Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-30 / 229. szám

I

Világ proletárjai, egyesüljetek!

wfvfi nme

MAGYAR. SZOCIALISTA MVWkASPÄRX BÄCS-IOSKAAW MEGYEI LAPJA

xvn. Évfolyam, 229. szám Ara 60 fillér 1962. szett. 30, vasärnap

Bizalom és egység

Irta: dr. Ortutay Gyula

Az 5sz kezdete idén a konzervipar csúcsszezonja. Egész vonatszerelvény zöldség és gyümölcs érkezik naponta a Kecskeméti Konzervgyárba, s a két üzemtelepen mintegy 30 vagon készáru kerül a raktárba 24 óra alatt. Csúcsszezon van ilyenkor a gyár laboratóriumában is. Átlagban 300 vizsgálatot végeznek a különböző konzervkészítményeken. Képünkön: Izsák Edit a nyers almát vizsgálja.

(Pásztor Zoltán felvétele.!

Egymillió mázsa szólót szüretelnek közös gazdaságainkban

Megyénk szőlőtermő tájainak

A napokban valaki ári a meglepő kérdést szegezte a mellemnek, hogy „nálunk miért nincs igazi belpolitikai élet?” A kérdésre kérdéssel feleltem. Ari kérdeztem, hogy szerinte mi is az a belpolitikai élet, noha már előre pontosan tudtam a várható választ. Ha gondosan summázom mondandóját, emberünk, a burzsoá viszonyok közötti belpolitikai életre utalt: az egymással szembenálló felek álpörlekedésére, politikai pletykák posványára, úgynevezett szenzációkra, legjobb esetben pedig a felszabadulás után eltelt néhány esztendő belpolitikai küzdelmeire.

Vajon valóban ez-e a belpolitikai élet? Egy polgári demokratikus, burzsoá államban természetesen, de egy szocialista társadalmat építő országban nem! A mi belpolitikai életünknek is megvannak a maga kisebb-nagyobb eseményei, amelyek a közvélemény érdeklődésétől kísérve zajlanak, a belpolitikai életet azonban nem ez jelenti kizárólagosan, hanem a néptömegek tevékeny, alkotó részvétele a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális célok kialakításában és végrehajtásában. Példaként a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit említettem: Vajon volt-e valaha politikai esemény, program, amely a társadalmat, de — hangsúlyozom — az egész társadalmat olyan mélyen érintette és olyan behatóan foglalkoztatta, mint a szocializmus felépítésének programja? Több mint egy hónap óta Budapesttől a legkisebb faluig erről folyik a vita a párt- szervezetek taggyűlésein, a tömegszervezetek által rendezett összejöveteleken, s a népfrontbizottságok ülésein. Olvasta, tanulmányozta, véleménye van róla az egyetemi tanárnak, a gyári munkásnak, a termelőszövetkezeti tagnak, a kisiparosnak, a papnak egyaránt. Túlzás nélkül mondhatom, hogy a belpolitikai élet kisebb-nagyobb fórumain ezekben a hetekben és hónapokban százezrek állnak fel, hogy elmondják az irányelvekről a véleményüket, vagy személyes tapasztalataik alapján javaslatokat tegyenek a szocialista építés eredményesebbé tétele, meggyorsítása érdekében.

És vita folyik, szenvedélyes vita, s nemcsak a hibákat, a teendőket illetően, hanem a szó szoros értelmében vett ideológiai, politikai kérdések körüli zavart, félreértést, tévedést. A népfrontbizottságok tanácskozásain igen gyakran szóba kerül a Hazafias Népfrontmozgalom feladata, jövendője is. Ezekről a kérdésekről az elmúlt években sok vita, megbeszélés folyt. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a népfrontmozgalom legfelsőbb fórumai, az MSZMP VII. kongresszusa, a Hazafias Népfront II. kongresszusa meghatározták a népfrontmozgalom helyét, szerepét társadalmunkban. Azóta azonban új helyzet alakult ki. A munkáshatalom megvédése és megszilárdítása után a szocialista forradalom új, döntő, nagy győzelmet aratott hazánkban: befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, eased a

népgazdaság minden ágában

uralkodóvá lettek a szocialista termelési viszonyok, leraktuk a szocializmus alapjait, s népünk belépett a szocializmus teljes felépítésének korszakába.

A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei nyomatékosan hangsúlyozzák: a társadalmi és politikai rendünk további fejlődése elsősorban attól függ, hogy a szocialista építőmunka folyamatában társadalmunk valamennyi osztálya és rétege politilcailag és erkölcsileg milyen mértékben forr ösz- sze egymással. S ezzel az irányelvek — noha még nem szól a Hazafias Népfrontról — a mozgalom legalapvetőbb tennivalóját határozza meg: megvalósítani a nemzeti egységet. Ez az egység, a párt vezette szocialista nemzeti egység legyen, tartalmát a szocialista társadalmi, gazdasági rend védelméért és fejlesztéséért, a szocializmus teljes győzelméért, a nemzeti függetlenség megvédéséért, a békéért folytatott harc jelentse és a küzdelem a nemzetközi imperial1 zmus és a belső ellenséges erők ellen egyaránt.

Aki vizsgálódó szemmel körülnéz saját környezetében, munkahelyén, falujában, városában, igen érdekes folyamatnak lehet tanúja. Olyan emberek, akik a szocialista társadalmi rendtől idegen és rendkívül súlyos károkat okozott személyi kultusz időszakában nem politizáltak, nem vettek részt a közéletben, nem volt véleményük, vagy ha igen, hallgattak róla, mostanra politizáló, közéleti emberekké lettek, akiknek van véleményük és kimondják azt, hasznos és okos javaslatokat tesznek, s ott vannak mindenütt, ahol képességük, tudásuk szerint kisebb-nagyobb közösségüknek használhatnak. Mitől lettek ilyenekké ezek az emberek? Honnét fakadt ez a változás?

A párt és a nép közötti kölcsönös bizalomból, abból, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt az ellenforradalom leveréséért indított harc első pillanatától nyíltan, világosan és érthetően szólt a néphez, nem szépítette nehézségeinket, gondjainkat, az adott történelmi, gazdasági és politikai helyzetből, a valóságból kiindulva határozta meg népünk tennivalóit. A bizalomra a dolgozók milliói bizalommal feleltek.

A bizalomnak ez a politikája a marxizmus-leninizmusnak abból a tanításából, sarkalatos tételéből ered, hogy a munkásosztály és forradalmi pártja csak akkor juttathatja diadalra a demokráciáért, a szocializmusért és a békéért vívott harcot, ha széles osztályszövetséget köt, s a népre támaszkodva vezeti a népet.

Ennek a megvalósult széles osztályvezetőségének alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége változáson ment keresztül. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során elért nagy győzelem megerősítette, új tartalommal telítette a munkás-paraszt szövetséget. Ma már nem a szocialista munkásosztály és a kistulajdonos parasztság fog kezet egymással, hanem két szocialista társadalmi osztály. melyeknek megegyeznek

az alapvető politikai érdekeik, s ícözos érdekük, hogy a szocialista gazdasági élet fejlődése, a jólét emelkedése, a kultúra terjedése mind gyorsabb legyen.

A párt megvalósította a munkásosztály, a szövetkezeti gazdálkodás útjára tért parasztság, az értelmiség és a városi kispolgárság széles és tartós szövetségét. A Hazafias Nép- forntnak ez a szövetség az alapja, éltető ereje. A Központi Bizottság irányelvei is utalnak erre, amikor kimondják: „A Hazafias Népfrontmozgalom segítségével, a párt vezetésével a nemzet összes alkotóerőit mozgósítjuk a szocializmus felépítésére

Bács-Kiskun megyében a népfrontmozgalom eddig is nagy eredményeket ért el. A párt vezetésével a szocialista rend politikai, gazdasági, kulturális erősítésére mozgósította a megye dolgozóit, hirdetve, hogy a bélre megőrzésének, a háború elhárításának ez a legfőbb és leghatékonyabb módja. A megye népfrontbizottságai eddig is sokat tettek társadalmi rendünk alapja, a munkás-paraszt szövetség megerősítéséért. Megértették, hogy legfőbb teendőjük a term előszövetkezetek megszilárdítása, a mezőgazdaság termelő erőinek szocialista fejlesztése, a parasztság politikai és szakmai képzettségének növelése, a társadalmi tudat formálása. Talán csak egy-két példát említenék. A második ötéves terv célkitűzései hatalmas méretű szőlő- és gyümölcs- telepítést irányoznak elő Bács- Kiskun megyében. A tavasz folyamán nem haladt kellő ütemben a telepítésre alkalmas szőlővesszők összegyűjtése. A népfrontmozgalom munkája is ott szerepel az eredményben: két hét alatt 20 millió szőlővesszőt gyűjtöttek össze, majdnem kétharmadát annak, mint a korábbi hetek során. A mezőgazdaság szocialista fejlesztése sok, nagyon sok szakembert követel. öt mezőgazdasági technikum működik a megyében, soksok levelező hallgatóival, s jó néhány kihelyezett technikumi osztállyal. A népfrontmozgalom segítségével 1963-ban már 37 kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztályban oktatják szerte a megyében a termelőszövetkezeti tagokat, s mintegy felük a szőlő- és gyümölcstermelés nagyüzemi módszereire tanítja hallgatóit. A szakmai műveltség mellett az általános műveltség növelése is gondja a megyében működő népfrontbizottságoknak. A községek 80 százalékában könyvbarát-kör működik, s nem kell különösképpen hangsúlyoznom, hogy a jó könyvek olvasásának kiterjesztése mit jelent parasztságunk gondolkodásának formálásában.

E néhány példa természetesen korántsem ad teljes képet arról a lelkes, áldozatkész munkáról, arról az igazán pezsgő belpolitikai életről, ami Bács- Kiskun megyében folyik. Csak azt kívántam érzékeltetni, hogv népfrontbizottságaink muníciódnak iránya helyes, a legfontosabb tennivalók megvalósítására szervezik és mozgósítják a párt vezetésével a megye ösz- szes alkotó erőit.

jó néhány részén megkezdődött a szüret. Az oporto nedűje már a kádakba került, főleg Apos- tagon. De megyeszerte szedik az ezerjót, meg Kiskőrösön a kadarkát is. Teljes erővel azonban csak a jövő hét vége felé kezdődik a szüret, különösen, ha a napsütéses idő tartós lesz. A napfény ugyanis még sokat javít a szőlő cukortartalmán. Viszont, ha esőzésre lesz kilátás, egyáltalán nem szabad halogatni a szedést, mivel a megduzzadt és felrepedezett szemek könnyen rothadnak;

Minőségét tekintve az eddig kipréselt must cukortartalma 15—16 fokos, az oportóé átlagosan 11—19A tavalyinál gyengébb. Közös gazdaságainkban a szőlő várható mennyisége eléri az egy millió mázsát, ami' szántén kevesebb a múlt évinél.

Javában szüretelnek -az orgo- ványi Sallai és az izsáki Petőfi Tsz-bem. Az utóbbiban az ezerjót szedik, de községszerte szüretelik exportra a sárfehért is. A kecskeméti járásnak ezen a részén volt a legerősebb a fagykár. Orgoványon a tervezett 15 mázsás átlagnál így is nagyobb a termés. A tiszakécskei közös gazdaságok szőlőtermésüket átadják a korszerű, központi feldolgozónak;

A kiskőrösi járásban — a járás székhelyén, Tabdin, Akasztón, Soltvadkerten — az oportót már leszüretelték. Fülöpszállá- son és Páhin megkezdték a sárfehér szedését, s néhány helyen az ezerjó és a kadarka is beérett. A járás tsz-ei és tszcs-i közel 8 ezer mázsa szőlő, 30 ezer hektó must és 2400 hektó bor értékesítésére kötöttek szerződést. Bár a járást igen erős fagykár érte, vállalásuknak kevés híján eleget tesznek a gazdaságod,

Eddig csak szórványosan szüreteltek a kiskunhalasi járásban. Előreláthatólag 24—25 ezer mázsa termésre van kilátás* amelynek nagy részét szőlőként adják át az Alföldi Állami Pincegazdaság három — a kiskun- halasi, a jánoshalmi és a kunbajai — feldolgozó telepének. A szakszerű feldolgozás itt sokkal inkább biztosított, mint a gazdaságokban.

Teljes a felkészülés az Alföldi Állami Pincegazd:Ság 19 pincészetében, harmincnál több időszakos átvevő, valamint a hat szüretelő telepén. Az utóbbiak mellé még négy újat rendeznek be, a megyeszékhelyen, Csengődön, Kecelen és Bácsalmáson.

A pincegazdaságnak az a törekvése, hogy a szövetkezetek elsősorban szőlő formájában értékesítsék a termést, mert a központosított, korszerű feldolgozás olcsóbb és jobb minőségű mustot eredményez.

Az állami gazdaságok pincészeteiben a felkészülés nagyrészt megtörtént, az „utolsó simítások” már csak ott folynak, ahol az új feldolgozó berendezések elhelyezése miatt átépítés vált szükségessé.

Két nappal ezelőtt megtörtént a vaskút! borkombinát átadása, ahol naponta mintegy kétezer mázsa szőlő feldolgozása válik lehetővé. Itt dolgozzák fel a Hosszúhegy! és a Kunbajai Állam! Gazdaság termésének egy részét is.

Az állami gazdaságok egyébként a tavalyi mennyiségnek mintegy négyötödrészét szüretelik az idén. A munka már a jövő héten teljes ütemű lesz. elsősorban a délvidéki gazdaságokban. A későn beérő szőlők valamelyest rontják az idei musft S»2ős§g#. ■