Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

1 oldal 1982. október 85, «sütőit»* A megye csaknem 170 óvodájában közel tízezer gyermek felügyeletéről gondoskodik négyszáz óvónőnk. A megyeszék­hely egyik korszerűen felszerelt peremvárosi óvodájában három óvónéni pótolja a nap nyolc órájában a dolgozó édesanyát öt­venkét rendőrfálusi apróság számára­Több és korszerűbb lakás Mivel gazdagodtunk még? A számok „közreműködésével” örömmel értesülhetünk arról is, hogy egyre gyorsabb ütem­ben halad a megoldás felé egyik legnagyobb gondunk: a lakáshiány felszámolása. 1959- től négy év leforgása alatt — tehát az idei évet is beleszá­mítva — állami és magánerő­ből 7265 új lakás épült, illetve épül fel megyénkben, s ezzel 1958-tól napjainkig több mint megkétszereződött a 10 ezer la­kosra jutó új építkezések szá­ma. Lakáskultűránk fejlődésére vall, hogy míg az 1956 előtt épült lakásoknak csak 20—25 százaléka volt villannyal, egy­két százaléka vízvezetékkel, s mintegy 10 százaléka fürdőszo­bával felszerelve, az utóbbi két évben villannyal, a megépült lakásoknak csaknem 100, víz­vezetékkel 29—33, fürdőszobá­val pedig mintegy 50 száza­lékát láttuk el. íme így realizálódtak az élet egyetlen területén: az em­berek jobblétéért folyó küzde­lemben az 1959. október végi megyei pártértekezlet határo­zatai megyénk lakosságának lelkes összefogása, alkotó mun­kája nyomán. Eszik Éva Mai poézis M apjaink történelme ezré- ” vei szüli az élet név­telen hőseit, akiknek tervei és kezemunkája nyomán hala­dunk előre. A községek, váro­sok lakosságának érdekeit szolgáló tanácsi vezetők, a munkások, parasztok, értelmi­ségiek a termelőmunka után lehetőséget találnak rá. hogy az iskolák, művelődési és egészségházak, utak, dűlőutak. járdák építéséből társadalmi munkával is kivegyék a ré­szüket. A foktői Nagy Sán­dorokat, a nagybaracskai Ti­hanyi Jenőket, vagy a soltvad- kerti, bácsbokodi, kalocsai, kecskeméti, géderlaki, duna- egyházi társadalmi munkás­kollektívákat hálával, tiszte­lettel emlegetheti majd az utánunk következő nemzedék. Egyedül a kicsi Dunaegyhá- zán volt olyan vasárnap, hogy hetvenen is ott szorgoskodtak a művelődési ház építése kö­rül, s tevékenységük nyomán mintegy 100 ezer forinttal lett olcsóbb ez a létesítmény. A megyénk fejlődését előbb­revivő példák sokaságát lehet­ne felsorolni. Pillantsunk be azonban ezúttal abba a nagy­szerű műhelybe, ahol a lakos­ság vágyai, igényei tervek, be­ruházási köl tsé^vetések for­májában kezdenek valóravál- ni — a megyei tanács vb terv­osztályára. Szóljunk azokról FIATALOK A FIATALOKNAK Rövidesen tető alá kerül a kecskeméti KISZ- és Szénási László fiatal kőművesek a tetőfedés lakótelep most épülő 22 háza — 40 ifjú család előtti utolsó „simításokat” végzik az egyik lakó- egészséges új otthona. Képünkön: Kovács István ház kéményén. „Körben áll a kislányka../ Mindent az emberért, az ember javára csaknem valamennyi terhes­anyára kiterjedt, s a múlt év­ben az újszülötteknek is több mint 96 százalékát mutatták be a csecsemő-tanácsadásokon. Mindebben egészségügyi fel- világosító propagandánkon túl nagy része volt annak, hogy megyénkben évről-évre több orvos dolgozott — számuk ez év januárjában 15,5 százalék­kal volt nagyobb az 1959. évi­nél —, s annak, hogy négy év alatt az egészségügyi létesít­ményekre fordított beruházá­sok meghaladták a 23 millió forintot, amelyből többek kö­zött 100 új kórházi ágyat is berendeztünk. Mindezt a to­vábbi fejlődés alapjainak te­kinthetjük a magasabb szintű orvosi ellátás megteremtéséhez vezető úton. Hiszen, hogy csak egy példát említsünk: az idén indult meg a 300 ágyas kalo­csai tbe gyógyintézet építke­zése, amely ez évben hatmillió­val, az elkövetkező években pedig 22 millióval szerepel a tervek között. Nem jelentéktelen dolog az sem, hogy fejlődő, szépülő üz­leteinkben gyorsabban, keve­sebb időráfordítással, kényel­mesebben vásárolhatnak az emberek. Azon túl, hogy 1958. óta 190 új boltegység létesült, e tekintetben jelentős ered­ménynek könyvelhető el, hogy az 1959-ben megnyílt első ön- kiszolgáló boltot napjainkig több mint 200. a korszerű el­adási forma szerint működő üzlet követte. S ha már az idő­megtakarításról esett szó, em­lítést érdemel — noha még korántsem lehetünk teljesen elégedettek vele — az üzemi étkeztetési hálózat növekedése. Szerény szám, de minden eset­re örvendetes, hogy az utóbbi négy év alatt újabb — össze­sen 1280 személy ellátására al­kalmas — üzemi étkezdék épül­tek, s a megye saját kezelésű üzemi konyháin ma már na­ponta mintegy 13 500 ebédet és 1180 vacsoraadagot szolgálhat­nak ki amellett, hogy tovább növekedett az üzemi étkezés­ben részesülők arányszáma a vendéglátóiparban és a földmű­vesszövetkezetnél is. Fejlődő egészségügy A számok világában reánk váró „meglepetések” egyik leg­kellemesebbje az a jó néhány adat, ami arra utal, hogy egész­ségesebben élünk. A KÖJÁL jelentései arról tanúskodnak, hogy egyre sikeresebbek vol­tak egészségügyi szerveink erő­feszítései a járványos megbe­tegedések elkerülése, illetve leküzdése érdekében. A jár­ványügyi állomás többek kö­zött nagy sikerrel vezette le a gyermekbénulás elleni védőol­tásokat, melynek eredménye­ként az idén már egyetlen ilyen megbetegedés sem tör­tént. Jelentős sikereket köny­velhetünk el a rák, valamint a tbc elleni küzdelemben és a csecsemővédelemben is. Ez utóbbi keretében a tanácsadás A megyét járva egyetlen olyan faluval, de még tanyai településsel sem találkozunk, ahol az utóbbi három-négy év alatt ne történt volna valami­lyen fontos, a nagyobb közös­ségek érdekét szolgáló előrelé­pés. A megyei tanács tervosz­tályának KÖFA csoportjánál Gyulai Tibor pénzügyi főelő­adó szerény, halkszavú „tolmá­csolásában” eképpen vallanak erről a számok: Félntilliárd község fejlesztésre — 1959-től a községfejlesz­tési alapok bevételei szinte ug­rásszerűen megnövekedtek. Míg a pártértekezlet évében a 115 milliót közelítették, 1960-ban már meghaladták a 183,5 mil­liót, 1962. év végéig a községek és városok szépítésére, fejlesz­tésére több mint 590 milliót fordíthattunk, illetve fordítunk. Különösen figyelemre méltó, hogy ennek az összegnek közel tíz százalékát a lakosság tár­sadalmi munkája, s több mint négy százalékát a helyi anya­gok felkutatása szolgáltatta^ Hogy mennyi gond, fejlődé­sünkkel együtt járó személyes és közösségi igény oldódott meg, illetve nyert kielégítést ebből az összegből, azt hadd érzékeltesse ismét néhány ösz- Bzefoglaló, de sok mindenről árulkodó adat: —• A több mint félmilliárd- nyi községfejlesztési alapból épült többek között 67 mély­fúrású kút, 23 törpevízmű, kö­zel 100 kilométer hosszúságú vízhálózat, 344 kilométer vil­lanyhálózat (november 7-re Esana községgel befejeződik megyénk valamennyi falujának villamosítása), 291 ezer négy­zetméter járda, 336 ezer négy­zetméter szilárd útburkolat, harminc iskolai, 27 óvodai tan­terem, 18 művelődési ház, hét mozi, 16 orvosi rendelő, 241 ezer négyzetméter új park... Milyen hosszú még e hiányos felsorolás is, pedig mindez csak egy „kis” részlete mindannak ami történt, amit elértünk az elmúlt évek során. Mert pél­dául a községfejlesztésen túl állami beruházásból is közel 200 új iskolai tanterem és továb­bi száz gyermek elhelyezésére alkalmas óvodai tanterem épült. Nagyobb kereskedelmi ■ forgalom Arról, • hogy jobban, tartal­masabban, elörelátóbban élünk, a kereskedelmi statisztika szám­adatai vallanak. A bolti kiske­reskedelem ma már több mint félmilliárd forinttal forgal­maz többet, mint 1958-ban és ezen belül szembetűnő növeke­dést mutat a tartós fogyasztási cikkek forgalma. A múlt évben például 2625 televíziós készü­léket — 72,8 százalékkal töb­bet mint 1960-ban —, 7357 rá­diót és zeneszekrényt vásárolt a lakosság, így megyénkben 1958-tól 1961-íg 85 730-ról 106 ezer fölé emelkedett a rádió is 200-ról 4138-ra a televízió- előfizetők száma. Ma már min­den második háztartásra jut egy rádió és minden 35. csa­ládnál van televízió. Növeke­dett a bútorvásárlás is, ezen belül pedig a modern kisbú­torok forgalma. A múlt évben MM tAw1 73 milliót, költöttünk. fe.. .tovább kell növelni a községfejlesztési alapokat, bő­víteni az üzemi étkeztetés hálózatát, javítva a minőséget; az anyagi erőkhöz mérten bővíteni az óvodák, napközik számát és befogadóképességét; az egészségügy területén biz­tosítani az orvosi ellátottságot, különösen a munkáslakta te­rületeken és az üzemekben; további erőfeszítéseket kell tenni a járványos betegségek leküzdésére, a kórházak bőví­tésére, a kórházi ágyak számának növelésére; a lakáshelyzet gyorsabb megoldása érdekében az állami beruházásokon túl hatékonyabban szervezni a saját és társas úton történő lakás­építéseket...” (Az MSZMP 1959. októberi megyei pártérte­kezletének határozataiból.) az emberekről, akikről még alig beszéltünk, pedig szinte karmesteri szerepük van az óhajok megvalósításában. M int a kertészember a termőföld minden rö­gét, úgy ismeri Ábrahám Ist­ván főmérnök a megye terüle­tét. Pontosan tudja, melyük községben mi épül, ismeri az ottani gondokat, segíti áthi­dalásukat. Tárgyal, intézkedik tervez, szinte betéve tudja » különböző építkezések terv­dokumentációinak részleteit. Munkatársaival a hét-nyolc főnyi kollektívával a késő éj­szakákba nyúló munkával ké­szítette el például a kecske­méti leninvárosi építkezés mő- dósított terveinek beruházási programját Nem jegyzi fel a krónika, pedig több mint egy­millió forintot takarítottak meg a megye számára e adat elvégzésével És amikor az újságíró a vá­gyairól kérdezte meg Ábra- hám főmérnököt. 6 akkor is az általa vezetett kis közőse ségre gondolt, s ezzel hozako­dott elő: — Boldog lennék, ha kétévenként legalább egyszer technikus munkatársaim is ki­juthatnának külföldre. Nagy­szerű tapasztalatokkal gyara­podhat ott az ember, és ne­künk oly sok lehetőségünk van azok hasznosítására! A bogárfekete szemű, fis* n szálakkal vegyes hajú Szél Györgyné beruházási elő­adónak már hatodik hete, hogy a vasárnap sem szakí­totta félbe munkanapjait. A* országos szervek elé terjesz­tett jövő évi beruházási terv máris bővült. Lehetőség nyí­lott ugyanis néhány, a tervet meghaladó igény teljesítésére. Mindez pedig az egész beru­házási terv átdolgozását tette szükségessé. Tizenkét éve végzi a széles skálájú, s rendkívüli gondossá­got igénylő feladatkört ez az egyszerű, kedves asszony, aki munkájáról ezt vallja: — Ma nem merném újra elkezdeni, mert ebbe csak bele lehet nő­ni... Nem könnyű, s mégis úgy szeretem csinálni!... S ha nagyanyáink híre a kürtös kalácsról, vagy más ételkülön- legességről maradt fenn. az én munkásságom legfeljebb a tervekben, a felépült iskolák­ban. óvodákban rögzítődik ... Poézis. a hivatástudat poé- zise csendül ki ezekből a sza­vakból, s ki tagadhatná, hogy költészettel felérő vallomások rejlenek sokszor a tervekben is_ — ha az alkotók szívüket, vágyaikat, emberszeretetüket is beleálmodják. C hisszük, hogy az ízes ** kürtöskalácsnál ig ma­radandóbb emléket állít mind­ez a létrehozóiknak .,. Perav íré*

Next

/
Thumbnails
Contents