Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-25 / 250. szám
1 oldal 1982. október 85, «sütőit»* A megye csaknem 170 óvodájában közel tízezer gyermek felügyeletéről gondoskodik négyszáz óvónőnk. A megyeszékhely egyik korszerűen felszerelt peremvárosi óvodájában három óvónéni pótolja a nap nyolc órájában a dolgozó édesanyát ötvenkét rendőrfálusi apróság számáraTöbb és korszerűbb lakás Mivel gazdagodtunk még? A számok „közreműködésével” örömmel értesülhetünk arról is, hogy egyre gyorsabb ütemben halad a megoldás felé egyik legnagyobb gondunk: a lakáshiány felszámolása. 1959- től négy év leforgása alatt — tehát az idei évet is beleszámítva — állami és magánerőből 7265 új lakás épült, illetve épül fel megyénkben, s ezzel 1958-tól napjainkig több mint megkétszereződött a 10 ezer lakosra jutó új építkezések száma. Lakáskultűránk fejlődésére vall, hogy míg az 1956 előtt épült lakásoknak csak 20—25 százaléka volt villannyal, egykét százaléka vízvezetékkel, s mintegy 10 százaléka fürdőszobával felszerelve, az utóbbi két évben villannyal, a megépült lakásoknak csaknem 100, vízvezetékkel 29—33, fürdőszobával pedig mintegy 50 százalékát láttuk el. íme így realizálódtak az élet egyetlen területén: az emberek jobblétéért folyó küzdelemben az 1959. október végi megyei pártértekezlet határozatai megyénk lakosságának lelkes összefogása, alkotó munkája nyomán. Eszik Éva Mai poézis M apjaink történelme ezré- ” vei szüli az élet névtelen hőseit, akiknek tervei és kezemunkája nyomán haladunk előre. A községek, városok lakosságának érdekeit szolgáló tanácsi vezetők, a munkások, parasztok, értelmiségiek a termelőmunka után lehetőséget találnak rá. hogy az iskolák, művelődési és egészségházak, utak, dűlőutak. járdák építéséből társadalmi munkával is kivegyék a részüket. A foktői Nagy Sándorokat, a nagybaracskai Tihanyi Jenőket, vagy a soltvad- kerti, bácsbokodi, kalocsai, kecskeméti, géderlaki, duna- egyházi társadalmi munkáskollektívákat hálával, tisztelettel emlegetheti majd az utánunk következő nemzedék. Egyedül a kicsi Dunaegyhá- zán volt olyan vasárnap, hogy hetvenen is ott szorgoskodtak a művelődési ház építése körül, s tevékenységük nyomán mintegy 100 ezer forinttal lett olcsóbb ez a létesítmény. A megyénk fejlődését előbbrevivő példák sokaságát lehetne felsorolni. Pillantsunk be azonban ezúttal abba a nagyszerű műhelybe, ahol a lakosság vágyai, igényei tervek, beruházási köl tsé^vetések formájában kezdenek valóravál- ni — a megyei tanács vb tervosztályára. Szóljunk azokról FIATALOK A FIATALOKNAK Rövidesen tető alá kerül a kecskeméti KISZ- és Szénási László fiatal kőművesek a tetőfedés lakótelep most épülő 22 háza — 40 ifjú család előtti utolsó „simításokat” végzik az egyik lakó- egészséges új otthona. Képünkön: Kovács István ház kéményén. „Körben áll a kislányka../ Mindent az emberért, az ember javára csaknem valamennyi terhesanyára kiterjedt, s a múlt évben az újszülötteknek is több mint 96 százalékát mutatták be a csecsemő-tanácsadásokon. Mindebben egészségügyi fel- világosító propagandánkon túl nagy része volt annak, hogy megyénkben évről-évre több orvos dolgozott — számuk ez év januárjában 15,5 százalékkal volt nagyobb az 1959. évinél —, s annak, hogy négy év alatt az egészségügyi létesítményekre fordított beruházások meghaladták a 23 millió forintot, amelyből többek között 100 új kórházi ágyat is berendeztünk. Mindezt a további fejlődés alapjainak tekinthetjük a magasabb szintű orvosi ellátás megteremtéséhez vezető úton. Hiszen, hogy csak egy példát említsünk: az idén indult meg a 300 ágyas kalocsai tbe gyógyintézet építkezése, amely ez évben hatmillióval, az elkövetkező években pedig 22 millióval szerepel a tervek között. Nem jelentéktelen dolog az sem, hogy fejlődő, szépülő üzleteinkben gyorsabban, kevesebb időráfordítással, kényelmesebben vásárolhatnak az emberek. Azon túl, hogy 1958. óta 190 új boltegység létesült, e tekintetben jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy az 1959-ben megnyílt első ön- kiszolgáló boltot napjainkig több mint 200. a korszerű eladási forma szerint működő üzlet követte. S ha már az időmegtakarításról esett szó, említést érdemel — noha még korántsem lehetünk teljesen elégedettek vele — az üzemi étkeztetési hálózat növekedése. Szerény szám, de minden esetre örvendetes, hogy az utóbbi négy év alatt újabb — összesen 1280 személy ellátására alkalmas — üzemi étkezdék épültek, s a megye saját kezelésű üzemi konyháin ma már naponta mintegy 13 500 ebédet és 1180 vacsoraadagot szolgálhatnak ki amellett, hogy tovább növekedett az üzemi étkezésben részesülők arányszáma a vendéglátóiparban és a földművesszövetkezetnél is. Fejlődő egészségügy A számok világában reánk váró „meglepetések” egyik legkellemesebbje az a jó néhány adat, ami arra utal, hogy egészségesebben élünk. A KÖJÁL jelentései arról tanúskodnak, hogy egyre sikeresebbek voltak egészségügyi szerveink erőfeszítései a járványos megbetegedések elkerülése, illetve leküzdése érdekében. A járványügyi állomás többek között nagy sikerrel vezette le a gyermekbénulás elleni védőoltásokat, melynek eredményeként az idén már egyetlen ilyen megbetegedés sem történt. Jelentős sikereket könyvelhetünk el a rák, valamint a tbc elleni küzdelemben és a csecsemővédelemben is. Ez utóbbi keretében a tanácsadás A megyét járva egyetlen olyan faluval, de még tanyai településsel sem találkozunk, ahol az utóbbi három-négy év alatt ne történt volna valamilyen fontos, a nagyobb közösségek érdekét szolgáló előrelépés. A megyei tanács tervosztályának KÖFA csoportjánál Gyulai Tibor pénzügyi főelőadó szerény, halkszavú „tolmácsolásában” eképpen vallanak erről a számok: Félntilliárd község fejlesztésre — 1959-től a községfejlesztési alapok bevételei szinte ugrásszerűen megnövekedtek. Míg a pártértekezlet évében a 115 milliót közelítették, 1960-ban már meghaladták a 183,5 milliót, 1962. év végéig a községek és városok szépítésére, fejlesztésére több mint 590 milliót fordíthattunk, illetve fordítunk. Különösen figyelemre méltó, hogy ennek az összegnek közel tíz százalékát a lakosság társadalmi munkája, s több mint négy százalékát a helyi anyagok felkutatása szolgáltatta^ Hogy mennyi gond, fejlődésünkkel együtt járó személyes és közösségi igény oldódott meg, illetve nyert kielégítést ebből az összegből, azt hadd érzékeltesse ismét néhány ösz- Bzefoglaló, de sok mindenről árulkodó adat: —• A több mint félmilliárd- nyi községfejlesztési alapból épült többek között 67 mélyfúrású kút, 23 törpevízmű, közel 100 kilométer hosszúságú vízhálózat, 344 kilométer villanyhálózat (november 7-re Esana községgel befejeződik megyénk valamennyi falujának villamosítása), 291 ezer négyzetméter járda, 336 ezer négyzetméter szilárd útburkolat, harminc iskolai, 27 óvodai tanterem, 18 művelődési ház, hét mozi, 16 orvosi rendelő, 241 ezer négyzetméter új park... Milyen hosszú még e hiányos felsorolás is, pedig mindez csak egy „kis” részlete mindannak ami történt, amit elértünk az elmúlt évek során. Mert például a községfejlesztésen túl állami beruházásból is közel 200 új iskolai tanterem és további száz gyermek elhelyezésére alkalmas óvodai tanterem épült. Nagyobb kereskedelmi ■ forgalom Arról, • hogy jobban, tartalmasabban, elörelátóbban élünk, a kereskedelmi statisztika számadatai vallanak. A bolti kiskereskedelem ma már több mint félmilliárd forinttal forgalmaz többet, mint 1958-ban és ezen belül szembetűnő növekedést mutat a tartós fogyasztási cikkek forgalma. A múlt évben például 2625 televíziós készüléket — 72,8 százalékkal többet mint 1960-ban —, 7357 rádiót és zeneszekrényt vásárolt a lakosság, így megyénkben 1958-tól 1961-íg 85 730-ról 106 ezer fölé emelkedett a rádió is 200-ról 4138-ra a televízió- előfizetők száma. Ma már minden második háztartásra jut egy rádió és minden 35. családnál van televízió. Növekedett a bútorvásárlás is, ezen belül pedig a modern kisbútorok forgalma. A múlt évben MM tAw1 73 milliót, költöttünk. fe.. .tovább kell növelni a községfejlesztési alapokat, bővíteni az üzemi étkeztetés hálózatát, javítva a minőséget; az anyagi erőkhöz mérten bővíteni az óvodák, napközik számát és befogadóképességét; az egészségügy területén biztosítani az orvosi ellátottságot, különösen a munkáslakta területeken és az üzemekben; további erőfeszítéseket kell tenni a járványos betegségek leküzdésére, a kórházak bővítésére, a kórházi ágyak számának növelésére; a lakáshelyzet gyorsabb megoldása érdekében az állami beruházásokon túl hatékonyabban szervezni a saját és társas úton történő lakásépítéseket...” (Az MSZMP 1959. októberi megyei pártértekezletének határozataiból.) az emberekről, akikről még alig beszéltünk, pedig szinte karmesteri szerepük van az óhajok megvalósításában. M int a kertészember a termőföld minden rögét, úgy ismeri Ábrahám István főmérnök a megye területét. Pontosan tudja, melyük községben mi épül, ismeri az ottani gondokat, segíti áthidalásukat. Tárgyal, intézkedik tervez, szinte betéve tudja » különböző építkezések tervdokumentációinak részleteit. Munkatársaival a hét-nyolc főnyi kollektívával a késő éjszakákba nyúló munkával készítette el például a kecskeméti leninvárosi építkezés mő- dósított terveinek beruházási programját Nem jegyzi fel a krónika, pedig több mint egymillió forintot takarítottak meg a megye számára e adat elvégzésével És amikor az újságíró a vágyairól kérdezte meg Ábra- hám főmérnököt. 6 akkor is az általa vezetett kis közőse ségre gondolt, s ezzel hozakodott elő: — Boldog lennék, ha kétévenként legalább egyszer technikus munkatársaim is kijuthatnának külföldre. Nagyszerű tapasztalatokkal gyarapodhat ott az ember, és nekünk oly sok lehetőségünk van azok hasznosítására! A bogárfekete szemű, fis* n szálakkal vegyes hajú Szél Györgyné beruházási előadónak már hatodik hete, hogy a vasárnap sem szakította félbe munkanapjait. A* országos szervek elé terjesztett jövő évi beruházási terv máris bővült. Lehetőség nyílott ugyanis néhány, a tervet meghaladó igény teljesítésére. Mindez pedig az egész beruházási terv átdolgozását tette szükségessé. Tizenkét éve végzi a széles skálájú, s rendkívüli gondosságot igénylő feladatkört ez az egyszerű, kedves asszony, aki munkájáról ezt vallja: — Ma nem merném újra elkezdeni, mert ebbe csak bele lehet nőni... Nem könnyű, s mégis úgy szeretem csinálni!... S ha nagyanyáink híre a kürtös kalácsról, vagy más ételkülön- legességről maradt fenn. az én munkásságom legfeljebb a tervekben, a felépült iskolákban. óvodákban rögzítődik ... Poézis. a hivatástudat poé- zise csendül ki ezekből a szavakból, s ki tagadhatná, hogy költészettel felérő vallomások rejlenek sokszor a tervekben is_ — ha az alkotók szívüket, vágyaikat, emberszeretetüket is beleálmodják. C hisszük, hogy az ízes ** kürtöskalácsnál ig maradandóbb emléket állít mindez a létrehozóiknak .,. Perav íré*
