Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-29 / 201. szám
3. oldal A Iconqresszusí irányelvek szellemében • • r Hí Tervszerűbb, előrelátóbb munkára van szükség a beruházásoknál A vízágyú „tüzéréi A hartai Lenin Termelőszövetkezet 10 hald másodvetésü uborkáját vízágyúval öntözik. Hinkel Márton és Leitheiser Henrik szövetkezeti gazdák a vízágyú beállításánál tevékenykednek. (Hatvani Dániel felvétele) Október végére újabb 216 lakó költözhet a Lenin-városba A beruházások helyes irányítása, megvalósítása megköveteli, hogy minden létesítmény segítse a műszaki színvonal emelését, a termelékenység növelését. A hároméves terv során, de főleg a második ötéves terv el- 6Ő évében a népgazdaság anyagi erőforrásait, elsősorban a meglevő vállalatok bővítésére, korszerűsítésére fordítottuk, nagyobb és újabb beruházásokat pedig csak a népgazdaság fejlődését alapvetően meghatározó esetekben engedélyeztünk. Megvénkben ennek megfelelően több üzemet bővítettünk korszerűsítettünk. Ezek közé tartozik a Bajai Villamosinari Gvár. az ÉM Vibrátor- és Épí- tőgéogvár. az ÉM P^rkettasvár. a Resze'őgvár, a Rádiótechnikai Vállalat kecskeméti telepe, a Kecskeméti Konzervgyár, a Kalocsai Fűszemaorik«ioari Vállalat, az Alföldi Állami Pincegazdaság, a Zománcioari Művek Kecskeméti Gyáregységének rekonstrukciója és a Rp^Vométi Épületlakatosipari Vállalat. E munka során több olyan hiányosság került a felszínre, amelynek megszüntetésével máról holnanra ugrásszerűen megjavíthatjuk beruházási tevékenységünket. Erre utalnak a kongresszusi irányelvek, amikor felhívják figyelmünket arra. hogy a beruházási eszközöket a népgazdaság fejődését legjobban szolgáló célok gvors megvalósítására összpontosítsuk. Ennek tükrében megállapíthatjuk. hogy még mindig nem fordítunk kellő figyelmet a beruházások gazdaságosságának vizsgálatára, különös tekintettel a műszaki és technológiai kérdésekre. Éppen ezért a tervezésnél és a beruházások elbírálásánál döntően az építési és építészeti kérdések kerülnek előtérbe. Ez helytelen' Ugyanis az új beruházásoknál nem az éoiilet, hanem a termelő berendelés korszerűsége a lényeges. Tehát a beruházás gazdaságossága mindenekelőtt a technika, technológia tökéletességén múlik. Mivel a beruházások megvalósítása általában hosszúra nyúlik, gondos előkészítésre van szükség. És pedig azért, mert s kivitelezéskor számtalan sok szerteágazó feladatot kell egybehangolni, melynek sikeres megoldásában sokat segít a jól elkészített távlati terv. Ez az egyik feltétele a biztonságos, alapos munkának. Ezért a beruházó vállalatoknak az eddiginél nagyobb körültekintéssel és előrelátással kell ösz- szeállítani távlati beruházási terveiket. S hogy ez a kívánság mennyire indokolt, bizonyítja a Bács-Kiskun megyei Vágóhíd Vállalat rekonstrukciója. (Ennek munkálatait 1959- ben kezdték meg. Az első ütemben tető alá hozták a kazánt, mely 2 millió 190 ezer forintba került. Ennek a létesítménynek az üzembe helyezése még a mai napig sem történt meg. tekintettel arra, hogy a kiegészítő beruházásokhoz 1962- re az illetékesek nem biztosítottak pénzt.) Előfordult olyan is, főleg az értékhatár feletti beruházásoknál, hogy a kivitelezést nem a műszaki és pénzügyi feltételek, hanem a sürgősség kényszerhelyzete szabta meg. De indokolatlanul sok még a menet közbeni tervmódosítás, a tudatos alátervezés. Ezeket a hiányosságokat helyszíni vizsgálataink alapián tártuk fel a Kecskeméti Épülptlakatosipari Vállalatnál, az ÉM Parkettagyártó Vállalat kecskeméti telepén. a Reszelőgyárban és a Vaskúti Borkombinátnál. A kongresszusi irányelvek az építkezési költségek és a kivitelezés időtartamának csökkentését is szükségesnek tartják. Meddig jutottunk e téren megyénkben? A kivitelezés színvonala a fejlettebb építőipari technológiai eljárások — előregyártóit vasbetonszerkezetek, panelek, fooi v<» sóink közül többen panaszolták hogy néhány nap múlva megkezdődik a tanítás, de gyermekeiknek nem tudják megvásárolni a szükséges és kötelező iskolaruhákat. Hiába járnak boltról-boltra, nincs — fazonban, színben, méretben — megfelelő választék, sőt egyes cikkféleségek teljesen hiányoznak az üzletekből. Felkerestünk néhány áruházát, ruházati boltot, s megkérdeztük az üzletvezetőktől: mi a hiány oka? — Iskolaruha van bőven, hikozott gépesítés — alkalmazása eredményeként némileg javult. Ugyanakkor lehetővé tette a takarékoskodást és a határidők lerövidítését. Ez a változás összefügg azzal, hogy az 1962-ben beindult és folyamatban levő beruházások előkészítésére nagyobb gondot fordítottak. A javulás ellenére legfőbb gond, hogy a* teljes tervdokumentációk nem készülnek el határidőre. Emiatt nincs meg az összhang a gépszállítások és a szerelés között. Ennek következménye: a beruházók túllépik a költségeket. Mindezek miatt a program elkészítésétől a tervdokumentáció átadásáig 30—40 százalékkal nagyobb a beruházás ösz- szege az eredeti összegnél. Ez történt a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat, a Parkettagyár, a Reszelőgyár és a Vaskúti Borkombinát esetében. Az ilyen és ehhez hasonló szabálytalanságok megakadályozását segíti az új kormány- rendelet, amely megköveteli a beruházások gazdasági, műszaki előkészítését, a távlati tervekkel való összehangolását, előzetes gazdasági számításokat, teljes tervdokumentációt, az irányító, beruházó, tervező és kivitelező szervek jó együttműködését. Miután gazdasági fejlődésünk szempontjából a beruházások nagy jelentőségűek, szükséges, hogy a megrendelők felelősségük teljes tudatában döntsék el, mire költik a népgazdaság forintjait, miiven módon kívánják gyorsítani és korszerűsíteni üzemük termelő berendezését. Kárpáti András szén az ipar legyártotta, csakhogy még a nagykereskedelem raktáraiban van az áru — válaszolták a boltvezetők. A Belkereskedelmi Minisztérium ugyanis két hónappal ezelőtt — azzal a céllal, hogy megjavítsa az áruellátást — átszervezte megyénk nagykereskedelmi hálózatát. A Rövid és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalatot Kecskemétre, a méter és konfekciós árukat elosztó Textilnagykeres- kedelmi Vállalatot Bajára helyezte. Ez természetesen nagy szállítási és leltározási munkát igényelt, ami a tervek szerint egy hónapot vett volna igénybe. Valahol elszámolták azonban magukat, mert a leltározás két hónapig tartott. Ez idő alatt megyénk ruházati kiskereskedelme Szegedről, Szolnokról és Budapestről szerezhette be az árukat. A szezonvégi kiárusításnál is ezekről a helyekről kapták az áruutánpótlást. A boltvezetők egyébként sokat panaszkodtak a mintaszobákra is, ahol újabban az árut kiválasztják és megrendelik. Mint elmondták, a telies áruválasztékot nem találják meg a ma még szűk, korszerűtlen mintaszobákban. Lassan jut el az áru az üzletekbe, mert a „nagy- . kérnél” a vagonból kirakott j holmi kibontása, átvétele, elhe- 11 vezése három-négy napig eltart, s egy hét is beletelik míg a mintaszobákban látható lesz. Az ott megrendelt árut pedig a kiskereskedelmi tűraiáratok csak 10 naponként szállítják. Különösen arra panaszkodtak a boltvezetők. hogy sok időt kell el- tölteniök az árurendeléssel, miAlig két évvel ezelőtt rakták le Kecskemét-Leninváros alapkövét. Még jól emlékszünk az ünnepélyes aktusra, s ha most arra járunk, már sok szép, elközben több tízezer forintos forgalom bonyolódik le a gondjaikra bízott üzletekben. Mint megtudtuk egy hét múlva már minden ruházati boltban lesz elegendő iskolaruha, mert a Bajai Textilnagykereskedelmi Vállalat megkezdte az áru kiszállítását. Ám a fenti panaszokra mégis érdemes reagál- niok az illetékes hatóságoknak. Véleményünk szerint helyesebb lett volna december végén hozzákezdeni a nagykereskedelmi hálózat átszervezéséhez, mint júniusban, amikor ez több szezoncikk forgalombahozását gátolta. Decemberben ugyanis már minden bolt beszerzi téli áru- szükségletét és márciusig van idő az átszállítások és leltározások lebonyolítására a nagykereskedelmi vállalatnál. Nem ké* el Vedül? k abban sem, hogy a mintaszobák idővel jól beválnak majd az áru- beszerzésben. Szerintünk azonban a mintaszobának olyannak kell lennie, mint egy jól felszerelt kiskereskedelmi önkiválasztó boltnak, ahol a vevő azt az árut választhatja, ami megtetszik neki. Gyorsítani is kellene a megrendelt áruk leszállítását — esetleg sűrűbb túrajárat indításával — mert ez a gyors és korszerű áruellátás alapja. A boltvezetők — mint elsőszámú kereskedelmi szakemberek — ideiével is jobban kellene gazdálkodni, hogy ne kelljen néha napokat eltölteniük a mintaszobákban az árumegrendeléssel. Egyszóval jobban meg kell „szervezni” az ilyen átszervezést. illetve megteremteni annak előfeltételeit. —-II —ó készült új épületet látunk. Ami lenyűgöz bennünket: az építkezés gyors üteme, az új házak mellett ismét újabbakon dolgoznak a mesterek és lépten- nyomon leninvárosi lakosokkal találkozunk, akiknek száma már meghaladja az ezret. Sokan várják azonban még, hogy otthonhoz jussanak, ezért felkerestük az építkezés vezetőit, s megkérdeztük, vajon az eddig elkészült, illetve átadott hat lakóház mellett mikorra készül el a többi, mikor jöhetnek az új lakók? Hárs Sándor építésvezető csupa jó hírekkel fogadott bennünket. Elmondta, hogy a Bács megyei Építőipari Vállalatnál a VIII. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaversenyben nagyszerű eredmények születtek. Ezen az építkezésen több lakóházat már a határidő előtt egy hónappal átadnak új tulajdonosaiknak, illetve a lakásszövetkezetnek. A 48 lakásos 7-es számú épület műszaki átvétele már megtörtént, a 8-as számú épületé rövidesen befejeződik, s a 9-es lakóházra is sor kerül szeptember elején. Erőteljes ütemben dolgoznak a szakmunkások a 36 lakásos 10-es és 12-es épüle teken, amelyekbe októberben költözhetnek be a lakók. A nagyszerű versenyben különösen kiemelkedő munkát végez Bajnóczi László és Szilvást Lajos segédmunkás brigádja, Nagy Béla kőműves brigádja, a négy toronydaru-kezelő, valamint az építőgépkezelők. A lakóházak már teljesen közép- blokkos építő elemekből készülnek. amellyel a munka üteme sokkal gyorsabb. A hagyományos építkezéssel szemben fele annyi idő alatt végzi el húsz íő azt a munkát, amit azelőtt 45— 50 fő végzett. A vállalat munkásai már mestereivé válnak a középblokkos építkezésnek, ami először igen szokatlan volt szá-, mukra. Ezt bizonyítja az is, hogy a kezdeti időszakhoz képest eddig 15 százalékkal gyorsult a középblokkszerelés a leninvárosi lakótelep építkezésén. n. o. Útban a malom felé Vége felé kflőzeledlk a cséplés az izsáki Mező Imre Termelőszövetkezetben is. Képünkön Sebő László, a szövetkezet egyik zetorosa, a bolybeli malomba viszi a búzaszállítmányt. Hol az fcko'akőbeny ? Átszervezés zökkenőkkel
