Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-28 / 200. szám
1962. augusztus 28, kedd 3. oldal A kongresszusi irányelvek szellemében Világosan megfogalmazott célokkal Egy hete jelentek meg az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei, s azóta mind több szó esik a munkahelyeken és magánbeszélgetésben is azokról a távlatokról, amelyeket olyan világosan és érthetően foglalnak össze. Ma már mindenki ismeri az irányelveket, legalább is tudomást szerzett fő célkitűzéseiről, legtöbben azonban maguk is részletesen áttanulmányozták amint megjelent. — Vasárnap este petróleum- lámpa mellett olvastam el egy kis nógrádi községben, ahova kirándulni mentünk a kétnapos ünnepre — mondotta Szemerédi István, a Dunavecsei Járási Tanács Művelődési Osztályának vezetője. — Bevallom^ nem olvastam át az egészet akkor, hanem a vezető rész után mindjárt a kulturális feladatokról szóló oldalt lapoztam fel, meg a Végét, mert, mint ahogy azóta is tapasztaltam, az érdeklődés középpontjában először a törvénytelenségek megszüntetésével kapcsolatos határozat állt. — Mi ragadta meg legjobban a saját munkájára vonatkozó fejezetekből? — Az egyik az, ahogyan a Hanyagság Indokolatlanul sok a baleset a Bács-Kiskun megyei Fémtömegcikkipari Vállalatnál. Kutatva az okokat rájövünk, hogy egyes vezetők nem tartják be az óvóintézkedések előírásait, nem veszik komolyan a munkások balesetvédelmét. Ez történt Matos Klára esetében is, akinek egyik ujját megsértette az ex centerprés. Előtte többen — Matos Ferenc, Tillmann József —több ízben bejei ep tették, hogy az excenterprés már hosszabb idő óta ismétel, azaz akkor is működik, ha a gépet indító pedált nem nyomják le. Ezek az észrevételek úgy elszálltak, mint a tovatűnő bárányfelhő. Az illetékesek felelősségérzetét még Gutái Mária súlyos sérülése sem ébresztette fel, aki az előbb említett gépnél szenvedett balesetet. Nem tudni mi okból, a vállalat főmérnöke „elfelejtette” kideríteni ki a felelős. Az üzemi baleseti jegyzőkönyvben nem közölte, mi a véleménye ezzel kapcsolatban, ugyanakkor titkolta azt is, hogy mit kíván tenni a baleseti veszélyforrás megszüntetéséért. Helyette ezt a munkát az SZMT munkavédelmi csoportjának egyik munkatársa végezte el. Megállapította, hogy a vállalat főmérnöke Gutái Mária balesete után nem intézkedett a veszélyforrás megszüntetéséről, ezért következett be Matos Klára újabb sérülése. Tehát elsősorban Brenner Gábor főmérnök a felelős a kislányt ért baleset bekövetkezéséért. Mulasztást követett el Mókás Ferenc csoportvezető, aki az utasítás ellenére munka- védelmi szempontból nem megfelelő gépet üzemeltetett. Az ügyben a végső szót az illetékes igazságügyi szervek mondják ki. Ettől nül az a véleményünk, eljött az ideje annak, hogy a balesetvédelemmel kapcsolatban ne tűrjünk meg semmiféle hanyagságot. V. K. kommunistákat jellemzik az irányelvek. Látod — mondtam magamnak — ilyen embereket kell neveljünk. A másik egészen gyakorlati vonatkozású észrevétel. Nálunk a járásban a falusi lakosság eddig nem kapcsolódott be tömegesen a továbbtanulásba, csak azok, akiknek anyagi előnyt jelentett, vagy közvetlen segítséget a munkakörük ellátásához, például a vasutasok. Az új társadalomban azonban, melynek osztályszerkezetét már ismerjük, fel kell emelni az egész lakosságot egy sokkal magasabb színvonalra. Tettünk már érte egyet-mást, most azonban nagyon fontos lett, s az eddiginél többet és főképp jobban kell érte dolgozni. A héten részt vettem egy értekezleten Kecskeméten, s ott is arról beszéltünk, hogy ezután a művelődésben dolgozni nemcsak az iskolai munkát jelenti, hanem az egész nép szolgálatát, egyetemes felemelését. Elmondotta, ezután Szemerédi elvtárs, hogy tavaly két tsz-akadémiát szerveztek a dunavecsei járásban. A harvai igen jól működött és az idén annak a tapasztalatait fogják felhasználni. A TIT, a művelődési osztály és a nőtanács közösen szervezte, s végig közösen dolgozott a három szerv, ennek köszönhető az eredmény. Egyik se ment volna semmire a többi nélkül. Az ősszel nyíló 4+2-es — növényvédelmi szakembereket képző — kunszentmiklósi gimnáziumra terelődik a szó. — Ez bizony nagy előrelépés — mondotta — s nemcsak a járás, hanem az egész megye számára hasznos lesz. Mi ugyan örültünk volna egy öntözési szakembereket képző iskolának is, hiszen a járás szinte a Duna partján terül el, s ezért nálunk nagy jövője van az öntözéses gazdálkodásnak. Ehhez pedig rengeteg szakemberre lenne szükség. Bevallom, sokáig hadakoztunk érte, hogy ilyen irányú képzést adjon a kunszentmiklósi gimnázium. Azzal érveltünk, hogy mint növényvédelmi szakiskola országos jellegű intézmény lesz. Nemcsak a járásbeli fiatalokat fogadja be, s az „idegenek” érettségi után itthagynak bennünket, nem sok közvetlen hasznunk lesz belőlük. A mi fiainkat meg kénytelenek vagyunk máshová küldeni. Az irányelvek azonban ebben a tekintetben is megvigasztaltak. Bizonyára kapunk még ilyen szakiskolát, hiszen hihetetlenül gyorsütemű fejlődésre és szakosításra van kilátás. — Azt is örömmel üdvözlöm — folytatta Szemerédi elvtárs —, hogy az egyetemi, főiskolai felvétel előtt egy-két évet dolgozzanak a középiskola elvégzése után a fiatalok. Nekem bizony az általános véleménnyel ellentétben jó tapasztalataim vannak például a képesítés nélküli nevelőkről. Néhány igen jó, kiváló pedagógushoz jutottunk velük. A határozatnak ez a pontja pedig azt jelenti, hogy felnőtt korban is választhatnak az emberek pályát, s a szakma szeretete többre teszi őket képessé, mint azon a munkaterületen, amelyre esetleg megfontolt mérlegelés nélkül vállalkoztak az általános iskola elvégzése után. M. L. Százötven holdon szőlőt telepítenek Nyárvégi munka Már a harmadik kazalóriást rakják össze réti szénából az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet gazdái. Mintegy 330 holdon kaszálták le a közös rétet, s átlagosan 10 mázsa szénát takarítottak be holdanként. A télire való takarmányt a szövetkezet saját elevátora viszi a kazal tetejére. A lakiteleki Szikra Termelő- . szövetkezetben ez év őszén 150 <hold szőlőt és 30 hold szélfogó gyümölcsfasávot, a jövő tavaszon pedig 20 holdas öntözhető szőlőgyökereztető iskolát telepítenek. A további telepítések szaporító anyagát ebből kívánják biztosítani. A jövő őszi terveikben 100 hold termőíves almás telepítése is szerepel. A táj és a talaj adottságainak megfelelően fehér borszőlőfajtákat telepítenek. A termő szőlőket egvébként ötször permetezték az idén, s a hozam jobbnak ígérkezik a közepesnél. A borszőlőknél a tervezett holdankénti 14 helyett 20 mázsás átlagra számítanak. Már megkezdték a korai csemegeszőlők szedését és szállítását. A 645 hold közös művelésű termő szőlők között levő szórvány gyümölcsfák védelmi munkáit három motoros permetezőgéppel végezték. A háztáji gyümölcsösökre is kötelezően ' előírták, s végre is hajtották a kártevők elleni védekezést, s ennek köszönhetik, hogy a téli alma és körte pajzs- tetű- és féregmentes, s a termés 75 százaléka exportálásra kerül. A közös gazdaság háromtagú építőbrigádja, Bakonyi Mihály, Szabó Sándor és Magyar Balázs, dolgozik a képünkön látható tízvagonos góré létrehozásán. Sietni kell a munkával: az idei kukoricatermés egy részét már itt tárolják. Olmillió forint — álIafértéWtésbőI Az állatértékesítésből származó idei bevétel eddig már csaknem két és félmillió forintot tesz ki a tiszakécskei Béke Termelőszövetkezetben. Év végéig még körülbelül ugyanekkora összegre számítanak. A gazdaság az Állatforgalmi Vállalattal a többi között 800 sertés hizlalására kötött szerződést, s ennek több mint a felét — egyenként 100—105 kilogrammos súlyban — már átadta. Hízómarha-értékesítési tervének teljesítésében sem maradt el a szövetkezet, sőt úgy tervezi, hogy ezt az év végéig legalább 60 százalékkal túlteljesíti. Akkorára közel 200 hízómarhát — nagyrészt elsőosztályút — ad át a vállalatnak. Jelentős jövedelmi forrása a szövetkezetnek a pulykatenyésztés is. A majdnem másfélezer, szerződésre nevelt pulykának a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál történő értékesítése révén mintegy 150 ezer forint lesz a bevétel. Egyszerű, de ésszerű midőn András László, a Kalocsai Állami Gazdaság fiatal agronómusa kísér benünket a mezőgazda- sági nagyüzem drágszél- pusztai kerületébe. A határban nagy, dzsungel-sűrűségű silókukoricatáblák. — Ezek már a mieink — jegyzi meg a mezőgazdász. Aztán elmondja, hogy az idén 470 holdon vetettek a gazdaságban silókukoricát. Ezenkívül másodvetésként is termesztenek 520 holdon. „Szerelvények" a kukoricatáblán A fővetésű kukorica betakarítását már augusztus első felében megkezdték, s ügy tervezik, hogy szeptember első napjaiban befejezik ezt a munkát. Különben túlérne a takarmánynövény. Nagyban folyik hát a silózás. eddig már 60 ezer mázsánál többet tartósítottak. Naponta 2600 mázsát „taposnak bele” a silóárkokba. Az egyik táblán — messziről látni — nagy, őskori állat benyomását keltve halad a két silózó szerelvény. Az egyik most ért ki a tábla szélére. Valóban szerelvény: a „mozdony” egy Bje- lorussz traktor, mögötte a német gyártmányú j árvaszecskázó, s legvégül egy pótkocsi, amelyre a gép csövéből hull a felaprított takarmány. Három ember szolgálja ki a szerelvényt, egy a traktort, egy a gépet és egy a pótkocsit. Ebben a kerületben ez a két gépegység dolgozik (a másikban, az öregcsertőiben ugyanennyi), de egy harmadikat is készenlétbe helyeztek, tartalék gyanánt, ha netán valamelyik üzemképtelenné válna. Jó a termés: holdanként 200 mázsa. Emiatt sűrűn — általában tízpercenként — megtelik a pótkocsi. De ekkor már jön is egy UE— 28-as. hozza az üreset, s vontatja befelé a telit a silóárkokboz. Fennakadás nem történhet, a szállítás pontos és ütemszerű. András László elárulja, hogy a 470 holdból 90-et öntöztek is. s ezen holdanként 250 mázsát fizet a takarmánynövény. „Szilárdsági" próba — Warszawáyal Silózó központ. Hosz- szú, egyenként 50—60 méteres árkok. Felső szélességük 10-—12, az alsó 6—8 méter. Az „árok” szó nem is pontos elnevezés, hiszen a földet mindössze másfélkét méter mélyen ássák ki. de a kitermelt menv- nyiséggel még további jó két méterrel magasítják a falat. Így tehát az árkokba 3,5—4 méter magasságra kerül a siló, mindegyikbe 8—10 ezer mázsa. Négy árok már tele van takarmánynakvaló- val. Tetejüket borsószalmával és törekkel fedték be. Hogy tömörebb legyen a fedőréteg, gumikerekű járműveket járattak rajtuk. A gazdaság szakemberei úgy vélik: nincs szükség a földdel való fedésre, hiszen azzal a módszerrel is ugyanolyan vastag siló-réteg válik használhatatlanná. mint az általuk alkalmazott munka, fogás következtében. Ennek viszont az az előnye. hogy kevesebb munkát igényel. Most az ötödik árokba hordják a felszecskázott takarmányt. Állandóan — é.i iel is — két kormos traktort járatnak rajta, avégett, hogy kellően megtapossák. E munka minőségét Babies Antal, a gazdaság főagronómu- sa egyszerű módszerrel szokta kipróbálni: Warszawa személygépkocsijával ráhajtat a takarmány tömegének tetejére. s ha nem akad el az autó. a tömörítés megfelelő eredménnyel történt. A módszer előnyei A taposásra azért var szükség, mert a te.isav- baktériumok csak a levegőtlen viszonyok között tenyésznek. Egyébként ecetsavas erjedés következik be s az ilven Kiló nem ízlik az állatoknak. Innen adódik ennek a módszernek egyik felbecsülhetetlen előnye a betongödrös eljárással szemben, ahol tudvalevőleg a traktorral való taposás- nem alkalmazható. A másik előny a módszer olcsóságában és egyszerűségében rejlik: viszonylag kevés földmunkával megoldható, s nincs szükség nagy beruházásra. A takarmány kitermelése pedig rendkívül könnyen mego’dható. hiszen már az árok elkészítésekor középen hossziránti keskeny vasutat fektetnek le, s erre rakják a takarmányt. Fel- használásakor egészen az etetés helyéig csillével hordható a siló. s a sín meghosszabbított része az egyes árkok kiürülésekor átkapcsolható a következőhöz. Hasznos, egyszerű, s viszonylag kevés embert foglalkoztat a silózásnak: ez a módszere. A termelőszövetkezetekben is ajánlatos az alkalmazása. H, D,
