Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-23 / 223. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! xvn. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM Ara 60 fillér 1962. SZEPT. 23, VASÁRNAP Tapasztalatcsere (V. K.) Kovács János, Mo­zsár János, Krámli József elv- társai önzetlenül átadják ta­pasztalataikat az újonnan be­lépő dolgozóknak —, olvastuk a Kéziszerszámgyár reszelő gyáregysége pártszervezetének küldöttválasztó taggyűlési be­számolójából. Ilyen emberek nemcsak itt, hanem megyénk üzemeiben is szép számmal ta­lálhatók. Elvük: a tapasztal­tabb segítse a gyengébbet. Ennek az elvnek a gyakorla­ti megvalósítása a VIII. párt- kongresszus tiszteletére kibon­takozott szocialista munkaver- sen^ eredményeiben is jól tük­röződik. Az állami ipar dolgo­zói megyénkben az első félév­ben 9,2 százalékkal több főze- lékkonzervet, 82 százalékkal több vágott baromfit, 6,6 szá­zalékkal több gyapjúszövetet, 49 százalékkal több gyapjúta­karót, 2,1 százalékkal több bőr­cipőt, 119,4 százalékkal több férfiinget, 36,3 százalékkal több ajtólapot adtak az előző év azo­nos időszakához viszonyítva. Nekünk azonban még több, olcsóbb és jobb termékre van szükségünk. Egyes üzemeink­nek pótolniok kell a lemara­dást is. Ezt pedig csak úgy tudják megtenni, ha az eddi­ginél több szak- és segédmun­kás válik szakmájának igazi mesterévé, azaz az iparágban előírt legfejlettebb technika, technológia alapján dolgozik. Ennek elérésében sokat segít a szervezett tapasztalatcsere-moz­galom, amely szerves része a szocialista munkaversenynek. A munkát az üzemi szakszer­vezeteknek kell összefogni és irányítani. E téren jól dolgo­zik a Bajai Gyapjúszövetgyár, a ZIM Kecskeméti Gyáregysé­ge, a Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat üze­mi bizottsága. Rendszeresen el­lenőrzik és értékelik, hogy a szocialista címért küzdő és a többi munkabrigádok hogyan teljesítik ilyen irányú felaján­lásukat. Az értékelés során fel­színre került jó módszereket közkinccsé teszik. Üzemeink legjobbjai időn­ként el is látogatnak a testvér­vállalatokhoz. A hallottakat, látottakat leírják, elmondják. Ennek alapján egy-két üze­münkben megváltoztatják a technológiát Legtöbb helyen azonban ezek a tapasztalatcserék nem többek kellemes kirándulásoknál. Az üzemek gazdaságvezetői nem kémek feljegyzést, nem ta­nácskozzék meg a résztvevők­kel, milyen módon lehetne a látottakat hasznosítani, ebből ki mit vállal, hogyan kezd hoz­zá, kit tanít meg az új mun­kamódszerekre. Nem ritka az olyan eset, hogy a termelést gyorsító, olcsóbbító munkamód­szereket közlő írások az íróasz­tal fiókjában hevernek, holott azokra nagy szükség lenne a termelésben. Ily módon saj­nos. tíz- és százezreket dobunk ki az ablakon. Ez az elintézési mód ráadásul bosszantja azo­kat, akik mindent meetettek a tapasztalatcsere sikeréért. Üzemi pártszervezeteink ter­melést ellenőrző munkájuk elemzése során a küldöttvá­lasztó taggyűlések határozatai­ba is belefoglalták az elvtársi segítés eme módszerének szor­galmazását. ellenőrzését, segí­tését, hangsúlyozva a kommu­nisták példamutatását. Az ENSZ-nek olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek elősegítik a nemzetközi feszültség enyhülését Gromiko beszéde a világszervezet közgyűlésének 17, ülésszakán Az ENSZ-közgyűlés péntek délutáni ülésén az afgán kül­döttség vezetőjének felszólalása után Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, a szovjet kül­döttség vezetője emelkedett szólásra. Gromiko beszédét óriási fi­gyelemmel hallgatták meg a je­lenlevők. Az ülésterem zsúfo­lásig megtelt. Az ülés megkez­dése előtt a New York-iak szá­zai álltak sorba, hogy jegyet kapjanak a közönség számára fenntartott karzaton. Biztosítani a különböző tár­sadalmi rendszerű államok bé­kés együttélését, olyan viszo­nyokat teremteni, amelyek le­hetővé teszik a háború teljes kizárását a társadalom életé­ből — a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott prog­ramja ezt jelöli meg alapvető feladatként a nemzetközi kap­csolatok területén — jelentette ki Gromiko. — E feladat ha­tározza meg a szovjet állam külpolitikai tevékenységét. A szovjet külügyminiszter a világon végbement óriási válto­zásokról szólva hangsúlyozta, hogy ma nem végzetszerűen elke­rülhetetlen az új világhá­ború. De — folytatta Gro­miko — más dolog az, hogy megvan a háború el­hárításának lehetősége, és megint más dolog e lehető­ség realizálása. Gromiko kiemelte az Egyesült Nemzetek Szervezetének szere­pét a rakéta-nukleáris háború veszélyének megszüntetéséért vívott harcban. A 17. közgyűlésre összegyűlt ENSZ-tagok körében — foly­tatta Gromiko — különÖ6 nyug­talanságot kell, hogy keltsen az a nyilatkozat, amelyet John Kennedy, az Egyesült Államok elnöke tett ez év szeptember 13-i sajtóértekezletén. Az Egye­sült Államok, amely az ENSZ egyik alapító tagja és a Biz­tonsági Tanács állandó tagja, a legnagyobb gazdasági és kato­nai erővel rendelkezik a kapi­talista államok között. Ilyen országnak és államférfinak — annak a felelősségnek a tuda­tában, amely az Egyesült Álla­mokra mint nagyhatalomra hárul — különösen tiszteletben kellene tartania az ENSZ alap­okmányát és annak megfele­lően kellene felépítenie politi­káját. Kennedy elnök említett felszólalása épp az ellenkezőjére vall. A szovjet külügyminiszter, miután megjegyezte, hogy az Egyesült Államok elnökének nyilatkozatában józan értékelé­sek Í6 elhangzottak — az Egye­sült Államok kormánya nyil­vánosan elhatárolta magát azok­tól a kardcsörtető amerikai kö­röktől, amelyek haladéktalan fegyveres akciót sürgetnek Ku­ba ellen — megállapította: a hangnemet nem a józan kije­lentések adják meg, hanem a durva fenyegetőzések, amik lé­nyegében keresztülhúzzák mindazt a pozitívumot, amit a nyilatkozat tartalmaz. A szovjet kormány — foly­tatta Gromiko — szükségesnek tartja, hogy felemelje figyel­meztető szavát és felhívja az ENSZ-tagállamok figyelmét azokra a súlyos következmé­nyekre, amelyekkel a béke Ezerkétszáz gázfejlesztő készülék A Kiskunfélegyházi Gépgyár régi gyártmányai közé tarto­zik a gázfejlesztő-készülék és az alumínium sörtartály. Az előb­biből az idén 600 darabot gyártottak, év végéig pedig újabb 600 darabot szállítanak az ország különböző részeibe. Ezt a gyártmányt jövőre a Tiszakécskei Permetezőgépgyár fogja előállítani. Sörtartályból 80 darab készült eddig. Ezeket a sörgyárak­nak és konzervgyáraknak küldték a gyár dolgozói. ügyét veszélyezteti a Kubával szemben folytatott amerikai politika. Kuba megtámadása olyan következményeket vonna maga után, amelyekre a szovjet kormány figyel­meztette az egész világot az 1962. szeptember 11-1 is­mert nyilatkozatában. A szovjet külügyminiszter részletesen foglalkozott az álta­lános és teljes leszerelés kérdé­sével. Kijelentette, hogy korunk eme igen fontos problémájában folytatott tárgyalások gépezete üres járatot tesz, mert a tár­gyalásoknak korántsem minden résztvevője törekszik valóban a leszerelési megegyezés elérésé­re. A szovjet kormány — em­lékeztetett Gromiko — előter­jesztette az általános és teljes leszerelési szerződés tervezetét. A szovjet kormány javasolja, hogy négy év alatt három sza­kaszban valósítsák meg az ál­talános és teljes leszerelést. A tizennyolchatalmi bizottság munkája során a szovjet kor­mány fontos kiegészítéseket és módosításokat terjesztett elő saját szerződéstervezetéhez, hogy megkönnyítse a közös nyelv megtalálását a nyugati hatalmakkal. Ha pedig a leszerelés ügyét, ez ideig sem sikerült előre­vinni. ez a NATO-hatalmak bűne. Gromiko. miután hangsúlyoz­ta, hogv az általános és teljes leszerelés óriási anyagi tarta­lékokat és pénzügyi erőket sza­badítana fel, kijelentette, hogy a szovjet kormány a köz­gyűlés elé terjeszti „a le­szerelés eredményeképpen felszabaduló anyagi eszkö­zök és tartalékok békés cé­lokra való átirányításáról szóló deklarációja” terve­zetét. A Szovjetunió külügyminisz­tere hangsúlyozta, hogy az ! ENSZ-nek olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek elősegítik a nemzetközi feszültség enyhü­lését. Mint ilyen intézkedést, megemlítette az atomfegyver- mentes övezetek megteremtését, majd rátért a nemzetközi ke­reskedelem normalizálásának kérdésére. Rámutatott, hogv a közös piac célja: a fegyverke­zési verseny fokozása, a nyu­gatnémet revansisták megerősí­tése, a gyengén fejlett orszá­gok gazdaságának az imperia­lista hatalmak gazdaságához való láncolása. A szovjet kor­mány — mondotta Gromiko — önálló napirendi pontként a közgyűlés elé terjeszti azt a javaslatát, hogy 1963-ban hívjanak össze nemzetközi kereskedelmi értekezletet. Ez az értekezlet megvitatná egy olyan nemzetközi ke­reskedelmi szerv létrehozá­sának kérdését, amely min­denféle megkülönböztetés nélkül felölelné a világ minden térségét és országát. Gromiko rámutatott, hogy a lehető leggyorsabban meg kell valósítani a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló deklarációt, amelvet az ENSZ- közgyűlés Hruscsov szovjet kormányfő javaslatára foga­dott el. Gromiko a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az egvik leg­élesebb nemzetközi probléma a német békeszerződés megköté­se és ezen az alapon a' nvu- gat-berlini helyzet normalizálá­sának kérdése. A német béke- szerződés megkötésével pontot lehet tenni a második világhá­ború után — mondotta Gro­miko —, nemcsak annyit jelent, hogy eleget teszünk a nemzet­közi szokásoknak és normák­nak. hanem, mint a háború utá­ni tapasztalat bebizonyítja, ez az európai tartós béke biztosí­tásának alapja. (Folytatás a 2. oldalon.) Képünkön szállításra készen állnak a gázkészülékek. Hegészük az alumínium sor4airiálj&,

Next

/
Thumbnails
Contents