Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-25 / 224. szám

1962. szeptember 85, kedd 8. oM*t ■« Sokoldalú és értékes kedvezményeket nyújt az új kormányhatározat A technikus Nyúlánk termetű kislány Palotás Márta technikus, a Bács^ Kiskun megyei Vágóhíd Vállalat dolgozója. Tavaly októberben az Élelmiszeripari Technikum sikeres elvégzése után kerüM Félegyházára. A vállalat vezetősége a sertéshús vizsgálatával bízta meg. Képünkön a kettéhasított sertés húsát vizsgálat után lebélyegzi, ami azt jelenti, hogy fogyasztásra alkalmas. A műszaki fejlesztés meggyorsítására Felsőfokú villamostechnikai oktatás! szerveztek Baján A január 1-én hatályba lépő, s a termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszeréről szóló 3004/5-ös kormányhatáro­zat megyed vonatkozásairól nyilatkozott lapunk munkatár­sának Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője. — Az új kormányhatározat megyénk mezőgazdasági terme­lésének fejlesztési irányelvei­vel találkozik, s azokat sokol­dalúan alátámasztja. Lehetővé teszi, hogy a megye sajátos természeti viszonyaiból adódó fejlesztési feladatok gyorsabb ütemben valósuljanak meg. Ezen adottságok következtében, a nagykiterjedésű homokterü­letek miatt elég nagy számú megyénkben a gyenge termelő- szövetkezet. A kormányhatáro­zat módot nyújt arra, hogy a kevésbé fejlett közös gazdasá­gok nagyobb értékű állami tá­mogatásban részesüljenek. Kü­lönösen lényeges ez a gazdasá­gos homokhasznosítás szem­pontjából. Lehetővé teszi a ha­tározat egy nagyobb arányú homoktalajjavítás megindítását. Különös fontosságot tulajdo­nítunk a kormányhatározat azon részének, amely jelentős mértékben segíti és támogatja a homoki sző­lő- és gyümölcstermesztést, a korszerű nagyüzemi tele­pítés végrehajtását. 1963- ban a megyében 10—12 ezer hold telepítést végzünk eL Ez 4—5 év múlva nemcsak 80 —100 milliós termelési érték- növekedést jelent majd, hanem ezzel párhuzamosain termelő- bzövetkezetednk mintegy 20—25 millió forint összegű hitedalen- gedésben is részesülnek. Elősegíti a határozat a szőlő- gyümölcstelepítések nagyüzemi megvalósítását azzal is, hogy a területek tereprendezési költsé­gednek 80 százalékát az állam viseli. A határozat az állattenyésztés fejlesztésének meggyorsítására irányuló részéből számunkra különösen nagy jelentőségű a szarvasmarhatenyésztés fejlesz­tése, annál is inkább, mivel a termelőszövetkezet tehén- állományának fejlesztése mellett jelentős üzemviteli hitelhez Is jut. Közös gaz­daságaink évente mintegy 2000 darabbal növelik tehén- állományukat. Az előhasi üszők leellésekor 2500 forint hitelelengedést kap­nak. Ez évente 5 millió forint­tal csökkenti az esedékes hitel­visszafizetés összegét. Komoly kedvezményt biztosit a határozat a sertéstenyésztés fejlesztése érdekében is. Közös gazdaságaink, különös­képpen a gyenge szövetkezetek, ma még nem rendelkeznek ele­gendő saját géppel. A határo­zat lehetővé teszi, hogy a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkeze­tek gépi munkadíj-kedvez- ményben részesüljenek. E termelőszövetkezetek kije­lölését a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai most végzik. Továbbra is fenntartja a kor­mányhatározat azt a kedvez­ményt, amelyet a termelőszö­vetkezetek a gépjavítás terén kapnak. A megye közös gazda­ságainak gépparkját figyelem­be véve, ez a kedvezmény 5—6 millió forintot tesz ki. Ugyancsak változatlanul fenn­áll az árutermelés teljesítése után járó kedvezmény is. Ha a termelőszövetkezetek maradéktalanul teljesítik, illetve túlteljesítik áruter­melési tervüket, ez a fenn­álló hiteltörlesztési kötele­zettségükből mintegy 15—20 millió forint elengedést je­lent. Hatékonyan támogatja álla­munk a termelőszövetkezeteket a beruházások megvalósításá­ban is. mégpedig úgy, hogy a beruházások teljes értékének nagy részét meghitelezi. Ameny- nyiben a közös gazdaságok be­ruházásaikat megfelelően ki­használják, úgy tekintélyes ösz- szegú hitelelengedési kedvez­ményben is részesülnék. Egye­dül az 1963. évi beruházásokat figyelembe véve, az ilyen cí­men nyújtott kedvezmény el­érheti megyénkben a 15 millió forintot. Termelőszövetkezeteink to­vábbra is támogatást kapnak a szakvezetés megerősítéséhez. Elsősorban rajtuk múlik, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, s mindenekelőtt a gyenge tsz-ek kövessenek el mindent annak érdekében, hogy termelésüket megfelelő szakember irányítsa. Nem feledkezik meg a kor­mányhatározat az egysze­rűbb társulási formákról sem. Ezáltal elősegíti a ho­mokos területeken a szőlő- és gyümölcstelepítések nagyüzemi formáinak gyor­sabb megvalósulását, az egyszerűbb szövetkezeti for­mák közös tevékenységének el­mélyítését, végső soron pedig a szocialista termelési rendbe való maradéktalan beilleszke­désüket. A szakvezetés, szakirányítás ezen formákban is nélkülöz­hetetlen. Ezért helyes, ha élve a határozat adta lehetőségekkel, a termelés szervezésére, irányí­tására jó képességű szakembe­reket kémek fel — fejezte be nyilatkozatát Bank Gyula. J. T. Októberben tüdőszűrés lesz Kecskeméten Szombaton a megyei vöröske­resztes szervezet helyiségében ülést tartott a Kecskeméti Vá­rosi és Járási TBC Társadalmi Bizottság. Az ülésen dr. Sárkány Imre, a bizottság titkára beszá­molt a tbc elleni küzdelem je­lenlegi helyzetéről. Elmondta többek között, hogy a város és a járás területén 475, három év körüli gyermek BCG-szérummal való beoltását hanyagolták el a szülők. Most a vöröskeresztes aktívák feladata lesz a gyerme­kek szüleit rábírni az oltások pótoltatására. Elhatározták, hogy a tbc elleni küzdelem fokozása érdekében a járás három nagy községében — Tiszakécskén. Lajosmizsén és Kerekegyházán — is megalakít­ják a tbc ellen küzdő társadal­mi bizottságot. Október elején nagyarányú kampány kezdődik Kecskeméten, amelynek kereté­ben a város minden lakosát kö­telező tüdőröntgen-vizsgálatnak vetik alá. Már meg is kezdték — házról házra járva — a lakosság összeírását, amelynek alapján beosztják, kinek mikor kell a tüdőszűrésen megjelennie. A JÚNIUSI párthatározat óta, amely hosszú időre megszabta a kohó- és gépipar feladatait, pezsgőbb az élet a Bajai Vil­lamosipari Gyárban. Ojabb vál­lalások születnek, több áru ké­szül exportra a kongresszusi versenyben. A termelés napi problémáinak megoldása mel­lett elkészült a válasz is, ho­gyan látja a jövőt, mft vSÉaf a kohó- és gépipar feladatai­ból a gyár kollektívája? A mű­szaki intézkedések terve tanát- mánynak is beillik. Tartalma egy mondatban így foglalható össze: A műszaki gárda fö fel­adata a tervek gazdaságos tel­jesítése mellett a gyártmány- fejlesztés. Baján célul tűzték, hogy 1965-ig valamennyi gyártmá­nyuk eléri a világszínvonal kö­vetelményeit. E feladat végre­hajtása. egész gyártmánycsalá­dok korszerűsítése azonban na­gyobb szakmai műveltséget* több tudást, a jelenleginél ma­gasabb műszaki képzettséget igényel a szerkesztőktől, a techni­kusoktól, a termelés irányítói­tól. Ennek megszerzéséhez nyújt most segítséget a Buda­pesti Felsőfokú Villamosipari Technikum, melynek vezetősé­ge kihelyezett csoportot létesített Baján, a III. Béla Gimnázium­ban. A VILLAMOSGÉPEK és ké­szülékek gyártástechnológiai szakán már befejeződtek az el­ső felvételi vizsgák. Huszonné­gyen feleltek meg írásban és szóban a követeimén veknek. A tanulási kedvre pedig jellemző, hogy a most érettségizett fia­talok mellett ott vannak azok a „diákok” is. akik 10—15 éve végezték a középiskolát, de is­mét tollat fogtak, hogy a gyár­ban ezután is megállják helyü­ket. örvendetes, hogy velük együtt több fiatal mérnök is beült az iskolapadba. Nekik ugyan nem nyújt ez magasabb diplomát, őket a szakma szere- tete hajtja, meg a tudásvágy. Más szakon végeztek, most ismereteiket bővítik a villamos­gépek gyártástechnológiájából. A MŰSZAKI káderkénzés egy része tehát megvalósulhat a felsőfokú technikumon. így a Bajai Villamosipari Gyár sok tehetséges fiatalt, technikust. mérnököt vonhat be a gyárt­mányok korszerűsítésének t*agj| munkájába. Béért, a néphatalom továbbfej­lesztéséért, a szocializmus teljes győzelméért tovább folyik. Küz- denünk kell a békéért és nem­zeti függetlenségünket veszé- lyeztető imperialista törekvések riten valamint a még meglevő belső ellenséges erők és tenden­ciák ellen is. De nem kell már politikai harcot folytatnunk el­lenséges osztályok és számotte­vő ellenséges rétegek ellen, mert Ilyenek nincsenek hazánkban, csak elenyésző maradványaik. Ez a magyarázata annak, hogy á munkásosztály államának bel­ső elnyomó feladatai fokozato­san megszűnnek, feleslegessé Válnak és a proletárdiktatúra a szocializmus teljes felépítése so­rán az egész nép államává fej­lődik át. Ez a magyarázata an­nak is, hogy az irányelvek sze­rint ma már az egyes társadal­mi. és gazdasági vezető tisztsé­gek betöltésénél és a felsőbb is­kolákba való felvételnél nem a múltbeli osztályhelyzetet, a szár­mazást, hanem a rátermettséget, á hozzáértést és a mai politikai állásfoglalást kell figyelembe venni. Ezek az inté2Íkedések nem sértik a munkásosztály ve­zető szerepét, ezt is világosan látnunk kell, hiszen most már önként, a közös gazdasági érde­kek talaján még jobban elfo­gadja, s megszívleli az egész nép, a munkásosztály °s pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetését. így válik pártunk is a munkásosztály forradalmi pártjából egyre inkább az egész dolgozó náa pártiává. Miután tehát a politikai harc­ban a döntő ütközetek lezajlot­tak, most az osztályharc másik két területére, a gazdasági és az ideológiai harcra kell figyel­münket összpontosítani, az egy­séges szocialista nemzet kiková­csolását most döntően ezen a két területen segíthetjük elő. Természetesen gazdasági és ■ eszmei harcot eddig is folytattunk, önmagában is nagy győzelem volt az ipar államosí­tása, de sokat kellett még az­után dolgozni, tervezni, beru­házni, hogy ipari országgá ala­kuljon át hazánk. Az iskolái: államosítása is emlékezetes po­litikai siker volt, de még jó­részt előttünk áll az a feladat, hogy minden iskolánkban a megváltozott viszonyoknak meg­felelő, modem, szocialista szel­lemű nevelés folyjék. Az új most az az osztályharcban, hogy főleg és elsősorban a gazdasági és eszmei formái, a szervezés és nevelés eszközei kerültek elő­térbe. A gazdasági harc céljai, ügy gondolom, ismertek, nem szük­séges azokat részletesen elemez­ni. Jelenleg ötéves tervünk tel­jesítése a központi feladat. Me­gyénkben mindenekelőtt a ter­melőszövetkezeteit nagyüzemű, szocialista jellegű gazdálkodásá­nak a kifejlesztése a legfőbb cé­lunk. Ebben a célkitűzésben nagy szerepet játszik a tervbe vett 70 ezer hold szőlő és gyü­mölcsös telepítése, az öntözés további elterjesztése, a közös állatállomány fejlesztése. Gaz­dasági tekintetben a termelé­kenység növelése, az önköltség csökkentése, a magas termésho­zamok biztosítása az osztályharc legdöntőbb célja, hiszen csak így lehet a tervezett mértékben emelni az életszínvonalat, így tudunk előre jutni a kapitaliz­mussal folytatott világverseny­ben is< Az osztályharc másik lő te­” rülete manapság az esz­mei harc. Szükség van még er­re’ Feltétlenül. Hiszen például a dolgozó parasztság nemcsak a földjét, meg a gazdasági felsze­relését ritte a közösbe, hanem a régi módi, kisárutermelői gondol­kodásmódját is, ami visszahúzza a közös gazdálkodás fejlesztésé­ben. Külföldről is táplálják még ezt a régi, idejét múlt gondolko­dásmódot, s vannak még, ha kis számban is, idehaza is olyanok, akik szeretnék elmaradottságban tartani az embereket. Szükség van tehát az eszmei nevelő munkára, a baráti szóra, a felvilágosításra, hiszen csakis így jutunk majd el odáig, hogy az egész társadalom, vagyis min­den ember megtanul szocialista módon élni, gondolkodni, dol­gozni, tanulni. Akkor mondhat­juk majd ugyanis, hogy kiala­kult hazánkban az egységes, szo­cialista nemzet, ha ezt a célt is elértük. Ennek megvalósulásán még sokat kell dolgoznunk, még sók tennivalónk van addig, amíg az alapjaiban megvalósult nem­zeti egységet továbbfejlesztve társadalmunk egységes szocia­lista nemzetté válik. Minden társadalmi és tömegszervezet számára feladata ennek az új, magasabbrendű egységnek a ki­alakítását elősegíteni, különös­képpen hivatása ez a Hazafias Népfrontmozgalomnak. Az egységes szocialista nem­zet kialakításán tehát nem ma kezdtünk el dolgozni, s nem is az út elején vagyunk már. A szocializmus alapjainak leraká­sával már megtettük az út na­gyobbik felét. Nincsenek már ki­zsákmányoló osztályok és réte­gek, amelyek gátlói, akadályozói lennének az egység megteremté­sének. Ahogy az irányelvek mondja: „Társadalmunk köze­lebb került ahhoz, hogy a mun­kásosztálynak, a termelőszövet­kezeti parasztságnak és az értel­miségnek, a dolgozó népnek az egységes szocialista társadalmá­vá váljék. A céljaiban, szemléle­tében és erőfeszítéseiben mind­inkább egységessé váló magyar nép küzd a szocializmus teljes győzelméért.” V isszatérve a bevezetőben ” feltett kérdésekre, láthat­juk, hogy az osztályharc a pár! helyes politikája alapján előse­gítette és végül el is hozza majd a szocializmus teljes felépítésé­vel az egységes szocialista nem­zet kialakulását. Nem egymás­nak ellentmondó, egymást kizá­ró fogalmak tehát az osztály­harc és a nemzeti egység. Ellen­kezőleg, csakis az osztályharc következetes, rugalmas marxi— lenini elveken alapuló végigvi­tte vezet el az egységes nem­zet létrejöttéhez. Palkó László

Next

/
Thumbnails
Contents