Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-29 / 228. szám

Évente tíz százalékkal nő a kenyérfogyasztás Jövőre új kenyérgyár létesül Kecskeméten A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a közel­múltban vizsgálta felül és érté­kelte a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat munkáját. Mivel e vállalat azok közé tar­tozik, amelyeknek működése szo­ros összefüggésben áll sok-sok ezer ember mindennapi szük­ségleteinek kielégítésévé! — gon­doljuk: érdemes és szükségsze­rű a nagy nyilvánosság elé tár­ni eredményeiket, gondjaikat. Kevesen tudják például, hogy a kenyér és péksütemény fo­gyasztása; az elmúlt időszakban évente átlag tíz százalékkal nö­vekedett. Az életszínvonal nö­vekedése különösen a péksüte­mény-fogyasztásra van nagy ha­tással. Míg például eddig vidé­ken csak legfeljebb kiflit és zsemlyét igényeltek, ma már — az igényeknek megfelelően — az összes vidéki eladó helyekre szállítanak omlós-vajas pékárut is. Három műszakban Az igények és a fogyasztás nö­vekedése nehéz feladat elé állí­totta a vállalatot, mivel eddig nem volt módjában a kapacitás bővítése. Míg tizennyolc terme­lő üzemük évi 80 ezer mázsa kenyér előállítására volna alkal­mas, addig vidéken a kétmű- szakos. Kecskeméten ped'g a háromműszakos termelésre való áttéréssel a múlt évben is 141 ezer, ez év első felében pedig 73 ezer mázsa kenyeret állítottak elő. Péksüteményből is több mint hatmillió darabbal halad­ták meg a múlt évben 18 mil­liós tervüket, illetve kapacitá­sukat. És még így — a hárommű­szakos kecskeméti termeléssel is — nehéz volt kielégíteni a szük­ségleteket, amelyek nem egyen­lő mérékben jelentkeznek a hét minden napján. Általában a hét­köznapi igény ugyanis 280 má­zsa, szombatonként viszont el­éri, sőt olykor meghaladja a 4°0 mázsát is. Ezt csaik úgy tudják kielégíteni, ha már csütörtökön megkezdik az előreterm elést, anr'nek az az eredménye, hogy gvakran nem jut friss kenyér 1 ez a fogyasztó. Nagy gondot okoz még, hogy az üzemek készáruraktára a napi nyolcórás, tehát egyműszakos termelésre van berendezve, ez­zel szemben a folyamatos kiszál­lítás mellett is általában két műszak termelését kell a rak­tárakban tárolni, ami bizony gyakran minőségromlást ered ményez. Hasonlóképpen sok re bézséget és minőségromlást okoz a kórszerű és elegendő szállító­eszközök hiánya. A vállalat meg­levő gépkocsijai 60 százalékban elavultak — és sürgősen több és jobb kocsira lenne szükség, hogy a kenyér jó minőségben, frissen kerülhessen a boltokba. 37 féle sütőipari termék A vállalat — amely ma 37 fé­le sütőipari terméket állít elő további választékbővítésre tö­rekszik. A vásárlók kérésére szeretnék mielőbb bevezetni a troli rétes, különböző töltelékei niték és a lekváros bukta elő állítását és forgalomba hozata­lát, e foglalkoznak a tésztagyár­tás előkészületeivel is. Vajon reális és kivitelezhető-e °z akkor, amikor amúgy is ka­pacitás-, raktár-, és szállítóesz­köz-hiánnyal küzdenek? — kér­dezhetné most az olvasó. Napközben Fiatalok és öregek Nem kis erőfeszítést ígér vei majd mindez, még annak elle­nére sem, hogy már a jövő év­ben megkezdődik Kecsikemétem az új kenyérgyár építése. Az Élelmezésügyi Minisztérium — mint. már korábban hírül adt ik — erre 9 millió 800 ezer forint beruházási összeget biztosított, amelyből kétműszakos termelés mellett napi 96 mázsa kenyér előállítására alkalmas két ke- mencés üzemet, 14 vagonos liszt- raktárat, készáruraktárat és megfelelő méretű szociális he­lyiségeket építenek. A várható, s kétségkívül ör­vendetes fejlődést azonban már is több, jogos aggodalom is elő­zi meg. Az csak a ,.kisebb" problémák közé tartozik, hogy az épülő új kenyérgyár sem fogja termelésbe lépésével a kapacitáshiányt megoldani. Sok­kal nagyobb veszélynek látszik, hogy a jelenlegi «tervszerinti el­rendezése mellett sem lesz le­hetőség további bővítésre, jól­lehet a sütőkapacitáson kívül a többi helyiségek és berendezé­sek napi két műszakos terme­lés mellett 200 mázsa kenyér előállítására is alkalmasak len­nének. Gondolni kell' a jövőre is E hiba megelőzésére a vb tanácskozása nyomán minden bizonnyal összefognak majd a vállalat irányító szervei, mint ahogy ígéretet tettek a gépkocsi- parkkal kapcsolatban és még jó néhány más sürgető gondjuk megoldására is, s remélhetőleg megtalálják a módját a fejlesz­tési tervek olyan módosításá­nak. amely távlataiban is nyit­va hagyja a bővítés, kapacitás- növelés lehetőségét. Az új kenyérgyár felépítésé* mindenesetre nagy várakozás előzi meg a sütőipari dolgozók és a vásárlóközönség körében is. Valamennyien azt remélik tőle, hogy a fogyasztók megelé­gedésére tovább javul, illetve teljesen kifogástalanná válik a kenyér és péksütemények minősége. E. É. David Ojsztrah hegedűművész a Budapesti Zenei Hetekre érkezett hazánkba. A Magyar Állami Hangverseny Zenekarral — Kóródi András vezényletével — fellépett az Erkel Színház­ban. A kép az Országos Filharmónia Semmelweis utcai próba­termében készült. Társadalmi munkával bovilik a Ktsz szolgáltató részievét (Községi tudósítónktól.) A tompái tanács végrehajtó b’zottsága — közösen a helyi Ktsz-vezetőségével — kidolgoz­PETOFI nepe A. Magyar Szocialista Munkásoirt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1 szám Szerkesztőségi telefoniközpont: 26-19, 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l'a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Flöfí-zetési díi 1 hónaDra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85 Az alpári állatorvos Elromlott az al­pári cukrászda ká­véfőző gépe, ami­kor Alpáron jár­tunk. Dr. Springer József községi ál­latorvos „meg­szánt” és meghívott bennünket lakásá­ra egy kávéra, így kerültünk össze. Míg a gép sustorgott, kérdéssekkel ost­romoltam házigaz­dánkat. Érdekes, hogy a község helyzetéről, a társadalmi mun­káról. a szőlőtelepí­tésről ugyanúgy tud felvilágosítást ad­ni, mint az állat- létszámról. Közben megérkezik Molnár elvtárs, a vb el­nöke is, akkor tu­dom meg, hogy jó helyen tudakozó­dunk, az állatorvos a mezőgazdasági ál­landó bizottság él­őké, és a Búzaka­lász Termelőszövet­kezetet is patronál­ja, — A fő feladat az állatállomány jó kondícióban való átteleltetése. Az ár­víz nagy károkat okozott, a múlt évi 3000 mázsa széna helyett csak 1157 mázsát takarítottak be, ezért nagy szük­ség van a silózás, betakarítás, tárolás ellenőrzésére. Fon­tos, hogy a kuko­ricaszár levágása és tárolása időben megtörténjen. — A Búzakalász Tsz-ben 160 szarvas- marhát, 130 lovat, 300 sertést és 970 juhot kell áttelel­tetni. Fontos a ta­karmány készlet he­lyes beosztása, pon­tos adagolása — erre ügyel a patro­náló állatorvos, nemcsak a Búzaka­lászban, hanem a Tiszában is, hiszen mindkét tsz-t na­ponta meglátogatja. Azt meg az el­nök elvtárstól tud­tuk meg, hogy a községben nagy te­kintélyre tettek szert az orvosok: dr. Fekete Ferenc községi orvos és vendéglátónk is, élen járnak a tár­sadalmi munkában. A község viszonzá­sul az orvosi la­kást, rendelőt ho­zatta rendbe. De megszólal a telefon, A Tisza Tsz-ből jelentik, hogy 120 süldő „nem ette meg a vacsorát”. Az or­vosnak indulnia kell. pedig jól be­esteledett Míg a kapuig érünk, sza­badkozik, hogy nem rajta múlik a be­szélgetés megsza­kítása, így van ez faluhelyen, a nap­pal együtt kelnek az emberek és ké­ső estig akad tenni­való. Ügy láttuk, meg is van az eredmé­nye. (T—s.) ta a község ötéves iparpolitikai tervét. A terv készítésénél kü­lönösen nagy gondot fordítottak arra, hogy a lakosság igényeinek kielégítésére hivatott szövetke­zeti szolgáltató részlegek fejlő­dését biztosítsák. A terv nagy visszhangra és egyetértésre talált úgy a lakos­ság, mint a kisipari szövetkezet tagjainak körében, s a ktsz-tag­sága máris felajánlotta, hogy a szolgáltató részlegek bővítésének építkezési munkáit 50 százalék­ban társadalmi munkában vég­zik el. A felajánlott, s mintegy ezer forintnyi értékű társa­dalmi munka nemcsak olcsób­bá, de gyorsabbá is teszi a terv megvalósulását. máris bizonyos: az öregek nap­jára készülődve a társadalmi szerveknek az ilyen és ehhez hasonló — habár csak szórvá­nyosan előforduló jelenségekre Is fel kell figyelniük. Ügy len­ne igazán szép ez az ünnepség, ha onnét senki sem hiányozna, esetleg- gyermekei rossz szán­déka, s azoknak a szüleikkel szembeni könyörtelen és ember­iden magatártása miatt. Kutasstlk fel az ilyen el­hagyatott, vagy megbecsülésben nem részesülő öregeket és ér­tessük meg hozzátartozóikkal — a néha még levelet sem küldő távol élő gyermekekkel —, hogy csak annyi szeretetet várhatnak el idővel saját fiaiktól, lánya­iktól, mint amennyit ma ők nyújtanak édes szüleiknek. S úgy lesz szép igazán az öregek napja is, ha nem csupán néhány testület, bizottság, eset­leg hivatali sz-erv tartja fontos ügyének, hanem a „legilletéke sebbek”, az idős emberek roko nai, hozzátartozóik, ismerőseik is... Mert a szívek melegé* sugárzó megmozdulások sem fe­ledtethetik el a hanyag vagy durva bánásmód okozta tüské­ket, fájdalmakat. Ezek meg­szüntetéséért is többet kell ten­nünk mindannyiunknak, akik­nek közvéleményt és közerköl­csöket formáló szava sok-sok emberben kdtheti fel az igazi jószándékot és felelősségérzetet saját .öreged”, szülei iránt. Tóth Miklós A napokban Kiskunfélegy­házán részt vettem egy értekez­leten, amelyen a hagyományos­sá váló és kedves öregek napja előkészületeiről tanácskoztak. Megállapodtak abban, hogy az idén október 7-én rendezik meg az ünnepséget a művelődési ház nagytermében, délelőtt 10 órai kezdettel, amelyre már most nagy szeretettel meghívják a város idős lakóit. Értesülésünk szerint az üze­mek, tsz-ek, intézmények is készülnek nyugdíjasaik köszön­tésére, bebizonyítva, hogy ná­luk a munkából kiöregedett em - bereket is szeretet, megbecsü­lés övezi. Annál nagyobb meglepő­déssel olvastam nemrég egy rendőrségi jegyzőkönyvben ezt a néhányszavas bejegyzést: „J. M. és társai ellen rendőri eljá­rás indult személyes szabadság megsértése és könnyű testi sér­tés okozása miatt.” Amikor a rendőr elvtársaktól érdeklőd­tem, hogy mi van e mögött, el­mondták, hogy az illetők édes­anyjukat, az idős nagymamát bezárták az istállóba, és ami­kor órák múlva kiengedték on­nan, nekiestek és ököllel támad­tak rá. Mondhatjuk, így fizet­tek azért a sok fáradságért, sí- mogatásért, amellyel az felne­velte őket... A rendőrségi bejegyzés nem árult el többet számomra, mim a szomorú tényt Az ügy körül­ményeit a vizsgálat nyilván tisztázza majd. Annyi azonban

Next

/
Thumbnails
Contents