Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-28 / 200. szám

T. «Mal ÍÁ feaM-mcnxB tele elhalasztani a szeptember ?-re kitűzött vá­lasztásokat, mert az új ország fővárosában az ALN, a felszabadító hadsereg Algír megyei ka­tonai körzetének parancsnoksága szembeszegült a Ben Bella vezette politikai bizottsággal. A ka­tonák megszállták az algíri rádió épületét, cen­zúra alá fogták a sajtót és nem engedtek teret a politikai bizottság határozatainak, állásfoglalá­sainak. A politikai bizottság keményen elítélte a katonai körzet parancsnokainak magatartását, de számolnia kellett azzal, hogy Algírban a ha­talom gyakorlatilag a katonák kezébe került, s ilyen körülmények között elhalasztotta a nem­zetgyűlési választásokat. Visszavonták a képvi­selőjelöltek listáját is, melyen pedig — a hadse­regnek tett engedményként — 71 katona neve szerepel. A jelek szerint a Ben Bella és a Ben Khedda—Belkasszem-csoport közötti küzdelmet, amelyből végül is a fiatal miniszterelnök került ki győztesen, most újabb hatalmi harc váltja fel Algériában. Ebben egyes katonai vezetők állnak szemben a politikusokkal, a polgári hatalom le­téteményeseivel. Ben Bella, aki annak idején éppen a katonai vezetők segítségével vihette ke­resztül a felszabadítási front politikai bizottsá­gának létrehozását, most elvesztette a magas­rangú katonák egy részének bizalmát, mivel ma­ga is azt követelte, hogy a katonák térjenek visz- sza a laktanyákba, elégedjenek meg a demokra­tikus államban a nemzeti hadseregre váró fel­adatokkal, semmi esetre se szóljanak bele a napi politikai életbe. Véleményünk szerint az alku­dozások újabb napjai és hetei következhetnek Algériában. Ismerve Ben Bella hajlékony tár­gyalókészségét. másrészt az ALN, a hadsereg so­raiban és az algériai népben egyaránt meglevő népszerűségét, szinte ' kétségtelennek látszik, hogy a fiatal politikus és az általa képviselt koncepció előbb-utóbb felülkerekedik, de addig még további meglepetéseket tartogathat az al­gériai politikai helyzet. A PRAVDA bécsi tudósítója különös jelensé­gekre hívja fel a lap olvasóinak figyelmét az ausztriai helyzetről szólva. Az egyik jól ismert bécsi lap a Kurier főszerkesztője, az ismert jobb­unió kapcsolatait érinti. Poetisch azt javasolja, hegy a nyugati hatalmak lépjék át NyugaVBer- linben az övezethatárt, vagyis azt a határt, mely lényegében a hidegháborús módszereket a tény­leges háborús konfliktustól elválasztja. Ehhez még azt a tanácsot fűzi, hogy már eleve hárít­sák út a Szovjetunióra az általa javasolt diver- zióval kapcsolatban a politikai- felelősséget. Ha bármelyik nyugati állam, a NATO, vagy vala­melyik lekötelezettje sajtójában ütik fel a fejü­ket hasonló fenyegetőzések, ezen a békeszerető közvélemény nem ütközne meg. Annál meghök- kentőbb és figyelemrevalóbb tény azonban, hogy ez az uszító hang a semleges Ausztria sajtójá­ban kaphatott teret. A szemérmetlen felhívás nem tartalmaz mást, mint azt a javaslatot, hogy gyakoroljanak nyomást a Szojvetunióra, A Prav­da cikkírója, Menysikov ezzel kapcsolatban fel­teszi a kérdést: a bécsi szovjet emlékmű ellen intézett náci merénylet nem visszhangja-e talán azoknak a provokációs robbantásoknak, melyéket a nyugat-berlini revansisták követnek el az NDK államhatárán? DORTICOS kubai elnök legutóbbi rádió- és televíziós beszédében érdekes részleteket hozott nyilvánosságra a Havanna ellen intézett pénteki kalózhajós támadásról. Ma már kétségtelen — mondotta Dorticos, hogy Havanna partjait az imperializmus felfegyverzett bandái lőtték. A támadást az Egyesült Államok szervezte, s ez a mostani kampány is részét képezi azoknak a pro­vokációknak, melyeknek közvetlen célja a Kuba elleni újabb fegyveres támadás előkészítése. Hozzáfűzte még, hogy több ilyen akcióra lehet számítani, de Kuba felkészült az ilyen támadá­sok visszaverésére. Havannában rámutatnak több figyelemreméltó körülményre: 1. Kennedy nemrég rendelte el, hogy a vezérkari főnökök egyesített bizottságának ú.1 elnöke vizsgálja felül a Kuba térségében elhelyezett három nagy ame­rikai támaszpontot. 2. Több mint kéthete állan­dóan a kubai partok közelében cirkál egy na­gyobb fajta amerikai hadihajó. 3. Egyre gyako­ribbak a Kuba légitere elleni provokációk és rendszeressé vált a Havannába érkező szovjet hajók légi megfigyelése is. Miért halasztották el az algériai választásokat? Uszító felhívások a semleges Ausztriában A Kuba elleni provokáció újabb fejleményei |eGY NAPA KÜLPOLITIKÁBAN I Pave! Popovics űiabb adatéba’ közölt a 6. számú űrhajósról A mosrfritei rádió mikrofonja előtt Pavel Popovics alezredes elbeszélgetett a rádió riporterei­vel. Egyebek között elmondotta hogy másodpilótája a 6. számú űrhajós, aki jelen volt a Vosz- tok 4. felbocsátásakor, idősebb ember. foglalkozására nézve mérnök és kitűnően ért a repü­léshez is. — Barátom nevét egyelőre nem közölhetem, de ennek is el­jön majd az ideje — folytatta az űrhajós. Annyit megmond­hatok, hogy több gyermekes családapa, van felnőtt gyerme­ke is, egyik kislánya pedig most megy iskolába. Amint látják, egyre idősebb emberekre kerül a sor.;. Falz Ahmad Faiz pakisztáni békeharcost Lenin-díjjal tüntették ki MOSZKVA. (TASZSZ) Faiz Ahmad Faiz ismert pa­kisztáni költőt és társadalmi személyiséget hétfőn a Kreml Szverdlovszk-termében nemzet­közi Lenin békedíjjal tüntették ki. Az ünnepélyes aktuson je­len volt a szovjet főváros tár­sadalmi életének számos képvi­selője, valamint Husszein, Pa­kisztán moszkvai nagykövete. Rz Egyesült Államok és Anglia állásfoglalása a nukleáris kísérletek megszüntetésérül és a leszerelésről GENF. (MTI) Mint a nyugati hírügynöksé­gek közlik, az Egyesült Államok és Anglia hétfőn a genfi lesze­relési értekezleten két szerző­déstervezetet terjesztett be. A két tervezetet Arthur Dean, az amerikai küldöttség vezetője is­mertette. Mindkét javaslat lényegében a nyugati hatalmak régi állás­pontját foglalja magában. Az első szerződéstervezet valameny- nyi nukleáris kísérlet megszün­tetését irányozza elő, de a föld alatti nukleáris robbantásod?: ti­lalmát a helyszíni ellenőrzéshez köti. A második javaslat volta­képpen csak egy részleges szer­ződés. amelynek értelmében a föld alatti nukleáris robbantá­sokra nem vonatkoztatják a megállapodást. E javaslat sze­rint a nagyhatalmak megálla­podnának abban, hogy a jövő­ben nem hajtanak végre nuk­leáris robbantást a légkörben, a víz alatt és a világűrben. A meg­állapodást nem kötik helyszíni ellenőrzéshez. Mint Dean amerikai küldött kifejtette: a két szerződésterve­zet alternatív jellegű, azaz ha az általános nukleáris kísérleti tilalomban nem tudnak meg­egyezni, a nyugati hatalmak a korlátozott megállapodás meg­kötésére törekednek. Veniis-ralíéíát lőttek fel r az Egyesült Államokban CAPE CANAVERAL. (MTI) Mint a Reuter és az AP je­lenti, hétfőn reggel — magyar idő szerint 7.53 órakor — Ve- nus-rakétát lőttek fel az Egye­sült Államok Cape Canaveral-i támaszpontjáról. A 30 méter hosszú Atlas-Agena típusú két­lépcsős rakéta arannyal és ezüsttel burkolt 202 kilogram­mos mesterséges bolygót röpí­tett a Venus irányába. A ra­kéta második lépcsője 115 mérföld magasságban Indította útjára a mesterséges bolygót, óránként 34 500 kilométeres se­bességgel. Ha a Mariner—2 mesterséges bolygó megfelelő pályán ha­lad, akkor december 14-én tíz­ezer mérföldnyire közelíti meg a Venust. A mesterséges boly­gó segítségével az amerikai tu­dósok a Venus légköréről és hő­mérsékletétől szeretnének több adatot kapni. Az amerikaiaknak ez a má­sodik ilyen kísérletük. Július 22-én már fellőtték a Mariner—• 1 mesterséges bolygót, de az rossz pályára tért és ezért a Földről felrobbantották. A Ma­riner—2-vel rádióösszeköttetést tartanak fenn és a bolygót rá­dió segítségével irányítják pá­lyáján. Csaknem egymillió kilométerre kerüli el a Venust a Mariner—2. Az amerikai tudósok megpróbálták visszavezérelni a helyes irányba CAPE CANAVERAL. (MTI) Néhány órával a második amerikai Venus-rakéta felbocsá­tása után Cape Canaveralban az Amerikai Űrhajózási Hiva­tal szakértői közölték, hogy a Mariner—2-t pályájára vivő Atlas-Agena rakéta mintegy 50 másodnercig tartó üzemzavara következtében — ekkor a haj­tómű túl na?v sebességet fejtett ki — a Mariner—2 jelenleai pálvája csaknem egymillió ki­lométerrel kerüli el a Venust. A szakértők abban reményked­nek, hogy a 291 millió kilomé­teres, többhónapos út első he­tének végén a mesterséges boly­góba épített kiserejű rakétamo­tor segítségével sikerül helyes­bíteni a Mariner—2 pályáját Mint ismeretes, a kísérlet célja az. hogy 16 000 — de legalább 40 000 — kilométerre megköze­lítsék a Venust, s adatokat gvűitsenek felszínéről és légkö­réről. A tudósok egy hét múlva pró­bálták kiigazítani a Mariner—2 pályáját, amikor annak ada- toit már a le°nac,v->bfo pontos­sággal ismerik, s ígv tudják, miiven tolóevőt kell kifejtenie a segédmotornak. A Venus-ra­kéta berendezései jól működ­nek és jelzéseket továbbítanak a Földre. j Mit jelent ex nyugext-eurépezi imperialista „integráció"? Téxisek a Pravda vasárnapi számában A Szovjet Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézete téziseket ké­szített, amelyek elemzik a nyugat­európai imperiallstáa „integráció’*, vagyis a közös piac néven emlege­tett gazdasági csoportosulás lénye­gét. A téziseket a Pravda vasárnapi száma ismerteti. A nyugat-európai integráció** — a monopoltőke kísérlete, hogy ösz- szehangolja a gazdaság magánka- pitalísta formáját a nemzeti hatá­rokon túlnőtt termelő erőkkel. Az imperializmus most arra törekszik, hogy állammonopolista keretek között tartsa a termelő erő­ket, amelyek parancsolóan követelik az áttérést a szocializmusra ■= mu­tatnak rá a tézisek. — A pénzügyi oligarchia — Írja a Pravda — arra törekszik, hogy „az integráció** kibontakoztatásával „vá­laszoljon” az emberiség fejlődésében döntő tényezővé váló világszocializ- mus fokozódó erejére. Arra törek- síik, hoey a közös piac segítségével as imperializmus hatalmi körében tartsa a volt gyarmati és félgyar­mati országokat, enyhítse a világpia­cén folyó konkurrendaharcot és megteremtse az imperialista tábor kteaseMídójáá, == Am de e próbálkozások hiába­valók —■ hangsúlyozza a Pravda — az „integráció** nem tudta megaka­dályozni, hogy 1961—-62-ben rosz- szabbodjék a kapitalista világ gaz­dasági helyzete és „még kevésbé képes arra, hogy megoldja a mai kapitalizmus legélesebb gazdasági problémáját, a piac kérdését’*. — Az imperialista hatalmak veze­tői arra törekednek, hogy az „in­tegrációt** a reakció szövetségesévé tegyék abban a harcban, amelyet a szocializmus, a munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom és az általános demokratikus mozgalom ellen folytatnak, megszilárdítsák Európában az agresszív északatlanti tömb gazdasági bázisát. A nyugat-európai „integráció** a hidegháborús imperialista politika eszközeként — a nemzetközi feszült­ség fokozásának eszközeként jelent­kezik« Ha azonban a közös piac országai megkezdik az 1957-ben kötött római szerződésben foglalt bonyolult intéz­kedések végrehajtását, akkor még nagyobb ellentétek és akadályok merülnek majd fel a tőkés államok közt, mint eddig bármikor. A gazdasági és politikai ellentétek nemcsak a közös piac résztvevői kö­zött éleződtek ki, hanem egész Nyugat-Európában is, mindenekelőtt Anglia és a Német Szövetségi Köz­társaság között. Mélyülnek az ellentétek a közös piac és az Egyesült Államok között Is. Az amerikai monopóliumok tőke­kivitel segítségével próbálják elhá­rítani a rájuk nézve hátrányos kö­vetkezményeket. Ez azonban nem kárpótol azokért a veszteségekért, amelyeket az Egyesült Államok szen­ved a nyugat-európai konkurrencia következtében. A háború befejezése utáni idő­szakban a monopolista „integráció** az amerikai imperializmus „naev stratégiájának’* szerves alkotórésze. A nyugat-európai „integráció” ve­zetői szavakban az integráció „bé­keszerető** jellegéről beszélnek, a valóságban azonban a közös piacot a hidegháború eszközévé tették. Ma­kacsul elleneznek minden olyan in­tézkedést Európában és az egész világon, amely a nemzetközi feszült­ség enyhüléséhez és a tartós béke megteremtéséhez vezethet. Ellenzik a német békeszerződés megkötését, a nukleáris fegyverkls éri et ek meg­szüntetését, az általános és teljes leszerelés megvalósítását és valami­lyen formában a nukleáris fegyver­kezésre törekednek« A közös piac, amelynek részvevői egyúttal mind a NATO tagjai is — olvasható a tézisekben — e tömb európai gazdasági támatins leo, * közös piaccal együtt pedig az „in­tegráció” szerves részeként felállí­tott Euratom olyan szervezet, amely a közösség országainak — elsősorban Franciaországnak és az NSZK-nak *— atomipari szükségleteit hivatott kielégíteni. Az Európai Gazdasági Közösség — hangsúlyozzák a tézisek — gyakor­latilag az északatiantl tömb „euró­pai arzenáljává válik” és fontos ha­ditechnikai eszközökkel lájja el an­nak fegyveres erőit. A közös piac országainak területe katonai felvonulási területté válto­zott át, s ezen fokozott ütemben folynak katonai-műszaki építkezé­sek. Ezzé! kapcsolatban a tézisek rá­mutatnak arra, hegy Európa né­peire nézve a legnagyobb veszélyt a nyugatnémet militarizmus jelenti, amely egyre elvetemültebb szerepet játszik a közös piac országai hábo­rús készülődéseiben, A római szerződés alárendelt hely­zetbe juttatja azokat a fejlődésük­ben elmaradott országokat, amelyek esetleg csatlakoznak a közös piac­hoz. Ezek az országok továbbra is a mezőgazdasági nyersanyagszállító területek színvonalán maradnának, s emellett már nem egy hatalomnak lennének gazdaság! függvényei, ha­nem az imperialista hatalmak egész koalíciójának. A közös piac a rajta kivül ma­radó gyengén fejlett országok érde­keit is veszélyezteti. Ezek az orszá­gok nehezebben fc.iain.ir majd pia­cot termékeik számára a nyugat­európai országokban. Világosan lát­szik, hogy a független gazdasági politikát folytató fiatal nemzeti ál­lamok hátrányos helyzetbe kerülnek. A tézisek hangsúlyozzák, hogy a gyarmatosítók újabb támadásának visszaverését a fejlődésükben elma­radott országok számára lehetővé teszi a szocialista világrendszer lé­tezése, kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatok kifejlesztése a szo­cialista országok és a fiatal szuve­rén államok között, valamint az a körülmény, hogy az imperializmus már nem élvez monopolhelyzetet az említett országoknak szóló felszere­lés szállításában, a hitelnyújtásban. Az imperialista államok zárt gaz­dasági csoportosulásai gátolják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlődését, Az „integrál ció” egyúttal azt is jelenti, hogy az imperializmus korlátozni próbálja egyes államok önállóságát a szocia­lista országokkal való kereskedel­met illetően. A szocialista tábor azonban rendelkezik mindennel, »>■"« szükséges az imperializmus újabb támadásainak visszaverésére. A szo­cialista világrendszer biztosan bal«* a döntő győzelem felé a kapital!», mussal folyó gazdasági versenyben. — A Szovjetunió és a több! ufr ciaiista ország elveti a zárt gazda, sági csoportosulások politikáját, m. gaszkodik a legtöbb kedvezmény véhez, amely már reg bevált, a nemzetközi kereskedelem egyelő? me, és általános elismert elve, - -> oldali politikus: Fartísch legutóbb uszító hangú cikket írt lapjában, mely a<r WnV Ac a RTfWÍPt­ŰJABB DRÁMÁI for­dulatot mutat az algé­riai helyzet. A politikai vezetók kénvtelenek vol-

Next

/
Thumbnails
Contents