Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

f. »TSaf 1962. szeptember 9, vasárnap Az újabb U—2-s ügy As új algíri kompromisszum NEM E-ETSÉSGrES, hogy azok a washingtoni kö­rök, amelyek az újabb U-—2-s kémrepülőt el­küldték a Szovjetunió területe fölé. ezzel a bű­nös akciójukkal meg akarták mérgezni a nem­zetközi légkört. Ezeket a köröket mind nagyobb nyugtalansággal tölti el. hogy az amerikai kor­mányzat a békeszerető erők nyomására olyan helyzetekbe jut, amikor nem tud kitérni a prob­lémák békés rendezése elől. Így történt például ez nemrég káoszban S a genfi leszerelési érte­kezleten is az amerikai delegáció kétségbeesett propagandafogásokhoz kénytelen folyamodni, hogy félrevezesse a megegyezést követelő nyu­gati közvéleményt és fenntarthassa hideghábo­rús álláspontját. Ezeket a washingtoni köröket az idegesíti, hogy Nyugat-Berlin ügyében szovjet—amerikai eszmecsere zajlik. S bár ezeket a tárgyalásokat az amerikai kormányzat merev magatartása ed­dig meddőkké tette, Washington és szövetségesei attól tartanak, hogy egy szép napon valamilyen új szovjet kezdeményezés az ügyben- rendkívül rtehéz helyzetbe juttatja majd őket. Ezért pró­bálták meg most az újabb U—2-s kémrepüléssel elmérgesíteni a világhelyzetet. A szovjet kor­mány nagyfokú higgadtsággal párosult erélyes- sége azonban keresztet tett az amerikai szándé­kokra. A szovjet légvédelem ezúttal még nem lőtte le a kémrepülőt, de leleplezte az amerikai törekvéseket és rendkívül határozott formában figyelmeztette a provokáció szerzőit akciójuk folytatásának várható súlyos következményeire. A Washington bűnös cselekménye ellen olyan széleskörű nemzetközi tiltakozás bontakozott ki, 'mi aligha teszi valószínűvé, hogy az amerikai kormányzat ebben az el­szigetelt helyzetében foly­tatni merészelné rendkí­vül veszélyes provokatív cselekményeit. A HOSSZÜ, hétesztendős gyarmati háborúban oly sokat szenvedett algériai nép a múlt héten, a kéthónapos válság alatt első ízben kifejezésre juttatta akaratát és sikerült is hatékonyan bele­avatkoznia az eseményeik alakulásába. Akkor történt ez, amikor a hatalomért versengő két FLN-csoportosulás már-már polgárháborúba so­dorta az országot, s a viszály a francia gyarma­tosító hadsereg beavatkozásával is fenyegetett, tehát a népnek azzal a reális veszéllyel kellett szembenéznie, hogy a pusztító gyarmati háború kiújul a zűrzavar nyomán. Algéria népének tün­tetéseivel és sztrájkjaival sikerült megegyezésre kényszerítenie a szembenálló vezetőket. A nép megmozdulása feltétlenül olyan fejlemény, mely biztató Algéria jövőjére nézve. Sajnos, azonban a megegyezés még korántsem jelenti a politikai válság végét és a helyzet nor­malizálódását. Most nagyon sok függ attól: mi­lyen körülmények között rendezik meg majd szeptember 16-án a független Algéria első par­lamenti választásait. Ezek a választások ugyanis arra hivatottak, hogy megteremtsék a független Algéria első, a nép által választott politikai tes­tületét. amely előtt olyan fontos feladatok lesz­nek, mint az ország alkotmányának kidolgozása és a független Algéria bel- és külpolitikai vonal- vezetésének kialakítása. Algéria Kommunista Pártja ezért most mindent megtesz, hogy az el­jövendő választásokra olyan lehetőséget és kö­rülményeket harcoljon ki. amelyék alapján a tö­megek valóban kifejezhetik akaratukat. | EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Az Egyesült Államok Kuba-ellenes készülődéseiről ÖRÖKSÉGÜNK NEW YORK. (TASZSZ) Az amerikai szenátorok és képviselők tovább folytatják Kuba-ellenes hadjáratukat, az amerikai kormány pedig gya­korlati intézkedéseket tesz egy újabb agresszió előkészítésére. Kennedy elnök pénteken a kongresszustól felhatalmazást kért arra, hogy 150 ezer tarta­lékost tényleges szolgálatra hív­HARMÓNIA (Folytatás 02 1. oldalról.) s fejlődés jól látható ritmikája, a tervek és megvalósulások irá­nyítják a lelkesedés és a bizako­dás medrébe, Az emberek azt tart ják lelke­sítőnek a párt politikájában, hogy az elmúlt hat év során nyu­godt megfontoltsággal, vargabe­tűktől mentesen, a szocialista építés nagy sikereit elérve irá­nyította az országot. Lelkesednek, mert olyan lég­kör teremtődött, amelyben nincs tere az igazságtalanságnak, szi­lárd a törvényesség, sok az em­berség, a bizalom és a tisztelet. Az emberek közelebb kerültek egymáshoz, jobb a szó, több a megértés és a kopogtatásra köny- nyebben nyílnak a hivatalos aj­tók. Lelkesednek, mert változott az élet városon és falun. Szebb az otthon és több a könyv a pol­con. A szemnek is kedvesebb, hogy egyöntetűbb a határ. Olyan mostoha vidéken, ahol beteken át hűtlen volt az eső, most egy­re több „vízágyú” célozza a gaz­daságot. Több a tudás is, és fény gyűlt nemcsak a petróleum- lámpás szobákban, hanem a fe­jekben is. Igen, százezrek és milliók lel­kesednek, mert a párt egysze­rűen a nép szívéhez és eszéhez szóL Nincsenek nagy szavak, úgy beszél mint maga a nép. Ezen a nyelven mondja meg, hogy a le­rakott alapokra felépítjük a szo­cializmust, (me. a nép Igenlésének ma­gyarázata, Innen születnek és táplálkoznak a lelkes mondatok. Olyan valami ez, mint amikor a hozzáértő egyszerű kézmozdula­tára az orgonasípok ércesen, ugyanakkor sokszínűén, de még­is harmóniában válaszolnak. Ez a kéz a párté és a hatra ó- afltus választ a nép adja. jón be. Kennedy elnök e kéré­sét a Fehér Ház azzal indokolta, hogy „Kubában erősödnek a kommunisták, s a világ más részeiben is igen feszült a hely­zet”. Az amerikai kormánynak ez a harcias lépése új láncszem azoknak a katonai, politikai és diplomáciai intézkedéseknek a láncolatában, amelyekkel ag­ressziót készítenek elő Kuba el­len, s amelyekről meglehetősen sokat írnak az amerikai lapok. Rusk külügyminiszter csütör­tökön tanácskozást folytatott a latin-amerikai országok nagykö­veteivel, s a tanácskozás után az amerikai sajtó azt jelentet­te, hogy e hónap végén Wa­shingtonban értekezletet tarta­nak a nyugati félgömb külügy­miniszterei. A New York He­rald Tribune írja ezzel kap­csolatban: „Az amerikai kül­ügyminisztérium erőfeszítései arra irányulnak, hogy sokol­dalú akciót alapozzanak meg, hogy az egész nyugati félgömb együttesen induljon Castro rendszere ellen.” A lapok elis­merik ugyan, hogy több latin­amerikai állam — s elsősorban a legnagyobbak — kormányai nem mutatnak különösebb haj­landóságot arra, hogy az ágyú­töltelék szerepét játsszák az amerikai monopóliumok Kuba- ellenes agresszív terveiben, a sajtó azonban azt sem titkolja, hogy a tervezett külügyminisz­teri értekezleten nyomást gya­korolnak majd az ilyenekre, an­nak érdekében, hogy megte­remtsék legalább a látszatát a nyugati félgömb egységének a „kommunista Kuba ellen”. Ezzel egyidejűleg az Egyesült Államok diplomáciája aktív te­vékenységet folytat Európában is, Kuba megfojtásának előké­szítésére igyekszik felhasználni NATO-szövetségeseit. A UPI je­lentése szerint múlt szerdán az Egyesült Államok politikai képviselői a NATO tanácsában Párizsban elkezdték az európai országok képviselőinek megdol­gozását. A cél: elérni, hogy Anglia, az NSZK, Norvégia és Görögország kormánya megtilt­sa hajóstársaságainak, hogy a szocialista országokból árukat szállítsanak Kubába. Az ameri- ki nagykövetségek pedig arra akarják rábírni a nyugati or­szágok vezető köreit, hogy meg­szüntessék a Kubával folytatott kereskedelmüket II ghanai parlament élethossziglan kiterjesztette Hkrumab elnöki megbízását ACCRA. (MTI) A ghanai parlament pénte­ken este egyhangúan elfogadta W. A. Amoro képviselő arra vonatkozó javaslatát, hogy élet­hossziglan terjesszék ki Nkru- mah elnök államfői megbízá­sát. A javaslat mellett szólalt fel Ofori-Atta igazgságügymi- niszter és Kofi Baako honvé­delmi miniszter. 1962. szeptember 1-én, az éjjeli órákban hatalmas erejű földrengés pusztított Északnyugat-liánban. A földrengés epicentruma (központja) a fővárostól, Teherántól nyugatra mintegy 160 km-nyl távolságra fek­vő Aveh városka körzetében volt. Irán történetének egyik legsúlyo­sabb természet! katasztrófája a Hamadan—Kazvin—Saveh városok által bezárt háromszög mintegy 21 000 négyzetkilométernyi területére terjedt ki. Hivatalos becslések sze­rint a halottak és a sebesültek szá­ma meghaladja a 20000 föl, A Bolgár Népköztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából közöl­jük ezt az érdekes riportot. A feketekávé kihűlt. Észre sem vettük, mikor tették elénk, annyira belemerültünk a be­szélgetésbe. A vendégek első íz­ben látogattak Bulgáriába és most, tíznapos országjárás után benyomásaikról beszéltek. A jó utakról, melyek átszelik a Bal­kán-hegységet és a dunai sík­ság felé vezetnek, a falvakról, az epreskertekről és a piros gyümölccsel borított cseresz­nyefákról, a Devnjai Cement­művek energikus főmérnökéről, a tengerről, a szállodákról, a homokról, Plovdivról és a rózsa- olaj-sajtolóról Levszkigrád kö­zelében. Beszéltek az estékről és a naplementéről, és az em­berekről, akik tudnak nevetni, amikor dolgoznak és dolgozni, amikor nevetnek. Egyszóval Bulgáriáról. Nagyon örültek és el voltak ragadtatva mindentől. Nem cso­dálkoztam, hiszen mi már nem egyszer hallottuk vendégeink elismerését, de mégis szívesen hallgattam és jól esett — hi­szen ez elismerése a mi mun­kánknak is, elismerése ennek a történelmi szerepnek, melyet a Bolgár Kommunista Párt évti­zedeken át magára vállalt. A szálloda kis halijának fa­lán ott volt Dimitrov fényképe, amely már idősebb korában áb­rázolja, amikor az évek már nyomot hagytak arcán, de sze­meinek tüze ifjonti maradt. Gyakran emlékezünk Dimit­rov szavaira: „15—20 év alatt el kell érnünk, amit más né­pek más körülmények között századokon át valósítottak meg. Ez a gondolat nem túlhevített fantázia szüleménye, hanem reális, tudományosan pontos előrelátás. Ezt a reális valósá­got mi már saját szemeinkkel is láthatjuk, megfoghatjuk, érez­hetjük. Végig haladva az orszá­gon északtól délig és kelettől nyugatig, ott ahol nemrég még pusztaság volt, vagy csak né­hány, a szelektől megtépázott fa állt, ma gyárak hatalmas Néhány évvel ezelőtt -- 1957 iú- nius elején — Eszak-Iránbau az Elburz-vonulathoz tartozó Deraa- vtnd-csúcs volt a színhelye a jelen­legi földrengés erősségét majdnem elérő földmozgásnak. Annak elle­nére, hogy e földrengés mintegy 50 000 négyzetkilométerre, tehát a jelenleginek több mint kétszeresére terjedt ki, az áldozatok száma meg sem közelítette a szeptember 1-én lezajlott katasztrófáét, mivel vi­szonylag ritkán lakott körzeteket érintett és epicentruma jg lakatlan területre esett. kéményei emelkednek a ma- gac ~a. Büszkén állíthatjuk, hogy hazánk dolgozói a kemény har­cokban edzett és kipróbált Bol­gár Kommunista Párt vezetésé­vel helyesen értelmezték Di­mitrov szavait és akaratát, hogy rövid idő alatt építsük fel a szocializmust, feszítsük meg né­pünk minden erejét és építsünk utat a jövő felé. A pártról Dimitrov a legna­gyobb szeretettel beszélt, mert az nevelte, edzette meg akara­tát, kölcsönözte bölcseségét. Dimitrov meghagyta, hogy őriz­zük a párt egységét és rendít­hetetlenül haladjunk győzelmes útján. Gyakran ismételjük tanítá­sát, hogy a munkásmozgalom minden harcosa őszinteségének és becsületességének próbakö­ve: hogyan viszonyul a Szov­jetunióhoz. Sok év telt el, amióta ezek a szavak elhang­zottak, Dimitrov többször is ismételte őket, különösen 1944. szeptember 9-e, hazánk felsza­badulása után. E szavai ma is élnek. A Szovjetunió ma is az egész világon a szocializmus és a béke legfőbb támasza, a sza­badság és demokrácia tántorít­hatatlan védelmezője, hordozót- ja azoknak az eszméknek, lyek új életet teremtenek 9 földön. pimitr^v büszke volt, hogy népünk, mely ötszáz évig voU török rabságban, megőrizte nyelvét és nemzeti jellegét, hogy véres harcokat folytatott a fa­sizmus ellen, de nem hajtott fejet a kegyetlen terror előtt Azt mondta, s ezek a szavat ma is óriási erővel hangzanak: „A mi népünk, bár kicsinyt olyan potenciális erőkkel ren­delkezik, amelyek, ha eléggé fejlődnek — és mi meg va­gyunk győződve, hogy ki fog­nak fejlődni — felveheti a ver­senyt a legnagyobb népekkel a kultúra és művészet tér én., a De éppen azért, mert Ids nép vagyunk, annak a nagy ambí­ciónknak kell lennie, hogy mint nép a lehető legjobb tűi dósokat, a legjobb építőket, 4 legjobb művészeket adjuk.9 — Még ott ülünk a szálloda halijában Dimitrov képe alatt Nagy a zaj. Fővárosunk, ez « nyugodt város, csendes park­jaival és rózsáival, a közelben kéklő hegyormokkal, gesztenye­fáival, napról napra zajosabbá válik: európai kosárlabda-baj­nokság, divatrevü, újságírók « világ minden tájáról, turisták, vendégek, akik a Fekete-tenger felé tartanak... Nehéz volt mindent elmesélni barátaim­nak, ami ezekben a percekben az eszembe jutott, ahogy itt ültünk Dimitrov képe alatt. II spanyolországi sztrájkok megingatták Franco rendszerét Alvarez Vayo volt spanyol külügyminiszter New Yorkban kijelentette, hogy az asturiai bányászok sztrájkja következte, ben gyorsan érlelődik a néptó. megek politikai öntudata. Fran. co kormánya most rettegve várja az újabb nagy méretű sztrájkmozgalmakat. A bányász­sztrájkok után — folytatja Vayo — megváltozott Spanyol-* országban a helyzet. A sztráj­kok nélkül a kormány nem kényszerült volna arra, hogy különböző árreformokkal „ked­veskedjék” az országnak, ugyan­akkor, amikor a börtönökben folytatódik a letartóztatottak kínzása. Az ország más vidékein szin­tén sztrájkolnak a munkások, habár más formában. Ügyne­vezett „csöndes” sztrájkokat in- iítanak, amelyek a termelés ,TI ennyifélének csökkentéséből % lassúbb munkatempóból áll­jak. Alvarez Vayo hangoztatja, hogy a spanyol burzsoázia rend­kívül ingatagn-k tekinti Fran­co rezsimét és svájci bankokba utalja pénzét,

Next

/
Thumbnails
Contents