Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-15 / 190. szám
Az őszi telepítések küszöbén Megfelelő üteiBbeii halad az előkészítés A Szőlő- Gyümölcsültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat megyei kirendeltsége teljes erővel munkálkodik az őszi telepítések előkészítésén. Sokirányú ez a munka; magában foglalja a telepítési alapokmányok elkészítését, a telepítendő területek kijelölését, a sor- és tőtávolság kitűzését, s a korábbi telepítéshez való csatlakoztatást, és végül a tervtérképek részletes kidolgozását, A kirendeltség mérnökei eddig 240 közös gazdaság részére készítették el a telepítési alapokmányt, de őszig még 150 termelőszövetkezet, illetve szakszövetkezet és tszcs részére kell ezt a munkát elvégezniük. Ismeretes, hogy megyénk szövetkezeti gazdaságainak idei terveiben 5200 hold szőlő és 2270 hold gyümölcsös telepítése szerepel. Ebből a tavasszal szőlőt 1200. gyümölcsöst pedig 1227 holdon hoztak létre. A fennmaradó, egyáltalán nem kis terület most ősszel vár betelepítésre. s ez a munka teljes odaadást kíván mind a kirendeltség, mind pedig a közös gazdaságok és a tanácsi szervek részéről. Jelenleg az előkészítés — több vonatkozásban — megfelelő ütemben halad. A talajvizsgálatok eredményei megérkeztek, s eszerint a kijelölt területek — egy-két kivételtől eltekintve ■— alkalmasak a telepítésre. Folyik a talajegyengetés is; ezt a munkát a gépállomások 11 lánctalpas gépe végzi, húsz Sz—100-as pedig a mélyforgatásban szorgoskodik. E hónapban újabb húsz lánctalpas gépet állítanak munkába. Eddig már másfélezer holdat forgattak meg a .telepítés alá, s minden remény megvan arra. hogy a munkálatok nem szenvednek késedelmet. Jórészt megoldásra vár viszont a szintezés problémája, minthogy a telepítendő területek szintjét eddig még csak alig több mint ezer holdon mérték fel a kirendeltség mérnökei. E munkát az idén már nem is tudják folytatni, mivel minden erejüket leköti a telepítés közvetlen előkészítése, a sor- és tőtávolságok kijelölése. Egy gazdaság — ötezer hold szőlő Az országhatár közelében, a Kunbajai Állami Gazdaság központi pincészetének környékén beláthatatlan szőlővidék terül el. Több mint nyolcszáz hold- nyi terület számlálhatatlan tőkéin lógnak a dús fürtök. Am ennél is nagyobb területen. 1100 holdon növekednek azok a tőkék, amelyeket a közelmúltban telepítettek. Egy részük az idén, három éven bellii pedig valamennyi új tőke termőre fordul. Már most ősszel újabb 400 holdon telepítenek szőlőt a gazdaságban. Az előkészítő munkák folynak, nemcsak itt, de a jövő tavasszal és ősszel telepítendő 600 hold. szőlő alá is. A gazdaság mind nagyobb homokterű- letén vernek kitépbetetien gyökeret a szőlővesszők, hogy évek mű’tán gazdag terméssel fizessék meg az ember áldozatos munkájáé s nem is olyan soká mégy "t év múlva a gazdasá- mind az ötezer holdas területét szőlőtőkék borítják. Ez lesz az egyetlen növénvféle, amelynek termesztésével itt foglalkoznak, s ebben a vonatkozó? ban. a*kunbajai egyedü’álló gaz daság lesz az országban. A szintezést jelenleg meg kétezer holdon kell elvégezni, részben az őszi, másrészt a jövő tavaszi telepítésekhez. A szövetkezeti gazdaságok most keresik a probléma megoldásának módját, s a kiskörös! járásbeliek már meg is találták, oly módon, hogy közösen alkalmaznak mérnököket. A közös gazdaságok rendelkezésére áll a 4000 hold szőlő telepítéséhez szükséges szaporító anyag; 3000 holdhoz gyökeres és ezer holdhoz sima szőlővesz- sző. Ezek elosztása is megtörtént. Bár mennyiségét tekintve elegendő a szaporító anyag, az egyes fajták arányában van némi eltolódás, elsősorban a borszőlők javára. A jövőben ez a probléma a szaporító anyag központi nyilvántartásával kiküszöbölhető lesz. s oly módon is. hogy a gyökereztetéssel foglalkozó gazdaságok az igényeknek megfelelő arányban szaporítják az előírt fajtákat. K1SKUNMAJSA határában háromezer holdon több mint ezernégyszáz család gazdálkodik a Jonathán Szakszövetkezetben, amelyet 1960 telén hoztak létre. Az első közös évet jó eredménnyel zárták; egymillió 200 ezer forintra növelték a közös alapot. Az elmúlt évben félmillió forint ráfordítással a tervezett 26 helyett 57 holdon telepítettek szőlőt. A jó munkaszervezés, a lelkiismeretes és szakértelemre valló anyaggazdálkodás eredményeképpen 250 ezer forintot takarítottak meg a telepítés költségéből. ENNEK köszönhető, hogy az idén végrehajtják ötéves telepítési tervüket. Az alapszabály 'zerint ugyanis 1965-re 106 holdon kell felújítaníok a szőlőkultúrát» — ezzel szemben még az Az ültetvénytervező kirendeltség végzi a szelektáló brigádok szervezését, amelyeknek elsősorban a kadarka vesszőinek helyes kiválogatása lesz a fő gondjuk. A szüret előtt pedig már a vesszők begyűjtését is megkezdik. Szükség is van erre, hiszen a tapasztalatok az őszi begyűjtés előnyeit igazolják a tavaszival szemben. Amellett fontos, hogy a gazdaságok a megszedett vesszőt azonnal vermeljék, mert jó minőségét csak így biztosíthatják. A szövetkezeti gazdaságok gyümölcsössel is betelepítik a tervezett területet s az ehhez szükséges csemeték rendelkezésükre állnak. A fajták közötti arányban itt is mutatkozik eltolódás, főleg az őszibarackból és törpealmából kevés az elszaporított alany. Ezért az ősszel inkább a már rendelkezésre álló fajtákat telepítik. idén 52 holdon telepítenek szőlőt. A betelepítendő terület talajának a javítására már jó néhány hete beszereztek 15 600 mázsa szervestrágyát, 10 ezer mázsa lápföldet, 420 mázsa műtrágyát és 976 mázsa szalmát. A kialakulóban levő nagyüzemi szőlőterület körül védősávként ezer télialmafa-csemetét is elültettek — terven felül. AZ ÜJ TELEPÍTÉSŰ szőlők gondozásának a megkönnyítése végett 32 ezer forint költséggel permetező tornyot is építenek. Ebben történik majd a permet- lé keverése, s ehhez kutat is furatnak emellé. Szivattyút és permetezőberendezést is vásárolnak. s mind ennek a költségeit a közös alapból fedezik. Az új telepítésű szőlők fenntartására ebben az évben 925 ezer forintot terveztek. Szőlőiskola-telepítések — géppel Felvételünk még a tavasszal készült a Kunfehértói Állami Gazdaság egyik tábláján, ahol szőlőgyökereztető iskolát létesítettek — a képen látható és a gazdaság masinisztái által szerkesztett gép segítségével. (A gépről egyébként képes beszámolót is közöltünk annak idején.) A gép több mint egy méter széles átmérőjű, tárcsája 50 centi mély árkot húz maga után. Ebben csak a szőlővesszőket kell elhelyezni, s a gép visszafelé haladva az újabb soron, annak nyitása folytán benyomja az előbbinek a falát. A traktor után akasztva tehát hármas munkát végez az ötletes konstrukció; kijelöli, nyitja és betemeti a sort. A szőlőiskola telepítése ezáltal gyorsabbá és olcsóbbá vált. Hogy mennyire, erre vonatkozóan a gazdaság szakemberei számítást végeztek, s kitűnt, hogy a gép használata folytán holdanként 1554 forint megtakarítást értek el. Az összegmegtakarítást nem nehéz kiszámítani, ha tudjuk, hogy a tavasszal 54 holdon telepítettek gyökereztető iskolát az „árokhúzóval”. Ezenkívül kölcsönadták a jánoshalmi és a borotai közös gazdaságoknak is. A gép hamarosan újból „üzemel”, ősszel újabb 50 holdas szőlőiskolát telepítenek vele. Az idén befejezik ötéves tervüket A szelektálás fontossága Dr. Kozma Pál, a Kertész»« és Szőlésze« Főiskola tanszék- vezető egyetemi tanára, a mezőgazdasági tudományok doktora, még a tavaszi telepítési hónap megnyitóján mondotta a következőket: A második ötéves terv nagy szőlőtelepítési feladatainak végrehajtásához elsősorban megfelelő mennyiségű szaporítóanyag szükséges. Ennek termesztése viszont szorosan kapcsolódik a fajtakiválasztáshoz. — Tisztázni kell a csemege- és a borszőlő termesztésének arányát, s azt, hogy melyek azok a fajták, melyek legjobban elősegítik céljaink megvalósítását. De szükséges az is, hogy a rendelkezésre álló fajtákból a meglevő anyagot tervszerűén osszuk szét. A A szaporítóanyagot termesztő gazdaságok tervszerűen irányíthatják az egyes fajták arányát. Ezt a problémát csak a termelés legalacsonyabb fórumain, tehát az egyes gazdaságokban lehet sikeresen megoldani. A szelektálás az az eszköz, amellyel a régen termesztett és kiváló fajtáknak a termesztési értékét még tovább növelhetjük. A fejlődés üteme azonban még sok kívánnivalót hagy maga után. A szaporítóanyag nagytömegű előállítása céljából létesített bázisgazdaságok igyekezzenek a begyűjtést úgy megszervezni és végrehajtani, hogy minél kevesebb szőlővessző menjen veszendőbe. A szőlőtermelő nagyüzemekben a termesztés csak úgy válik gazdaságossá, ha az egyedi kezelésről áttérünk a kollektív kezelésre. A nagyüzemi szőlőkul- túrában a gép a döntő tényező, s a tenyészterület kiválasztásában elsősorban ez a körülmér " — a gépesítés lehetősége — a legfontosabb. A telepítést nem szabad öncélúnak tekinteni, hanem arra kell törekedni, hoav az ültetvényeket minél inkább az ember szolgálatába állítsa1 A nemzetközi piacon is csak úgy lehetünk versenytársak más nemzetekkel, ha szőlőből átlagosan 30—40 mázsás átlagtermést elérünk. Bács-Kiskun megye jobb talajain a nagyobb sortávolság bevezetése indokolt lehet, mert a csökkent tőkeszám mellett is — korszerű technikával — el lehet érni a fentebb említett átlagot. A vízben szegény futóhomokos hátságokon azonban csak a sűrűbb tőkeállomány adhatja meg azt a tőkefelületet, amely a nagyobb jövedelmet biztosító termeléshez szükséges. Az öntözés haszna Megyénk állami gazdaságai az ősszel 2236 holdon telepítenek szőlőt és 941 holdon gyümölcsöst. Az új ültetvények területének előkészítése folyamatban van; legnagyobb részén talaj- egyengetést is kell végezni. A szőlőhöz a szaporítóanyagot mindegyik gazdaság saját gyökereztető iskolája biztosítja. A mostani szőlőtelepítésnél új módszer lesz az, hogy az eddigi kétéves vesszők helyett egyéveseket ültetnek el, mivel az a tapasztalat, hogy az öntözés egy esztendő alatt is kellő mértékű gyökeresedést eredményez. Az új gyümölcsösök nagyrészt termőkarosak lesznek, s az ehhez szükséges anyagot a Helvéciái Állami Gazdaság borbási faiskolája biztosítja. Mind a szőlő, mind a gyümölcsös telepítését októberben kezdik meg. Legnagyobb területen a Csengődi Állami Gazdaság telepít szőlőt, a tervezett gyümölEzei* holdas Ez év elején a Csengődi Állami Gazdaság kaskantyúi kerületében száznál több lánctalpas földgyalu egyengette el a területet, tette alkalmassá a szőlő- és gyümölcstelepítésre. E gigantikus munka eredményeképpen az ősszel 800 holdon szőlőt és 250 holdon gyümölcsöst hozhatnak létre. A talajegyengetéssel egyidejűleg folynak az egyéb előkészületek is. Már tavasszal 400 hold szőlő telepítéséhez elegendő szervestrágyát hordtak a területre. Hatalmas mennyiség ez, ha figyelembe vesszük, hogy égy-egy holdra 100—120 mázsát és hat mázsa műtrágyát juttatnak, mégpedig nem szétszórva, hanem a szőlővesszők tövéhez adagolva. Ez az úgynevezett „fészektrágyázás” jelentősen növeli a telepítés költségét, viszont biztos eredést eredményez, s nagyban serkenti a fiatal szőlők fejlődését. Mibe kerül az eddig terméketlen vidék telepítéshez történő előkészítése? A gazdaság szakembereinek számítása szerint holdanként mintegy 15 000 forintba, amelynek több mint kétharmadát a dózerolás „viszi el”. Ám az is igaz, hogy a befektetett költség már a termőre fordulás első évében megtérül. esősnek pedig több mint a fele a Helvéciái Állami Gazdaságban kerül telepítésre. 120 hold gyümölcsös — 30 hold szőlőiskola A városföldi Petőfi Tsz-ben tavaly és az idén tavasszal 120 holdon telepítettek — meggyből, almából, kajszi- és őszibarackból álló — gyümölcsöst. Szőlőt is telepítenek, amelynek mértékét a területrendezés miatt még nem határozták meg. A község másik közös gazdaságában, a Dózsában a talajadottságok jobban alkalmasak a búza és a kukorica termesztésére, de ez a tsz is részt vesz a telepítési terv végrehajtásában. A tavasszal hét holdon szőlőiskolát létesítettek, amelyet hét cső- kútból nyert vízzel árasztással öntöztek is. Jövőre már 30 holdas lesz a tsz szőlőiskolája, amelynek telepítéséhez már kijelölték a területet. „léptekkel” A tervek szerint a telepítéseket öntözik is. A szőlő telepítéséhez a tavasz- szal létesített 150 holdas gyökereztető iskola vesszőit használják fel. Októberben, a nagy munka kezdetével egyidöben a lánctalpasok száma újból százon felül lesz. Jelenleg mindössze néhány dolgozik az egyengeté- sen. A gazdaság tabdi kerületében tavaly, valamint az idén tá- vasszal mintegy ezer holdat telepítettek már be. Minden évben ekkora új szőlővel, gyümölcsössel növekszik a „sivatagtól” elhódított terület nagysága, s 1965-re már ötezer hold új szőlőt és gyümölcsöst mondhat magáénak a gazdaság. Szakszövetkezeti szőlőiskolák A soltva dkerti Jó Reménység, a keceli Kinizsi és a soltszent- imrei Ezerjó Szakszövetkezet gazdái egy-egy húszholdas gyökereztető iskolát létesítenek, amelyeket csőkutakból öntöznek is. A gyökereztető iskolákban a jövő tavasszal ültetik el a simavesszőt, amelyet gazdáiktól vásárolnak meg a szakszövetkezetek;
