Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-24 / 197. szám
1962. anmicrtns 24, Hintek S. oldal A konqresszusí irányelvek szellemében Korszerűsítjük a termelést A kongresszusi irányelveik ta- tanulmánvozásakor az a vélemény alakult ki bennem, hogy az útmutatások reálisan tükrözik a való helyzetet, a célkitűzéseket pedig következetes munkával meg tudjuk valósítani. Gyárunk dolgozói az ötéves terv végére 1000— 1500 vagon készáruval adnak többet, mint az idén. Az előállított áru 70 százalékát exportáljuk, azaz 10 százalékkal [ Jtlt/jitxmztA Egy munkaügyi per tanulságai Hosszú huzavona után elintéződött V. J. téglagyári munkás ügye, akit munkaadója fegyelmileg azonnali hatállyal elbocsátott, mert ittasan állt munkába, s feletteseivel szemben durva, becsmérlő szavakat használt. Az elbocsátó végzés kézhezvétele után V. J. a járásbírósághoz fordult segítségért, mondván: Cselekedetemet túl szigorúan ítélték meg. Érvelését elfogadták, s a járásbíróság utasította a vállalatot: törölje V. J. büntetését, vegye vissza a vállalathoz. Ebbe viszont a vállalat vezetősége nem nyugodott bele. Az akta ezután a megyei bírósághoz került, ahol felülvizsgálták a tényeket, majd helybenhagyták az igazgató, valamint az egyeztető bizottság elbocsátásra vonatkozó határozatát. A dolgozó, igazának kiderítése érdekében, a szakszervezetek jogügyi tanácsadó bizottságához fordult. A bizottság segítsége nyomán került az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz, amely egyetértett a Legfőbb Ügyész törvényességi óvásával, s ennek következtében semmisnek mondták ki a megyei bíróság ítéletét, ugyanakkor utasították a járásbíróságot, hogy még egyszer vizsgálja felül V. J. ügyét és döntse el — milyen büntetést érdemeL A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a munkaadó a fegyelmi kivizsgálás során lényeges szempontokat nem vett figyelembe, melynek eredményeképpen született meg a túlzottan súlyos büntetés. Mi váltotta ki V. J. durva magatartását. A Legfelsőbb Bíróság leiratában többek között ez áll: V. J. társaival egy téglával megrakott csillét tolt a kemencébe, amikor annak boltozatából több tégla reá hullott, ő a földre zuhant, s több helyen megsérült. Ez a baleset váltotta ki a kelleténél több szeszt fogyasztó dolgozóból a feletteseivel szemben használt durva hangnemet. Továbbá bosszantotta őt és társait az. hogy számtalan esetben kérték ennek a balesetveszélyes kemencének a megjavítását, de hasztalanul. Egvébként a hibát vétő 24 éve dolgozik a vállalatnál, büntetve még nem volt, munkáját mindig körültekintően és gondosan végezte. Mindezek a tények annyira a javára szólnak, hogy meg kell másítani az elbocsátó határozatot. Ennek szellemében született meg az új döntés. V. J. enyhébb mértékű, nevelő hatású büntetést kanott. A huzavonából adódó kieső időre szóló bérét ped’«' közös megegye- ■7ócc! rendezték. Mi ebből a tanulság? Az, hoev körüUefcintéssei sok felesleges bosszúságtól kímélhetjük meg egymást, ugyanakkor nem okozunk kárt a népgazdaságnak sem. V. K. növeljük a külföldre szállított áruk mennyiségét. Ezt a tervünket azonban az élet még módosíthatja. Tudatában vagyunk annak, hogy saját portákon sok a tennivaló. A számunkra előírt termelékenység növelését és önköltségcsökkentést csak úgy tudjuk elérni, ha egyrészt biztosítjuk a szükséges nyersanyagot, másrészt gondoskodunk annak gyors, gazdaságos feldolgozásáról, tehát műszaki felkészültségünknek meg kell előznie a nyersanyag biztosítását. Ennek érdekében felettes intézményünkkel egyetértésben 'most készítjük az ötéves, majd <a távlati húszéves tervünket. Ez !a terv nagyon sokoldalúan és 5szervesen kapcsolódik a mező- igazadsági elképzelésekhez. S A megnövekedett feladatok i elvégzésének vitatásakor meg- j állapítottuk, hogy gyárunk gépi > berendezése egyrészt elhasználódott, másrészt korszerűtlen. (Ezért a műszaki fejlesztés keretében ott, ahol a legnagyobb > mennyiségű nyersárut dolgoz> zuk fel, az üzemrészek teljes re> konstrukcióját vettük tervbe. Ennek megfelelően új paradicsombesűrítő berendezéseket állítunk munkába. Az űi berendezések működtetésével az üzemrésznek a napi 70 vagonos kapacitása 100—110 vagonra emelkedik. Figvelembevéve a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket. helyi erőforrásainkat, úgy számítjuk, hogy a paradicsomfeldolgozó üzemrész teljes rekonstrukcióját az ötéves terv végére befejezzük. Modernizáljuk borsófeldolgozó gépsorainkat, mélynek során 60 százalékkal növeljük a készáruk mennyiségét. Ezt a munkát már az idén megkezdjük, hogy a jövő idényre végezzünk vele. Az uborkafel- dolgozó-gépek korszerűsítésével jórészt a fárasztó kézi munkát küszöböljük ki. egyúttal jelentősen növeljük a termelékenységet. Ennek munkáit a jövő évben kezdjük el. s 1964-re fejezzük be. A munkák befejezése után 20 százalékkal több nyersárut tudunk feldolgozni, mint a rekonstrukció előtt. Elavult, kistermelékenységű gépeinket modemra cseréljük fel a többi üzemrészekben is. Tovább folytatjuk az árumozgatás, rakodás, tárolás és szállítás gépesítését. A szárító üzemrész kapacitásának növelésével régen óhajtott kívánságot valósítunk meg: részben megszüntetjük a konzervgyártás idényjellegét. Ez nagy segítséget jelent a törzsgárda kialakításában, a fegyelmezettebb és szervezettebb termelés megteremtésében. Célunk az. hogy termelőberendezéseink elérjék a nemzetközi színvonalat. Csak. ennek birtokában tudunk a békés verseny keretében lépést tartani a kapitalista országokkal, csak így vagyunk képesek több, olcsóbb, jobb minőségű konzervet adni mind belföldi fogyasztóinknak. mind külföldi megrendelőinknek. Végvári István. a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója A lemaradás oka: anyaqhiány Több segítséget a Kiskunfélegyházi Műanyaggyárnak A szőlészet kísérleti telepén A Félegyházi Műanyaggyár első féléves tervét 96,8 százalékra teljesítette. A lemaradást egyetlen cikk részleges kiesése okozta, a lekötött ötvenezer darab fólia esőkabáthoz nem kapott egyenletesen alapanyagot a gyár. Az igényelt százhatvan tonna anyagnak csak egy részét utalták ki és az esőkabátok mellett így a szövetkezeteik és állami gazdaságok által annyira keresett hajtatóházak, ponyvák, zsákok, s hozzá még jó néhány közszükségleti cikk termelése maradt a tervezett alatt. Az egy főre eső termelékenység így jó az üzemben — jobb az országos átlagnál — s mindezt új gépek beállítása nélkül, főleg a szakmai tudás fejlesztésével érték el. A termelés további emeléséhez azonban már a második félévben, de főleg 1963-ban új. korszerű gépek beállítása szükséges. S ehhez még megfelelő mennyiségű nyersanyagot is kellene biztosítani, mert egyébként a fejlődés leheletlenné válik. 1962-ben eddig egyetlen új gépet sem kapott a gyár, s talán a negyedik negyedben számíthatnak központi gépkaréiból egyetlen import gépre. Ez azonban a további fejlesztés hez kevés. A központi gépkeret elosztása 1963-ra a közeljövőben történik. Ezért hívjuk fel idejében és ezúton is az illetékesek figyelmét, hogy gondoljanak a Félegyházi Műanyaggyárra, mert megfelelő segítséggel kettős eredményt érhetnek el. Egyrészt a gyár a mezőgazdaság egyre növekvő műanyagigényeit fokozottabb mértékben elégítheti ki. másrészt az égető főleg női munkaerő elhelyezkedésének legalább részbeni megoldására adnak lehetőséget. B. L. Fürgén jár a fűkasza A kalocsai Iszkra Tsz határában, az egyik lucernatáblához érve U—28-as traktorhoz kapcsolt lengyel fűkasza csengő-csattogó „zenéje” üti meg fülünket. A traktor, amely a helyi gépállomásé. Csupor Andrással a nyergében h úzza maga után a kétméteres kaszát, amely naponta — nyújtott műszakban — 11— 12 hold termését vágja le. Mint Csupor Andrástól megtudjuk — az idén immár harmadszor! — Egy kaszálás még hátra van — mondja a traktoros —, s azzal végeztünk is a lucernával ... — Milyen terméssel fizetett a takarmánynövény? — Az átlagot véve, minden kaszálásnál holdanként húsz mázsa széná- nakvalót adott. A traktoros, aki a gépállomás Ságvári- brigádjának tagja, reggel 6-tól estig dolgozik a határban és egy műszak alatt kevés híján 100 forintot keres. Egy esztendeje „űzi”, ezt a foglalkozást, s bárhova küldik, munkájával mindenütt elégedettek. Itt iá kiválóan, szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgozik. Bizonyság rá. hogy az egyik nap a fűkasza kétszer eltört és emiatt be kellett mennie a gépállomásra hegesztésre, hogy pótolhassa azonban a munkából kiesett időt, este 8-ig vágta a lucernát. Csupor Andrást különben már jól ismerik a szövetkezetiek: korábban a kombájnoktól szállította a gabonát a magtárba, s ebben a munkában is példásan megállta a helyét. K. A. A Szőlészeti Kutatóintézet lakiteleki telepén 142 hold szőlőt telepítettek, eddig, ebből 54 holdon csemege-, 88 holdon pedig borszőlő fajtákat. Hét holdon van sima európai szőlővesszőszapo- rító iskolájuk. A szőlőkből két hektárt öntöznek, főleg a Gloria Hungáriáé csemegeszőlőt. Ez év őszén és a jövő tavasszal újabb 50 holdnyi telepítést vettek tervbe. A telepített területet egyébként a szélvédelem céljából kajszibarack-fákkal ültették körül. Papp Kálmán, a kísérleti telep agronómusa a 30 holdon telepített kövidinka fejlődését vizsgálja. Az eredménnyel elégedett: a kerület igen jól „beállt”. A termő szőlőkben szaporítóanyag nyerése céljából a vesz- szóket nem esonkázzák vissza, hanem ívesen lekötik, illetve egyik tökétől a másikig átvezetik. így egy tőkéről négy-öt szaporítóanyagot nyerhetnek. A telep miniatűr lánctalpas kerti traktora, a Ramson, 150x80 centiméteres sortávolságban haladva, a maga után vontatott ekekapával sarabol a szőlők között. Németh Jenő traktorvezető naponta három hold gyomtalanítását végzi el az ügyes erőgéppel. Pásztor—Jóba KKKXXKKKÍOOOOOOCKKKK Az idegbetegségek újszerű magyarázata W. J. Fessel doktor, a kaliforniai orvostudományi egyetem tanára az idegbetegségek eredetének érdekes elméletével állt elő. Köztudomású, hogy az idegrendszer bizonyos elemei csak a magzat fejlődésének későbbi szakaszában alakulnak ki. Megtörténhetik, hogy a szervezet „tévedésből” idegen testnek I véli ezeket az elemeket, s ** I antitestek igyekeznek kiszorítani ezeket. Ez a feltevés megma- ayarázná az idegbetegek vérében megállapított bizonyos biokémiai rendellenességeket, valamint azt, hogy a szokásostól eltérően viselkednek bizooyoÉ oltóanyagokkal szemben.
