Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-04 / 206. szám
Í9«2. szentemher 4, kedd Ä. oldal A kongresszusi iránye'vek szellemében Mód van az eredményesei)!] gazdálkodóra Az ősz es hajú, de fiatalos arcú Káposztás Mihállyal, a községi pártalapszervezet titkárával és a helybeli gimnázium filozófia-szakos tanárával beszélgettünk Kunszentmiklóson, arról, hogy mint párttitkár miként látja érvényesülni a kongresszusi irányelveket a község termelőszövetkezeteinek gazdasági fejlődésében: — Ügy érzem, a kongresszusi időszak az élet minden vonatkozásában nagy fejlődést ígér — mondotta Káposztás elvtárs. — Különösen áll ez a mezőgazdaságra, a . termelőszövetkezetek gazdasági életének fellendülésére. • — A hatalmas területű, de igen gyengén termő szikesek sajátságos követelményeket támasztanak — magyarázta. — Például nagyon jól bevált a Kiskunság Tsz „gyöngyös-telepe.” Ez a barcmfifajta táplálékának 70 százalékát a szabadban, a legelőn szerzi meg, s amellett rendkívül keresett exportcikk. Húsának kilója körülbelül 40 liter borvaluta értékének felel meg. De nagy jövő vár az itten egyébként hagyományos juhtenyésztésre is: egy-két éven belül tízezren felül lesz a juhok száma a község termelőszövetkezeteiben. A jobb talajú földeken érdé- J mes foglalkozni a zöldségter- > mesztéssel. Öntözésére is mód) van, mivel a község határában! húzódik a Duna-völgyi Főcsa- j torna, valamint két mellékága, > s ezek vizével fel lehet duzzasz- > tani a holt-Dunaágat is. Az > utóbbiból nyeri a mesterséges! esőt az ötven hold kertészetre > az Üj Élet Tsz. ahol egész nyá- \ von át öntöztek, s igen magas > jövedelemre tesznek szert ká- > oosztából, paprikából, paradi- \ csombói. Nem ártana foglalkoz-» ni az1 eddiginél nagyobb mérték-» ben az aprómagvak — lucerna.) vörös here, baltacím- szudánij fű, cukorcirok — termesztésével sem. A homokos területe- j ken pedig szénen fejlődik a sző-> ’őgyökereztető iskola is. Példa > rá a Kiskunság Tsz-é. Káposztás elvtárs végül arról, lueszéit, hogy a közös gazdasá-» gok harcot indítottak a község; határának régi átka, a szik el-í 'en. A volt mocsárvidék termő- í vé tétele egyelőre még kispar-5 cellás kísérletekben folyik: mej szezéssel, valamint a sziki mész- > názsit termesztésével. De a sző- > vetkezeti gazdaságok már ezzel; 's elindultak azon az úton. hogy a természet megváltoztatásával az emberek gondolkodásmódját is átalakítsák. j H. D. > > Az összefogás ereje A tiszakécskei Szabadság Tér- < melőszövetkezet 14 holdas sző- lőgyökereztető iskolájában a < vesszők több mint négyötödrészben megeredtek. Már most ősszel felhasználják egy részüket a közös gazdaság 64 holdas szőlőtelepítésénél. A többit pedig értékesítik, mivel szerződtek az Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalattal. A szőlőtelepítés alapokmánya elkészül, s folyik a terület előkészítése, miután a silókukoricát letakarították róla. Kisebb részén talajegyengetést is kell végezni. Forgatására már korábban megkötötték a szerződést a helyi gépállomással. Jövő tavasszal gvümölcsöst is telepítenek 50 holdon, zömmel almást. Az ehhez szükséges előkészületeket is megkezdték. j * Két tiszakécskei szövetkezeti gazdaság — a Béke és a Szabadság — elhatározta, hogy a Tisza holtágában valamivel több mint 200 holdon közös halastavat hoz létre. < A mesterséges haltenyésztés-' re kijelölt folyószakaszon megkezdték a műszaki munkálatokat. A többi közt már elkészült a halastavat a folyó további szakaszától elválasztó „Barátság” ; zsilip. A jövő tavasszal sor kerül a nyolc-tízdekás. úgyneve- I zett kétnyaras pontyivadékok í elhelyezésére. s Ötször annyi munkás 1ÉGLAEGETOK Karászi József, a kalocsai Jszk- ra Termelőszövetkezet párttitkára mögött majdnem egy kilométer hosszúságban téglák hatalmas máglyái. Nyersek és kiégettek. Dolgoznak a téglaége- tök Ezeket mondja a párttitkár: — Két éve kezdtük. Azelőtt nem volt itt semmi. S most már az évi „termésünk” 25 millió tégla. Elegendő ezer kétszobás összkomfortos családi ház felépítéséhez. A kiégetett tégla 90 százaléka elsőosztályú. — Es a jövedelem? — Jó. Ezer darabonként 200 forint. Pedig olcsóbban adjuk a téglát, mint az állami téglagyár, Veszik is, mint a cukrot. Főleg a termelőszövetkezetek. De nemrégiben a KlSZ-lakás- építés céljaira is eladtunk 90 ezret. Verejték ragyog a téglaégetők napbarnított arcán. Nem idevalósiak: négyötödrészük kiskun- dorozsmai, a többiek Bajáról jöttek. Valamennyien régi munkásai e szakmának. De csak nyaranként dolgoznak, mert akkor a télire valót is megkeresik. Így van ez most is. Átlagos keresetük havi 3000 forint felett van. Az sem ritka, aki ötezret keres. Igaz, meg is dolgozik érte. Valamennyien egyszerű, de emberhez méltó módon berendezett szállást kaptak a szövetkezet különböző épületeiben. A családosok külön szobákban laknak. S a közös gazdaság üzemi konyhájáról minden nap hoznak nekik ebédet. Vályogverő házaspár mellett állunk meg. A férj, Juhász Antal, talicskán hordja az agyagot, felesége kezében pedig villámgyorsan forog a vető. Gyors egymásután ugranak elő az újszülött ténlák. — Mennyi a kettőjük teljesítménye? — Napi négyezer — feleli az asszony, s míg beszél, pillanatra sem áll meg a munkában. Tizenhárom éve téglaégetők. Dorozsmaiak. Az idén házat építenek. Kell a pénz. Reggel fél Toltésémlés a víz sets'll stg ével Uj gáterősftési módszert próbálnak k' a bajai Duna-szakaszon EURÓPÁBAN nincs még egy nemzet, amelynek olyan hosszú töltésszakaszon kellene védekeznie az árvíz ellen, mint Magyarországnak. A gátakkal nagyon sok a munka, gyakran kell erősíteni, magasítani. A távlati tervek alapján több száz kilométer töltést kell még korszerűsíteni.’ Az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányításával ezért új gáterősítési módszert próbálnak ki a bajai Duna-szakaszon. A Vízügyi Tervező Iroda mérnökeinek elgondolása alapján a víz segítségével csövön szállítják az anvagot a töltésre- és azt a kavicsot és homokot használják fel az építésre, amit eevébként is el kellene távolítani a Duna medréből. Több iparág már szállít különböző anyagot a víz segítségével A BAJAI kísérletnek azonban nem a szállítás, hanem az építés a legnagyobb gondja Az a cél. hogy a vízzel kevert anyag a töltés alakjának megfelelően és egyenletes sűrűségben rakódjék le, mert időveszteséget okozna és a költségeket is növelné, ha utólag még sok munkát kellene fordítani a gát oldalának kiigazítására. A vízzel vegyített anyag szivattyúzásában nagv gyakorlatot szerzett Folyam szabályozó és Kavicskotró Vállalat, az Alsó-Duna- völgvi Vízügyi Igazgatóság, sőt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet is részt vesz az új módszer kidolgozásában. PRÓBAKÉPPEN mintegy 800 •néter hosszú régi gátszakaszt erősítenek meg az év végéig. A szakemberek véleménye szerint az új eljárással előreláthatóan a felére lehet csökkenteni a töltésépítés kiadásait, ezzel a pódszerrel többletköltség nélkül megkétszerezhetnék az ország gáterősítési munkáinak évenkénti programját és a tervezettnél jóval hamarabb fejez •o-tn-tik be a töltések korszerűsítését 4-kor kelnek, este 8-ig dolgoznak. Mindegyik máglya ontja a hőséget. Itt egyébként tábornak nevezik a máglyát. Egy-egy táborban 200 ezer vályogtégla van. összerakásuk külön tudomány. Az ehhez legjobban értők egyike, Markó Janos, a munkacsapat vezetője szakszerűen magyaráz: — Szénporos téglaégetést végzünk. Ez azt jelenti, hogy a vályog anyagának egytizede szénpor. Az arány persze, a szén kalóriaértékétől függően változhat. Amikor összerakjuk a máglyát, alulról begyújtjuk. A vályogtéglák átveszik a tüzet, s izzásba jönnek. Aztán az egész tábor izzik. Éjszaka messzire világít. Belül ezer fokos a hőség. Két hét alatt ég végig, utána már csak arra várunk, hogy kihűljön. A szénporhoz különben köny- nyen hozzájut a termelőszövetkezet. Tavasszal például Kalocsa minden üzeméből, intézményéből ingyen kapta meg. Még örültek is, hogy megszabadultak tőle. Téglaégetés — kemencék nélkül. Az üzem területén jóformán épület sincs. Csak munka... Es nagy jövedelem, — mert élni tudnak a lehetőséggel. —i —1 Mindennapi életünkben egyre nagyobb tért hódít a különböző műanyagok használata. Ahogy az igények növekednek, úgy emelkedik a termelés és bővül a gyártmányok választéka Kiskunfélegyházán, a Műanyagfeldolgozó Vállalatnál, ami egyben újabb munkaalkalmat teremt a város lányainak, asszonyainak. Az üzem jelenleg csaknem ötször annyi munkást foglalkoztat, mint egy évvel korábban. Augusztusban pedig az össztermelés értéke várhatólag meghaladja a 2 millió forintot. Képünkön Szabó Mátyásné, aki egy éve dolgozik a sajtoló üzemben, mint gépkezelő, de máris úgy beszélnek róla, mint a vállalat egyik legszorgalmasabb munkásáról. | Ügyes asszonykezek illesztik, ragasztják, festik a különböző játékokat. Halacskákból, vadkacsákból, vadlibákból egész tömeg tornyosul előttük, hiszen havonta 200 ezer forint értékű játékot gyárt a kereskedelemnek a Műanyagfeldolgozó Vállalat. Képünkön: Szórópisztollyal festi a kis vadlibákat Szabó Magdolna és Drozdik Erzsébet. A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETI vendéglátóipar jelentősei fejlődött a közelmúlt években. A hálózatfejlesztés során me- gyeszerte sok italboltot alakítottak át korszerű, a fogyasztók igényeit minden tekintetben kielégítő falatozókká, kisvendég- 'őkké. A gazdaságos üzemeltetés biztosítása, a szolgáltatás bővítése érdekében úi üzlettípus kialakítására is sor került. Így lőttek létre a közkedveltségnek örvendő eszpresszó-kisvendéglők és eszpresszó-falatozók. A cukrászdák és eszpresszók hálózatának bővítése ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy a kis községek lakói is kulturált körülmények között szórakozzanak. Ezek az eredmények nagy- észt a földművesszövetkezeti agság áldozatkészségének kö- ■zönhetők Nem egy községben ielentős anvagi hozzáiárolása és önként vállalt társadalmi munkája tette lehetővé a mai körülményeknek megfelelő üzlethálózat kiépítését. Tevékenysége azonban ezen is túlnő. A MÉSZÖV választmánya mellett működő kereskedelmi és vendég- 'átóipari szakbizottság a földművesszövetkezeti tagbizottságok bevonásával rendszeres ellenőrzéseket tart az üzletekben. F.zek során feltárja a kereskedelmi munkában még mindig tapasztalható hibákat, fogyatékosságokat. A KÖZELTMŰLTBAN például a társadalmi ellenőrzés derítette fel a kelebiai kisvendéglő vezetőjének szabálytalan étel- kalkulációiát. amellyel rendszeresen megkárosította a fogyasztókat. Ugyanez a vezető hiányom szakmai felkészültsége miatt nem tudta biztosítani az üzlet kívánt színvonalát. A dunavecsei cukrászdában 10 deka fagylalt helyett csak 7 dekányit kapott a fogyasztó, ugyanitt, a kisvendégiőben a marha- pörkölt kis adagját csökkentették szabálytalanul 12 dekáról 9-re. Az.ilyen és ehhez hasonló hibák feltárása mellett a társadalmi ellenőrzés észrevételezte a .ió % példás vendéglátóipari munkát. Követendő példaként ‘állította a vendéglátóipari dolgozók űé többek között a tiszakécskei 4s lajosmizsei kisvendéglők alkalmazottait, akik udvarias és gyei mes kiszolgálással vívták -i a foevasztók elismerését. HASZNOS ez a társadalmi el- ' mőrzés Rendszeressé válása bi- 'onvára már a közeljövőben '-edvezően érezteti a hatását, s a fogyasztók mind ritkábban kényszerültlek sérelmeiket a pa- laszkönyvbe bejegyezni. . Szamosi Zottln „Népi ellenőrzés“
