Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-17 / 192. szám
1 oldal 17, ptatafc DCiáU'dás előtt Vakációi... A falat egészen beborítják a képek. Sötét tónusú, hatalmas olajfestmény — Göndör Klárát, az ismert színésznőt ábrázolja Stuart Mária szerepében — hangulatos, színes akvarellek, portrék, csendéletek. Negyven év elmélyült festői munkájának legjobb alkotásai. A szekrény mélyéről nagy, azoknak a száma, akik a giccs, a sekélyes témák, a primitív formák hívei. Valóban így van. Tárlatok kellenének, ahol széles néprétegek ismerjsedhetnének meg a jelen pillanatban lakások, műtermek mélyén szunnyadó alkotásokkal. Jól szervezett, pezsgő képzőművészeti élet kellene... Válogatás közben. szürke dosszié kerül elő, köny- nyed vonalvezetésű, finoman árnyalt tusrajzokkal. Egyéni látású bensőséges tájak, áttetsző pasztell színek. A művész, Kiss J. Zoltán közülük válogatja ki a legjobbakat, melyekből — Tóth Mihály festőművésszel közösen — kiállítást rendez augusztus 20-án Kiskunhalason a Postás Szakszervezet. Szigorú kritikusként vizsgál- gatja saját képeit. — Szeretném — mondja —, ha ez a kiállítás örömet szerezne azok számára, akik megtekintik. Hiszem és vallom, hogy a festészet célja minden korban az emberhez szólni — érthetően és tisztán. Igaz. a fejlődés, a jelen megváltozott életkörülményei megújhodást kívánnak a festészettől is. De az az értelmetlen káosz, amit „mai modern művészeti irányzatnak” titulálnak, csak játék, nem művészet. — Es szakkörök — teszii hozzá. — Hiszen, aki jómaga is konyít egy keveset a rajzhoz, a festészethez, az könnyebben megérti a képzőművészet különféle stílusait, ágazatait — az igazi művészetet... Kiss J. Zoltán volt az, aki Pesten, majd itt, Kecskeméten megalakította az első postás képzőművészeti kört. Tudásából, gazdag szakmai tapasztalatából mindig szívesen nyújtott a kezdőknek, fiataloknak. — A tehetség nem minden — emlékezik saját ifjúságára. — A mesterségbeli tudást sok küzdelem, fegyelmezett munka és tanulás árán lehet elsajátítani. Nagy halom kép gyűlt már össze. Témakörük különféle, változatos. De mindegyik töretlenül sugározza alkotója művészi hitvallását. A szépet szomjazó emberekhez szólnak érthetően és tisztán; Széles medrében álmosan pihen a folyó. Mélyzöld hátán lomha halászcsónakok ringanak. Felhő? Nincs sehol, szellő sem lebben. És a hallgatag part menti fák gyönyörködve nézik magukat a mozdulatlan víztükörben. A forró, augusztusi nap heve a víz mellé csalogatja Dunave- cséröl a fiatalokat. Lubickolnak boldogan a Duna hús hullámaiban. vakációzó diáksereg zsibong az árnyékot adó fák alatt. Csak két, mindenre elszánt kislány dacol hősiesen a perzselő sugarakkal: — Szöszi és Ibolya. Horgásznak. A vízbe hosz- szan benyúló kőgát éget, akár az izzó parázs,, de ők fittyet hánynak a hőségnek. Parányi fürdőruha az öltözékük és olyan, barnák már, mint a vademberek. Türelmesen fürkészik a vizet, várják, mikor rándul a zsineg, jelezve, hogy „ráharapott’ a csalétekre az ízletes vacsorá- ravaló. Délután majd evezőt ragadnak, — „csudára” nagyszerű érzés felfedező utakra indulni a barnatestű, öreg halászbirkán. Vagy r 'gnyúlni a parton, dií- dolni és álmodozni... Mennyi öröm, egy életre szóló kedves emlék minden vakáció. Vajon el lehet-e felejteni valaha is a csendben eltöltött, napré- nycs órákat? A vízről felszálló áttetsző pára sós illatát, a zsákmányszerzés ősi örömét, amikor a magasba tartott horgászbot végén fénylő hátú hal ficánko’? Hallesen... A nyarat, mely úgy tűnik, hogy egyedül és kizárólagosan az övék? Csak olyan rövid — sóhajtanak. De legalább lesz mire emlékezni a fogvacogtató tél hosz- szú napjain... Vadas Zsuzsa—Kovács Imre Ilyenkor délelőtt barnft legjobban i nap — mondják, vidá- telepedve arra a helyre, ahová legjobban a Fesztiválok A San Sebastian-i fesztiválon a legjobb játékfilm diját Damiano Damiani olasz rendező Arthur szigete (LTsola dl Arthuro) című filmje nyerte* a legjobb rendezés díját Maiira Bolognini kapta Szenilitás (Se- nilita) című filmjéért. Véget ért a IX. Pulai Fesztivál. a zsűri nyilvánosságra hozta döntéseit. Az év legjobb jugoszláv alkotása Veljko Bula- jics Kozara című filmje. Ä második díjat Osztojios Szasa, a harmadikat Bauer A létszám feletti lány című filmje kapta. A VIII. Nemzetközi Filmbemutató alkalmából több neves amerikai filmsztár érkezett Messinába: Jayne Mansfield* Audrey Hepburn, Mel Ferrer* Anthony Perkins, Marlene Diet- rich és Jules Dassin rendező* akinek bemutatják a Phaedra című új filmjét. A filmbemutatón levetítik a Galigari doktor rendelője című amerikai kommerszfilmet és a nagy érdeklődéssel várt Fekete lélek (Anima Nera) című Rosselint- alkotást. Halk szavú, visszahúzódó természetű. Kerül minden zajt, magamutogatást. Csak akkor oldódik íel, amikor a képzőművészeti életre terelődik a beszélgetés. — Az a baj nálunk — magyaráz élénken —, hogy elszigetelten élnek egymástól a megye képzőművészei. Több kiállítás, nyilvános vita kellene, ahol nemcsak dicsérnénk, hanem bírálnánk is a képeket. Ennek a hiánya erősen érezteti hatását a közízlésen. Sok jónevű, tehatsé- aes alkotó él a megyében és ^hhez mérten túlzottan magas ’.'hr-r Ferenc: A KORSZERŰ LEGELŐ. £S RÉTGAZDÁLKODAS GYAKORLATA A könyv elsősorban azoknak szól, akik kétkezi munkájukkal ténylegesen ápolják a gyepet, legeltetik a jószágot, kaszálják és betakarítják a szénát, termesztik a fűmagot. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink brigádvezetői, pásztorai a könyvet bizonyára haszonnal T<H?atiák majd. DAVIDOVt Honnan van a por ? Honnan került a Holdra a por? Mindenki megfigyelte az általában csillaghullásnak nevezett jelenséget Valójában nem csillagok hullnak, hanem a kozmikus térségből apró kavicsok, „meteorrészecskók” repülnek a földre. Öriási sebességgel jutnak a földi atmoszférába, amely mozgásukat lefékezi. A súrlódás hatására a kozmikus jövevények több ezer fokra felhevüi- nek, s még a felső, ritka légrétegekben, körülbelül 80 kilométer magasságban, elégnek, anélkül, hogy elérnék a Föld felszínét. A Holdnak nincs légköre. A meteorrészecskéi!: óriási erővel csapódnak a talajba. Az összeütközéskor oly magas hőmérséklet fejlődik,hogy az anyag egy része szempillantás alatt izzó gázzá alakul, amely kitágul Vagyis robbanás történik. A meteoritok állandóan „őrlik” a Hold felszínét. A szelek és az esők teljes hiánya az évmilliárdok során elősegítette azt, hogy ma már a Hold egész felületét finom, porszerű anyagréteg borítja Meg kell legyeznünk, hogy e „por” egyáltalán nem omlós, hanem érdes. Ennek az az oka, hogy a levegő nélküli térségben felaprózott ásványi részecskék, egymással érintkezve, a molekuláris erők következtében önkényesen összeállnak. A porszemek erősen összetapadnak, s rengeteg apró hézag marad köztük. így könnyű, de szilárd, igen kis hővezetőképességű anyag képződik. A holdkráterek titka A Holdra, miként a Földre, nemcsak apró, hanem nagy meteoritok is hullnak. A becsapódásuk közben végbemenő robbanások óriási méretű tölcséreket vájhatnak a talajba Sok tudós úgy véli, hogy a Holdon a gyűrűs hegyeik gigantikus meteoritok lezuhanásának nyomai. A kráterek a Holdon több milliárd évig megmaradhatnak, míg a Földön ennyi idő alatt nyomuk teljesen eltűnik. Mint ismeretes. ez a víz és a szél munkájának eredménye. Ezért a Földön igen kicsi a meteorit-eredetű kráterek száma, de mégis vannak ilyen kráterek. Például Kanadában. Ausztráliában, Pretoriában (Dél-Afrika), az Ari zóna-sivatagban, Saareu-szigetén (Észtország). A holdkráterek eredetére vonatkozólag más nézet is van. Feltételezik, hogy vulkánikus erők működésének eiedményei. Ma még nehéz lenne eldönteni, hogy a két hipotézis közül melyik a helyes. Lehet, hogy mindkettő. As utasás tovább tart De folytassuk utunkat a Holdon! Lám, beállt az éjszaka. A Nap igen lassan nyugszik le. Egész órába telik, míg vakító fehér korongja lassan eltűnik a látóhatár mögött. Az utolsó fénysugár is kialszik. Már a napnyugta utáni első pillanatban lefelé tekintve, semmit sem látunk. Ellenben fejünk felett nagyszerű, felejthetetlen panoráma bontakozik ki. A tömérdek csillaggal telehintett fekete égbolton ragyog a Föld. Most félkörnek látszik. Kidomborodó széle valóban a földgolyó körvonala. az az elmosódó egyenes bevágás pedig, ahol a fehérkékes szín rózsás és bíbor tónusokon ál az égbolt feketeségébe megy át, a megvilágított és sötét félteke között húzódó határt jelzi. A szem gyorsan megszokja a holdbéli éjszaka* s néhánv Dere múlva a Föld tonye oiy erősnek tűnik, hogy akár olvashatunk is mellett*. A Föld am égem Időnként a Hold talaja vakítóan felvillan. Meteori tok csapódnak be. S közben semmi sem zavarja a nagyszerű csendet Hiszsen a hang levegőrezgés, s levegő, mint már említettük, a Holdon nincs. __Telnek-múlnak az órák, s úgy tűnik, mintha a Föld egy helyben lehorgonyzott volna. Ezt azért látjuk fgy, mert a Hold Föld körüli forgása közben* mindig ugyanazt a felét fordítja a Föld felé. Nem mindig volt így. A régmúlt időkben a Hold gyorsan forgott saját tengelye körül; erről tanúskodik a sarkoknál kissé összelapult formája. A Föld hatalmas vonzóereje nem gyakorolt hatást a Hold egész tömegére. A „holdgömbnek” a Földhöz közelebb eső részei jobban megnyúltak, mint a távolabbiak. Ennek következtében a Hold a Föld irányában kissé meghosszabbodott. Különböző oldalaival a Föld felé forogva azon ban megvál toztat ta formáját. Tengelyforgása fokozatosan olyannyira lefékeződött, hogy végül is állandóan ugyanazt az oldalát fordítja a Föld felé. (Folytatjuk.)
