Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-07 / 183. szám

1962. augusztus 7, kedd 3. oldal Új üsemtelepek Munkaalkalom 300 dolgosának Kétszeresére nő a termelés a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalatnál A Bács-Kiskun megyei Nyom­da Vállalat egyike a tanácsi ipar azon üzemeinek, ahol a termelés ugrásszerűen emelke­dik. Tíz év. alatt ötszörösére fejlődött a termelés, b a kollek­tíva félévi munkája azt bizo­nyítja: 1962-ben is tartják ezt a tempót Tavaly a vállalat éves termelési terve 7 millió 600 ezer forint volt. Idén ez a terv már kétszer annyit, vagy­is 15 millió 300 ezer forint értékű termelést irányoz elő. A veze­tőség azonban ennél többre szá­mít. Várható, hogy a szocialista munkaverseny, valamint több üzemszerve­zési intézkedés hatására év végére elérik a 16 millió fo­rintot. Mi tette lehetővé ezt a nagy­mérvű fejlődést? A gépesítés fo- kozása és a könyvnyomtatás bevezetése mellett elsősorban az, hogy a vállalat műszaki gárdája Ablaka István igazgató vezetésével eredményesen hajt­ja végre a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának iparfej­lesztési határozatait. Ismeretes, hogy ez a határozat egyik fő feladatként, a megye nagyköz­ségeinek iparosítását írja elő. Nyomdavállalatunk két ered­ményt is jelenthet fél év alatt a pártmegbizatás végrehajtásá­ban. A kecskeméti központi üzem mellett tavaly csak a bajai, ka­locsai és kiskunfélegyházi tele­peket tartották nyilván. Azóta már kamatozik az a pénz, munka és fáradság, amit az új üzemtelepek létesítésére for­dítottak. Az új esztendő kezde­tén avatták Lajosmizsén a vál­lalat negyedik telephelyét. A dobozgyártó, játékkészítő és papírfeldolgozó üzem az év vé­gére közel 3 millió forinttal nö­veli majd a vállalat termelési értékét, s egyre több helybeli lakos­nak biztosítanak állandó munkaalkalmat. Sokszor okozott bosszúságot, különösen a falun élő dohányo­soknak, hogy eltűnt a boltok­ból a cigarettapapír és hüvely. Háromezer hold mélyszántás Befejeződött az aratás a Bácsalmási Állami Gazdaság­ban. Az eredményből megálla­pítható, hogy a kombájnosok igen jól dolgoztak és szép ered­ményeket értek el. Varga Fe- reenc például Sz—3-as gépével 4659 mázsa gabonád takarított be. Ugyancsak Sz—3-as kom­bájnnal érte el 4200 mázsás eredményét Balogh Márton kombájnvezető is. Még az aratás megindulásá­val egyidőben a gazdaság dol­gozói megkezdték a jövő évi termés biztosítását. Az Sz—100- as és 80-as gépek éjjel-nappal dolgoznak, hogy gyorsan végez­zenek a szántással, amit 40 cen­timéter mélyen, 3900 kataszt- rális holdon kell elvégezni. Igen nagy feladat megvaló­sításán fáradoznak a baromfi­telep dolgozói. Még az év eleién elhatározták, hogy 242 ezer da­rab pecs‘,nvekae«-át nevelnek fel. A gazdaság 4090 darab ka­csa beszerzésével megteremtet­te a törzsállományt, amely biz- tos'Hoi fogja a keltetéshez szii'-cs tolást. Eddig 340 ezc tojást adott az állomány, s ebből a modernül felszerelt baromfikeltetőben már 160 ezer kis kr'-sa kelt ki. A kacsák nevelésével egy időben terfén’k hizlalásuk is. A gazfiocí» több mint 43 ezer kacsát mér átadott a pngyke- reskedo’omnek. Jelenleg 80 ezer kacsa hízik és várja az elszál­lítást. Pártái istván levelező , Ezen igény kielégítésére épült a vállalat ötödik üzemtelepe. Kis- kunmajsán ma már negyvenöt fő munkája segíti kielégíteni ezeket az igényeket. Több más közszükségleti cikk mellett pedig diagram­papirost is gyártanak a gyógyító, valamint a tudo­mányos kutatómunka segítésé­re. Az éves termelés így Vár­hatólag meghaladja a 3 millió 500 ezer forintot, s dicséren­dő, hogy már most keresik a lehetőségeket a termelés to­vábbi bővítésére. A két új telephely létesítése mellett tovább fejlődött Kecs­keméten a központi üzem is. Még az év első felében meg­kezdte a termelést a Buda­pestről ide telepített kapszula­üzem. A második félévben már Kecskemét "látja el az ország valamennyi gyógyszertár válla­latát a különböző tasakokkal és más* csomagoló eszközökkel. Ennek az üzemrésznek éves ter­melése meghaladja a 4 millió forintot, s felállításával újabb hatvan dolgozónak teremtettek állandó munkaalkalmat. Van azonban más is. ami az üzembővítések, a termelés kor­szerűsítése mellett említést ér­demel. Eddig döntőrészt mezőgaz­dasági könyvek készültek a kecskeméti nyomdában. Idei tervük 80 tonna szakkönyv. A kollektívától azonban több is telik.,, Értesültünk róla, hogy a Szépirodalmi Könyvkiadó Vállalattal kötöttek szerződést. Raffy Ádám: Máglya című könyve kilencezer példányban már elkészült. Passuth László: Esőisten siratja Mexikót című regényének új kiadása pedig a téli könyvvásárra jelenik meg 33 ezer példányban. A vállalat fennállása óta ez a legnagyobb munka, ami kecskeméti gondo­zásban kerül az olvasók kezébe. Azért pedig külön is dicséret illeti a dolgozókat és vezetőket, hogy a 30 tonna súlyú szépiro­dalmi könyv nyomtatását ter­ven felül vállalták. A Bács-Kiskun megyei Nyom­da Vállalatnál a hozzáértő ve­zetés mellett ez az erőteljes üzemfejlesztés magyarázza, hogy a tavalyi első félévhez képest 54 százalékkal emelke­dett a termelés értéke, jelen­tősen nőtt a termelékenység és közel 300 dolgozónak — döntő­részt lányoknak, asszonyoknak — teremtett új munkaalkalmat. Sándor Géza Egész nap járta a ha­tárt. Korán kelt, együtt a nyári pitymallattal, a földeken a szövetkezeti gazdákkal, brigádveze­tőkkel beszélt, s most sötétedéskor még bent van az irodában, hogy Vörös István elnökhe­lyettessel megbeszélje a közeli és a távolabbi feladatokat. Csöndben, feltűnés nélkül végzi a szövet­kezet mindennapi éle­tének irányítását Bo­ros Antal., a tompái Szabadság Tsz elnöke. Nem fiatalember már, de az életről, S a vi­lágról alkotott szemlé­lete azzá teszi. Gondo­latai érett megfontolt­ságról, lendületes alko­tókedvről tanúskodnak. Beszél az életéről. Idevalósi, mindig is itt dolgozott mint föld nélküli szegényparaszt. Tizenkét évvel ezelőtt lépett be a termelőszö­vetkezetbe. Először fo­lates volt. majd "ori- gádvezető, s 1954-ben megválasztották elnök­nek. Nehéz esztendők vol­Üzemi konyha A tűzhely mellett három asz- szony serénykedik: Buzder Já- nosné. özv. Szabó Ferencné és. Katona Andrásné, a gátéri Aranykalász Termelőszövetkezet szakácsai. Egyikük a tűzre rak, meg a tarhonyát kevergeti, hogy oda ne égjen — a másik kettő pedig burgonyát hámoz. A nehéz munka után bizonyá­ra jólesik majd az étel a csép­lőcsapat tagjainak. Virradattól, sötétedésig dolgoznak a szérűn; verejtékeznek a hőségben, fá­radságot nem kímélve, hogy a gabonatermés mielőbb zsákok­ba, s utána a magtárba kerül­jön. A szövetkezet szakácsnői nem feledkeznek meg róluk. Buzder Jánosné szávaiból is ez derül ki. — Reggelire mit kaptak a cséplők? — Tejet és szalonnát, kenyér­rel. — Ebédre? — Krumplilevest, túróscsuszá- val. — Az uzsonna? — Épp most főzzük: kemény­tarhonya. — És a vacsora? — Ugyanazt adjuk, mint reg­gel. Aztán, kisvártatva hozzáteszi: „Hetvenöt személynek főzünk naponta.” Közben, az asszonyok meghá­mozták a burgonyát. A piros vájdlingokban megmosva, tisz­tán fehérlenek a hosszúkás sze­letek. —■ Jöhet a krumpli az üstbe! Hadd főjön — mondja Buz- derné. Sfél óra múlva előáll a lovas­kocsi. Jókora lábasokban viszi az ízletes keménytarhonyát, ki a szérűre — a cséplőknek. K. A. '00-00000-0-000000- Negyedmillió hektoliter mustra és borra szerződtek megyénkben Az Alföldi Állami Pincegaz­daság tájékoztatása szerint me­gy észerte jó - ütemben kötik a szerződést mustra és borra. E hónap elejéig a termelőszövet­kezetek valamivel több mint 100 ezer hektoliter, a háztáji gazda­ságok tizedannyi, a termelőszö­vetkezeti csoportok és a szakszö­vetkezetek pedig közel 135 ezer hektoliter must és bor átadá­sát vállalták. Az egyéni terme­lők által leszerződött must és bor mennyisége valamivel több mint háromezer hektoliter. A legtöbb mustra és borra ed­dig a kecskeméti járásban szer­ződtek a szövetkezeti gazdasá­gok. Erős ember MUNKA KÖZBEN Radios Mária KISZ-fiatal két éve tapodja a Bajai Ruhagyár küszöbét. A szabás-varrás alapvető fogásait az általános iskola elvégzése után falujában, Sükösdön egy hathónapos tanfolyam keretében szerezte meg. Ezt sikeresen elvégezve jelentkezett a gyárban felvételre. Két hónapra rá értesítették, hogy jöhet. A felvétel után három hétig a nagyüzemi fehérneműgyártás követelményeivel ismerkedett, majd „szalagba került”, s azóta normában dolgozik. S hogy jól megtanulta ezt a munkát, eddigi eredményei bizonyítják: teljesítménye 105—110 százalék között váltakozik. A szőlőkben, gyümölcsösökben is folyik a munka tak. Ezernyi gond és baj hátráltatta az elő­re haladást a közös gaz­dálkodás útján, amely akkor még eléggé ki- taposatlan volt. De ő erős maradt, szívós a munkában, a tanulás­ban. Először Zsámbé- kon tanult az elnök- képző-iskolán. Tavaly pedig elvégezte Kalo­csán a mezőgazdasági szakiskolát. Minden vá­gya, hogy beiratkozzon a felsőfokú mezőgazda- sági technikumba, de ehhez még el kell vé­gezni az általános VIT. és VIII. osztályt. Aki messziről érkezik el a tudáshoz, annak olykor vargabetűt is kell ten­nie. De más alkalom is adódott a tanulásra. Járt kint a Szovjet­unióban. s leginkább az ottani nagyfokú gé­pesítés hatott rá, töb­bek között Gorkijban egy korszerű baromfi- telep, ahol tízezer szár­nyast mindössze két nő gondoz. Látta a Liszen- kó-féle kísérleti tele­pet. s magával a gaz­daság névadójával is beszélt. — Mi még nem tar­tunk itt — magyaráz­za — de mielőbb sze­retnénk a valóban kor­szerű gazdálkodás szintjére eljutni. S már sorolja is, hogy a tervek szerint mit kell jövőre megvalósí- taniok. Főleg kukori­cát és szerződött növé­nyeket vetnek, s nagy­ban növelik a barom­fitenyésztést. Telepíte­nek. de az öntözéses gazdálkodásban is elő­re lépne« ősszel pe­dig elsősorban intenzív búzafajtákat vetnek. A szövetkezet meg­erősítését az idei ered­mények is igazolják. Nagyon szén a cukor­répa, 250 mázsát fizet holdanként Kukoricá­ból másfélszer lesz több a tervezettnél. Ké­zi kapálást kétszer, böc­Borotán, az aratás befejezté­vel, teljes igyekezettel halad a gabonák elcséplése. A Vörös Október Tsz, a községben első­ként, augusztus 6-án ezzel a munkával is végez. A tsz leg­jobb brigádja, amelynek Vil- burg István a vezetője, már befejezte a cséplést. A Piros Alma Tsz-ben az árpa és a búza cséplését a héten szintén befejezik. A csépléssel egyidejűleg a többi nyári munkát sem ha­nyagolják el a szövetkezeti gaz­dák. A Vörös Október Tsz-ben az ifjúsági brigád kötözi, ho­rdja a szőlőket, szedik a gyü­mölcsöt, s igen szorgosan dol­közi művelést többször is kapott. Az elnök bokros te­endőit csak növeli, hogy tagja a munkás­őrségnek. s már negye­dik éve országgyűlési képviselő is. Nem vál­lal sokat magára? — vetődik fel a kérdés. — Úgy érzem, nem — feleli. — A szövet­kezet vezetésében nem vagyok egyedül, s na­gyon jól megértjük egy­mást a brigádvezetők­kel, de a gazdákkal is. Az a legfontosabb, hogy meglegyen a szövetke­zetben dolgozó 500 csa­lád belső összeforrott- sága. Számára nem áldo­zat, de lélekben gyö­kerező vállalás, hogy 1957. eleje óta fegyver­rel is kiáll a néphata­lom mellett. Tudja, őr­zi. hogy szükség van még az eddigi vívmá­nyok megvédésére. Haj - ta kívül még hármán vannak munkásőrök a tsz-ben, vállvetve dol­goznak együtt a jobb eredmények eléréséó-*- Hákvimi Diaiéi goznak. A Piros Alma Tsz-b'en javában folynak a szőlőben a gyomirtó kapálások, a gyümöl­csösben pedig a téli almák per­metezését végzik. A helyi gép­állomás megkezdte a talajfor­gatást az új telepítésű szőlők és gyümölcsösök alá, folyik a nyári szántás és az aprómagvak elcséplése is. A traktorosok szeretnék megtartani a megyei vándorzászlót, amelyet jelenleg a gépállomásuk őriz. Fülöp Sándor vb-elnök ******♦ ♦•♦•**♦♦** ♦*♦«*••• Őrlik az új búzát Megyénk valamennyi malmá­ban őrlik az új búzát. Az utóbbi napok száraz időjárása kedve­zően befolyásolja a gabona víz­tartalmát, s ezért az új búza ke­verés nélkül is alkalmas az őr­lésre. A kérdés most már az, hogy a lisztnek, mint az új ke­nyér „alapanyagának” milyen a minősége. A Malomipari és Terményfor­galmi Vállalattól kapott tájékoz­tatás szerint az új liszt minősé­gét az határozza meg, hogy az idén termesztett búza többsége nagyhozamú külföldi fajta. Emiatt az elmúlt évihez képest az idén nagyobb gondosságot igényel az őrlés. Az új búzából készült liszt nyújthatóság és acélosság, szem­pontjából megállja a helyét. Ezt igazolja a kecskeméti Sütőipari Vállalatnál végzett próbasütés is, amelynek eredményeként Tóth József, a vállalat vegyésze megállapította, hogy az új ke­nyér minőségileg egyáltalán nem marad alatta a tavalyinak. Hogy jó a liszt, azt a kenyér kül­alakja is elárulja: magas, nagy térfogatú, ritka bélű. Természe­tesen nem minden kísérlet vég­ződik ilyen eredménnyel, hiszen köztudomású, hogy a lisztnek őr­les után „pihennie kell”, vagy ahogy mondani szokták: „Be kell érnie.” E folyamathoz ál­talában, hat hét szükség^.

Next

/
Thumbnails
Contents