Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-18 / 244. szám

1962. október 18, csütörtök 3. oldal „Ha többet termesünk, jobban élünk” Szerkesztőségünk a Járási és városi pártértekezletekről szóló tudósításokban hely szűke miatt nem foglalkozhatott a vita anya­gával. Tekintettel arra, hogy az elhangzott jelentősebb és érde­kes tapasztalati adatokat tartal­mazó felszólalások a nyilvános­ság elé kívánkoznak, ezért a kö­zeli napokban néhányuknak helyt adunk. Ez alkalommal Sár- di József, a kisszállás! Petőfi Termelőszövetkezet elnökének a kiskunhalasi járási-városi párt­értekezleten elhangzott felszóla­lását ismertetjük. A kongresszusi irányel­vek nehéz, de nem elérhetetlen célokat tűzött ki a termelőszö­vetkezetek elé. Szövetkezetünk egyetért ezekkel és Vállalja, hogy a célkitűzéseket megvaló­sítja és igyekszik azt egyes rész­leteiben túlteljesíteni. Szövetkezetünk két évvel ez­előtt még a járás egyik leggyen­gébb gazdasága volt. Kevés volt az egy munkaegységre eső ré­szesedés. csaknem félmillió fo­rintot tett ki a mérleghiány és nagyon alacsony volt az állat­állomány és természetesen a holdankénti termelési érték is. Két év alatt azonban sokat változott a helyzet. Az egy munkaegységre eső jövedelem a családi műveléssel együtt 40 fo­rint körüli összeget ér el, a szö­vetkezet tiszta vagyona körül­belül 6 millió forint és a hol­danként! termelési érték há­romezer forinton felül van. Az éves áruértékesítés eléri az öt és félmillió forintot. Jellemző példaként hadd említsem meg, hogy ebben az évben kenyérga­bonából 63 vagonnal adtunk át a népgazdaságnak, ami csak 3 vagonnal kevesebb, mint az el­múlt évben az egész község termése volt. Szövetkezetünk ke­nyérgabonából 20 mázsa körüli, őszi árpából 18 mázsa fölötti, rizsből 11 mázsa, burgonyából X00—110 mázsa holdankénti át­lagtermést ért él. Olyan terüle­ten. ahol azelőtt sohasem ter­meltek, vagy mélyfekvésű rossz kaszáló volt, silókukoricából 400 mázsás termést takarítottunk be. Eredményeinket az is bi­zonyítja, hogy a 64. mezőgazda- sági kiállításon egy arany, egv ezüst, négy bronz érmet és el­ismerő okleveleket, az Erfurti Kertészeti Kiállításon pedig négy érmet és elismerő okleve­let kaptunk. Felmerül a kérdés, hogy mind­ezt hogyan értük el. Nincs ben­ne semmi ördöngösség. Biztosí­tottuk a megfelelő vezetést. A kommunisták és a volt legjobb középparasztok részvételével ki­alakítottunk egy olyan magot, akik szíwel-lélekkel oldották meg a szövetkezet előtt álló feladatokat. Szervezettebbé tet­tük a munkát, megszilárdítot­tuk a munkafegyelmet, a szö­vetkezet gazdáit érdekeltté tet­tük a termelésben, de a terme­léshez a szükséges alapokat is biztosítottuk. Bátran fejlesztet­tük az állatállományt, és meg­teremtettük a takarmányalapot. Az állatállományunk a két év­vel ezelőtti 95 számosállatról 470 számosállatra gyarapodott. Biztosítottuk a földnek azokat a szükséges tápanyagokat, ame­lyeket megkíván és az ehhez társuló szíwel-lélekkel végzett munkának köszönhetjük ered­ményeinket. Tudjuk, hogy még számos hiba van, az eddiginél még többet kell nyújtani a föld­nek. Bízunk benne, hogy a jö­vőben mindezt biztosítani fog­juk. Véleményem szerint a homokos területeken levő ter­melőszövetkezetekben elsősorban a vezetés terén vannak hibák. Ennek bizonyítására hadd mond­jam el, hogy homokos terüle­tünkön egytáblában vagyunk egy másik termelőszövetkezet­tel. Mindketten elvetettük a ro­zsot és ugyanakkor, amikor ná­lunk egy talpalatnyi területen sem látható a homok, a másik termelőszövetkezet vetésén csí­kok látszanak. Ennek az az oka, hogy a szomszéd termelőszövet­kezet csak 70—80 kilogrammot használt fel vetőmagként, mi 100 kilogrammon felül és jól előké­szített talajba tettük a magot. A párt VIII. kongresszusának tiszteletére vállaljuk, hogy több árut adunk a népgazdaságnak, s ezért az éves áruértékesítési tervünket 8 százalékkal túltelje­sítjük. Ebben az évben 25 da­rab hízósertéssel többet adunk át az államnak és 25 százalék­kal túlteljesítjük étkezési bur­gonya-szerződésünket is. Vál­laljuk, hogy az őszieket október 30-ig teljes egészében elvetjük. — Termelőszövetkezetünk vala­mennyi gazdája jól érti és kö­veti azt az elvet, ha többet ter­melünk, jobban élünk. Ez év nyarán a Solti Gép­állomást gépjavító állomássá szervezték át. Feladata a rési gépállomás körzetében működő termelőszövetkezetek gépeinek javítása. Célul tűzték ki egy­részt a jobb minőségre, más­részt a javítások ütemének meggyorsítására való törekvést. Haladottabb módszereket al­kalmaznak: a gépeket fékpado­kon járatják be, s a rész javí­tásokat szalagszerű en oldják meg. A gépjavító állomás meg­szervezése után a gépállomások Szorgos asszonyok A Helvéciái Állami Gazda­ság újbögi üzemegységéinek sző­lőjében harminc női dolgozó válogatja és rakosgatja ládák­ba a fürtöket. Hűvös a reggel — jólesik a kis máglyarakás mellett ülve végezni a mun­kát Pozsonyi fehér, izsáki sárfe­hér, kövidinka fajták termet­tek legnagyobb részt ezen az ötven holdnyi területen. Hol­danként 20—25 mázsával fizet­tek. Minőségük bogyóíz és nagy­ság szerint egyaránt megfelelő, ami jórészt a szorgos nyári mű­velésnek köszönhető. A szépen gondozott szőlő terméséből exportál is az üzem­egység. Mint Hajnal János sző­lészeti csoportvezetőtől meg­tudjuk, eddig körülbelül húsz vagonnyit szállítottak Nyugat- Németországba, s niég jelentő­sebb mennyiség kerül ily mó­don értékesítésre. A szőlőt az asszonyok, lá­nyok a helyszínen csomagolják, tíz kilogrammot raknak egy- egy ládába. Válogatásért kilo­grammonként 50 fillért kap­nak, s naponta mindegyikük 40—50 forintot is meg tud ke­resni. A tűz mellett melegedve jól haladnak a munkával. Gyor­san telnek a ládák a nagy, egészséges fürtökkel, amelyek estefelé már vagonokba össze­gyűlve várják a szállítást... Tib min! háromszázan A megyeszerte elterjedt in­gyenes véradó-mozgalom Kecs­keméten is egyre nagyobb tért hódít. Az elmúlt napokban a Konzervgyár mindkét telepén helyszíni véradást szervezett a Vöröskereszt és a Véradóállo­más. Ez alkalommal az üzem dolgozói közül több mint há­romszázan adtak vért. Szerdán délután a megyei pártiskola va­lamennyi hallgatója és tanári kara ment át a Honvédkórházba véradásra. A közeljövőben a Honvédkórház, valamint több nagy üzem dolgozói körében szervez a Vöröskereszt véradó­napot. megyei igazgatósága elhatároz­ta, hogy az év végéig vala­mennyi nagyjavító műhellyel rendelkező gépállomáson a gé­pek javítása során ezt a fejlet­tebb módszert vezetik be. Szerdán a Solti Állami Gép­javító Állomáson a megyei gép­állomások igazgatói, főmérnö­kei, műszakvezetői tanácskozás­ra jöttek össze, melynek kere­tében a szakemberek a kor­szerű javítás módjait is bemu­tatták a részvevőknek. Gép javítási bemutató Solton Erre hivatkozva egyesek vita tárgyává próbál­ják tenni, hogy a szakszövetkezetek tagjait szö­vetkezeti parasztnak vagy egyéni gazdának kell-e tekintenünk. A párt ebben a kérdésben már jó­val korábban határozottan állást foglalt és félre­érthetetlenül kimondta, hogy a szakszövetkeze­tek és a termelőszövetkezeti csoportok is szocia­lista típusú gazdaságok. Nyilvánvaló tehát, hogy ezek is a szocialista szektorhoz, tagjai pedig a szövetkezeti parasztsághoz tartoznak. Az alacsonyabb típusú szövetkezetekben ter­mészetesen még jobban hatnak a régi különbsé­gek. azonban a tagok megítélésének alapja itt Is a közösség érdekében végzett munka kell. hogy legyen. A fentieken kívül természetesen számításba kell venni azt is. hogy nem egyformán szilárd a szövetkezeti parasztság egysége a régi és az új, a megerősödött, vagy a gyenge közös gazdaságok­ban. Az anyagiakban tehetős, vagy a régebben alakult termelőszövetkezetek gazdái között ke­vesebb a viszály, a civódás. azok már inkább Összekovácsolódtak. mint a számtalan gonddal, nehézséggel küszködök, vagy az újonnan alakul­tak. Figyelembe kell venni azt Is. hogy a helyi le­hetőségek sokoldalúsága és azok hasznosítása ki­hat az eggyé ötvöződésre, gyorsítja vagy lassítja ezt a folyamatot. Az öntözés fejlesztése, a kerté­szeti kultúrák nagvobb arányú meghonosítása, a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés megala. pozása és a gondos politikai nevelőmunka erősíti az összetartó szálakat. Néhány helyen az egység erősödését meggon­dolatlan intézkedésekkel, a földi áradék eltörlésé­nek követeléseivel vélik szolgálni. Az ilyen lé­pések meggondolatlanok és nem erősítenék, ha­nem lazítanák a közösséget. A különbségek tel­jes megszűnése csak hosszabb fejlődés eredmé­nye lehet. A régi különbségek elmosódnak, mert a szövetkezetbe tömörültek lehetőségei egyre in­kább azonossá válnak és jövedelmük fő forrása a közösben végzett munka. Egyesek azt mondják, hogy az egységes paraszti osztályt a volt rétegek közötti ellentétek miatt nem lehetséges létrehoz­ni. Mit válaszolhatunk ezeknek? A helyes vá­laszt a marxizmus—leninizmus adja meg. ameb’ azt mondja: az egységes szocialista szövetkezet5 parasztság kialakulása történelmi folyamat. Ez* nagy türelemmel, a lenini politika helyes alkal­mazásával tudjuk megvalósítani. Megyénkben az objektív körülmények alapján kialakult sajátos viszonyok figyelembevételével kell segíteni ezt a folyamatot a gazdasági meg­szilárdulás elősegítésének eredményeivel, ezzel párhuzamosan a szocialista tudat kialakításával. Ennek módszereit kell állandóan vizsgálni Dárt- alapszervez^teinknek és a körülmények alapos számbavevés<= alapián lehet a tennivalókat pon­tosan meghatározni. így valósíthattuk meg, hogv megyénk dolgozó parasztsága az új úton egysé gesen haladjon előre a szocializmus teljes feiépí téséért- Kovács Imre Iparosodó megrvónk Üj üzem, új munkalehetőség Kiskunmajsán Az ipartelepítés eredménye­ként megyénkben, Kiskunmaj­sán új üzem nyitotta meg ka­puit. A Budapesti Ozalid Gyár átadta néhány feldolgozó részle­gét a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalatnak, s így ala­bieken kívül itt csomagolják majd a befőzéshez használt gumigyűrűket, s szó van arról, hogy űjabb megrendeléseket kapnak különféle dobozok ké­szítésére. Kiszámították, hogy az eddigi A zacskóragasztó és dobozoló részleg dolgozói. Középen Szemendei Mihály telepvezető. kult meg a Kiskunmajsai Pa­pírfeldolgozó Üzem. A látoga­táskor az első, ami szembetű­nik az, hogy mindenütt nők dolgoznak. Olyan ügyesen keze­lik a nagy gyakorlatot kívánó vágógépeket, dobozfűzőt, vagy a tomponkészítőt — így hívják a cigaretta füstszűrőjét — mintha régóta ezt csinálnák. létszámnak kétszeresét tudnák foglalkoztatni, azaz 150 család­nak biztosítanának megélhetést, ha a meglevő helyiségekhez újabbakat kapnának. Az üzem dolgozói nemcsak a munkában állnak helyt, hanem tevékenyen részt vesznek a község csinosításában is. A köz­ségi párttitkár elmondta, hogy Kicsi a cigarettapapír, mégis ilyen hatalmas géppel gyárt­ják, A készáruk csomagolását Kertész Józsefné és Zsuzskó Antalné végzi. (Páskuly János felvételei.) Hatvan nő, köztük húsz lány talált biztos megélhetést ebben az új üzemben. Ott jártunkkor nagy örömmel újságolták, hogy negyedévi tervük túlteljesítése után megkapták az első pré­miumot, melyből a dolgozók tíz százaléka részesül majd. Az üzem bővítésével kapcso­latos tervek már elkészültek. Az elképzelések szerint az előb­a délutáni műszak teljes lét­számban részt vett a piactér rendbehozási munkálatainál. Az üzemben dolgozók elége­dettek és bíznak abban, hogy a helyi szervek meg fogják ol­dani az üzem bővítésének gond­ját, s ezzel újabb családoknak teremtenek munkaalkalmat. K. A. E*ry levél nyomán Amiből többet kellene gyártani Az idén, még április elején. vettem egy új Pannónia motor- kerékpárt a Bajai KERAVILL- ban. Pár nap múlva azonban az első teleszkópjaim felmondták a szolgálatot. A garanciaidő tar­tama alatt szinte állandóan ja­vították ezt az alkatrészt, ám hiába. Üj teleszkóprugókat pedig nem kaptam sem Baján, sem Bácsalmáson, sem Kecskeméten, de még Budapesten sem. Most tanácstalan vagyok: Hol lehetne beszerezni a teleszkóprugókat? Sárossy János, Baja * Bajai olvasónk panaszával — mivel az fontos közérdekű prob- 'éma — a Bács-Kiskun megyei Vas és Műszaki Nagykereske­delmi Vállalat kereskedelmi osztályához fordultunk, s ott a következő felvilágosítást kaptuk: A motorkerékpár teleszkópru­gó, sajnos, még mindig hiány­cikk, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet belőle kapni a műszaki boltok­ban. Ez évben eddig 600 darab teleszkóprugót osztottunk szét a megye KERAVILL boltjai­ban. A bajai 331. számú ipar­cikkbolt október 5-én 50 darab teleszkóprugót kapott. A ne­gyedik negyedévre kiutalt ru­gókat — előreláthatólag 210 darabot — a napokban kapja meg a vállalat és ezeket is mél­tányos arányban osztja majd el a műszaki, iletve iparcikkbol­tok között. Nekünk ehhez csupán az a megjegyzésünk, hogy e fontos alkatrész gyártását jobban kel­lene szorgalmazni az illetéke­seknek!

Next

/
Thumbnails
Contents