Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-22 / 222. szám
Gyorsan növekszenek a lakosság igényei A falusi bolthálózat fejlesztéséről nyilatkozott a MÉSZÖV elnökhelyettese Szép üzleteket, fényes kirakatokat ma már nemcsak a városokban láthatunk, egyre több van belőlük falun is. A falu kereskedelmét a földművesszövetkezetek bonyolítják le, amelyek egyre hozzáértőbben látják ed feladatukat. Mi e téren jelenleg a helyzet? Ennek megtudakolá- sára kerestük fel Piukovits Miklóst, a MÉSZÖV elnökhelyettesét, s megkértük, tájékoztassa lapunkat megyénk falusi üzlet- és vendéglátóipari hálózatának fejlesztéséről. — Nem szólam az, hogy fokozatosan el kell tűnnie a falu és a város közötti különbségnek — kezdte tájékoztatóját Piukovits elvtárs. — Ez a folyamat ugyanis már elkezdődött. Községeink nagy részében vízművek épülnek, betonjárdán járnak az emberek, szépen gondozott parkokban sétálnak, szélesvásznú mozikban szórakoznak. Egyszóval megnövekedtek az igények, amelyeket mi sem hagyunk és nem is hagyhatunk figyelmen kívül. Falun a földművesszövetkezeti mozgalom feladta az, hogy kulturált kereskedelmet hozzon létre és jó áruellátást biztosítson. Háromszáz egységet korszerűsítettek Megyénkben 1400 bolt és vendéglátóipari egység van az fmsz-ek kezelésében. Ebből az elmúlt év végéig mintegy háromszázat korszerűsítettünk, modem gépekkel, berendezésekkel láttunk el. Csupán az elmúlt négy év alatt mintegy négyszáz helyiséget — köztük sok raktárát — építettünk, alakítottunk át. Különösein nagy gondot fordítottunk a raktározás megoldására, mert enélkül a kulturált kereskedelem és vendéglátás elképzelhetetlen. Jelenleg már kiskereskedelmi egységeink 35 százaléka korszerűen berendezett raktárakkal rendelkezik. Természetesen a többi bolt, vendéglő és cukrászda raktárát is fejlesztettük, teljes korszerűsítésükre azonban az elkövetkező években kerül sor. Az idén öt áruházat és húsz oendéglőt, cukrászdát építünk, illetve alakítunk át, mégpedig olyanra, hogy bármely nagyvárosban megállnák helyüket. Az áruházak közül már elkészült i jánoshalmi és tiszakécskei ruházati, s néhány héten belül átadásra kerül a soltvadkerti, a keceli ruházati, valamint a keceli iparcikk áruház. Berendezésük, fűtésük, világításuk, kirakataik, neon portáljuk a legmodernebb. Ezek az áruházak nemcsak saját községük ékességei, hanem egész földművesszövetkezeti mozgalmunk büszkeségei lesznek. Átalakításuk másfél millió forintba került, ami ilyen nagy létesítményeknél nem nagy összeg. Azért tudtuk viszonylag olcsón megoldani korszerűsítésüket, mert a kőműves munkákon kívül saját földművesszövetkezeti brigádjainkkal dolgoztattunk, s az fmsz- ek tagsága igen sok társadalmi munkával és számos jó ötlettel, tanáccsal segítette a kivitelezést. Egyre több a szakosított üzlet A 35 kiskereskedelmi egység közül öt teljesen új építésű, a többinél pedig épület átalakítást, bővítést hajtottunk végre. Ezek nagyrésze újtípusú önkiválasztó, s több közülük szakosított rendszerű bolt lett. Különösen szépek a Madarason, Hartán, Hajóson, Bácsalmáson, Kiskunhalason korszerűsített üzletek, s az igazán jól sikerült bajai zöldségbolt. Tanyai boltjaink közül tízet renováltat- tunk, ezeknél azonban nem vezetjük még be az új elárusítási formákat. Ezenkívül új tanyai boltot létesítettünk Balotaszál- lás, Bodoglár, Madaras, Kiskunhalas, Bócsa, Tiszakécske, Szabadszállás külterületén. Van egy új vonása bolthálózatunk fejlesztésének. A kevés anyagi erővel rendelkező, kis taglétszámú földművesszövetkezetek ugyanis képtelenek nagyobb beruházásokat végrehajtani. Kis községeinkben épület- vásárlásra sem mindenütt van lehetőség. Ebben az évben tíz kis fmsz egyesült nagyobb földművesszövetkezetekkel, s a felszabaduló irodahelyiségeket boltokká alakították át. Ilymódon jól jártak a községek lakosai, mert szép, korszerű üzletek nyíltak az irodák helyén és sokkal jobb lett az áruellátás is. Csikérián például, ahol egy sötét, szűk kis üzlet volt, most két igen szépen berendezett önkiválasztó rendszerű, megfelelő raktárakkal rendelkező bolt nyílt. Az ilyen kezdeményezéseket a kis községek áruellátásának megjavítása érdekében a jövőben is támogatni fogjuk. A földművesszövetkezetek vendéglátóipari egységeinek nem a számszerű növelésére, inkább korszerűsítésére, kulturáltabbá tételére törekszünk, csupán Nyárlörincen és Bodogláron létesítünk új falatozót, Akasztón pedig modem presszót. Sajnos, több helyen a kisvendéglők és cukrászdák ráfizetéssel működnek, ezek összevonásával kísérletezünk, s máris jó tapasztalataink vannak. A két vendéglátóipari egység ugyan nem egy helyiségben, de egy épületben, egy vezetés alatt működik. 12 ezer hektoliter bambi Megyénkben hét helyen úgynevezett bázis cukrászüzemet hoztunk létre, amelyek ellátják a környező községek vendéglátó egységeit is áruval. A korszerűtlen kis cukrászüzemek megszüntetésével nagymértékben javult a készítmények minősége. Intézkedésünk helyességét bizonyítja, hogy — a minőség javulás folytán — húsz százalékkal növekedett a cukrászipari termékek forgalma. Bambit két évvel ezelőtt még nem gyártottunk. Most hat bambi-üzemünk működik a megyében és idei termelésük eléri a 12 ezer hektolitert. Kereskedelmi és vendéglátó- ipari téren ezek voltak idei hálózatfejlesztési terveink. Jövőre ugyancsak nagyszabású fejlesztést szeretnénk végrehajtani, amelyről ezúttal csak annyit kívánok megjegyezni, hogy különösen TÜZÉP-telepeink korszerűsítésére törekszünk — fejezte be tájékoztatóját Piukovits elvtárs. Nagy Ottó Volga-Balti vízi útvonal Teljes gőzzel folyik a Lenin- grádot a Volgán levő ribinszki víztárolóval összekötő grandiózus Volga—Balti vízi útvonal építése. Az útvonalat 1964-ben nyitják meg. E rendszer biztosítani fogja a közvetlen hajó- forgalmat a Volgáról, a Rámáról és a Donról a Balti-tengerbe. A „BRIGADÉROS* Az üzemekhez hasonlóan országszerte a termelőszövetkezetekben is kibontakozóban van a szocialista brigádmozgalom. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy ennek szövetkezeti elindítója egy asszony volt: Pálinkás Jánosné, az abasári Rákóczi Tsz munkacsapat-vezetője. Képünkön Pálinkás Jánosné látható munka közben a brigád területén. WATPI1RTEKBEW S Milyen is az izsáki kenyér? Azt mondják, a rossz hír szárnyon jár... Tapasztalhatták ezt mostanában az izsáki sütőüzem dolgozói is, akiknek meggyűlt a bajuk a falu közvéleményével. Még szeptember elején történt, hogy egy mázsa kenyeret nem vett át tőlük a földművesszövetkezet, mivel az kormos és lapos. formátlan volt. Mint később kiderült, a fűtőanyag minőségével volt probléma. Azóta hetenként kiégetik a kemencét, jobban ügyelnek a sütésre, s hasonló reklamáció nem is fordult elő. — A kenyér minősége azért lehetne jobb — mondják egyöntetűen a földművesszövetkezetnél és a tanácsházán is. Arról azonban egyik helyen sem tudnak, hogy — mint arról nemrégiben egy bejelentés nyomán az Drága temetés AUGUSZTUS 2-AN a bajai vasútállomáson halálos végű szerencsétlenség áldozata lett K. József dusnoki lakos. A MÁV, tekintettel arra, hogy a baleset nem a dolgozó hibájából következett be, s egy nyolcgyermekes családapáról volt szó, a temetés költségét magára vállalta. A halottat a dusnoki temetőbe szállították és eltemették. A temetésnél a család kérelmére közreműködött Raffai Alfonz dusnoki plébános is, aki az ilyenkor szokásos egyházi szertartást végezte el. Nébány nappal a temetés után K. Józsefné. a nyolc gyermekkel özvegyen maradt asszony 950 forintról szóló fizetési felszólítást kapott a plébánostól, amelyen az összeget a következőképpen részletezi: „összes temetési költség a plébánián 680 forint, kántori búcsúztató 210 forint, a sírásó díja 60 forint.” A KALOCSAI érsek 1959. augusztus 22-én kiadott egységes taxatóriuma szerint, ami Raffai plébánosra is kötelező, egy ilyen temetésért legfeljebb 60 forintot kérhetett volna. Ettől függetlenül 950 forintról szóló számlát küldött ki. Arról már nem is beszélünk, hogy az egyházi hatóságok felhatalmazást adtak minden plébánosnak, hogy szükség esetén, figyelemmel az illető család szociális helyzetére, különböző szertartásokat főleg temetéseket díjtalanul is elvégezhetnek. K. Józsefné szociális, helyzete ezt mindenképpen indokolttá tette volna, hiszen 8 gyermek eltartásáról gondoskodik. Nem hisszük azt, hogy ne tudott volna a nyolc gyerekről a plébános és arról, hogy ilyen nagy összeget még akkor sem kérhetett volna, ha a legdíszesebb, hárompapos temetésről lett volna szó. A dusnoki papnak egyébként nem ez az egyedüli esete, mert ez év június 18-án M. Pálnak 210 forintról szóló teférjé alkfelMMí vas«**# 'ti hit, uíí- t i. " :;í isii kiSÄ ársBj ílv «»»WwvW'íf» •• Esffsi éífos?. pléljtesr j .. . A hivatalos pecséttel ellátott pap 950 forintot számol metési számlát küldött, ami szintén jóval magasabb a megengedett összegnél. ANÉLKÜL, hogy az említett dolgokból különösebb következtetést akarnánk levonni, arra nyugta, amelyben a dusnoki egy egyszerű temetésért. hívjuk fel az illetékes egyházügyi szervek figyelmét: vizsgálják meg a fentieket. A tanulságok levonása, úgy véljük, már nem a mi feladatunk. G. S. újság tréfásan megemlékezett — holmi idegen anyagok is kerülnének a kenyérbe. Évekkel ezelőtt volt egy ilyen eset. s úgylátszik, ezt „melegítették” fel egyes rosszakarók a sütőüzem dolgozóinak bosszantására. Körülnéztünk az izsáki péküzemben is. Mi tagadás, láttunk már „korszerűbb” üzemet is. Két öreg kemence, kivénült épület... A napi termelés harminc mázsa kenyér. Négy szakmunkás felváltva végzi a munkát. — Nem mondjuk, hogy a munkánkba nem csúszhat be hiba* de a szitálásra nagy gondot fordítunk, havonta ötszáz mázsa liszt érkezik, a raktár egy régi sütőüzem Kelvén van, azrt is rendben, tisztán tartjuk. Nehezen várjuk a megígért új sütőüzem püráS7(jiic,*t Á he1 vét már kijelölték, s jövőre, reméljük) meg is épül. ez lesz a legnagyobb öröm számunkra, mert még jobb munkát végezhetünk — mondja Gál István, a sütöde vezetője) iki már közel harminc éve dolgozik a szakmában. Megízleltük az aznapi sütési! kenyeret, kellemes ízű volt. — Máskor is ilyen legyen! — "■■zzel búcsúztunk az izsáki pékektől. akik megígérték: még nagyobb gondot fordítanak ez- 'itán a kenyér minőségem. T. P. PETŐFI NEPE 1 Magvar Szocialista Munkáspárt Bács-Ktskun megvet Bizottsága ás a meevel tanács tapla FSszerkesztö: Weither Dániel. K3ad1a: a PetSfl Népe Lapkiad* Vállalat. elelös kiad*1 Mezei rstván igazgató. Szerkeszt ft* ég: kecskémét Széchenyi tár I. szám. Szerkeszt ftséei tel-fonközponti 26-19. 25-16 FCladfthlvatal: Kecském4» Sj,abaisie tér 1 /r Telefon: 11-09 Terleszti a Maayar Posta E35fizethetfli a helyi oostnhivataioknál és kézbesít éknél r^«7o*íc sr-* ' hinaor° 1? forint. Sacs Kiskun n'ave Nv iroda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85.
