lucernát, vaiamint a rét és a legelő nagy részét is öntözik. Szőlőt 380, gyümölcsöt — almát, meggyet, barackot — nagyüzemi módon 23 holdon termeszt a szövetkezet, de a telepítést, ha kisebb mértékben is, eddig is folyamatosan végezték, most ősszel viszont 100 holdon hoznak létre — a 20 holdas saját iskola szaporítóanyagával — szőlőültetvényt, s 150 holdon gyümölcsöst. A jövő év végére már 610 hold szőlője és 300 hold gyümölcsöse lesz a Tiszagyöngyének. Gabonatermesztéssel főként a belső szükséglet fedezésére foglalkozik a tsz. de jellemző a korszerű vetési mód alkalmazására, hogy az idén a 800 hold kalászos 92 százalékát már október 17-én földbe juttatták. Számosállata 450 — ebből szarvasmarha 25o — van a tsz-nek, de két éven belül 600 számosállata — főleg szarvas- marhája — lesz. Két év óta csak saját gépelve! dolgozik a közös gazdaság: jelenleg 15 traktorral, s a hozzájuk tartozó munkagépekkel és két — a közeljövőben már három — tehergépkocsival rendelkezik. Törődtek a segédüzemágak létrehozásával is. A kovács- és bognárműhelyen kívül két szakembert és négy ipari tanulót foglalkoztató szerelőműhelyben hozzák rendbe a gépeket, de ezenkívül a szerelők szőlő- vessző-kiszedő ekét is konstruáltak, amelyből más tsz-ek — még Heves megyéből is — nemrégiben ötvenet rendeltek. A megalakulás évétől nagyban foglalkoznak a tsz-ben a káposzta savanyításával is. Az idén 20 vagon káposztát tartósítanak ily módon, s e meny- nyiség háromnegyed részére Szolnokon, illetve Karcagon már akadt megrendelő. A szövetkezet saját szeszfőzdéjében évente 60—70 hektoliter pálinkát főznek. (Tervezik, hogy jövőre gyümölcsaszalót is létesítenek.) Ami a fel nem osztható szövetkezeti alap értékét illeti, míg 1960-ban 300 000 forint volt, most már 7,1 millió forint; a tiszta vagyon 9 millió forintra rúg. A nagyarányú anyagi fejlődés persze a szorgalmas munkának köszönhető. Ennek viszont az a „rugója”, hogy a szövetkezet vezetői és a tagság között teljes a bizalom. Az előbbiek bátran alka'maztálc a jövedelemelosztás ösztönző módjait: a szőlőt például az első évtől kezdve családi műveléssel gondozzák. Már 1960- ban 15, tavaly és az idén pedig 20—20 forint előleget kaptak egy-egy munkaegységre minden hónap 10-én a szövetkezeti gazdák. A tervezett termés- mennyiségen felüli eredmény után premizálják őket. Ennek köszönhető, hogy a zöldségtermesztők például az idén csaknem kivétel nélkül sikerrel vettek részt a holdanként 150 mázsa paradicsom termesztésére indított mozgalomban, s a szélverés ellenére 60 hold paradicsomterméséből egymillió forint volt a szövetkezet bevétele. Az általános fejlődéshez mérten évről évre nőtt a szövetkezeti gazdák jövedelme is. Amíg az első — csonka — évben 3000, tavaly 10 000, az idén viszont már 14 750 forint egynek- egynek a közösből származó átlagjövedelme. A szövetkezet vezetői alapos számvetéssel megállapították, hogy az új ültetvények termőrefordulásá- nak évében a részesedés értéke kétszerese lesz az ideinek. T. I. Egy mondáiban ... Másfélmillió kisparcella helyett tsz-eink üzemi területe átlag 2400, a tszcs-ké 1400, a szak- szövetkezeteké 1600 katasztrális hold. • Búzából 28, rozsból 7,4, árpából 79,7, kukoricából 8,3, burgonyából 60 százalékkal nőve- kedett megyénkben a mezőgazdasági termelés három év alatt. • Három év alatt a szarvasmarhák száma 14 ezerrel, a sertéseké 87 ezerrel, a kocáké 18 ezerrel, a juhoké 40 ezerrel gyarapodott. • Termelőszövetkezeteinkben 15 ezer 224 idős, vagy rokkant tag évente mintegy 54 millió forint nyugdíjat kap államunktól. * Állami gazdaságaink három év alatt 245 szakembert adtak át a tsz-eknek; közös gazdaságaink termelését összesen 450 állami támogatással kihelyezett különböző szakember segíti. • Mezőgazdasági üzemeinkben 1959-ben 44 brigád versenyzett a szocialista címért (hat teljesítette a feltételeket) —, az idén 257 e brigádok száma. • Erdőgazdaságaink az 1959-« megyei pártértekezlet határozata nyomán évente mintegy 5—6 ezer katasztrális holdon telepítettek erdőt. • Az utóbbi két évben m erő gazdóságunk 659 traktort, 296 traJk- torvontatású ekét. 361 traktoros vetőgépet, 306 traktoros mütrá- gyaszőrót, 133 kombájnt, 190 traktoros fűkaszát és több kisebb munkagépet kapott. Már a telepítési felelőst is megválasztották Viszkok Sándor személyében. Az ő irányításával kezdi el a nagy munkát a két brigád, november elején. miután a vesz- szők „beértek”. — vagyis: lehullott róluk a levél. A tavalyi telepítésben részvevő gazdák végzik általában idén is az új ültetvény létrehozását. Gyakorlatuk van már benne. Gondos. szakszerű munkájuk révén a nyáron nagyon szépen mutatott az új szőlő. Igaz. legalább hatszor permetezték. Még azok is örömüket lelték benne, akik gyanakvással nézték a homok meghódítását. — Nagy teher a telepítés — állapít. *a meg Varén János, de nyomban' hozzá is teszi —. De ha ezután is így fejlődik a szőlő, akkor már a harmadik évben levesszük róla a negyedrésznyi termést. Az egyre szélesedő ösvényen a hőség országútiéra érnek a s z - zövetke- zet gazdái. Hatvani Dániel így tovább. Három év múlva már 120 hold ú'telepítésű szőlőt, gyümölcsöst mondhat magáénak a szakszövetkezet. Az elnökhelvattes. Varga János képzeletében már nagyszerű képkeretté álltak össze az ú.i szőlőstáblákat körülölelő fehér betonoszlopok. — Már vettünk egy tanyaépületet is a betelepítésre ke- rij’ő tábla mellett — Úiságo1--» .— Ott. tároljuk majd a növényvédőszereket és a jövőre vásár- landó gépeket. Maid visszatér a telepítés részletezésére: — Több mint 11 ezer forintba került egy hold téridét elő. készítése. Főleg a nagy fuvarköltség miatt. Tíz kilométer hosszú földúton kellett bevinni az egy- eev holdra kerülő 250 mázsa talajjavító anyagot és a hét mázsa műtrágyát. De most már a mélvforgatás is megtörtént, kivéve azokat a helyeket, ahol a gazdák még mindig nem takarították le a kukoricát A Soltvad kert, Kecel és Imrehegy községek által alkotott háromszög mértani középpontjának tája évszázadok óta alig változott. A homok még ma is meddő rabságban tartja, szegényes rozsvetések, silány kapásnövények tengődnek a lehangoló messzeségben. Am az alig két éve megalakult szakszövetkezetek, s Imrehegyen a tszcs-k célul tűzték ki. hogy korszerű gazdálkodást folytának errefelé. Ennek egyetlen módja a telepítés. így határoztak a soltvadkerti Ezerjó Svaks^övetk'^et gaz- dái is, amikor tavaly a 28 hold szőlő- és gyümöicste- !pp.'tóScel jövőjük első ösvényét taposták a sivatagba. Ezt a csapást az idén tovább szélesítik — a szó valóságos értelmében is — a 35 holdas taleoí+óocpl amely 10 holddal löbb az al árszabályban rögzítettnél. A hektáros nagyüzemi ip«z a tavalyinak, a jövőre létesítendő pedig az ideinek, és A hőség útján
