Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-11 / 212. szám
19M, seepfomfcer fl, ie?T8 A szőlő, éa gyümőlealelepítéaek érdekében As eredmények serkentője Kétszeresére nfi megyénkben a tőzegtermelés Bács-Kiskun megye gazdasági ép/iőmunkájának előterében első helyen szerepel szőlő- és gyümölcstermelésünk fokozása. Köztudott. hogy nagyüzemi szőlőskertjeinket döntőrészt olyan területen telepítjük. mely homokrészeken más növények gazdaságos termesztése nem biztosítható. De a kommunizmus növénye. a szőlő is csak akkor hoz majd dús termést, ha a tőkék ágyát- nagy mennyiségű szervesanyaggal „vetjük meg”. Viszont a megye ma még alacsony állatlétszáma, minimálisan sem biztosítja. ehhez az istállótrágyát. Mindenképpen indokolt tehát tőzegtermelésünk fokozása, hiszen új szőlő- és gyümölcstelepeink létesítésénél elsősorban ez jön számításba. Igényi tizenötezer vagon lehetőségeink ismertek. Kecel—Császártöltés—Sükösd tőzegkincse nagykiterjedésű. De kérdés, felkészült-e a Tőzegki- tsrmelő Vállalat a szövetkezetek igényeinek kielégítésére? — Jövő évi igényünk 12 ezer vagon tőzeg, talajjavításhoz pedig 3 ezer vagon lápföld — közli Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. — Sorrendben mindent megelőz, hogy ennék a rendelésnek eleget tegyünk — mondja Bruncsák András, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. — Már most folynak az előkészületek, hogy jövőre megkétszerezzük a tőzegtermelést és a kiszállítást — nyilatkozik Sző- nyi Pál, a Tőzegkitermelő Vállalat. megbízott igazgatója. Aztán részleteiben is megvitattuk, hogyan folyik ez a munka és a következő kép alakult ki bennünk. A felmérések megtörténtek. Ezek szerint a lehetőség és a va- ’óság csak részben fedik egymást. A. termelés ilyen nagymérvű növeléséhez a Keceli Tőzegbánya meglevő kapacitása már nem •deaendő. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezért segítségért fordult a Könnyűipari Minisztériumhoz és a Földművelés- ügyi Minisztériumhoz. Kérték, hogy a Válaszén tmiháiyi Tőzegbányánál feleslegessé vált szov- 'et tőzegtermelő gépsort ad iák át Bács-Kiskun megyének. Ígéret már van, reméljük, rövidesen a gépek is megérkeznek. Isv két gépsorral folyhat majd a tő- megtermelés Kecelen. A szállítás gondjai A termelés mellett nagy prob- 1éma volt eddig a tőzegkincs szállítása. Arról már írtunk, a hányaterületről a vasúti átra- vóig vivő kisvasúti sínpálya felújítását, és korszerűsítését tervbe vették. Ez a 8 millió forintot igénylő munka már folyik. U gyancsak folyamatban van a belső szállítás gyorsítása érdekében további három kismoz- dony és 100 darab csille beszerzése, melyekre az önköltségcsökkentő hitelt a beruházási bank megadta. Jelenleg napi 60 súlyvagon tőzeg indul útnak a vállalat telepeiről. Jövőre viszont a tervek szerint 85 súlyvagon lesz már a napi kiszállítás. Ez szükségessé teszi, hogy a szállítás zavartalan bonyolítása érdekében a jelen- !egi iparvágányt meghosszabbít, sák. A gyors és olcsó rakodás ugyanis azt igényli, hogy az átrakó állomás egyszerre egész kis vonatszerelvényt, mintegy 30 vasont fogadhasson. A MÁV illetékesei vei e tekintetben is eredményesek a tárgyalások. A pályahosszabbítás pedig lehetővé teszi, hogy a következtő esztendőkben. évi 24 ezer vagon tőzeg- és lápföld kerüljön innen szövetkezeteinkbe, állami gazdaságainkba. Kecel mellett azonban, Sükösdön is komoly szállítási problémákat kell megoldani. Itt, kellő vasúti összekötettés hiányában az AKÖV gépkocsiparkja végzi a szállítást. Jelenleg mintegy 140 tonna a napi tőzegmenynyi ség. Jövő tavasszal viszont 250 tonna tőzegtrágyát kell továbbítani naponta. Mint értesültünk az AKÖV vezetői biztosították a végrehajtó bizottságot, hogy a gépkocsiparkot ehhez méretezik, a szállításban rém lesz fennakadás. Hármas feladat Már az elmondottakból is látóik. milyen körültekintést igényel. hogy Kecel és Sükösd tő- zepkincse időben eljusson maid nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítéseinkhez. A legnagyobb feladat azonban a Tőzegkitermelő Vállalat vezetőire vár. Elsősorban tőlük függ. mennyire követi majd ezeket az intézkedéseket a tőzegtermelésben a korszerűbb munka és üzemszervezés, a lehetőségek maximális kihasználása. A munka sajátosságánál fogva, ugyanis hármas feladatot kell megoldaniok: A tőzeg termelésének, a több kilométeres belső szállításnak és az áru vagonba rakásának olyan precíz összehangolását, hogy a termelésben fennakadás ne történjen. Jóslásokba itt nem bocsátkozhatunk. Tény azonban, hogy a most folyó kongresszusi verseny jó iskola a felkészüléshez. A munkásokból nem hiányzik a szorgalom, de a vezetők is mindennap dicséretesre vizsgáznak. A vállalat október 20-ra tel- 'esíti éves tervét. Ev végéig pedig 2 millió forint értékű tőzeget termelenek terven felül. Reméljük, ez a lendület a jövő évben sem csökken. Pártunk VIII. kongresszusára a dunavecsei járás dolgozói is nagy lelkesedéssel, szorgos munkával, a szocialista munkaverseny kibontakoztatásával készülnek. A termelés növelésére, a hozamok gyarapítására egyre többen tesznek konkrét munkafelajánlást. Járási pártbizottságunk már az év elején foglalkozott a mezőgazdaságban folyó munkaversennyel és azt javasolta a szövetkezeti gazdáknak, hogy annak megszervezésénél a helyi adottságokat, a munkaszervezés formáit vegyék figyelembe. Tekintettel arra, hogy járásunkban a termelőszövetkezetek többségében a családi művelésen alapuló munkaszervezés van leginkább elterjedve, elsősorban az egyéni versenyt ajánlottuk a szövetkezeti tagoknak. A versenynek ez a módja megfelel a tagság anyagi érdekleltségének. A szövetkezeti gazdák ugyanis könnyen megértik, hogy a többtermelés saját személyes érdekük is. A közgyűlések határozatainak megfelelően a tervek túlteljesítését premizálják és a hozamok növelése a jövedelem nagyobb mérvű gyarapodását jelenti.A munkaverseny fő formájának tehát nem a szövetkezetek közötti vetélkedést, hanem az egy termelőszövetkezeten belüli szorgos munkát, a szövetkezeti gazdák egymással való versengését tekintettük. Ez az állásfoglalás helyesnek bizonyult. Termelőszövetkezeteinkben igen sokan munkálkodtak a hozamok növelésén, az időszerű mező- gazdasági munkák határidőben történő jó minőségű elvégzésén. Példamutatóan vették ki részüket a közös munkából a szövetkezeti fiatalok is. A tassi Petőfi Tsz-ben 105 hold kukoricát műveltek, azt vállalva, hogy holdanként májusi morzsoltban számítva elérik a 30 mázás áit- lagtermésit. Említésire méltó a termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok szorgalma is. A du- naegyházi Haladás, az apostagi Duna és a tassi Petőfi Tsz asz- szonyainak példamutató munkáidért a járási párt-vb a közelmúltban írásban juttatta kifejezésre elismerését. Az említett három termelőszövetkezetben az asszonyok javaslatára a kedvezőtlen időjárás okozta termés- kiesést másodvetésű uborkával, káposztával és más kertészeti növénnyel pótolták a szövetkezeti gazdák. A kezdeményezéseknek nagy része van abban, hogy járásunk az előirányzott 1000 hold másodvetési tervét kétszeresére teljesítette. A másodvetési és tarlóvetési tervek túlteliesítésében elsősorban az öntözőtelepekkel rendelkező szövetkezetek mutattak példát. A kongresszusi munkaversenybe a termelőszövetkezetek állattenyésztési dolgozói is bekapcsolódtak. Az ő felajánlásaiknak jelentős szerepe volt abban? hogy termelőszövetkezeteink egy része áruértékesítési tervének mintegy felét már ebbea az évben állatértékesítésből, illetve állati termékekkel teljesítette. Külön említést érdeme! a szabadszállási Lenin Tsz gazdáinak kezdeményezése. A szabadszállásiak indították a járásunkban azt a mozgalmat; amely célul tűzte ki, hogy minden háztájiból legalább egy szerződött sertést adjanak el a szövetkezeti gazdák. Mindez hozzájárult, hogy a járás sertésszerződési előirányzatát már túlteljesítette. A szövetkezeti gazdák egyéni versenye mellett már a termelőszövetkezetekben is kezdenek meghonosodni a szocialista munkaverseny magasabb formái. A Ruggyantaárugyár munkásainak segítségével — az ipari szocialista brigádmozgalomhoz hasonlóan — járásunkban először a hartai Lenin Tsz gazdái szövegezték meg a szocialista brigád cím megszc-zésé- nek követelményeit. Az ő pél- dáiukat többen követték és nagyobb termelőszövetkezeteinkben ma már 24 brigád küzd a szocialista cím megszerzéséért. Fontos feltétele, serkentője a mezőgazdaságban is a munkaversenynek az eredmények népszerűsítése, tudatosítása. Járásunkban 10 termelőszövetkezetben jelenik meg minden hónapban szövetkezeti híradó. Ezek az újságok fontos eszközei a munkaverseny tudatosításéinak. Több termelőszövetkezetben kezd elterjedni, rendszeres-' sé válni, hogy a versenyt ne-; gyedévenként is értékelik és a legiobb eredményt elérő szövetkezeti gazdákat, brigádokat ilyen alkalmakkor megdicsérik* esetleg meg is jutalmazzák. A kunadacsi termelőszövetkeze-; tekben különböző összejöveteleken a televízió adásainak csoportos megnézése alkalmával dicsérik meg a verseny legjobba iáit. Helyes kezdeményezés; hogy több termelőszövetkezetben versenytáblát létesítettek. Vannak azonban még közös gazdaságok, ahol nem értették meg a munkaverseny jelentőségét és kevés figyelmet fordítanak annak politikai nevelő munkával való támogatására* kibontakoztatására. Járási párt- bizottságunk igyekszik ezen á helyzeten változtatni és a párt- szervezetnek olyan útmutatást nyúitottunk. hogy katuliák fel és bátorítsák a dolgozók versenykezdeményezéseit. \ lövőre vonatkozó elképzeléseinket ezekben a vartokban külön is meotárpvalivk a várt- és ctaz- dasáai vezetőkkel. Arra törekszünk. hogy a szocialista munkaverseny égvéni és csonortos formái a szövetkezetek mp»«»r6- *’'+ésének egyik forrását ielentcóT^ Tesch Rezső a dunavecsei iárási pártbizottság ‘-'‘■'---a Közös erővel Tavaly égett le a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat fürdő- és öltözőépületének tetőzete. Az újjáépítéshez szükséges összeget, hosszas huzavona után, az idén kapták meg a gyár vezetői. Nyomban hozzákezdtek a munkákhoz. Hogy mielőbb kész legyen, a munkások, műszakiak, adminisztratív dolgozók és a gyár vezetői vállalták, hogy társadalmi munkában segítik az épület határidő előtti elkészítését. Eddig a társadalmi munkában 80—90-en vettek részt. Az elvégzett munka értéke eléri az 50 ezer forintot. Kiszámították, hogy ezt a termelési értéket a gyár kőművesbrigádja egy hét alatt éri el. Egyébként a létesítmény 1 millió 200 ezer forintjába kerül államunknak. Az előzőktől eltérően nem földszintes, hanem egyemeletes lesz. Átadását november közepére tervezik. Készül a beton. Sándor Géza Mit láttunk a kiállításon? Estére kész lesz az emeleti födém (Pásztor Zoltán felvételei.). A sza! k szent *mír főni kost elep valamennyi juha díjat nyert Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás istállói.oületei közötti térségen, szellős, fedett külön- ólban helyezték el az egyik t,leglátványosabb” állatot, egy 537 kilogramm súlyú hízott sertést. Észrevehetően megszokta már a népszerűséget, bá- múlóinak gyűrűjében egyáltalán nem érez lámpalázat; egykedvűen, méltóságteljesen fekszik a csodálkozó, lelkendező megjegyzések közepette. A sertésistálló mellett találjuk a juhok szállását. Az egyik ..utca” itt szinte kizárólag Bács- Kiskun megyéé. A kutricák előtt régi ismerősre bukkanunk; ifjú Lovas József, a Szalkszent- mártoni Állami Kostete© juhásza 24 juhot kísért fel a fővárosba, s ezek kivétel nélkül díjazásban részesültek; némelyik elismerő, vagy arany oklevelet, a sztavropoli merinóból és a merinó précoce-ból keresztezett kos pedig ezen felül még tenyésztési díjat is kapott. Büszkén virít a táblán a sárga szalag, amely ezt a tényt bizonyítja. — Nagy öröm volt számunkra, amikor a kiállítás első napjaiban tudomást szereztünk a bíráló bizottság döntéséről — mondja a fiatal juhász. — Otthon tudnak-e már a "ikerről? — A lánytestvérem itt volt a látogatót kast, általa üaafa tem meg Szalkszerúmártonba, hogy nem vallottunk szégyent. Az egyre jobban fejlődő magyar juhtenyésztésben is előkelő helyet foglalnak el a mi neveltjeink. Közeledik a dél, a látogatókat udvariasan kitessékelik. Nemcsak itt, valamennyi istállóban szigorú rend van; így délben is felfrissítik az almot; locsolnak, etetnek. Ez is a kiállítás mintaszerűségét dicséri; s az állattenyésztő látogatók! eleven és ösztönző képet kapnak arról, hogyan kell a jószágot szíwel-lélekkel gondozni, a higiéniai követelményeknek megfelelően tartat«, i ’* *****
