Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-29 / 201. szám

4. otdaJ

1962. augusztus 29, szerte

Eddig tanultak, most tanítani lógnak

„Sokan halnak meg Idő előtt, fiatalon. Különösen tüdővészben«. Csorba Bözsit estefelé újra erős fájdalomrohamok lepték meg ..• — Azt hiszem, hogy vakbélgyulladás — jelentette ki Anna. — Én elmegyek a doktorért. —■ Nem, nem kell. .. Csorbáné kétségbeesetten tördelte a kezét: — Az is két pengő.” — Nagy Lajos, Kiskunhalom, 1932.

Már tixenegyet mutat az óra, s Dombai doktor még mindig nem fejezte be az SZTK-rendelést. Pedig hétkor kezdte. Ügy látszik, eltart délig. Utána majd éppen csak bekapja az ebédet, s már most ott sorakozik a fehér jegyzettömbön vagy tíz fekvőbeteg neve, akikhez feltétlenül menni kell.

Dönti Péter bátyjának a felesége, a fiatal Juliska pironkodva lép be a rendelőbe, s kicsit himez-hámoz, míg előadja, hogy hát ő elmenne a megyei kórházba azért.

— De hisz maga még fiatal házas, ez lenne az első, ha jól tudom? Meg házuk is van, ura jól keres odaát Újvárosban?!

— Hát sok minden hiányzik még. A sógorék pedig már televíziót is vettek, s mi szeretnénk, hogy ne kelljen átjárni hozzájuk. Ráér még a gyerek...

Az orvos mérges lesz, s csak ennyit mond:

— Azt kellene csinálni, hogy egy műtét éppen annyiba kerüljön, mint egy televízió. Legalább is az ilyeneknek, mint maguk.

A fiatalasszony még meg Is eértődik, amikor elmegy a papírral. Alig lép ki, szól a telefon:

— Doktor úr, siessen, mert Viziné már az utolján van.

Az orvos nem állhatja meg, hogy oda ne szóljon feleségének:

— Látod. Viziné már a ha- . todikat szüli, pedig az ura részeges csavargó. De Viziné azt mondta a múltkor, amikor nála jártam, hogy inkább megszüli, minthogy háromszáz forintot fizessen.

DonthtE", doktor összepakolja a műszereit, s már menni akar, amikor özv. Kiss Gábor- né, Julis néni bekukkant:

— Vizsgáljon már meg, doktor úr. mielőtt elmegy.

— Mi a panasza, Julis néni?

— Tegnap egész nap viszketett a hátam, meg a lábam. Egész éjjel azon gondolkoztam, hogy megkérdezem doktor urat, miért viszket?

— Azóta is viszket?

— Nem. ma már nem viszket.

Claus József;

AZ ŐSZIBARACK ÉS TERMESZTÉSE (Mezőgazdasági Kiadói

Az őszibaracknak — ennek a legkülönbözőbb éghajlati viszonyok között, a legkülönfélébb talajokon tenyésző gyümölcsnek — jelentőségéről, népgazdasági szerepéről, az exportigényekről, termesztésének hazai helyzetéről Ír a szerző a mű bevezetőjében. A továbbiakban elismerése méltó alapossággal foglalkozik a nemesítés és szaporítás, valamint a telepítés problémáival. Részletesen szól a talaj előkészítésről és ültetésről, a metszésről, s a tápanyagpótlás biztosítását célzó trágyázás módjairól. Az állati és növényi kártevők elleni védekezésen kivül szakszerűen taglalja a gyümölcs kezelési munkáit; az ifjitást, átoltást, öntözést, a ritkítást stb. Végül a szüret előfeltételeivel, gondos meg- szervezésével és az értékesítéssel kapcsolatban szolgál számos fontos 46 tanáccsal.

VIII.

AZ ORVOS

De azért eljöttem, gondoltam, sose lehet tudni. Azelőtt úgyse nagyon járhattam el az orvoshoz, most, hogy...

— Na, jól van, Julis néni. Menjen haza, s ha. újra viszket, vakarja meg.

Tekeri a pedált a doktor Vi- ziék felé. Autója is van, de ilyen kis útra nem szokta előhozni. — Hát igen, morfondírozik magában —. eljön, mert viszket, azelőtt akkor se jöttek, ha az édesanyjuk haldoklóit. Még ez az András is itt volt máma, mert elvágta a bicskával a kisujját. Ide jön, hogy kötözzem "be. Bezzeg, amikor igazán kell, akkor meg egynémely nem talál ide. Ez a szerencsétlen Madarász bácsi is! Egy évre jön ide a szemivei, amikor már rajta van a zöldhályog. Ha azonnal jön, még segíthettek volna biztos a pestiek. Most meg azon akadékoskodik, hogy nem engedi a vak szemét kivágatni, hiába mondom, az már ép sose lesz, s inkább csak növekszik a fájdalom, mint szűnik, nem hisz nekem az öreg.

Vistné körül már ott segédkezik a házi betegápoló — ilyen is van újabban Kiskunhalmon — s az öt gyerek ott ténfereg az udvaron. Viziné háza még mindig nádfedeles, s a doktor elsőnek azon bosszankodik, hogy az árriyékszék ott van — pontosan a kút mellett, tán két méterre csak, rozzant deszkái közül rajokban szállnak a legyek. A gyerekek piszkosak, ruha alig van rajtuk — igaz, nyáron máshol sincs. Bemegy, s kopott, mocskos ágyon nyög az asszony. Az orvos kirúgja a macskát az ágy alól. s szigorúan ráparancsolna valakire, hogy oda be ne engedjék. De nincs kire. Vizi, a férj nincs otthon, csak a szomszédasszony mondja, hogy örömében-bána- tában a sarkon iszik.

Itt a döntő pillanat, éles sikoltás, csobban a fertőtlenített langyos víz, s már el is csitult minden. Kiskunhalom lakossága egy fővel szaporodott.

Visszafelé menet Dombai megáll a kocsma előtt, s benéz. Vizi ott áll, rum a kezében, s magyaráz.

— Ébredjen ember, fia született! — szól rá a doktor.

Vizi még nem részeg, csak kicsit kótyagos. Odalép, át akarja ölelni az orvost, s szívélyesen, mint akinek más gondja sincs, szólongatja:

— Doktor úr, doktor úr, jöjjön ide, igyon velem — s már tartja is feléje a rumos kupicát.

Dombai erős, magas ember, s néha elönti a „nagy természet”, ahogy itt mondani szokták. Nézi a vigyorgó Vizit, s kezében a nem vízzel telt poharat, majd hirtelen teljes erejével kicsapja a kezéből, s ordítva, kivörösödve rákiált:

— Gyalázatos csavargó! Takarodjon haza a feleségéhez.

Vízi épp úgy meg van sértődve, mint Juliska fiatalasszony.

— Na, mára elég jó az eredmény — mondogatja a doktor, mert szeret magában elmélkedni _ egv gverek, két haragos.

— Majd elmosolyodik s hozzáteszi — meg egy viszketés.

A hts^unhalmi doktornak egyébként igen ritkán akad ilven munkája, hiszen a nvár közenéig mindössze hat szülést vezetett le. s csak harmincegy

halotti bizonyítványt állított ki.

Természetesen ez nemcsak Juliskához hasonló asszonyok miatt van, hanem azért is, mert egyre kevesebben szülnek itthon, inkább a járási otthonban, vagy a megyei kórházban, sőt olyan is akad nem kevés, aki Pesten, a „tanár úrnál”, a klinikán — kétezer forintért — ahogy itt a szóbeszéd mondja S meg is lehet ezt érteni: menynyivel előkelőbb dolog ott világra jönni kétezerért, mint Kecskeméten ötszázért, arról nem is beszélve, hogy otthon, Viziék mintájára, egy földre loccsantott kupica pálinka fejében. Hiszen tudvalevő, hogy a születési anyakönyvi kivonatba beírják, s egy életen át nagy jelentősége lesz, hogy mennyit fizettek érte. Persze, nem kell rosszra gondolni, vagy irigykedni, hiszen aki sokat tud fizetni, az általában csak egyszer fizet ilyen alkalommal, aki pedig nem tud, vagy nem akar, az sokszor nem fizet. E tekintetben Kiskunhalom példaadóan illeszkedik az országos szokásokba.

Dombai doktor mielőtt haza menne ebédelni, betekint. Boldog néni egyik unokájához a sok közül. A gyerek fekszik az ágyban, s lázas. Az anyja gyó- gvítgatta, mielőtt az orvost hívta, így:

— Nem akartam én a doktor urat fárasztani, adtam a gyereknek egy kis boros teát, hiszen úgy mondják, hogy borban az orvosság, hátha segít rajta.

A horról Domhainak eszébe jut, hogy mielőtt meghal, vagy elmegy ebből a faluból, még rá kell venni a népet, hogy borral ne gyógyítsa a gyerekeit. Hiszen van jó pár ház Kiskunhalmon, ahol már hároméves korban bort iszik a gyerek — nem is ritkán, főként reggel, sőt, az igazgató szerint olyan is akadt, aki kis kulacsban az iskolába is hozott magával, a szalonna mellé, tízóraira. S hirtelen a szomszédék hülye fia is eszébe jut, s ezzel a kézzelfogható példával felelt a jóakaratú anyának:

— Ha tovább gyógyítja borral, akkor a maga fia is olyan lesz, mint Sramóéknál. s mást se mond majd egy életen át, mint gügügügü ...

Mert ugyebár Kiskunhalmon is mondott szóból ért az ember.

(Folytatjuk.)

Csaknem száz fiatal pedagógus, tanár, tanító és óvónő kezdi meg a jövő héten a tanítást megyénk iskoláiban és óvodáiban. Találomra választottunk ki közülük néhányat, hogy megkérdezzük: ki, hogyan látja a jövőt, mit vár az első esztendőtől, amikor annyi hosszú éves tanulás után végre taníthat.

Valamennyien mosolyogva, bizakodva és szívesen válaszoltak, hiszen ismerik az iskolát, ahova kerülnek, mindegyikük ellátogatott leendő munkahelyére már hetekkel a kinevezése előtt.

Fejes Mária magyar—történelem szakos tanárnő Szegeden végzett. Haza kerül Kiskunfélegyházára a Móra Ferenc Gimnáziumba, ahol érettségizett.

— Az egyetemi évek alatt annyiszor gondoltam rá: milyen lesz, amikor végre tanítani fogok. Most mégsem érzek izgalmat. hiszen volt tanáraim többsége még ott tanít és számíthatok segítségükre.

A Bajai Felsőfokú Tanítóképzőben végzett Ali Marika, s ő is haza kerül Dunavecsére.

— Aprócska koromtól a kicsiket szerettem volna tanítani az alsó tagozatban. Bár tudom, hogy most felső tagozatba kerülök, nem elégedetlenkedem mert azóta rájöttem, hogy az alsó tagozatban sokkal nehezebb dolga van a pedagógusnak. Majd néhány év múlva, ha gyakorlatot szereztem, „visszamehetek” a kicsik közé.

Hévízi Istvánná alig néhány hónapja asszony, s amikor befejezte tanulmányait a Kecskeméti Óvónőképzőben, nyomban elfoglalhatta helyét a kunszállási óvodában. Kerékpárral jár át Városföldről, ahol a férje az állami gazdaság főmérnöke. Bajai kislány, Kecskeméten tanult, nem lesz-e nehéz megszokni a

rékpározom, az iskolába is biciklin jártam.

Máté Magda Pestről került

megyénkbe. A helvécia-fekete- erdei iskolában fog tanítani. Bár ő is városi, nagyon tetszik neki a szabad természet, s az iskola az erdő szélén. Már járt kinn és kolléganői — a tantestület nőkből áll — nagyon kedvesen fogadták.

Tanári képesítést szerzett Szabó Pál is, a Szegedi Tudományegyetemen. Biológia—földrajz szakos középiskolai tanár»

„Nagyon szeretem a kicsiket” — s ahogy beszél róluk, All Mária tanítónő szeme, szive megtelik mosollyal.

mégis általános iskolában fog tanítani. A lászlófalvi tanács ugyanis szerződést kötött vele, 600 forint társadalmi ösztöndíjat kapott az egyetemen és vállalta, hogy öt évig otthon fog tanítani az iskolában. Szülei tsz- tagok, tanyán élnek. Három és

Néhányan a csaknem száz új pedagógus közül.

tanyavilágot?

— Megszerettem a falusi embereket, mert a nyarakat mindig a nagymamámnál töltöttem falun.

— És a mindennapi kerékpározás nem terhes?

— Kora gyerekkorom óta kehl ANS J. STEIN:

A TÚLÉLŐKHÖZ

— Hét katonasírra —

Ha kérditek: hol nyugszik elnémulta« e hét?

Felelek én: a föld nyirkos mélyébe lent.

S ha kérditek: ki kóstoltatta meg velük a föld izét?

Azt mondom: egy tábornok, akinek ebben kedve telt

S ha így szóltok: aljas, szörnyű merénylet!

Azt kérdem: érte vajon már bosszút álltatok?

S ha így szóltok: nem a mi dolgunk az ítélet —

Azt kérdezem: ki méltó rá jobban nálatok?

S ha kérditek: mire jó a holtak ébresztése?

Tőletek kérdezem: róluk már megfeledkeztetek?

S ha így szóltok: hisz hánynak megállt a szívverése!

Azt mondom: nehogy újra ácsolnotok kelljen a kereszteket!

Mert az ágyúgyárosok, s az az úr. aki kiadta A parancsot, mellyel e hét halálba menetelt.

Élnek még! S éjjel álmuk nem nyugtalan miatta.

Ágyban hálnak, s nem a férgeknek nyújtanak eledelt.

Többet ne kérdjetek hát. Itt csak hétnek örök az álma.

Csak hét csontváz fehérük a föld mélyébe lent.

De tudjátok most már: milliókat ki hajszolt a halálba:

A tábornok, kinek ebben egyszer már kedve telt!

Fordf+ottn: Jóba Tibor

fél kilométerről kerékpáron jár majd be a központi iskolába. De elégedett, nem kívánkozik városba és középiskolába, hanem azon gondolkozik, hogy megszerzi a mezőgazdasági politechnikai szakoktatói képesítést is.

öttel beszéltünk a csaknem száz közül. S így gondolkozik a többi is. Fiatalok, tettrekészek, tele lelkesedéssel, s egyetlen becsvágyuk: jól dolgozni, tanítani, nevelni a tanyai, falusi és városi apróságokat.

Ök nem tudják, hogy alig két- három évtizede még egészen más gondok foglalkoztatták a fiatal pedagógusokat, akik az oklevéllel a zsebükben gyakran évekig voltak állás nélkül, vagy kényszerültek ínségmunkára, s nem egy közülük végül abbahagyta á pedasógus pályát anélkül, hogy elkezdhette volna, őket várja az iskola, a gyerekek, pedagógustársaik szeretete és a biztos lövő.

Bizony, ma már más a kezdet, s más lesz a folytatás is.

M. L.

Tizenhárom ország

40 kórusa szerepelt az olaszországi Arezzóban a múlt héten

megkezdődött nemzetközi kó- -usversenyen. A női énekkarok versenyén a debreceni Kodály ' árus női kara a harmadik lett